Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

Bizalmiak éíetközelben Befejeződött a szakszer­vezeti bizalmiak és főbizal­miak választása a Medosz megyei bizottságához tarto­zó gazdaságokban. A megye legtöbb szervezett dolgozó­ját tömörítő szakszervezet­ben több mint ezer ér­dekképviselőt Választott meg a 18 ezernél nagyobb létszámú tagság. A tapasz­talatok azt mutatják: a jó előkészítés révén sikerült politikussá tenni e rendez­vényeket. A résztvevők jó érzéssel tapasztalták, hogy a bizal­miak megválasztására össze­hívott gyűlések mentesek voltak mindenféle >►proto- kolltól«. Általában a munka­helyen. például egy műhely sarkában tartották meg az összejövetelt. Ez már önma­gában is kitűnő keretet te­remtett a politikai párbe­szédhez. A hozzászólók többsége szólt arról, hogy a XII. kongresszus határozatai­val egyetért, s reméli, hogy minél előbb megvalósulnak a gyakorlatban. Sok kritikai megjegyzés hangzott el a munkahelyen tapasztalha­tó visszásságokról. A dol­gozók általában egyetérte­nek a differenciált bérezés bevezetésével, szóvá tették viszont annak a veszélyét, •hogy az elosztáskor eseten­ként a vezetőhöz való jó 'vagy rossz viszony dönti el, ki mennyi prémiumot visz haza a borítékban. Erre mondták a szakszervezeti vezetők, hogy ez csak úgy kerülhető el, ha a csoport tagjaiért valóban kiálló, jó bizalmit választanak ma­guknak. A tisztségviselők beszá­moltak a végzett munkáról is a szakszervezeti csoport­üléseken, s úgy értékelték: a dolgozók egyetértenek a bizalmiak • megnövekedett jogkörével. Ezentúl egy-egy munkahelyen — műhelyben, irodában — együtt dolgo­zó valamennyi szakszerveze­Á gyerekeknek szereztek örömet ján készült. Aid lakótelepre költözött, S' vérző szájjal, vagy levert térddel hazaér­kező gyermekét felelősségre vonta, fölfedezte: sokszor a játékok a »ludasak« a sérü­lésekben. S ekkor a szülő agyában megszületik a gondolat, mi­szerint: ha már a kereske­delem nein képes évek óta valami újat forgalomba hozni, hát ő majd segít a dolgon, összeülnek a kollé­gák, tervezgetnek, s elkészí­tik a játékokat. .Kiteszik a térre, s hamarosan odajár a környék összes gyereke. »De jó nektek!« — sóhajtoznak, hiszen tudomásul kell ven­niük, hogy Katinak vagy Karcsinak csak ki kell lép­nie a kapun, és ott várja a sok érdekes játék. Szerencsére egyre több az olyan szerv, vállalat, ame­lyik észreveszi a játszóterek sivárságát. A Kaposvári Vá­rosi Tanács kérésére példá­ul a napokban készítettek az 503. sz. Ipari Szakmun­kásképző Iskola tanulói olyan léngőtékéket, amelye­ket a gyerekek addig leg­följebb hírből ismertek. Ugyancsak »bedolgozik« a Délviép, a bútoripari válla­lat, a VBKM kaposvári gyá­ra: billenőhintát, stilizált — ló formájú — játékszereket készítenek. kizárólag fából. Veszélytelen, könnyű anyag. Üj játékokat kap Kaposvá­ron a Kalinyin városrész, a Szabadság park, ,a Schön- herz utcai játszótér is. Az alapanyag 60 százalékát a tanács adta, a kivitelezést pedig teljes egészében tár­sadalmi munkában végezték, csaknem 50 ezer forint ér­tékben. Örömet szereztek a gyere­keknek. S ha még több vál­lalat, intézmény kapcsolód­na be a. munkába, .egyszer talán minden szülő nyugod­tan engedhetné kicsinyét a A. Á. S tagot képviselik, így sok­kal inkább »életközeiből« is­merik meg a közösség gond­jait, problémáit A szakszervezeti bizalmi­ak eddigi munira iának elis­merését jelentette, hogy alig haladta meg a harminc százalékot a bizalmiak cse­rélődése a választásokon. Ez egyúttal bizonyíték ar­ra, hogy a szakszervezeti csoportokra lehet, sőt kell is építeni az-üzemi demok­rácia kibontakoztatásában. Most választják meg a vállalatoknál a szakszerve­zeti bizottságokat. Ez má­jus végén fejeződik be. Utána megkezdődik az alap- szervezetekben az újonnan választott bizalmiak képzé­se. A szakszervezet ehhez fölhasználja a tomegpoliti- kai oktatást; a tisztségvise­lők megyei tanfolyamok ke­retében bővíthetik ismere­teiket. A megyei bizottság egynapos tájékoztatókat, ér­tekezleteket is szervez ne­kik időszerű kérdésekről. Mert ezek az alkalmatossá­gok bizony nem veszélytele­nek, különösen a kisebb gye­rekek méregetik bizalmat­lanul a makacs »döcit«, az őrülten pörgő, néha átfordu­ló hintát; a merev, barátság­talan műszókat. Félnek tő­lük, s talán igazuk van. A megyét járva csak néha-né­ha láttam olyan játszótere­ket, melyeket mind foimá- jában, mind funkciójában új, érdekes játékokkal lát­tak el. Ha mégis akadt, azokról kiderült, hogy több­ségük valamelyik vállalat szocialista brigádjának az ötlete es kivitelezése alap­Székesfehérváron az Ikarus Jármű- és Karosszériagyárban az idén nyolcezer autóbuszt készítenek. A jármüvek mint­egy nyolcvan százalékát a világ több mint negyven orszá­gába szállítják — legtöbbet a Szovjetunióba. Az idén a moszkvai olimpia miatt a szovjet partner kérésere terven felül halszáz autóbusszal többéi gyártanak. játszó térre. Megszokott látvány a ját­szótereken a hinta és a li­bikóka, a vasszerkezetű má­szó és a körbe forgó, pör­gő. Ismerős kép az is: a szü­lő szorosan ott all a kicsi­nye mellett — hogy védel­mezze az esetleges baleset­től. Választási gyűlések'a megyében „Kellemetfeakedők” K ezdenek rokonszenvesekké válni számomra. Soká g hadakoztam létük módszerük, érthetetlen — és sok­szor megfontolatlan —•* hivatalos támogatásuk miatt ; .aztan rájöttem, hogy tetszik vagy nem tetszik: végtére is ók az igazán „sikeres emberek”. Mentegetőzésként hadd tegyem hozzá: azt hiszem, sohasem jutottam volna el o fölismerésig, ha örökös nyüzsgésük, hadakozásuk (módszereikről most nem beszélek) révén nem elsősorban a közösség élvezné „kelle­metlenkedő rámenősségük” hasznát. Ha csak egyéni vágyaik, személyes „kielégülésük”, sikerimádatuk állna a középpont­ban (amelyekből természetesen nincs hiány!), akkor aligha írhattam volna le azt a mondatot bevezetőként, hogy kezde­nek rokonszenvesekké válni számomra. Kimutatható ugyan­is: jobbára csak a „kellemetlenkedők” érik cl azt, amit akar­nak. Voltaképpen, különböző beosztású vezetőkről beszélek. Azokról, akiknek elismerésre méltó terveik, céljaik vannak es nemigen hajlandók elismerni, hogy saját területükön kívül mások is léteznek. Ök azok, akik a tárgyalóasztalnál minden­kit lehengerelnek, érveiket szinte lesüprik, s mindezt ellent­mondást ném tűrő, „kellemetlen” hangon és modorban cse­lekszik — gyakran évtizedes munkásságukkal kivívott tekin­télyükre alapozva. Közülük mások nem dicsekedhetnek ilyes­mivel, csak jó szándékukat bizonyítják (és mikor nem vall jó szándékra a fejlesztés?) követelődző, magabiztos és lebírha- tatlan hangon. Mindezekhez — ríe kételkedjünk benne — rendszerint észérvek párosulnak. Az tehát, hogy az alsóbb színtereken milyen üzem, gyár, gazdaság vagy intézmény fej­lődik az átlagosnál jobban és gyorsabban (vagy fejlődik egyál­talán!), az attól függ, hogy hol, milyen területen élnek és dol­goznak a „kellemetlenkedők”. Az idézőjeles kifejezés alatt végtére is a jó vezetőket értem még akkor is, ha módszereik nem mindig megnyerőek. Gyanítom, hogy eddigi „eretnek” megállapításaim vihart kavarnak majd, mégis megkísérlem bizonyítani igazságtartal­mukat. Mégpedig úgy, hogy „ütköztetem” a várható érveket és ellenérveket. Azzal a tudattal, hogy mint még--soha, úgy ezúttal sem tévelygek a tévedhetetlenseg mámorában . .. Szó­val: a bevezetőre rögtön az az ellenérv támadhat föl, hogy „de hiszen a fejlesztésekről a testületek döntenek”. Szentigaz! Csupán az a kérdés, hogy kik, milyen megfontolásból, milyen erővel és módszerrel — néha masok kárára — tarják föl ja-: vaslataikat. Mert tessék elhinni — és ezzel a világéit sem becsülöm le a testületed szerepet — az előterjesztés mar ön­magában döntést hordoz. Es nem is a csíráját! Magyarán: ami nem kerül egy testület asztalára, arról semmikeppen-sem dönthet... Ily módón pedig eij-uthatmrk'addig a nem éppen rokonszenves fölismerésig, hogy a döntés nem mindig ott szü­letik, ahol születnie kell. ■ Z avarban vagyok, mert példákat kel! ;ne mondanom. Kérem, hogy ezúttal nézzék el „gyávaságomat” (amire egyébként az utóbbi hónapokban egyre többen hívják föl a figyelmemet), de az az igazság, hogy a maguk területe szamára mindent „kiküzdő” vezetőket legalább annyira becsü­löm, mint a jó szándékú, tehetséges, de naivitásuk miatt te­hetetlenül vergődőket. Megvallom, ez utóbbiak — mert ugyan­úgy tudják, hogy mi az .ágazat, a saját munkaterületük, a népgazdaság, a , társadalom érdeke, mint a mási kak, csak nincs hozzá „kifinomult” eszköztáruk — még rokonszenve­sebbek is, és követésre ».méltók, basznék akköt, lvwniijii*HJij>- deqki fölül tud emelkedői önmaga és „cége” érdekein,, s Bei látja, hogy fontossági sorrend is van a világon. Sajnos, még nem tartunk itt, Eélvg_ írom . ide, de ha jól meggondolom),; a „ki kit győz le” — más talajon és más politikai töltéssel — még ma is érvényes gyakorlat. Barcs é% körzete Május 14-én 14 óra, Ké­rni kál gyára: Süveges Sán­dor, a városi« pártbizottság első titkára. Május 19-én 19 óra, Da­rány: dr. Németh Jenő vá­rosi tanácselnök. Május 20-án 14 óra, Sefag barcsi gyáregysége: Szollár Anna. a ’ megyei pártarchí­vum vezetője. Május 21-én 18 óra, Barcs: Kusz József, a megyei KISZ- bizottság titkára. Május 22-én 14 óra 15, az Épgép barcsi gyára : dr. Orosz László, a megyei tanács osz­tályvezetője. Május 22-én 18 óra, Barcs: Vas Imre, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tese. Május 23-án 19 óra, bar­csi Vörös Csillag Tsz: Var­ga Károly, a Hazafias Nép­front megyei titkára. Május 23-án 14 óra 30, Homokszentgyörgy: Paies Gyula, az MNB elnökhelyet­tese. Kaposvári járás Május 15-én 19 ora So­mogyjád : Pásztóhy András, a mernyei tsz föállattenyész- tóje. Május 15-én 9 óra, Tátom- puszta: dr. Bánáti Henrik, a főiskolai tangazdaság igaz­gatóhelyettese. . Május 19-én 20 óra, Igái: dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. Május 19-én 20 óra, Csö­köly: Faludy Miklós, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa Május 19-én 20 óra, Sí- monfa : dr. Ulnch Karoly, a járási hivatal elnökhelyette­se. Május 22-én 19 óra, Ka­posmérö: dr. Guba Sándor. a mezőgazdasági főiskola főigazgatója. Május 22-én 19 óra, Szen­na : Klencsár Gabor, a járá­si hivatal elnöke. Május 22-en 19 óra. Szent- balázs: Kálmán Sándor, a járási pártbizottság titkára. Mailt* * * Ml-un 14 óra, V lá­nyé: dr. Molnár József, a BM Somogy megyei Rendőr­főkapitányságának helyettes vezetője. Május 24-én 18 óra, Gölle: dr. Várkonyi Imre, a taní­tóképző főiskola főigazgató­ja. Május 2R-án 19 óra, Ta- szár: dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági főiskola fő­igazgatója. Május 26-án 19 óra, Ka- posíő: Galamb László, a megyei pártbizottság mun­katársa. Május 27-én 19 óra 30, Nagybajom: dr. Győri Jó­zsef, a megyei tanács osz­tályvezetője. Május 27-én 17 óra, Baté: Mosóczky József, a járási hivatal előadója. « Kaposvár Május 15-én 14 óra, Cse­pel Művek kaposvári gyara: dr. Nagy Iván, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese. Május 15-én 9 óra, Kiszöv- székház: Mészáros Vilmos, az OK1SZ elnökhelyettese. Május 16-an 15 óra, váro­si tanács: dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára. Május 19-én 19 óra, Zi- many: Csapó Sándor, a vá­rosi pártbizottság titkára. Május 19-én 19 óra, So- mogyaszaló: dr. Mqzes Gá­bor, a megyei bíróság elnök- helyettese. Május 22-én 15 óra, Se­fag-központ: dr. Soös Gabor. a MÉM államtitkára. Május 22-én 16 óra, a SÁEV munkásszállása: Hor­vath Laszlo, a városi tanács elnökhelyettese. Marcali járás Május 16-an 19 óra, Len­gyeltóti: Szokola Karolyné dr, a megyei tanács tovább­képzési intezetenek vezetője. Május 16-an 19 óra 30, Nemesvid: Csordás Ferenc, a járási pártbizottság munka­társa. Május 19-én' 19 óra, Ba­latonkeresztúr: dr. Szekeres Laszlo körzeti orvok. Május 19-én 19 óra, Bala- tonszentgyörgy : Varga Ká­roly, a Hazafias Népfront megyei titkára. Május 19-én 20 óra, Pusz­takovácsi: Műdig István, a megyei tanács osztályvezető­je. Május 19-én 20 óra, Vése: dr. Berdán László, a járási hivatal elnökhelyettesé. Május 23-án 18 óra 30, Fo­nyód: Szokola Karolyné dr„ a megyei tanács továbbkép­zési intézetének vezetője. Május 23-án 20 óra, Két- hely: dr. Körtési András, az OTP megyei igazgatóhelyet­tese. Marcali Május 16-án 14 óra, Me- cnanikai Művek gyáregysé­ge: Eredics Károly, a váro­si pártbizottság első titkára. Május 19-én 19 óra 30, Gyótapuszta: dr. Ress Zol­tán városi tanácselnök. Május 19-én 19 óra 30, Mesztegnyő: Némethné Kap- czár Rozalia múzeumigazga- ló. Május 21-én 14 óra, a Má­jus l. Ruhagyár telepe: Bo- do Veretlené, á városi párl- Dizottsag titkára. Május 22-en 19 óra 30, Gadany: Benkes László ta­nácselnök. Május 26-án 20 óra, Nik- la: Kovács László városi népfronttitkár. Nagyatádi járás Május 19-én 19 óra, Ku­tas. Kopecsni Vince, az ál­lami gazdaság igazgatója. Május 19-én 19 óra. Ber- zence: Radnóti László. a csurgói Napsugár ISz elnö­ke. * Május 26-an 19 óra 30, Zákány: Fenyő István, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa. Május 26-án 19 óra 30, Se- gesd: Újvári Miklós, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa. Május 28-án 14 óra. Dél­somogyi AG ritiyalamasi kerülete: dr. Klenener And- rat, *c AGOK vezetője. Nagyatád Május 22-én 15 órg, párt- bizottság: Varga Péter, a megyei pártbizottság első tit­kára. Május 23-án 14 óra 30, kór­ház: Szenes Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Siófoki járás Május 19-én 19 óra, Kő­röshegy: dr. Szőke György, a járási hivatal osztályvezető­it­. Május 19-én 20 óra, Ga- más: dr. Mohar László, á megyei földhivatal vezetője. Május 19-én 20 óra, Kis­bárapati: Bakai János, ,a járási pártbizottság titkára. Május 19-én 20 óra, Lát­rány: Emri Gyula, a járási pártbizottság munkatársa. Május 19-én 20 óra, Ság- vár: Király István, a járási pártbizottság munkatársa. Május 22-én 14 óra, Tab: Tatun Imre, a megyei párt­bizottság titkára. Május 26-an 20 óra, Ka­tád: Tolnai Sándor, a me­gyei partbizuttság osztályve­zetője. Május 26-án 19 óra, Bala­toni ölei vár: Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titká­ra. Május 26-án 20 óra, Ba­latonszárszó: Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyette­se. _ Május 26-án 20 óra, Ká­nya: Bogo László, a Teszöv titkára. Május 26-án 20 óra, Ná­gocs: Virovecz József, a já­rási hivatal elnöke. Május 26-an 20 óra, Nagy- berénv: Szűcs Lajos, a já­rási hivatal osztályvezetője Siófok Május 16-án 15 óra, Kö- olajvezeték-épitő Vállalat ipartelepe: Sarudi Csaba, a megyei tanács allalanos el­nökhelyettese. Május 23-án 15 óra. Bá­nyász-üdülő: dr. Gáti István városi tanácselnök. Végtére is azt szeretném bizonyítani, hogy vannak olyan típusú—es erős „hátországgal”, kapcsolatokkal rendelkező — vezetők, akik mindent ki tudnak verekedni maguk és vezetet- teik számára (személyes viszonyaik és lerázhatatlan „kelle- metlenkedesük” révén), és vannak olyanok, akik — jóllehet tízszer többet érnek — semmire sem jutnak munkaterületük fejlesztésében az önmarcangoláson, a fizikai es „szellemi in­farktuson” kívül. Miért beszélek erről éppen most? Azért, mert a fejlesz­tés, a tervezés időszakát éljük, és „belülről” szerzett informá­cióim néha' meghökkentenek. Vegyünk egy viszonylag általá­nos témát. Két — feladatát illetően — csaknem azonos tevé­kenységű intézményről ván szó. Mindkét szerv vezetője „bom­bázza” — és mindkettő okkal, joggá^ — felügyeleti szervét. Csakhogy ott nem egy emberhez tartozik a felügyelet. Melyik intézmény fog fejlődni a következő években? Az, amelyiknek a felügyeletét egy ,';kellemetlenkedőbb” ember látja el. És nem az; amelyik fontosabb. S mert az egyik ember „erősebb”, mint a másik, előfordulhat: az ezrek érdeke valósul meg a- tízezrekével szemben. Nos, hát-remélem, nyilvánvaló: a tíz­ezrek érdekéért ágálok... ily módon,előre látható, hogy me­lyik csoport érdeke kerül majd a testületek elé? Az ezreke. A tízezrekével szemben! Nem is.értem, hogy miért nem a tíz­ezrek felelőse az erősebb „kellemetlenkedő”? Évtizedekre visszapillantva tudom: különböző kérdések­ben sok hiábavaló, eredménytelen tárgyalás, vita, „ggözkö- dés” zajlott le hivatalos fórumokon. De ha akadt egy „kelle­metlenkedő”, az — néha fehér asztal mellett — egy csapásra elintézte azt, amivel mások hónapokig vergődtek. Nem hajtok fejet e módszer előtt. De ha nem megy másképp; ha a hiva­talos tanácskozásokon „kellemetlenkedők” megtaláljak a he­lyüket a terített asztal mellett is — s mert tudom, hogy ez más megyékben ugyanígy járja —, akkor leborulok a „kelle­metlenkedők” cloU. Nem az elveinkkel ellentétes módszerei« miatt, hahern'azért, mert elérnek valamit a közösség javara. Es ez a legfontosabb. Még akkor is, ha tettüket azzal kell magyaráznom: „Hja, elvtársik, átmeneti korban élünk...” Eljutottam odáig, hogy kutatom a „kellemetlenkedőket”. Azokat, akik hajlandók — tetteikből fakadó tekintélyükre alapozva — hadakozni a megyei .kórházért (tizenöt éves adós­ságunk kiegyenlítéséért), a megyei művelődési központért és színházért (amelynek igenlését miniszteri tárgyaláson hallot­tam néhány hónappal ezelőtt, és most...), a sok-sok „áthú­zódó” 'fejlesztésért , félbemaradt ügy megvalósításáért. Ezer­nyi téma foglalkoztat, valamennyit az élet „találta ki” sza­munkra. S bár tgdjuk, hogy nehéz gazdasági helyzetbe ke­rült az ország, fejlődünk tovább. Hiszem, hogy megfontoltabb tervezés, elhatározás révén. Kutassuk hát föl a .,kellemetlen­kedőket”, az évtizedek óta meglévők mellé a szélesebb érdé -;çkért „kellerneUenkedoket' E zúttal az ő oldalukról próbáltam szólni a jövőről. Sokáig vívódtam amiatt, hogy lehetnek-e rokonszenvesebbek ók a mi számunkra? A meggyőző érv az volt: amit akarnak, azt elérik. Végtére is a közösség érdekét szolgálják. Megvallom, némi naivitással: rövidebbnek gondoltam az át­menetet, amikor jó két és fél évtizeddel ezelőtt a mozgalom­hoz szegődtem. De hát ki lát oly messze előre? Ha ma meg­kérdeznének, azt mondanám: ösztönözzük, támogassák, ista-, poljuk a ..kellemetlenkedőket". Bizonyara tudják, hogy évti­zedek múltán az ö módszerük ideje-is lejár . .. Jávort Bél«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom