Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

KÉPVISELŐJELÖLTEK Mintha hazajönnék Debrecen messze esik Ka­posvártól, de lakói hasonló körülmények között élnek, gondolkodásukat, munkáju­kat, törekvéseiket azonos el­vek és célok határozzák meg. Ezzel kezdtük a beszélge­tést dr. Nagy Sándorral, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkárával. Kaposvár 1. számú választókerületének képviselőjelöltje ugyanis Hajdú megyéből származott, a híres cívisvárosban járt iskolába. Az összegezéshez hozzátette: — Úgy mondják, hogy az alföldi emberek kiegyensú­lyozottabbak, nyugodtabbak s talán megfontoltabbak is. mint a dunántúliak. Lehet, hogy ebben van valami igaz­ság, bár az összehasonlítás­hoz még nem szerezhettem elegendő alapot a dombos vidékeken. Megválasztásom esetén azonban lesz alkal­mam pótolni ebbéli hiányai­mat. Egyelőre azonban el kell igazodnom számos új jelenség között, meg kell is-‘ mernem a város mennél több lakóját, közösségeit; úgy is mondhatnám: kita­pintani a lelkét. — Mikor került először kapcsolatba Kaposvárral? — Hét év óta somogyi if­júsági vezetőkkel is együtt dolgozom, és így a megye- székhelyen is többször meg­fordultam. Természetesen, mióta a jelölésem is szóba került, egészen más szemmel nézem a város eseményeit, olvasom a róla szóló híre­ket, hallgatom még a moz­galmi munkáról szóló tájé­koztatást is. Az igazi is­merkedést azonban a szemé­lyes élmények jelentik: a ?elólő gyűlések, részvétel a május elsejei felvonuláson, találkozások a lakossággal, a fiatal dolgozókkal, a főisko­lások egy-égy csoportjával. Az utóbbira egyébként a múlt héten is sor került. Lassan már úgy érzem, mintha hazajönnék. — Beosztásánál fogva el­sősorban a fiatalok gond­jait, körülményeit ismeri, s körvonalai? Ismeri-e Kapos­vár legégetőbb gondjait, amelyeknek megoldásához segítséget vár a lakosság? — Beszélgettem vezetők­kel, hallgattam a beszámo­lót a jelölő gyűlésen a me­gyeszékhely fejlődéséről: tu­dom, hogy a jelentős előre­lépés ellenére feszültség van a gvermekintézmények irán­ti igényekben és lehetősé­gekben: hallottam a külterü­leti úthálózat elmaradottsá­gáról, a vízellátás és a szennyvízelvezetés gondjai­ról, s több más, a lakossá­got foglalkoztató tennivaló­ról. Akár csak a jelölő gvű- lésen," nem ígérhetek mást: második szülőföldemnek te­kintem e szép dombvidék központját és képviselőtár­saimmal összehangoltan igyekszem elősegíteni fejlő­dését. Ahogy a népfrontbi­zottság elnöke kérte. arra törekszem, hogy méltó le­gyek a köz javáért fáradozó elődeimhez. A jelölő gyűlésen — be­mutatásakor — jó néhány dicsérő jelzővel illeték dr. Nagy Sándor életútját, mun­kásságát. Most inkább csak a tényekre hivatkozunk ma­gatartásának jellemzésében. Arra, hogv középiskolásként, majd á közgazdaságtudomá­nyi egyetem .hallgatójaként, később tanársegédjeként el­választhatatlan útitársa volt a mozgalom, a közösségi élet, a másokért munkálko­dás benső igénye. Bizonyára somogyi képviselőként is jól hasznosítja maid két évtize- dés tapasztalatát. Paái László íg.v feltehetően mindenekelőtt az ő . érdeklődésükre, figyelmükre, tá­mogatásukra szá­míthat. Várha­tóan tőlük érke­zik majd -a leg­több kérés is'. — Természete­sen minden társa­dalmi réteg és korosztály helyze­tét meg kell is­mernem ahhoz, hogy megvá­lasztásom esetén méltón kép­viselhessem őket a legfőbb állami testületben. Hiszen a választókörzetem mintegy kő ezer lakosa között sokfé­le foglalkozású, életkorú, műveltségű és érdeklődésű ember található; kisebb és nagyobb üzemek. intézmé­nyek dolgozói, két főiskola tanulói kerülnek ki a vá­lasztók közül. De a munka­helyeken; mint már tájéko­zódtam róla. igen tekinté­lyes. sőt meghatározó a fia­talok aránva. Így aztán, ha egy-egv terület vagy válla­lat, gyár érdekeit kell kép­viselnem. abban az ifjúság törekvései is nyomatékosan kapnak hangot. — Talán nem számítana -bűnnek«, ha egy tapasztalt ifjúsági vezető a kénviselői megbízatást arra is fölhasz­nálná. hogy a fiatalok minél szélesebb rétegét ismertesse meg a felnőttek közéletisé- gének felelősségével. — Igen, ez egyezik törek­vésemmel. Szerintem ugyan­is a fiatalokat ha sokan másként vélekednek is, na­gyobb mértékben be lehet vonni a politikai életbe, csak bátran kell támaszkodni rá­juk, megfelelő feladatokkal ”> kell megbízni őket. Számos példa bizonyítja, hogy ter­mékeny, ösztönző környezet­ben a fiatal szakemberek jól megállják a helyüket mind a munkahelyi beosztásukban, mind a közéletben. — Végül hadd kérdezzem meg: kibontakoznak-e már a képviselői tevékenység SOMOGYI KRÓNIKÁJA Történelmi évfordulóra emlékezett a világ: a har­mincöt évvel ezelőtti ta­vaszra, amikor meggyötört kontinensünkön véget ért a második világháború, ötven­millió áldozatot követelve öt év, nyolc hónap és két na­pig tartott a szörnyű meg­próbáltatás. Megyénkben a koszorú zási ünnepségeken kegyelettel, soha el nem mú­ló tisztelettel és hálával emlékeztek meg a szovjet és bolgár emlék­műveknél azokról a hősök­ről, akik életüket áldozták a szabad életért, az alkotó bé­kéért. Hagyomány hazánk­ban, hogy ezzel a nappal kezdődik a béke- és barát­sági hónap, amelynek me­gyei rendezvénysorozatát a héten a Csurgón tartott bé­kenagygyűlés nyitotta meg. A mai nemzetközi helyzet­ben az évfordulónak külön hangsúlyt adott, hogy ez idő alatt ülésezett hazánkban a Béke-világtanács elnöksége, amely fővárosunknak a béke városa címet adományozta. Az elismerés kifejezi né­pünk békevágyát, azt, hogy tudatában vagyunk: nemzeti céljainkat csak a társadalmi haladással, békében válthat­juk valóra. Szőkébb környezetű nben is szó esett ezekről a gondo­latokról a héten tartott vá­lasztási gyűléseken, rétegta­lálkozókon. Egy-egv telepü­lés, választókerület lakói ezeken a fórumokon — azon túl. hojü' közelebbről ismer­kednek a népfront program­jával, a jelöltekkel — első­sorban arról váltottak szót, hogy saját területükön mit tehetnek a XII. kongresszus határozatainak meg valósítá­sáért, az V. ötéves terv si­keres befejezéséért, illetve a VI. ötéves terv jó megalapo­zásáért. Az igényesebb, fe­gyelmezettebb munka követ- telményéről éppúgy szó esett itt, mint a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesület Szövetségének e héten kez­dődött hagyományos rendez­vénysorozatán. a műszaki és közgazdasági hónap megnyi­tóján Az MTESZ megyei szervezete épp tíz éve ala­kult meg. Akkor tizenegy csoportban ezernégyszázan tevékenykedtek, ma har­minc szakegyesületben há­romezer-ötszáz értelmiségi igyekszik hozzájárulni — szervezetten — a megye ál­talános fejlődéséhez. Ugyan­csak fontos műszaki esemény színhelye volt a héten me­gyénk: négy napos nemzet­közi tanácskozást folytattak a héten Balatoniföldváron a szocialista országok számí­tástechnikái együttműködé­sével foglalkozó szakembe­rek. Az év tizenkilencedik he­tével a szokásosnál hosszabb munkahetet hagytunk magunk mögött. Egy évvel ezelőtt a hét so­mogyi eseményeit összegező megyei krónikában azt írtuk: .••üzent a nyár.... kánikulai hovel ray yog a napsugár.«• A mostani hideg, tartósan csapadékos május hovato­vább megkérdőjelezi ama szólás igazát, miszerint a májusi eső aranyat ér. Tét­lenségre kárhoztatja a gépe­ket, az embereket a mező- gazdaságban, késnek és nap­ról napra torlódnak a? idő­szerű munkák. Csaknem harmincezer hektáron nincs elvetve a kukorica, a silónak való még a féle területen sem került a földbe, s van még vetnivaló szójából, nap­raforgóból, nem is beszélve ezt az időt legjobban «-meg­szenvedő« kertészeti kultú­rákról. A kényszerű pihenő érthetően — az eszközzel gyengébben fölszerelt nagy­üzemeket sújtja jobban, ezért is örvendetes, hogy ezen a héten. gépek vásárlására újabb hitellehetőségeket biz­tosítottak megyénk nagyüze­meiben. Kaposvár utcáin gyakran találkoztunk a héten hulla­dékot, rongyot, cipelő gyere­kekkel.' A MÉH teNÜlhulla- dék-gyűjtési kampánva nagy visszhangot váltott ki az út­törők körében, - ezért is hosz- szabbították meg május 20- ig az egyébként e hét végéig tartó akciót. Sok értéktelen lom hasznosul így, s végső soron ez is egy lépés annak a célnak eléréséért, melyet Tegyünk többet lakóhelyünk tisztaságáért! jelszóval hir­dettek meg a tanácsok es a társadalmi szervek. Vörös Márta Közművek Kaposváron Kevés a szilárd burkolatú út A nyár derekán megérke­zik Kaposvárra a balatoni ivóvíz. A Fonyódról induló regionális távvezeték üzem­be helyezésével a megye- székhelyen a mennyiségi igé­nyeket kielégítik. A város egyes, magasabb fekvésű te­rületein, a felsőbb emelete­ken azonban ezt követően is számolni kell a nyomás csökkenésével. Ez azonban nem a víz, hanem a magas­tározó hiánvára vezethető vissza. Az biztosítja ugyanis, hogv mindenütt legyen meg­felelő nyomás. A szakembe­rek véleménye szerint ilyen szempontból akkor biztonsá­gos egy település ellátása, ha az elfogyasztandó víz 30 szá­zalékát magastározókbó] kapják. Kaposváron ez az arány — jelenleg — 4,5 szá­zalék körül van: a Kecel- hegyi tározó befogadóképes­ségé ugyanis többet nem tesz lehetővé. Hiányzik a tározó Kaposvár ivóvízzel való biztonságos ellátása érdeké­ben több intézkedés szüle­tett. A magastározó hiánvát nyomásfokozókkal ‘próbálták pótolni. A becslések szerint körülbelül száz működik je­lenleg a megyeszékhelyen, és ezek nagyon drágán — je­lentős villamos energia fel- használásával — biztosítják csak a megfelelő nyomást. Néhány perces áramkimara­dás is elég azonban, hogy fölboruljon a «borotvaélen táncoló« nyomásegyensúly. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban megvizsgálta Kaposvár vala­mennyi közművének állapo­tát — és azt, hogy miként elégítik ki a megyeszékhely növekvő igényét. A testület tagjait a leginkább a vízel­látás gondja foglalkoztatta, s a szakemberek meghallga- ,tása után szükségesnek tar­tották, hogy megépüljön egy háromezer köbméteres víz­torony. A vízellátással kap­csolatos másik fe’adat a há­lózat rekonstrukciója. Igaz. hogy az utolsó tíz évben szó? kilométer hosszú vezeték épült Kaposváron, a régi ön­töttvascsövek azonban el­avultok már — e-"'-rt kívána­tosnak tartják, hogv meg­kezdőd ion e vezetékek kor- szerűsí+ése. Szén n« vízcsatorna-hálózat korszerűsttéscvel kanosola- tos munkák esősorban a donned városrészben vannak és a Ea’’anvi-lakótelepig ki­épített vezetéket kell «to­vábbvinni« a cse'áaj hám.s területig. A mes’'e=zékhely nagv gondja az is. hogv a napi 7500 kökméter kapaci­tású tisztítótelepre még egv- szer pnnvi szennyvíz érkezik Ezt figyelembe v°ve nem meglepő, hogv a Kapós lett az ország pgvik legszennye­zettebb vízfolyása. A megol­dást csak az új tisztítótelep hozza meg: tervezése már megkezdődött. A testület foglalkozott a megyeszékhely valamennyi közművével. Megállapítot­ta, hogy a tanácsi kezelésű utak 51 százalékát látták el edddig szilárd burkolattal. A dunántúli városokhoz vi­szonyítva azonban jelentős az elmaradás: ott 25 száza­lékkal több a szilárd burko­latú utak aránya. A föld­utak nemcsak a köztisztasá­gi feladatok ellátása kapcsán okoznak gondot: karbantar­tásuk. a közlekedés minimá­lis feltételeinek biztosítása is jelentős költséggel jár. Az utcák kövezésének, aszfalto- • zásának ütemét a pénz ha­tározza meg. A csökkent pa­raméterű utak építésével kapcsolatos program kedve­ző volt a megyeszékhelynek is: a gond jelenleg az, hogy a programnak csak a felére van pénz. A város vniamnsenergia­°1 látása biztosítva van: el­készült már az a 400 kilo­voltos távvezeték is, amely majd Paksról hozza az ára­mot Kaposvárra. A városban nem ilyen kedvező az álla­pot : sok még a légvezeték. Cseréjük ütemét a pénz ha­tározza meg. Az V. ötéves tervben meg­oldódott Kaposvár hosszú távú gázellátásának gondia, és tava’v már több mint 0.5 ezer háztartásban használták ezt az energiát. A telefon- hálózattal viszont egyre több a baj: a tanács végrehajtó bizo*tsága elé került jelentés szerint kritikán aluli a me- gveszékbelv egyes részein a távbeszélő-ellátás. Jelenleg négyezren várnak telefonra, s igénvük kielégítésére re­mény sincs. Ha az igérmeket fol-eSÍIe«' I ' - -í « •"«—*« P bekapcsolási kérelmek szá­ma legalább a k:s ere . e emelkedne. Megoldást csak a tervbe vett tízezer állomásos új központ megépítése hoz­hat. Készül a közműtérkép A közművek állapotának elemzése után a testület a közművek nyilvántartásá­nak helyzetével is foglalko­zott. Azt, hogv valami nincs rendben a közműnyilvántar­tások körül, a megyeszék­hely lakói abból tudják, hogy váratlan áramszünetek és vízhiányok keletkeznek. A vb elé került jelentés szerint a mostani nyilvántartásokból legföljebb körülbelül lehet megtudni, hogy hol húzódik a vezeték: nyomvonalát es azt, hogy milyen mélyen van elhelyezve, nem lehet megállapítani. Az új közműnyilvántartás elkészítése megkezdődött. Dr. Kercza Imre A meggyőzés erejével P l ártunk elvi jelentősé­gű gyakorlata, hogy politikai törekvéseit a meggyőzés eszközeivel igyek­szik elfogadtatni, s ez a jö­vőben sem lesz másként »Politikánk megvalósítását továbbra is építsük az embe­rek meggyőzésére« — hívta föl a párt minden szerveze­tét és tagját a XII. kong­resszuson mondott vitaössze­foglalóiában Kádár János. Figyelmet érdemlő gondolat- menettel támasztotta alá, biztosítani tudjuk a belső rendet, és mégis azt mon­dom: ne ezzel az erővel, ha­nem elsősorban politikával és meggyőző munkával biz­tosítsuk társadalmunk rend­iét. Higgyék el, hogy igazán szívből, teljes erejével az van velünk, akit meggyőz­tünk. Azt, amit egy meg- győződéses ember a jó ügy érdekében teljesíteni tud, ugyanazt semmiféle parancs­szóra, eligazításra, még ke­vésbé fenyegetésre nem fog­ja teljesíteni.« Több évtizedes történelmi tapasztatalatra épülnek ezek a megállapítások. Olyan ta­pasztalatokra, amelyeket a kommunisták idősebb nem­zedékei közvetlenül érzékel­tek, átéltek, de amelyek a párttagság mind nagyobb többségét kitevő ifjabb ge­nerációk jobbára már csak a könyvek lapjairól ismer­nek. Érdemes hát röviden fölidézni őket. Az ellenforradalmi rend­szer által föld alá szorított kommunisták számára a do­log természetéből adódóan nem volt — nem lehetett — más eszlköz az emberek megnyerésére, eszméik ter­jesztésére. mint a meggvőző. érvelő, felvilágosító s’ó. A 'cPza^adulás után az illega­litásból kilépő kommunista párt ezekre a hagyományok­ra támaszkodva indult küz­delembe a dolgozók széles tömegei eszének és szívé­nek megnyeréséért. Tudjuk, ez a jó irányú folyamat hamar megtört. Az akkori nemzetközi és hazai viszonyok közepette szükség­szerűen kiéleződtek bizo­nyos belső feszültségek, ám döntő szerepe mindebben az akkori pártvezetés súlyosan hibás gyakorlatának volt. A feszültségeket irreális, át nem gondolt törekvések he-, vitették izzásig, s a hata­lom birtokában, egyedüli kormányzó pártként a féle­lem légkörének meghonosí­tásával váltotta föl. Tragikus következményei támadtak mindennek: ami­lyen gyorsan sikerült a meg­előző időszakban megnyerni az emberek millióinak bizal­mát, támogatását, ugyan­olyan hamar megrendült a bizalom, a szocializmussal szembeforduló erők számára alkalmas talajt nyújtva el­lenforradalmi kísérletük megszervezéséhez. E kísérlet leverése után a Magyar Szocialista Munkás­párt igen súlyos helyzetben élesztette föl újra a korábbi munkastílust. A tömegeket nem erőszakkal, parancszó- val, hanem vitában, érvek­kel és az ehhez fedezetet nyújtó átgondolt politikával nyerte meg. Aki átélte eze­ket az időket emlékezhet rá, mennyi türelmet, kitartást, állhatatosságot követelt ak­kor ez a feladat. De a párt- szervezetek, párttagok vál­lalták. * Ma sincsen ez más­képpen. S a . párt ez- irányú történelmi tapasz­talatait épp ezert érde­mes fölidézni, mert — mint említett beszédében Kádár János is utalt rá —, a hatalom birtokában a kor­mányzó pártot mindig fc nyegetheti az elbizakodott ság veszélye. Megkísértheti a kommunistákat az az érzés, hogy ilyen körülmények kö­zött kisebb a szüksége az állandó párbeszédnek, a tü- ielmes érvele&nek, különösen fokozódhat ez az érzés, ami­kor nehezebb nemzetközi, gazdasági körülmények kö­zött természetszerűen nő a megválaszolásra váró kér­dések száma, erősebb az ag­godalom, több az ellenvetés. A meggyőző munka ered­ményességének természete­sen megvannak a maga fel­tételei. Alapfeltétele a társa­dalmi fejlődés szükségleteit kifejező, a munkásosztály, a nép érdekeit megtestesítő, az emberek mindennapi szük­ségleteire figyelmet fordító politika, amely egyértélmű és világos, elvi és rugalmas, nem szakad el a mindenna­pi realitásoktól, nem tűz ki követhetetlen célokat, de nem is tér ki a megérett kérdések megoldása elől. Mint a XII. kongresszus ha­tározata is tanúsítja: pár­tunknak ilyen a politikai, irányvonala. S ennek birto­kában — ez is feltétele a meggyőző szó hiteiének — a kedvezőtlen, nem örvendetes jelenségekről sem fél nyíltan szólni. Tények tanúsítják: az emberek hajlandók elfogad­ni a magyarázatot adó fel­világosítást még az életvi­szonyaikat kedvezőtlenül érintő esetekben is, ha tud­ják, hogy a párt reálisan .tárja föl a helyzetet, s van határozott elgondolása a ki­vezető útról a további teen- r\ -kröl. A XII. kongresszus megerősítette, hogy politikájának alakí­tásában és megvalósításá­ban a pórt épít a tö­megek tapasztalatára, vé­leményére, cselekvő támoga­tására. E törekvés érvénye- síteseben ezután is múlhatat­lanul élni kell a kölcsönös bizalmat fenntartó, megóvó politikai módszer, a meg­győzés eszközével. Gycnes László

Next

/
Oldalképek
Tartalom