Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

Kulturális kapcsolatok & békéért Diákszínjátszás - közelről Befejeződött a csurgói találkozó Kék madár — a budapesti Madách gimnázium stúdió­jának előadásában. Az MSZMP KB-nak a XTI. kongresszus küldötteihez el­juttatott »Előzetes jelentési­éből láthatták olvasóink, hogy hétköznapjainknak ma mar megszokott eseményei a különböző nemzetközi kultu­rális, tudományos együttmű­ködési egyezmények, mun­katervek aláírása, illetve ma­gyar tudósok, szakemberek részvétele külföldi konferen­ciákon, nemzetközi jelentő­ségű tudományos és kulturá­lis rendezvények szervezése hazánkban. Rendszeresen ol­vashatunk, hallhatunk, a ma­gyar kultúra és tudomány képviselőinek külföldi - sze­repléséről ugyanúgy, aho­gyan hazánk kulturális éle­tének szerves részévé vált a nemzetközi kulturális csere keretében hozzánk érkező művészek vendégjátéka, ki­állítások rendezése, hangver­senyek, koncertek sora. Aho­gyan a XII. kongresszus em­lített dokumentuma mondta: »Kulturális külkapcsolataink révén jelentős eredményedet értünk el.« Az elmúlt öt év alatt a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete is az MSZMP XI. kong­resszusának határozatában foglalt irányelvek megvaló­sításán munkálkodott. Ennek megfelelően jelentősen bő­vültek hazank kulturális, ok­tatási és tudományos ikapcso- latai. Ezt a fejlődést talán a számok fejezik ki legjobban. Amíg 1975-ben 55 országgal, ma 74 országgal állunk ál­lamközi egyezményen alapu­ló kapcsolatban. A magyar kultúra és tudomány ered­ményei 1979-ben a világ 80 országába jutottak el. 1975- ben 7, ma 8 magyar kultu­rális intézet működik külföl­dön : Berlinben, Prágában, Szófiában, Varsóban, Bécs- ben, Párizsban, Rómában és Üj-Delhiben. Az elmúlt öt év alatt összesen 809 magyar képzőművészeti és dokumen­tációs kiállítást rendeztünk külföldön és 348 kiállítást fo­gadtunk Magyarországon. Intézményrendszerünk 1979- ben 174 dokumentációs és művészeti kiállítást szerve­zett. Hazánk és a szocialisia országok Nemzetközt kulturális kap­csolatainkban első helyen a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal kialakított kapcsolataink áll­nak, 12 szocialista országgal az együttműködést államkö­zi egyezmények alapján ki­dolgozott munkatervekben rögzítettük. Új vonás, hogy a szocialista ország többségé­vel a kulturális, tudományos és oktatási együttműködést a korábbihoz képest hosszabb, ötéves időszakra tervezzük. Hét szocialista országgal kor­mányközi kulturális, oktatá­si és tudomásyos vegyes bi­---------------, .... k önyvespolc j Divat manapság az élet­módiról beszélni? Nem; az életmódkutatás ma mint tár-v sadalmi szükséglet merül fel — szögezi le Köpeczi Béla a Tanulmányok az életmódról című, most megjelent Gon- riolaf-könyv terjedelmes — de nem terjengős — elősza­vában, mellyel a szociológia e részterületének feladataiba ad bepillantást. Ügy vélem, fontos lehet valamennyiünk számára, hogy néhány tanul­mányra felhívjam a figyel­met; ezek ugyanis életünk bizonyos jelenségeit — a tár­sadalmi szintű eket — igye­keznek általános érvényű törvényszerűségekké össze­gezni. A kutatás fő Irányai az elmúlt négy évben fontos tématerületekre összpontosultak, így a ■magyar társadalom élet­körülményeire, jövedelmé­re és fogyasztási viszo­nyaira, egészségére, kulturá­lis életére és tevékenységi struktúrájára, azután az egyes kiemelt társadalmi csoportok életmódjának főbb jcllenitoire, illetve egyes tar­zottságok segítették elő az együttműködés fejlesztését. Kulturális, tudományos és oktatási kapcsolataink két­harmada a szocialista orszá­gokhoz kötődik. A dinami­kus fejlődés egyik záloga a testvérpártok ideológiai együttműködésének alapja az azonos világnézet, a szo­cialista közösség szoros poli­tikai, gazdasági szövetsége, illetve a tudomány és a kul­túra társadalmi szerepéről vallott közös nézeteink egy­sége. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulóján a szocialis­ta országokkal folytatott kul­turális kapcsolatban számos, nagy jelentőségű esemény­nyel emlékeztünk meg a ju­bileumról. Különösen ki­emelkedik a magyar kultúra napjainak áprilisi rendez­vénysorozata a Szovjetunió­ban, ahol fellépett a Ma­gyar Állami Operaház, a Vígszínház társulata és a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese is. Kerényi Je­nő szobrászművész alkotásai, mai magyar grafikai és ipar­művészeti kiállítás szerepel még a programban. Magyar- országon október végén, no­vember elején kerül sor a szovjet kultúra napjaira. Négy kiállítás, az Ukrán Ál­lami Táncegyüttes, a Szov­jetunió Állami Szimfonikus Zenekara és a leningrádi Gorkij Színház érkezik ha­zánkba. Hazánk és a fejlődő országok 1975. január 1-ig 33 fejlő­dő országgal kötöttünk ál­lamközi kulturális, tudomá­nyos és oktatási egyezményt, es ez a szám 1980-ra 41-re emelkedett. Arra törekszünk, hogy a politikai, gazdasági kapcsolatok kialakításával párhuzamosan a kulturális, tudományos és oktatási együttműködésünket is el­mélyítsük a fejlődő világ or­szágaival. Ez sokoldalú, ösz- szetett feladat, hiszen a fej­lődő világ politikailag, gaz­daságilag és kulturális terü­leten is igen heterogén álla­mok körét jelenti. Célunk, hogy a különböző igényeket — amelyek az országok el­térő fejlettségi szintjéből is fakadnak — lehetőségei­hez képest a legteljesebben elégítsük ki. Több mint 20 fejlődő or­szággal 2—3 évre szóló mun­katervek szabályozzák az együttmüködest. E kapcso­latrendszer legfontosabb te­rülete az oktatásügy, a szak­emberképzés. Az elmúlt öt év alatt a fejlődő országok­ból 783 diák szerzett Ma­gyarországon diplomát. A jelenlegi tanévben csaknem 1500 ösztöndíjas fiatal tanul hazánkban a harmadik vi­lágból. Tavaly több mint 200-an vettek részt az aspi­sadalmi-gazdasági ténye­zőknek az életmódra gyako­rolt hatására, valamint az életmód tervezésére, az egyé­ni életmódot alakító pszicho­lógiai közvetítésre. Azt is el­mondhatjuk, hogy éppen ez a négy év volt az, amelyben több, összegező szociológiai mű látott napvilágot az em­lített témáról. Néhányat em­lítünk ezek közül, mint olyat, amelyre a későbbiek­ben építhetünk. így Losonczi Agnes Az életmód az idő­ben. a tárgyakban és az ér­tékekben, H. Sas Judit Élet­mód és család, Cseh-Szom- bathy László Családszocio­lógiai problémák és módsze­rek, tíanlaky Pál—Varga Csaba Azon túl ott a táguló világ, Andor ka Rudolf A magyar községek társadal­mának átalakulása. Bene­dek Sándor Változások a munkásosztály struktúrájá­ban stb. Mintegy folytatás ez a mostani tanulmánygyűj­temény ... Szántó Miklós Gondolatok a szocialista életmódról ci- mű munkájában leszögezi: az ele lmod lassan változik, rö­vid bvua nehezen tor­ránsképzésben. Vendégokta­tók küldésével, különböző szakmai tanfolyamok szerve­zésével járulunk hozzá nem­zeti művelődésügyünk fej­lesztéséhez, ahhoz, hogy sa­ját nemzeti szakembergárda segítségével számolhassák fel a gyarmati múlt ör ökségét és teremtsenek saját, önálló, független hazát. Hazánk és a tőkés országok A békés egymás mellett élés politikájának szellemé­ben, a kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük kapcso­latainkat a tőkés világ or­szágaival is. Fontosnak tart­juk, hogy kultúránk értékei eljussanak a tőkés országok­ba és a nemzetközi tapasz­talatcsere útján mi magunk is gazdagodjunk az onnan érkező értékekei. 1970-ben 9, ma 19 tőkés országgal ál­lunk államközi kulturális, oktatási és tudományos kap­csolatban. Fontos tény az is, hogy 1975-ben 5, 1979-ben már 10 tőkés országgal volt érvényes műszaki-tudomá­nyos együttműködési egyez­ményünk, A helsinki záróokmány aláírása óta kapcsolataink a tókés országokkal bizonyos fejlődést mutatnak. A meg­állapodások számát, szintjét és az azok alapján megren­dezett eseményeket figye­lembe véve élénkülést ta­pasztalhatunk. Színvonalas, több rendezvényt összefogó magyar hetek keretében koncentráltan juttatjuk el hazánk kulturális értékeit a tőkés országok széles töme­geihez. 1980 elején például a franciaországi Brestben és St. Etienne-ben rendeztünk magyar heteket. Ezek átütő tömegsikere bizonyítja, hogy ez a forrna kultúránk tőkés országokbeli terjesztésének egyik legmegfelelőbb eszkö­ze. Hazánk jóval több kultu­rális alkotást vesz át a tő­kés országoktól, mint ahány értékes magyar mű az ottani közönség elé kerül. Ezen a helyzeten szeretnénk változ­tatni. Nem számszerű viszo­nosságra, hanem a reális ará­nyok kialakítására törek­szünk, arra, hogy kultúránk az öt megillető helyet fog­lalhassa el a tőkés orszá­gokkal kialakult nemzetközi kulturális cserében. Helsinki szellemében — a XII. kongresszus határoza­tainak megfelelően — a jö­vőben is mindent megte­szünk, hogy kulturális, tudo­mányos és oktatási kapcso­lataink fejlesztésével tovább­ra is a népek békéjét, barát­ságát, az egyetemes emberi ■haladást szolgáljuk. Rónai Rudolf a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke málható, hosszú távon azonban — megfelelő feltételek kölcsönhatásá­nak következményeként — a kedvező elmozdulás meg­tervezhető. A szocialista élet­módot folytató emberek te­vékenységeiket viszonylag magas fokú tudatossággal, a szocialista értékrenddel azo­nosulva szervezik meg tár­sadalmi helyzetük szerint el­térő és történelmileg is vál­tozó szükségleteik kielégíté­sére úgy, hogy szükségleteik­ben a közösségi önmegvaló­sításnak kiemelkedő szerep jut, így összegez a szerző. A dolgozó emberek müve te­hát a szocialista életmód, akik megteremtik, miközben megváltoztatják önmagukat is. Kulcsár Kálmán a té­materület politikai problé­máiról értekezik; tanulmá­nyát lapunk ismertette, ami­kor önálló műként megje­lent. Egy gondolatát azonban nem árt megismételni: »Az elérni kívánt cél és a való­ságos folyamatok közötti vi­szony meghatározása a poli­tikai gyakorlat talán egyik iegbonyolulUbb, a legtöbb Pamflettel vettek búcsút a diakszínjatszok Csurgótól: a háromnapos bemutatósoro­zat adta az ötletet a játék előadóinak, akik humoros gesztusokkal jellemezték a VII. országos Csokonai diák­színjátszó napok produkcióit. Tehát nemcsak a zsűri érté­kelte a látottakat, hanem a részvevők is tanulni igye­keztek mások előadásából. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a délelőtti viták célja is ez volt, akkor a legfontosabbat máris leszögezhetjük: az or­szág legjobb diákszínjátszó együtteseinek csurgói sereg­szemléje sikerrel járt. Tanul - ságos — és természetesen szórakoztató — volt maguk­nak az együtteseknek, de okulásul szolgált a szakmai irányítóknak is. A változás az eddigiekhez képest örvendetes fejlődésről vall: bátrabban kísérletez­nek az együttesek, műfaji változatosság jellemezte a találkozót. A sárbogárdiak előadása sikeresen ötvözte a színjátszást a bábjátékkal; a klasszikusok is — Beckett és Kosztolányi — helyet kaptak a csurgói színpadon; láttunk zenés játékot és ünnepi mű­sort — Bethlen Gáborról és november 7-ről, no és Cso­konairól sem feledkeztek meg a diákszínjátszók. Két Karnyóné-bemutatót láttunk: a kaposvári elő­adáson kívül a szegedi Ti- sza-parti gimnázium is vál­lalkozott Csokonai ébreszté­sére, a diákszínjátszás gyö­kereinek az ápolására. A két bemutató két különböző fel­fogást képviselt. A kaposvá­riak — a Táncsics diákszin- pad — azokat a gondolato­kat helyezték előtérbe, ame­lyek mai aktualitást is kife­jeznek, a szegediek a komé­dia bő humorára tették a hangsúlyt. A kaposvári elő­adás értékeként a tehetséges fiatalok játékát emelhetjük ki. ismeretet és megfontolást kí­vánó feladata.« Ferge Zsuzsa e kötetben az életmód szocialista fej­lesztésének néhány feltételé­ről publikált tanulmányt. Le­szögezi, hogy a szocialista társadalmi fejlődés — töb­bek között — a társadalmi egyenlőtlenségek fokozatos csökkentésére, ugyanakkor egy mind sokszínűbb, az egyének sokféle képességét kibontakoztató, sokirányú igényét kielégítő életmód ki­alakítására törekszik. Olyan feltételekkel foglalkozik, me­lyeknél van mód a tudatos társadalmi beavatkozásra, így például a munkamegosz­tás átalakításával, azaz a lé­lekölő, mechanikus, kevés képességet mozgósító mun­kák felszámolásának elméleti lehetőségeivel; ' a végzett munka és a keresetek kap­csolatrendszerével stb. Hanák Katalin szűkebb spektrumú tématerületet vá­lasztott dolgozatához, mikor a tömegkommunikáció és az életmódminták összefüggé­seit kutatta. Rendkívül iz­galmas munkájában arra a A csurgói találkozóra az arany, illetve az ezüst minő­sítésű együtteseket hívták meg. Ez a minősítés azonban csupán viszonylagos értéket jelez, hiszem az átlag fölötti színvonal sem jelentett Csur­gón azonos értékeket A zsűri elnöke Nánay Ist­ván, a Színház című folyó­irat munkatársa volt. A szombat esti zárszó előtt ő foglalta össze lapunk számá­ra a találkozó legfontosabb tapasztalatait. Elsőnek Csurgó vendégszeretetét emelte ki. Jó hatással volt ez a talál­kozóra. Összehasonlította a csurgói napokat sok hasonló rendezvénnyel, minősítő be­mutatókkal, s elmondta, hogy itt kedvezőbb képet szerez­hetett az együttesek sokirá­nyú érdeklődéséről, amit a műfaji változatosságon ke­resztül mérhettek le a szak­emberek. Abszurd drámától regényfeldolgozásig ívelt a játék. Bebizonyosodott, hogy nemcsak szükségesnek tart­ják a diákszínjátszást, ha­kérdésre keres választ, hogy képes-e a tömegkommuni­káció alakítani a társadalmi valóság talaján kiformáló­dott, az objektív életkörül­mények meghatározta, a tu­dattényezők szövevénye által befolyásolt életmódmintákat'! A tömegkommunikációs rho- dellközvetítésnek három át­vételi típusát határozza meg; az utánzást (a lakáskultúra, öltözködés, táplálkozást stb. másolása), az értékátvételt (a puszta utánzással szemben a személyiségbe integrált ér­tékek átvételét jelenti), az azonosulást (az adott érté­kekkel való értelmi-érzeimi azonosulás). Az utánzásból számos út vezet a magasabb rendű értékátvétel és azono­sulás felé. Andorka Rudolf a társadalmi mobilitás és az életmódváltozás összefüggé­seit elemzi, az 1930-as évek­től indulóan. Az életmódku­tatás gyakorlatából pedig Szatai Sándor, H. Sas Judit, Cseh-Szombathy László, Bélley László—Kulcsár Lász­ló tollából kapunk ízelítőt, olyan izgalmas tématerüle­tekről, mint a családi élet minősége, a munkamegosz­tás, a nőiesség-férfiasság sztereotípiái, az öregek élet­módja, az új lakótelepek ! közéleti viszonyai. nem az eredmények a jelen­tőségét is mutatják. Az a feladat, hogy állandósulja­nak ezek a csoportok, s az eddigieknél nagyobb támo­gatást adjanak az iskolák­ban. Ugyanis bármily furcsa — állapította meg a zsűri elnöke —, a középiskolákban nincs rangja a tíiákszínját- szásnak. A látottak közül kiemelte a hódmezővásárhelyiek Beth­len-emlefcmüsorát, mely jó példa arra, hogy az alkalom­ra készült összeállítás is le­het gondos, művészi munka. A sárbogárdiak produkciója — I>azár Ervin: Dzsoni és Amifca — ugyancsak a ki­emelkedők közé tartozott. Az újszászi gimnázium Becket-előadésának az volt az értéke, hogy változatossá igyekeztek tenni a darab vá­lasztást. Folytatja hagyomá­nyát a nagykanizsai Landler gimnázium diákszínpada; is­mét klasszikust választottak, s regényből készítették mű­sorukat Fejes Endre Hazu­dós, Móricz Zsigmond Roko­nok című regényfeldolgozasa után Kosztolányi Pacsirta című müvével vettek részt a csurgói találkozón. Talán ez az előadás váltotta ki a leg­nagyobb vitát a zsűri tagjai közt, ám azt feltétlenül el­ismerték, hogy szükség van az effete kísérletezésekre. Az a személyes tapaszta­latom, hogy az együttesek az eddiginél jobban figyelembe vehetnék a diákok sajátos érdeklődését, a tanár, rende­zők ebben is nagyobb mér­tékben támaszkodhatnának a fiatalok kezdeményezésére. Ezt alátámasztotta a zsűri elnökének a véleménye is. ö így fogalmazott: — Eddig azt tapasztalhattuk, hogy a rendezői elv megvalósítása az elsődleges cél, az együt­tes szerepe másodlagos. A szakmai viták pedig ahhoz is hozzájárultak, hogy igényesebben foglalkozza­nak a csoportokkal a rende­zők, ehhez azonban segítsé­get kell nekik nyújtaná. "lorányi Barna Amatőr művészeti mozgalom Az amatőr művészeti moz­galom ma több mint fél­millió hívet számlál Len­gyelországban. A tagság 23 ezer együttesben tevékeny­kedik. A színjátszó együttesek, kórusok valaha, a megosz­tottság évtizedeiben a nem­zeti nyelv és dal őrzői vol­tak. E »műhelyek« közül nem egy ma is működik, igy például a Fredreum, ame­lyet 1809-ben alapítottak Przemsy 1-ben és a nagy len­gyel íróról, Aleksander Fred- ro-ról (1793—1878) neveztek el, vagy a makowai falusi színház (rzeszówi vajdaság), amely 75 éves múltra tekint­het vissza. Jelenleg 4200 amatőr szín­házi együttest tartanak szá­mon az országban. Részlet a sárbogárdiad ötletes produkciójából. Életünk törvényszerűségei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom