Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-27 / 122. szám

Ai erdőgazdaság e 3zép sredmervyeket csak úgy ér­hette ei, hogy nagy gondot fordított az itt dolgozó em­berek szociális ellátására, jó munkakörülményeinek biz­tosítására. A foglalkoztatot­tak fele ugyanis változó szabadtéri munkahelye'n, az időjárás viszontagságainak kitéve, esőben, • hidegben, szélben, nehéz fizikai mun­kát végez. A SEFAG a — gépesítés fokozása mellett — a szociális ellátás javítására az ötödik ötéves tervben kö- ■ zel 162 millió forintot fordí­tott. Különös gonddal ügyel a munkásszállítás szervezé­sére és a napi egyszeri me­leg étel biztosítására, az er­dei munkahelyeket pedig melegedőkkel látja el. Az emberekkel is törődni kell Kifejlesztett egy Keren.!.s, mozgatható munkásmeie0e- dőf. amely a téli zimankó­ban átfázott embereknek b.n átságos meleget, forró italt, ételt, kézmosási lehető­séget biztosit. Somogyi faáru ai NSZK-tól Görögországig Ezer arcú erdőgazdaság w Evente százhatvan ezer köbméter fa Ha akadna valaki, akinek az erdőgazdaságról erdei ös­vényeken sétáló zöld ruhás, bajszos emberek jutnak eszé­be zöld kalapban, s esetleg még egy-egy hajnali csapat az erdőszélen, amint vágja a iát — most kiábrándul. A Somogyi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság tevékenységi köre ugyanis ennél sokkalta szélesebb, a csemete nevelé­sétől a kitermelt faanyag legfinomabb megmunkálá­sáig mindennel foglalkozik: kis túlzással bármit meg­kaphatunk az erdőgazdaság­tól, ami fából készül. Túl a milliárdon amelyből a természet fiatal csemetét növeszt. A csemete pedig — a tőidből merítve erejét — nőttön nő, mígnem lassacskán gyűrűkkel öve­zett, tekintélyes fává tere­bélyesedik — olykor sajnál­ja az ember kivágni. A parkettához azonban még mindig hosszú út vezet. Roppan a faförzs A fűrész fogai szinte ész­revétlenül hatolnak egyre mélyebbre, s egysz^ csak félelmetes lassúsággal meg­mozdul a törzs. Utolsó jaj- szavát fájdalmas in elnyújt­ja, egy másodpiaci« megáll a levegőben, majd egyensú­lyéi. vesztve hatalmas roba>- jal zuhan a földre. Az embernek sem kön nyű pillanatok ezek. A fakiter­melés mindig is nehéz fizi­kai munka volt, de az. erdő- gazdaság egyre többet tesz ennek megkönnyítésére. A fakitermelési munkafolya­matokban egyre inkább elő­térbe kerül a korszerű spe­ciális gépek alkalmazása. Ma már nagy teherbírású rakodógépek, erdészeti tiak- torok, hasító- és kérgezógé- pek végzik a munka javát, Fz lenitövé teszi a termelé­kenyebb hosszúfás technoló­giák kialakítását és térhódí­tását. Évente mintegy 160 000 köbméter faanyagot termel ki a SEFAG, amely­nek feldolgozása két gyár­egységnél, Csurgón és Bar­cson, valamint kisebb fafel­dolgozó üzemekben, fűrész­üzemekben történik. A gatter ijçsztô vasfogai előtt engedelmességre kény­szerül a meg mindig méltó­ságteljes fatörzs, s csikorog­va bár, de átadja njagát a fémnek. Ezután a finomabb sza agíűrészek veszik keze­lésbe, ahol fűrészáru tesz bejóie, majd rendelt."fér,étül függően a legkülönbözőbb gépsorok karmai közé kerül. S minél több -kézén- megy át, annál inkább felejti fa- törzs-múitját. Lassanként egészen az ember kívánta formára alakul: parkettává, bútoralkatrésszé vagy muta­tós faházzá. A SEFAG az ország máso­dik legnagyobb erdőgaz.dak saga. Gazdálkodása egész Somogyra kiterjed, működé­si területe 87 157 hektár. Az erdő- es fagazdálkodás, a fafeldolgozás az átlagosnál nagyobb szerepet tölt be megyénkben, hiszen itt az erdőterület is meghaladja az országos átlagot A SEFAG a somogyink foglalkoztatá­sából is kiveszi a i eszét, 5400 dolgozónak ad munkát. A gazdaság mai szervezete kerek tíz esztendeje, 1970 ja­nuárjában jött ledre az.Észak- somogyi Állami Erdőgazda­ság, a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság és a Dél-ma­gyarországi Fűrészek össze­vonásával. Jelenleg tizenhat erdészete, két faipari gyár­egysége és egy műszaki er­dészete van. Éves halmozott termelési értéke egymilliárd 570 millió forint, s árbevé­tele is 70 millióval mégha-' ladja a milliárdot A hagyományos erdőgaz­dálkodási tevékenységen ki­viül igen jelentős itt a fa- feldolgozás, a vadászat, a természetvédelmi feladatok, a csemetetermelés. A SEFAG ugyanakkor integráló sze­repkört tölt be, egyre szoro­sabb együttműködést alakit ki azokkal a tsz-ekkel, álla­im gazdaságokkal, amelyek erdőgazdálkodással, faipari tevékenységgel foglalkoznak. Célja, hogy az évente kiter­melt íatömegból mind na­gyobb értékét lehessem — gazdaságosan — létrehozni. Ezért biztosítja az erdőtele­pítésekhez, felújításokhoz szükséges csemetéket : meg­szervezi a termékek közös forgalmazását; gazdaságos itimelési módszereket technikai eszközöket ti.-!gőz ki, s ezek bevezetéséhez gyakorlati segítséget nyújt: kózpontosítottan oldja meg "a gépek javítását, karban- Wrtását Ahhoz, hogy az üzletekbe például parketta kerüljön, először a tetszetős áru alap­anyagának természetes tár­házát, az erdőt kell meg­őrizni és »előállítani-«: úja­kat telepíteni, frissíteni, vé­dem, óvni a régit A SEFAG evente 1200 hektárnyi erdő­területet újít fel és 100 hektár körül telepít, amihez maga termeli a facsemeté­ket. Tisztítja, gyériti a terü­letet, ahol erre a minőségi fatermelés érdekeben szük­ség van. Megszervezi a makk, a lenyőtobcz és egyéb erdei magvak begyűjtései sót maga is termel vetőma­got, hiszen az egész magv: ellátására hivatott. Tehát megvan már a mag. A SEFAG összes bevételé­nek csaknem egyötöde tőkés exportból származik. Kiváló minőségű termékei kereset­tek mindenütt, így nem ke­vés értékes nyugati devizát tesz le az ország asztalára. Az erdőgazdaság sokféle fel­dolgozásra alkalmas alap­anyagot, faipari terméket ad el a külföldi piacokon, a papírfától a szőlőkaróig. Tartós, szilárd alapokon nyugvó kapcsolatokat épített, ki, hosszú évek óta állandó vásárlója Olaszország, az NSZK, Ausztria, Görögor­szág. Áruit elsősorban a tő- késorezágokba viszi. A szo­cialista országok közül Ju­goszláviában talált jó vásár­ló partnerre. Ezekben az országokban a SEFAG neve márka lett, amit a széles választék és a jó minőség együttesen biztosit. nológiával, panelparketta üzemet hozott létre Barcson, Ugyanitt most folyik a fű­részüzem teljes korszerűsíté­se, minden igényt kielégítő termelési lehetőség megie- remlése az erre a célra leg­inkább alkalmas tőkés im­port gépek beállításával, mintegy 170 millió forint ér­tékben. A beruházással az eddig nagy gondot okozó hulladék értékesítése is megoldódik, ebben az üzem­ben ugyanis a keletkező hulladékból aprítékot állíta­nak elő, amely egyre inkább keresett termekké válik ha­zai és külföldi piacokon egyaránt. Most építenek egy modern gyártócsarnokot Csurgón is, főleg mezőgazdasági célú, ragasztott fa épületszerke­zetek gyártására. Ezt az épületszerkezetet alacsony ára, több célú hasznosítha­tósága és más kiváló tulaj­donságaiért egyre többen keresték, így a gyártást kor­szerűsíteni, a kapacitást pedig növelni kellett. Ra­gasztott faszé rkezetes meg­oldással épül most a kiskor- padi agrokémiai centrum, ilyen van Nagyatádon is. A fentieken kívül persze még számtalan termék kö­zül választhat a SEFAG- áruk vásárlója. Félkész ter­mékeik sorából csak a leg­fontosabbak: fűrészáru, ra­kodólap, bútorléc, talpfa, donga. A késztermékek tel­Tervek, lehetőségek A közelmúltban volt a SEFAG-nál dr. Sons Gábor államtitkár vezetésével egy koordinációs értekezlet, amelyen Somogy megye fa­gazdaságának fejlesztési irá­nyait vitatták meg, elsősor­ban a hatodik ötéves terv időszakára vonatkozóan. Az értekezleten több fon­tos kérdésben döntés szüle­tett. A MÉM elismerte az erdőgazdálkodás szerepének különös fontosságát Somogy­bán, s messzemenően támo­gatja a további .fejlődést, az erdős terület további növe­lését, a talajösszetétel javí­tását. Állást foglalt s megye rendkívül elaprózott, ala- oony termelékenységű sza­porítóanyag-termelési rend­szerének korszerűsítése mel­lett is, ami a fenti célok el­éréséhez nélkülözhetetlen. A program első lépcsőjét a lad—gyöngyöspusztai cse­metekert kialakítása jelenti majd. A megyei fakitermelés technikai feltételeinek javí­tására döntés született egy Kaposváron felállítandó központi alkatrészraktár lé­tesítéséről, amely a termelő­szövetkezetek és állami gazdaságok igényeit is kielé­gítené. Ugyancsak kedvező fogadtatást nyert a daruja­vító műhely kialakításának javaslat*. A gazdaság célja, hogy a meglévő faanyag feldolgo­zottsági szintjét minél ma­gasabbra emelje, kiváló mi­nőségi színvonalon. Ennek megvalósítása érdekében ko­moly erőfeszítéseket tesznek, a beruházások zöme évek óta ezt szolgálja. Négy esz­tendővel ezelőtt több, mint 200 millió forintos beruhá­zással, a legmodernebb tech­feldolgcző Gazdaság fontos természetvédelmi feladato­kat is ellát, őrzi a 9000 hektáios zselicségi tájvédel­mi körzet természeti érté­keit. Gondoskodik az állami erdők területén az országos jelentőségű természetvédel­mi területek, pihenőerdők, autós pihenők, valamint az ágneslaki és a ladi arboré­tumok fenntartásáról, vé­delméről több, mint ezer hektár területen. A parker­dők, pihenők, tomapályák fejlesztésére évente 1,5—2 millió forintot fordít. Természet­védelem Nézzünk köriij például a fonyódi dombon — a zeg­zugos szakadékokba ereszke­dő Kossut.h-erdő, a Sipos- hegv vidéke egyre szebb lesz: a mélységtől védő nyers fenyőkorlát, a kelle­mes pihenést ígérő padok, esőbeállók, rendezett ösvé­nyek mind-mind az erdő- gazdaság gondos munkájá­nak köszönhetők. A SEFAG még vadgazdál­kodással is foglalkozik, ami jó adag tőkés valutát hoz az országnak. A tavalyi magas kilövési tervek, a vadásza­tok szakszerű irányítása, a vadgazdálkodás korszerűsí­tése eredményeképpen a vadállomány minősége fo­lyamatosan javul, érléke egyre nő. jes sora is hosszú lenne, mindenesetre a panelpar­ketta mellett jó minőségű hagyományos parkettát is találhatunk, szebbnél szebb faházakat, esőtől, széltől vpd 5 munkásmelegedőt, s különféle épületasztalos ipa­ri termékeket. A felsorolt ágazatok mel­lett a Somogyi Erdő- és Fa­Gyászielentés Fájdalommal tudatuk mindazokkal, akik es tiszteitek, hogy DR. GLOS IVAN nagykanizsai szülész-nőgyógyász ï~,orv©* életenek 54. evében I9öü. má­jus ltí-án, rövid szenvedés után, meghalt. Temetése i. hó 27-én, kedden du. háromne­gyed 3 orakor lesz a kapos­vári Keleti temetőben. A gyaszoio család (52552) * * # Mély fájdalommal tudalom mindazokkal, akik Ismerték és szerették, hogy szeretett húgom KIRÁLY KATALIN 1980. május 23-án elhunyt. Temetése 1930. május 28-án. szerdán, háromnegyed 4 óra­kor lesz a Keleti temetőben. Gyászoló nővére (03332:4) * * » Fájó szívvel értesítem mindazokat, akik szereti-k édesanyámat, nagymamámat özv. SZEGLETI ZSIGMONUN'K-t (Kaposvár, Május 1. u. 99. sz. alatti lakost), hogy el­hunyt. Temetése 1980. május 27-én. ina, háromnegyed 4 orakor lesz a Kei eu teme­tőben. Gyászolja: leány-« es kisunokaja. mám Csiky Gergely -Színház jo óra­kor: NliltILZ bakbaka. Keszt­helyen. KaposváV, Vörös Csillag du. 3« órakor: CSÍNOM PALKÓ., du. 5 órakor: A FEJ NÉLKÜLI LO­VAS., este 7 órakor: DETEK­TÍV KÉT TŰZ KÖZÖTT (14). Szabad ifjúság de. 10 órakor: FELELEM A VAROS FELETT (ití).. du. 4 oiakor: FÉNY a REDŐNY MÖGÖTT., du. fi es este 8 órakor: FELELEM A VAROS FELETT (16). Pallos Ida mozi: du. 6 órakor: A %iO. A ROSSZ ES A CSÚF I—II. (16). Siófok du. 5 órakor: AJ#- LAMÊRDEK (14). este 7 orakor: FILMBARÁTOK KÖRE: A FA­CIPÓ FAJA I—II. Nagyatád du. 5 és este fél R órakor: LUCKY LADY (Ifi). Marcali: ROBERT Es ROBERT (14). Barcs este 8 órakor: OR OTT NŐK KETRECE (Ifi). Balalonföldvár (fedett kertmozi) este 8 órakor* AKI­KET forro szenvedély HEVÍT (ifi). Balatonion« (fe­dett kertmozi) este fél 9 óra­kor: FÖLDI ÜRUTAZA*. TEJLEVÍY1Ú Budapest 1. 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. 8.Un: Iskolatevc. 10.20: Orosz nyelvlecke. 10.40: Óvodások film műsora. 11.15: Magyar iro­dalom. 14.25: Földrajz 15.oo: Orosz nyelv. 15.20. Magyar iro­dalom. 16.05: Hírek. l.{SJ.u: Első örömök. Szovjet film. 17.io: Erőmüvek az A ugara n. 17.80: Mindenki iskolája. 18.00: Törté­nelem. 18.35 : BNV ’H0. Rtport- müsor. 19.10: Idősebbek is el­kezdhetik. 19.15; Esti mese. 19.30: Tv-hlradó. 20.00 : Anna Karenina. 20.55: Zenés ajandék- míisor. 21.35: Somogyi Tóth Sán­dor: Gabi. (Tv-íilm.) 22.50: Tv- híradó 3. 23.00: Oldjuk umß Fi­zika és matematika L Budapest 2. 20.01 : Mesterművek — műal­kotások. 21.05: Tv-híradó l* 21.25: Kamerával hetedhét or­szágon át. 21.40: Szemle. Társa­dalomtudományi Kórkép. Jugoszláv tv 17.10: Magyar nyelvű tv-nap- ló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Út­törő tv-stúdió. 18.15: irodalom. 19.00: Kulturális szemle. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20. oo: Játékok határ nélkül. 20.05: vt- lamoura: Játékok határ nélkül. 21.45: Néhány interjú szemé­lyes kérdésekről. Szovjet film. KOSSUTH RADIO 4.25- r-7.b9; Jó reggelt! «.00; Hí­rek. 8.20: A mai nap kulturá­lis programjából, tí.27 : Palyamo- dösilás. 9.02 : Népi zene. 9.44: Libabuli. lü.uü: Hírek, lü.üó: MR 10—14. 10.35: A hiszékeny. Vig­opera. 11.34: Változatok egy magyar népdalra. 11.40: Az el­més nemes Don Quijote de la Mancha. 12.00: Déli krónika. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Hangverseny delidőben. 13.45: Népi zene. 14.34: Homan költők a két világháború között. 15.00: Hírek. 15.10: Amatőr zenei együttesek műsorából. 15.28: Nyitnikek. Ifi.04: A Rádió Kpnyvkiubja. 17.00: Hírek. n.07: Művelődés a jövőkutatás tükré­ben. 17.32: Graziéi!a Sciutti <>pe- raariákat énekel. 17.45: A Sza­bo család. 18.30: Esti krónika. 19.15: Hallgassuk együtt! Mo- zart-müvek. 20.00: Közep-ame- rikai kérdőjelek. 20.30: Népzenei Hangos Újság. 21.10: Az atom­máglya belobban. 22.30: Magyar előadóművészek. 23.04: Metro­nóm. 23.24: Kadosa Pál müvei­ből. 24.00: Hírek. 0J0: Táncda­lok. PETŐFI RÁDIÓ 4.25— 7.39: A Petőfi rádió reg­gel’, zenés műsora. 8.00: Hírek. 8,05 : A Vándor Kórus énekel. 8.20: Ti/, perc külpolitika. 10.33: Zenedelelótt. 12.25: Látószög. 13.23 : Nóvenykedvelőknek. 13.28: Éneklő ifjúság. 14. no: Kettőtől hatig... 18.00: Tip-tftop parádé. 18.33; Operett kettősök. 18.45: Az európai popzene csillagai. 19.20: Rend a lelke mindennek. 19.30: Csak fiataloknak' 20.33: Világ­járó Pegazus. 21.14: Nem jó do­log szerfelett maflának lenni! Rádiójáték. 21.48: Nóták. *t.*V A tegnap slágeréiből 23.15: A dzsessz a "»o-es evekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom