Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

Virágok az úttörőtáborba A tábor parkolójába« egy­re gyakrabban altnak meg hivatalos gépkocsik. A tábor­vezetőnek, Teremi Józsefnek gyakran vannak vendégei» javítások, tárgyalások, át­adás ... Sürget az idő, mert nemsokára itt a nyár. — Gyermekparadicsom le« ez, ha megnyílik. Turnuson­ként 840 gyereket fogadunk. Lesz őrsvezető- és rajtitkár­képző-, illetve a felnőtt-veze- tőképzőtábor. Minden járás szervez társadalmi munkát: a felnőttek közül külön is említem a szőlősgyöröki Bé­ke Tsz Ságvári szocialista brigádját. Ezenkívül sokat segítenek a kaposvári 512-es ipari szakmunkásképző tanu­lói, ők festik a faházakat. A boglárt kertészeti iskolát pe­<*g eteő helyen kellett volna említenem: ók parkosítanak. — Milyen értékű munkát végeztek eddig? — Mintegy negyvenezer fo­rint értékű a munkájuk. Di­cséret illeti őket. A nevelők- ttSL, a szakoktatóktól és a kertészektől sok támogatást kaptunk. — Mivel viszonozzák ezt a diákoknak? — A kertészünk egyik most érettségiző tanulójuk lesz, és a tanulóknak nyáron szünidei munkát biztosítunk, természetesen munkabérért: a nyári szezonon kívül helyet adunk a rendezvényeiknek is. Az ő kezük munkájának eredménye, hogy júniusban szép környezetben fogadhat­juk az első táborozókat. I. Ê. Hideg tavasz a tóparton KATI NÉNI BIRODALMA Szakad az eső, tombol « szél, tarajosak a hullámok. A szokásos parti séta is elma­rad ma: nem lehet a víz mel­lett megállni, elvisz a szél. ïstenem, hiszen lassan már nyár lesz, de most plusz két- hároro fok ha van, hát sose lesz már igazi tavasz? Még szerencse, hogy az üdülőben kellemes meleget árasztanak a fűtőtestek. A földszinti társalgó tele érkező és távozó vendégek­kel. A portán is van munka bőven. Majdnem kétszázan laknak jelenleg az üdülőben, pedig még csak április végén járunií... Kati néni a konyhán tüs­ténkedik. Hű, de jó meleg van itt! A legkellemesebb Hozzászólás cikkünkhöz Mit énekeljenek a böicsődések Ilyenkor még komorak » • balatoni táborok: kihaltak árvák az épületek. Nehéz el­képzelni itt a nyári pezsgést Az új fonyódligeti gyenmekbi- rodalom területén például ja­vában építkeznek. A faházak és a kőépületek között még hidegen süvít a szél, a somo­gyi úttörők azonban egyre na­gyobb izgalommal várják a nyitás napját, június 2i-ét. A befejezésig bőven van mun­ka, de a megye minden ré­széről jönnek ide felnőttek, fiatalok — hogy segítsenek. A társadalmi munkában a boglárlellei Kertészeti Szak­középiskola és Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézet diákjai járnak az élen. Sán­dor Lajos, az iskola tanára és párttitkára büszkén szól diákjairól: — Hagyomány nálunk, hogy a tanulóik részt vesznek a környezet szépítésében. Bogláron parkosítanak: dol­goztak a part feltöltésénél, és természetesen az iskola meg a kollégium környéké­nek is a gazdái. Az idős em­bereknek is segítenek; ta­valytól pedig a ligeti tábor­ban is. Márciusban a kom­munista szombaton mind a 192 tanuló dolgozott: egy ré­szük facsemetét ültetett a tá­borban, mások a bogiári böl­csőde építéséhez mentek. Az iskolai KlSZ-bizottság nyolc­száz társadalmi munkaórát ajánlott föl az idén. Leveli Tamás, a KISZ-bi­zottság titkára érettségi előtt áll; az utóbbi években sok­féle társadalmi munkában vett részt — A tábor építése és befe­jezése sürgős feladat. Ügy gondoltuk, hogy mivel a szakmáinkhoz kapcsolódó munkák is vannak, itt hasz­nosan tevékenykedhetünk. Általában alapszervezeten­ként megyünk ki dolgozni: ilyenkor a tanárok is velünk jönnek, és segítenek. Ültet­tünk már fát és cserjét, most a virágok ültetese a dolgunk. Az év elején egyénenként teszitek vállalást a diákok, s úgy szervezzük a munkát, hogy mindenki teljesíthesse. — Az elsősök még a szak­ma alapfogásait tanulják. Ok miben tudnak segíteni? — A KISZ-szervezetek ver­tikális rendszerűek, tehát minden évfolyam megtalál­ható egy alapszervezetben, így a negyedikesek és termé­szetesen az oktatók mutatják meg nékik, hogy mit hogyan kel) csinálniuk. Senki sem húzza ki magát, az ilyen munkából Azért is szívesen megyünk, mert nagyon vidá­mak ezek a délutánok. Most kaptunk a tanácstól egy ok­levelet a kiváló társadalmi munkáért. Az építőtáborok­ba is mindig sok a jelentke­ző. Az idén jutalomból ket­ten Jugoszláviában, ketten I engyelországban fognak tá­borozni, az év végén pedig lutalomkönyveket adunk a legjooban dolgozóknak. A hűtőipar termékei bO választékban megtalálhatók a boltokban. A gyorsfagy asz tett málna, meggy, zöldbor­só, zöldbab, paprika melleti ott vannak a mirelit tészták, mint amilyen például a szíi- vásgomhóc, a rétes. Élelmi­szeriparunk egyik legdinami­kusabban fejlődő ágazata a hűtőipar, s szinte észre sem vettük, hogy hazánkban az egy lakosra jutó fogyasztás ? gyorsfagyasztott ételekből 75 százalékkal nőtt az utóbbi tíz évben. Hovatovább ter­mészetesnek tartjuk, hogy jó néhány étket, amely nyári vagy őszi ,.sláger”, télen és tavasszal is fogyaszthatunk. A növekvő kereslet itthon és külföldön is ama sarkallja az érdekelt szakembereket, hogy kutassák a módszere­ket, amelyekkel a hűtőipari termelés technológiai és hi­giéniai körülményéi javít­hatók — »2 expoifkoveteir Kodály Zoitán és tanítvá­nyai által megteremtett ma­gyar énekoktatás, mely a ma­gyar népzenére épül, egyike hazánk világhírű eredmé­nyeinek. Ezt a szellemi ér­téket megóvni, gazdagítani és vele jól sáfárkodni felelősség és megtisztelő kötelesség. Féltett kincsünk elsősorban a magyar nyelv és zene. Tör­ténelmünk során mindkettőt érték különböző hatások, de szerkezetében változatlanok maradtak. Ebből kell kiindulni, ami­kor azt a kérdést tesszük fel hogy mit énekeljünk, mit ta­nítsunk a legkisebbeknek, vagy a felsőbb korosztály­nak. Azt az ősi magyar nép­zenét, amely évszázadokig a magyar nép életéből fakadt és megőrizte tisztaságát melyet értő kezek még idejé­ben megmentettek. Azokat a hangterjedelme, ötfokú dal­lamai, egyszerű és mégis oly va hozó formavilága, a ma­gyar nyelv dallamosságából fakadó nyelvi zeneisége (egyedem-begyedem, rece-fi- ce, dirib-darab, csendüljön- pendüljön) szabadon élnek, « oly közel állnak e korosz­tályhoz — azokat szabad csak a legkisebbeknek éne­kelni. Minél kisebb gyermek­nek énekelünk, annál többet kell kapnia a saját népzené­jéből. Ez jut kifejezésre ze­nei nevelésünk irányelvei­ben is: „Minden nép zenei nevelésének a saját népha- gyományból kell kiindulnia. A kis zenei formákon ke resztül kell elérkezni a vi­lágirodalom remekeihez Csak művészi értékű zene lehet a nevelés anyaga. A zenei nevelést már a szüle téstől kell kezdeni.” Tan­anyagunkból nem hiányoz­hatnak más népek dalai já tékái sem, de ezek is művészi értékűek, könnyén megta­menyeknek és a hazai fo­gyasztók igényeinek megfe­lelően. A Magyar Élelmezés- ipari Tudományos Egyesülei a jövő héten rendez tanács­kozást a Magyar Hűtőipar székhazában ezzel a céllal Mi kerül „terítékre” ezen a/ országos szakmai összejöve­telen? Mindenekelőtt az, ami bennünket, fogyasztókat leg­inkább érdekel: a hűtőipari termékek minőségének a ja­vítása. Egészségügyi minisz­teri rendelet mikrobiológiai szempontból előírja például a szalmonellamentességet, megállapítja az egyes gyárt-- Hiányokban a különféle mik­robák megengedhető mennyi­ségét, s a vizsgálati módsze­reket külön szabványok ha­tározzák meg. A hazai ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a hűtőipari termelés két alapvető fázisában, a jötotsía^yasztasoan m a hu­nüihatók legyenek. Nagyobb hangtér jedelmű dalok ne­hézséget okoznak e korosz­tálynak, csak jó hallású gyermeknek sikerülhet eze­ket tisztán énekelni. A fá­rasztó és hamis éneklés pe­dig megfosztja a játszva da­lolás örömétől. A hétfokú- ság csak jól megalapozott, ötfokú zenében való jártas­ság után következhet. Nem felelnek meg az em­lített követelményeknek azok a dalok, amelyeket a Bölcső­dék Országos Módszertani Intézete „nem kívánatos dal­lamok” közé sorolt. Dallam- fordulatai nem a magyar öt- tokúságra (pentaton) zenére épülnék, mint pl. „A gazda rétre megy” kezdetű játék. Hangterjedelmük magas, rit­musuk nem a magyar gyer­mekdalok egyszerűségét kö­veti. Idegenből átvett, rosz- szul fordított játékdalok, amelyeknek irodalmi értéke vitatható. 1828-ban Brunswick Teréz Angyalkertjében még néme­tül énekeltek a gyermekek. 1840-ben jelent meg az első magyar kottás könyv: „Flóri könyve” Bezerédj Amáliától, amelyben négy dal már kap­csolatban van a magyar nép­zenével. Sorolni lehetne » később megjelent kiadványo­kat, amelyek jó szándékkal íródtak ugyan, de tele vol­tak idegen, nehéz dallamok­kal, vagy új, népszerű ma­gyaros műdallal. Ezek nyo­mai sajnos még ma is kísér­tenek. Az utóbbi években olyan gyűjtemények kerültek a ne­velők kezébe, amelyekben gyermekdalainkból, magyar szerzők műveiből és más né­pek dalaiból válogatták ki a legszebbeket. Pl. Forrai Ka­talin: Ének az óvodákban. Jár a baba, jár. Kodály Zol­tótaroiasban rendelkezés« állnak és rendeltetésszerűen működnek a szükséges tech­nológiák, berendezések. A további utón azonban igen­csak van lehetőség a javítás­ra; a késztermékek szállítá­sánál, a kereskedelmi forga­lomban és nálunk, a fogyasz­tóknál. A mirelit árut mindig azonos alacsony hőfokon kell tartani; ha a hűtőlánc akái csak rövid időre is megsza­kad, már elég az áru meg­romlásához vagy legalábbis ahhoz, hogy ne legyen meg­felelő a minősége. Jó, ha tudjuk, hogy nem mindegy milyen, nőmérsékleti viszo­nyok között, mennyi időt szánunk a gyorsfagyasztott áru felengedtetésére, és arra is ügyelni kell, hogy a rész­ben vagy teljesen fölengedett árut káros — sőt: veszélyes! — újra fagyasztani. H. F. tán: Kis emberek dalai Boisai—Kovács: Cinege, ci­nege kismadár. Ezeket már nagyon sok szülő meg is vá­sárolta és használja. Nem szégyen, ha valaki nem ismeri az „új” gyermek­dalainkat, nem tilos enekelni a „Nyuszi ül a fűben.” kezde­tű dalt sem, mint ahogyan az „Akácos út” című magyar nótát is énekelhetik a fel­nőttek, de engedjük helyes mederben folyni a zenei ne­velést. A szülők munkáját segíthetik a bölcsődék és óvodák azzal, hogy a „nem kívánatos dalok” jegyzéke mellett olyan dalok, gyűjte­mények címét is felírnak, melyeket szívesen énekeltet­nek. Kerekedné P.vtel Anna ének-zene tanár (Tökéletesen egyetértünk olvasónk álláspontjával, nép­zenénk iránti elkötelezettsé­gével. Vele együtt azt tart­juk helyesebbnek, ha a »nem kívánatos« dallamok helyett a »kívánatos« gyermekdalo­kat. népdalokat, zenés játé­kokat írják ki a falitáblára. A nemes cél ellenére belát­hatjuk. hogy a »Nyuszi ül a fűben, alva, szundikálva« cí­mű dalocska »irodalmi« szö­vege legalább olyan értelmes és felfogható, mint az »In- gyom-bingyom táliber. tutá- liber, máliber, az erdőbe.« Szerk.) Sok élményt őrzök a gye­rekkoromból: tágul, színese­dik a temérdek emlék, ezek között említhetem a cirkusz világát is. Kis falunkban gyakran megfordultak külön­böző vándortársulatok, s büszkén beszélek gyerme­keimnek arról, hogy kisko­romban meglovagoltam a hí­res Aidát, a magyar cirkusz­világ ismert elefántját, „aki" fiimfőszerepet is kapott La- tabár Kálmán oldalán. Pet­róleumlámpás falusi kocsma a színhelye az emlékeknek, amelyek közé nagyanyám el­beszéléseiből mesés képek rajzolódnak Czájáról, a félel­metesen erős emberről.., Felnőttként is szeretem * cirkuszt. De most már lá­nyaim oldalán, az ő meg- megremegő kezüket fogva, mikor megborzonganak a fé­lelemtől. Asztalomon a Ma­gyar Cirkusz- és Varieté Vállalat jubileumi kiadvá­nya Negyedszázados évfor­dulóhoz érkezett az intézmé- sített cirkuszvállalat, s eb­ből az alkalomból Szekeres József és Szilágyi György ér­tékes dokumentumgyűjte­ményt állított össze a eir- kuszművészet történetéről — a távoli évezredektől szinte napjainkig. A cirkusz ko­runkban is milliók érdeklő­désére tart számot: sok em­bert érdekel e játékok múlt­ja. eredete és fejlődése. A jubileumi kiadvány szerzoi­tartózkodósi hely, nem Is be­szélve a fenséges illatokról. Máj.gombócieves, sértóssüH, párolt káposzta készül, aztán aranygaluska ... _ Főzünk még töltött ká­posztát is — mondja Kati néni. — A külföldiek szere­tik' a magyar ízeket. Sokan vannak, konferenciára jöttek V illan gó József, a siófoki 43. számú Állami Építőipari Vállalat, üdülőjének igazgató- helyettese azon kevesek köze tartozik, akik képesek rá hogy egy időben több helyen tartózkodjon. Ugyanis hívják ide, hívják oda: távozik a küldöttség: Villangó úr, jöj­jön búcsúztatni ; Józsikám, itt vannak a köjálosok, gyere már; Jóska, telefon!... — Így megy ez egész év­ben — mondja. — Nyáron csaknem kétezer emberi üdülhetünk ; családokat, akár két-három gyerekkel is jö­hetnek. ősztől tavaszig a Sio- tour szervezésében" érkéznek a vendégek, illetve nagyobb értekezletek színhelye a? üdülő. Ha benéz a társalgók­ba, mindenütt elmélyült ta­nácskozást lát: most ülésezik a Gáz- és Olajszállító Válla­lat siófoki igazgatósaga. Az első szinten a Danuvia gyár vezetői értekeznek; az egyik teremben a KGST-or- szágok hajótulajdonos és ha­jóépítő vállalatainak küldöt­tei tartják évi rendes konfe­renciájukat, először Ma­gyarországon. Azt mondjak, Archív felvétel a magyar cirkusz hőskorából. nek a munkáját azért is ér­demes megbecsülnünk, meri hazánkban eddig sem könyv sem átfogó ismertetés nem látott napyilágot e témáról. Testi játékokat ábrázoló óegyiptomi, asszír, babiloni, kínai, indiai domborművek. rajzok, valamint papírusztö- redékek vallanak e műve­szeti ág őskoráról. Labdával zsonglőrködő asszonyokat lát­hatunk a Béni—Hassan me! lett föltárt sziklasír már ványreliefjén az időszámí’a sunk előtti 1900-as évekből A világ legelső ismert bővé­jól érzik magukat — különös tekintetei a kosztra. Ha spor­tolók érkeznek, panaszkod­nak, hogy ők edzeni jöttek, és nem hízókúrara. — Elhatároztuk, hogy » nyártól kezdve kalóriatáblá- zatot adunk az egyes menük mellé. Legyenek csak káka- belűek, ha ellenállnak ezek­nek a fiataloknak! Ez az üdü­lő azért készült, hogy majd­nem luxus szinten, de gyor­san — és negyedosztályú árakkal — biztosítsa egyé­neknek és családoknak a za­vartalan pihenést. Kifejezet­ten a nagycsaládosokra gon­doltak a tervezők, amikor 12 ötágyas szobát helyeztek el az emeleteken ... Most vi­szonylag kevesen vannak; úgy Iáiszik, megijedték a rossz időtől. Pedig ki sem kell lépni a kapun ahhoz, hogy nyugodtan pihenjenek, szóra k ózza n a k. Játékán torn a- ták, pingpongasztalok. film­vetítések, színes televíziók várják a gyerekeket, és a fel­nőtteket, meg a háromezer kötetes könyvtár. Szerződé­sünk van az Állami Bábszín­házzal, s kéthetente jönnek előad,isi tartani ... Az épület előtt park készül — társadalmi munkában. Odébb már építik a 150 fős családosaid ülőt. Hamarosan elkészül. A Balaton-part tá­lán legszebb részén fogadja majd a beutaltakat. A A szének a nevét a londoni Bri­tish Múzeumban őrzik, a pa- pirusztekercsen Tchatsha- enlanch illuzionista neve ol­vasható. „Egy levágott állats főt visszahelyezett a helyére, oly módon, hogy az állat a mutatvány után még jobb kedvvel ropogtatta az illatos szénát, mint annakelőtte.'" A magyar cirkuszművésze* mindig is híres volt, világ­szerte ismerték és elismertek a magyar „porondbainoko- kat”. A Piccard magyar lo­vas csoportot egy külföldi lap — egy kis túlzással — a- „vi­lág csodájának" nevezte. A török Le Journal d’Oriant így lelkesedett a magyarok mű­soráról: A nép tolong, meri a cirkusz az mindig cirkusz marad, nagynak és kicsinek. Es milyen boldogok a szülők, amikor gyerekeiket boldog­nak, jókedvűeknek látják. A negyedszázados vállalat teremtette meg annak a le­hetőségét, hogy a budapesti Városligethen a régi cirkusz helyén fölépítsék a minden igényt kielégítő, impozán« épületet, s újabb és újabb csodák várnak ránk, a cir­kusz szerelmeseire. H. B. fontos n minőség védelme „Rákaptunk” d fagyasztottra A porond jubileuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom