Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-31 / 126. szám
Gazdaságunk, feladataink Befejeződött a műszaki és közgazdasági hónap Befejeződött a X. somogyi műszaki és közgazdasági hónap négy hétig . tartó rendezvénysorozata. Az utolsó előadást Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, a Magyar , Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének igazgatója tartotta A gazdaságirányítás a népgazdaság intenzív fejlődése szolgálatában címmel. Nyers Rezső elmondta: a népgazdaságban a tervezőtől a fogyasztóig sokféle nézőpont keveredik,, ütközik egymással. A ^nézőpontokat elsősorban a gazdaságban elfoglalt hely határozza meg. A kongresszus felhívta a figyelmet'. gazdaságunk további fejlődésének, feltételeire. Hazánk érdekelt a világméretű munkamegosztásból származó előnyök és lehetőségek minél jobb kihasználásában. Oktatási rendszerünk biztosítéka az élőmunka termelékenységének, á szellemi kapacitás bővülésének. Nagyon sok függ áz intézmények, szervezetek ' és à vállalatok közötti együttműködési készség további alakulásától is. Hosszú távra visszatekintve, gazdaságunk fejlődését a dinamikus növekedés jellemzi. 1976 és 1978 között azonban csak kis mértékben javult a hatékonyság, és romlott a külkereskedelmi mérleg egyensúlya. Ennek következtében tavaly mérséklődött a gazdaság növekedési üteme. A gazdaság értékelésében megváltozott a nemzetközi mérce. A vállalatok nehezebb pénzügyi helyzetbe kerültek; növekedett a hatékonyság szerepe. 1974 és 1978 között az állam még magára vállalta a külpiaci nehézségekből fakadó veszteségek pótlását. 1979- től már a terheknek az állam, a vállalatok és a lakosság közötti megosztása érvényesül. A gazdasági folyamiatokra döntő hatást gyakorol a világgazdasági korszakváltásból származó globális, problémák sokasága. A KGST-tagországaival folytatott együttműködésünket is a változások jellemzik. ’ A gazdasági fejlődés intenzív szakaszában az élőmunka termelékenységének és az eszközhatékonyságnak a növelésére, az anyagköltségek relatív csökkentésére van szükség. A Szocialista országokban bevezeteít gazdasági' reformok meggyorsították a fejlődést, és megélénkültek a nemzetközi kapcsolatok is. A tervezési rendszer merevsége és a fogyatékos árrendszerek viszont csökkentették a reformok hatásosságát. Ma már nyilvánvaló, hogy az életszínvonal-politikát nem alapozhatjuk változatlan árszínvonalra. A gazdaságirányítás nagy feladata, hogy külkereskedelmünkben csökkenjen az alacsony hatékonyságú, veszteséges export aránya. További boldogulásunk a nemzeti összmunkától függ : ezért különösen fontos, hogy hazánk lakosságának minden rétege ismerje mai helyzetünket, értse a körülményeket. A X. somogyi műszaki és közgazdasági hónap eseménysorozatában előadásokat, ankétokat, konferenciákat rendeztek. Több mint Ötven előadás tájékoztatta az érdeklődőket a világ, az ország és a megye gazdaságának kérdéseiről, eredményeiről és gondjairól. A rendezvények jól szolgálták a szakmai ismeretterjesztést, segítették a helyzetfeltárást és ismertetést, azt, hogy céljaink megvalósítására mozgósítsák a megyében levő szellemi erőforrásokat, tartalékokat. Harminc éve gyártónak nagy szériában acél orvosi kézi műszereket a Medicor debreceni gyárában. 1980-ban a műszerüzem hat műhelyében több tízezer kézi orvosi műszert készítenek, amelyeknek hetven százalékát exportálják.-----------------çp*-----------------------------------------------R endszeresen értékelik A pártmegbízatásnak tekintélye van Száznál több kommunista tartozik a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola . négy pártalapszervezetéhez. A napokban az alapszervezetek munkáját összefogó, irányító pártvezetőség első alkalommal tűzte ülésének napirendjére a pártmegbizatá- sok teljesítésének elemzését. — A megelőző felmérés, az írásos jelentés alapján megállapíthatjuk: a személyre szóló pártmegbízatások aránya az alapszervezetekben nagyon jó. Alig akad olyan kommunista, akinek ne lenne konkrét pártmeg- bizatása. S ha valakinek a munkája miatt nem áll módjában állandó pártfeladatot végezni, azt az alapszervi vezetőségek, illetve a pártcsoportok útján időszakos feladattal látjuk el — mondja dr. Széles Gyula, a főiskola pártvezetőségének titkára. A főiskola kommunistái különböző munkaterületeken tevékenykednek^ Tudományos kutatók, tanszékvezetők, tanárok, megyei terü- letíeielősök, irodai dolgozók stb. Csak valóban körültekintő, jói átgondolt munkával lehet ilyen intézménynél elérni, hogy a kommunisták többsége rendszeresen végezzen értékelhető, a munkájukat nem gátló, viszont a pártéletet. jó irányba segítő pártmegbizatást. Érdekes képet mutat a. kommunisták párlmegbiza- tásáról készített jelentés. Vezetőségi tagok, pártcsoportvezetők, KISZ-segítők; van aki a propágandaanyag terjesztéséért, mások a különböző rendezvények megszervezéséért — oktatás, pártnap stb. — felelősek. Többen szocialistabrigád-ve- zetők, dolgoznak az MSZBT- tagcsoportbarp a szakszervezeti munka különböző terü- ‘etein, a KltíZ-ben, a Vöröskeresztben ; pártépítési, információfelelősök, s jó néhány kommunista kapott pártösszekötői megbízatást. — Fontos, hogy a főiskola pártvezetősége, az alapszervezetek, a pártcsopor- tok, illetve a főiskola vezetői és a hallgatók között tartalmas, jó kapcsolat legyen. A megbízatásokat a pártcsoportok dolgozták ki — s dolgozzák ki a jövőben is —, ők ellenőrzik és értékelik együtt az alapszervezetek vezetőségével — mondja dr. Pál Jenő, a pártvezetőség szervező titkára, akivel e terület tapasztalatairól, s az általuk alkalmazott' módszerekről beszélgettünk. Amikor évekkel ezelőtt megalakították az alapszervezeteket, s az azokban ma is működő négy pártcsoportot, az egyik fontos, kiemelt feladatnak határozták meg :• minden kommunista számára jelöljenek meg a taggyűlésen — a pártcsoport fórumán — személyre szóló pártmegbízatást, annak végrehajtását menet közben ellenőrizzék, segítsék és ugyanott értékeljék. A pártmegbízatásokat legjobban végzőket nemcsak dicsérik, hanem külföldi -jutalomutazásban is részesítik, s a jövőben bemutatják a legjobbakat a főiskola újságában. Évenként 5-6 kommunista utazhat így külföldre; az elmúlt években huszonhalan jártak a Szovjetunióban, Bulgáriában és Lengyelországban. A következetes munkát dicséri, hogy a rövid és hosszú távú pártépítési tervben szereplő párton kívüli tanárok, hallgatók, fizikai munkások is rendelkeznek értékelhető megbízatással. A szervező titkár hosszan sorolja azoknak", a kommunistáknak a nevét, akik * többieknél is kiemelkedőbben, nagy felelősséggel végzik pártmegbízatásukkt: Tóth Ilona, Hejt János, Molnár János, Csek József pártösszekötöként, KISZ-se- gitőként, pártcsoportvezetőként végez igen jó munkál. Végül a most tartott párt- I vezetőségi ülés tapasztalatai alapján a feladatokról ezt mondja: — Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy főiskolánkon rangja, tekintélye van a pártmegbízatásnak. Azok, akiknek jelenleg nincs állandó megbízatásuk, időnként kapnak feladatot, hogy a munkát arányosabban megosszuk. Van erre kedvező tapasztalat: a különböző megyékben dolgozó kommunisták területeiken az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek pártéletébe kapcsolódnak be. tartanak előadásokat, segítenek a pártoktatásban. A pártmunka értékelése azonban nem mindenütt és nem mindenkor volt eléggé körültekintő. Előfordult, hogy nem a rendszeres pártmunkát végzőt, hanem azt értékelték jobbnak, aki csak egy-egy feladatot hajtott végre kifogástalanul. S azt is tapasztalták, hogy néhány kommunista pártmegbízatása és munkaköri feladata csaknem azonos. Ez a vezetőségi ülés, illetve az azt megelőző fölmérés, elemzés igen hasznos volt. Felhívta figyelmüket, hogy a jövőben min kell töltetlenül változtatniuk. S ha ezt ügy valósítják meg, mint amilyen következetesen kijelölték, ellenőrizték és értékelték az elmúlt években a pártmunkát, akkor a főiskola minden kommunistájának valóban személyre szőlő pártmunkája lesz. I bzalai László Kihűlt a kemence Leállt az utolsó kaposvári téglagyár Nem is olyan régen még négy téglagyár volt Kaposváron. Tavaly az utolsó égető kemencéjében is kialudt a tűz a Szigetvári utcában. Az Arany János utcai, a Vörös Hadsereg úti és a tüskevári ' téglagyárak egykori területét bekebelezte a város. Üzemek, sportpályák, és lakóépületek találhatók a homokbányák, a szárítók helyén. Már a hetvenes évek elején kiderült, hogy Kaposváron és környékén a tég'lagyártáshoz nincs. kitermelésre érdemes meny- nyiségű és minőségű homok. A kutatófúrások is kudarcot vallottak. Közben a Szigetvári utcai téglagyár környéke beépült, így a városi tanács határozatot hozott, hogy a bánya- művelés csak a gyár kéményétől számított háromszáz méteres sugarú körön belül folytatható. Kimerült a bánya, lehetetlenné vált a további termelés. Sey Pongrác, a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatóhelyettese elmondta, hogy a városi tanács építési osztályától megkapták a hozzájárulást a gyár leállításához. A vállalat a kaposvári tüzép-telepet a kaposszerda- helyi, a mérői és a bőszén- fai gyárából látja el téglával. A Szigetvári utcai gyár dolgozóinak egy része is elhelyezkedett más téglagyárakban. sokan pedig a megyeszékhely más vállalataihoz léptek be. Végleg elnéptelenedett a Donner egyik legrégibb üzeme. A gyár területén húszegynéhány szolgálati lakás is. van, ezek még sok gond forrásai lehetnek. A tégla- és Cserépipari vállalat felajánlotta a terület átadását, lakásokkal együtt, a városi tanácsnak. Horváth László, a városi tanács általános elnökhelyettese: — A tanács tudomásul vette a bányaművelés befejezését. A tégla- és cserép- ipari vállalatnál most készítik a területre vonatkozó, helyzetfeltáró dokumentációt és javaslatot. Ennek elkészülte után határoz az építési osztály a gyár és a bánya sorsáról. A terület hasznosításából eleve kizárható a lakásépítés és a mezőgazdasági művelés. Erre ugyanis egyáltalán nem alkalmas. Ezt vették figyelembe a Somogy megyei Tervező Vállalat fiatal mérnökei is, amikor tavaly társadalmi munkában elkészítették a terület komplex hasznosítására a terveket, a szabadidő-központ makettjét. A tervezők: Gács András, Borbas Gábor, Szabó Tibor és Deákvarga Dénes egy valódi . gyermekparadicsomot álmodtak meg a rajzasztalon a Szigetvári utca végére. Az égetőkemencéből gyerekvárat lehetne kialakítani bástyákkal, vizesárokkal, A szárítók helyén sokféle sportot lehetne űzni. A fejtőben szabadtéri színpadot lehetne építeni. A Zselic-patak fel- duzzasztásával még egy kis tó is keletkezne. A felső fejtési területről pedig hosz- szú szánkópálya vezetne le az útig. Az első ütemben a durva tereprendezés és az állagmegóvás körülbelül egymillió-nyolcszázezer forintba kerülne. A második ütemben alakulna ki a végleges forma — ehhez mintegy hét és félmillió forint kellene. A terület sorsáról még nem döntöttek. A városi tanács pénztárcája is vékony. A szakemberek azonban aggódnak, hogy mindentől függetlenül, rendezetlenül marad több hektárnyi terület a város zöldövezetében. A nyár végéig őrzi a Szigetvári utcai téglagyárat a tégla- és cserépipari vállalat. Félő azonban, hogy miután ők átadják a tanácsnak, a terület gazda nélkül marad. Ha . nem történik semmi, akkor gyorsan romlik az épületek állaga. Életveszélyessé válnak â magas partfalak. Könnyen bozptos, szemetes, környezetet szeny- nyező dzsungellé változhat a ma még könnyen megmenthető terület. Az is nyilvánvaló, hogy később csak még- nagyobb anyagi áldozatokkal lehet valamit kezdeni a gyár maradványaival. Maradványt írok, mert akkorra már az épületek tégláit is elhordják majd. Az óriási játszóteret a kaposvári fiatalok és az idősebbek társadalmi munkában is megépíthetnék. Maguknak. Hiszen városunkban oly kevés az igaz játszótér. A sok középiskola, a két főiskola akár nyári építőtábort is szervezhetne itt jövőre. Cs. L. Hosszú távú program A megerősödés feladatai A jelen és a jövő feladatai körvonalazódtak tegnap a termelőszövetkezetek megyei szövetségének küldött- közgyűlésén. A végzendő munka határozott, világos .megfogalmazása az első lépés a cél eléréséhez. Ezt a jelképes lépést tették meg megyénk szövetkezetei tegnap, amikor a XII. párt- kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai alapján állást foglaltak feladataikról. A hosszú távú programot adó tanácskozáson a küldötteken kívül részt vettek a járási, a városi pártbizottságok, a járási hivatalok, a városi tanácsok képviselői. Az elnökségben foglalt helyet Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára. Amit ma meg kell és meg lehet tenni, azzal nem szabad késlekedni — vezérfonalként húzódott végig ez a gondolat a tegnapi eszmecserén. Az írásos anyagban és Bogó László szövetségi titkár szóbeli előterjesztésében összefoglalt ajánlások tömören summázták mindazt a gazdálkodási, társadalmi, és. szövetkezetpolitikai feladatot, melynek elvégzése előfeltétele a gazdasági megerősödésnek. A szerteágazó, de egymással mégis szerves összefüggésben levő tennivalók közül a teljesség igénye nélkül említünk meg néhányat. Szövetkezeteink fontos érdeke, hogy gyorsítsák meg az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítását, fokozzák az ágazati koncentrációt és a szakosodást., többet legyenek « termőföld racionálisabb, jobb hasznosításáért, az alaptevékenységen kívüli foglalkozás fejlesztéséért. Különös hangsúlyt kapott a gazdálkodás kulcskérdése, a munka hatékonyságának növelése, ezen belül a vezetés, az irányítás szervezetének korszerűsítése, az üzemi belső rend, fegyelem erősítése. Ahogy az elnökség ajánlásában megfogalmazta, a szövetkezetek szocialista jellegének további szélesítése érdekében a vezetők kiemelt feladata a dolgozók kellő tájékoztatása, fokozottabb bevonása a döntések meghozatalába. A közgyűlés vitájából két figyelemre méltó tanulságot lehet levonni: a részvevők értékes észrevételekkel egészítették ki az ajánlásokat, és a véleményekből kicsendült, hogy szövetkezeteink tudatában vannak a rájuk háruló feladat és felelősség nagyságának. Néhány idézet a vitából: Horváth László, Nagybajom: — A munkánk minőségét kell feltétlenül javítanunk a hazai ellátás, a nép- gazdasági egyensúly javítása, az export fokozása érdekében. Lényeges tartalékaink vannak a föld, termőképességének fokozásában, a gyepterületek jobb hasznosításában. Lakos István, Buzsák: — Céljaink érdekében rendszeressé kell tennünk a teljesítmények elemzését. Körmendi Ottó, Bate: — Sokkal nagyobb arányú szakosodásra ,lenne szükség igényeljük és várjuk a gaz őasági kiskörzctea belül — de azon túl is — az együttműködés továbbszélesítését. Kosa Ferenc, Ka-hyb: — Az .integráció ésszerű továbbfejlesztése az előrelépés egyik legnagyobb lehetősége. Kovács Béla felszólalásában úgy jellemezte ezt a nagy jelentőségű témát megvitató tanácskozást, hogy együtt gondolkodva keresik szövetkezeti vezetőink a feladatok legcélravezetőbb el- végzésének módját. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a tennivalókra vonatkozó, mindenütt érvényes „receptet" adni nem lehet, az üzemi vezetők felelősségteljes és nagy feladata saját .munkaprogramjuk kidolgozása. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon körültekintő, átgondolt termelésfejlesztési célokat fogalmazzanak meg. Ezek meghatározásánál a döntést az vezesse, hogy miként lehet a meglevő eszközöket az eddiginél hatékonyabban hasznosítani. Hangsúlyozta, hogy a fő erőt, eszközt a következő években a termelést bővítő rekonstrukciókra és a gépesítés színvonalának - növelésére szükséges fordítani szövetkezetei nkben. A VI. ,ötéves terv elkészítéséhez is fontos ' útbaigazítást adó küldöttközgyűlésen Bogó László mondott zárszót. V. M. SOMOGYI NÉPLAP
