Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
Az első magyar Szovjet—magyar expedíció indult a világűrbe a Szojuz—36-011. Futótűzként terjedt a hír — még meg keU szokni ezt a gondolatot — akkor is, ha tudtuk, hogy sor kerül a közös űrrepülésre. Hallottunk arról, hogy a Moszkva melletti Csillagvárosban, a Jurij Gagarin Kiképzőközpontban. készül .már útjára az a fiatal magyar, akit erre a fontos, nagy feladatra kiválasztottak. Hazánk a hetedik ország, amelynek képviselője eljutott a világűrbe, s a magyar űrhajós az első száz ember között van, akinek ilyen megtisztelő feladat jutott osztályrészül. Jogos a büszkeség, jogos a most érzett öröm! Ennek az örömnek a forrása elsősorban és mindenekelőtt az, hogy olyan közösség tagjai vagyunk, amely képes ilyen eredményre, ilyen összefogásra. Az űrkutatás korszaka 1957 novemberében kezdődött — a Szovjetunió nyitotta meg az első szputnyikkal. A szovjet címer díszítette az első űrhajós, a felejthetetlen. Jurij Gagarin szkafanderét, és a világ első szocialista állama volt az, amely lehetőséget adott a baráti országok képviselőinek, hogy — kihasználva a legfejlettebb kozmikus technikát, a legátfogóbb fölkészítés lehetőségeit — bekapcsolódjanak az űrhajózásba is. E testvéri segítség nélkül nem kerülhetett volna sor az Interkozmosz-program megvalósítására, a szocialista országok űrhajósainak rajtjára. Az űrhajózás, a világűr kutatása még fiatal tudomány, de hazáink — erőihez és lehetőségeihez képest — eddig is kivette részét a közös munkából. Magyar tudósok, műszakiak által tervezett, szerkesztett műszerek jártak már a világűrben.: sikerrel alkalmazták őket a mesterséges holdakon és a kutató rakétákon. Tudósaink hozzájárultak az urbLológia. az űiorvostudomány, az űrkutatás más ágazatainak fejlesztéséhez is, és részesei a világűrből érkezett adatok földolgozásának. Mindazokon a területeken, ahol tudományos és műszaki adottságaink lehetővé tették, szocializmust építő hazánk képviselői tevékenyen bekapcsolódtak az ifjú tudomány munkájába. Az Interkozmosz- program űrhajóinak kihasználása most új, minden, eddiginél jelentősebb lehetőséget ad számunkra. És nyilvánvaló az is, hogy az első magyar űrhajós utazása jelentő» eredményeket hoz, gazdagítja ezt a tudományt. Az űrkutatás békés tudomány. Célja az, hogy új ismeretekkel gazdagítsa az emberiséget — segítse világképünk gazdagodását, tudásunk gyarapodását. Olyan terület ez, ahol nemcsak lehetőség, hanem szükség is van a nemzetközi együttműködésre. Az olyan kis országok, mint Magyarország, saját erejükből nyilvánvalóan képtelenek lennének ezen a téren jelentős előrelépésre, de az együttműködés révén ők maguk is hozzájárulhatnak a tudomány gazdagításához, új eredmények eléréséhez. S tegyük- hozzá, hogy ma már az űrkutatás közvetlen gyakorlati haszonnal jár: az er,őforráskutatás, a földnek a vi- világűrből történő vizsgálata olyan lehetőségeket nyit meg bolygónk kincseinek kihasználására, amelyek eddig rejtve maradtak, de amelyekre égetően nagy szükség van. Nemcsak az űrkutatás tudománya, hanem az első magyar űrhajós is fiatal. Annak a nemzedéknek a képviselője. amely már a szocialista Magyarországon született, nevelkedett. Életútja példázza azt is, hogy a szocialista társadalom milyen lehetőségeket nyit meg minden, tagja előtt — ha becsülettel igyekszik helytállni, legjobb képességeit hasznosítani. Űrhajósunk 1967-ben választotta élethivatásul a repülést — azt, hogy fölkészül hazája védelmére. Abban az évben döntött így, amikor az eisö Szojuz űrhajó fedélzetén » hősi halait halt Vlagyimir Mihajlo- vics Komarov másodszor járt a világűrben. S néhány nappal azután érkezett az űrhajóskiképző központba, a Moszkva melletti Csillagvárosba, hogy . visszatért a földre a Szojuz—28, amely az első nemzetközi legénységet vitte a Szaljut—6-ra. Alekszej Alekszandrovics Gubarev és a csehszlovák Vladimír Remek nevét akkor már ismerte a világ. Akinek módja volt figyelemmel kísérni a Csillagvárosban töltött két évét, jól tudja, hogy világűrt járt elődeihez hasonló szorgalommal, hivatástudattal tanult és dolgozott a magyar űrhajós is — azért, hogy eleget tehessen megtisztelő megbízatásának: hazánk első képviselőieként vegyen részt a szocialista országok testvéri összefogását jelképező nagyszerű program megváló»' tásá b an. Csak kevés magyar lehetett tanúja Ba jkoourban a Szojuz—36 rajtjának, de a televízió és a rádió elvitte ezeket az emlékezetes perceket mindenki otthonába. Az űrhajó már a föld körül kering, készül a találkozásra az űrállomással. A Szaljut—6 űrállomáson — amelyet 1977. szeptember 29-én bocsátottak föl — eddig tizennyolc űrhajós töltött el rövidebb-hosszabb időt. A Szovjetunió űrhajósain kivül a csehszlovák Vladimír Remek, a lengyel M. Herrn as ze wski, az NDK-beli Sigmund Jahn is végzett ott tudományos munkát. Amikór a Szojuz—36 személyzete az űrállomás fedélzetére érkezik, húszra emelkedik az űrlaboratóriumban tudományos—műszaki, orvosi—biológiai kísérleteket végzők száma. Az űrállomás jelenlegi lakói L. J. Popov és V. V. Rjumin vendégeket várnak: azokat az embereket, akikkel hosszú hónapokat 'töltöttek már el a Csillagvárosban, ahol szigorú rend szerint kemény munka folyt. A vendéglátók április 10-én indultak él Bajikonurból, hogy üzembe helyezzék a múlt év júniusa óta lakatlan űrállomást, átpakolják azt a sok fölszerelést, amelyet a Progressa—9-cel juttattak el a Szaljut—6-ra. Ezek a fölszerelési tárgyak nélkülözhetetlenek azoknak a tervezett tudományos kísérleteknek az elvégzéséhez, amelyeknek aktív résztvevője lesz a magyar űrhajós is. Erre a feladatra tudatosan vállalkozott hazánk első követe a világűrben: életrajzában olvasható, hogy amikor a magyar űrhajósok fölkészítésére is lehetőség nyílt Csillagvárosban, parancsnokságától kérte, hogy vezényeljék az űrutazásra való fölkészítéshez. Alkalmassági vizsgák során bizonyította be, hogy megfelel az űrhajósjelöltekkel szemben támasztott szigorú előírásoknak. Felelősséggel — megbízatásához méltóan — készült a tudományos program végrehajtására: megismerte az űrutazás során használt eszközöket, megtanulta kezelésüket. Személyében először indult magyar állampolgár a világűrbe, hogy hozzájáruljon ahhoz a nagy munkához, amelynek célja a tudomány ismereteinek gyarapítása földünkről az egész emberiség érdekében. Az úthoz és a felelősségteljes kísérletekhez kívánunk sok sikert A rá bízott feladat elvégzése, a munka befejezése után pedig — a repülők és az űrhajósok szóhasználatával élve — sima leszállást a szovjet—magyar űrpárosnak. Választási nagygyűlés Kaposváron Hitet teszünk népünk politikája mellett Losonci/ Pál mondott beszedőt Az ifjúsági és úttörőzenekar pattogó ritmusú indulói fogadták tegnap délután az új ifjúsági házhoz érkező tömeget. Választási nagygyűlésre jöttek a megyeszékhely dolgozói, a járások, városok vezetőinek és munkásainak képviselői. A ház szebb volt és vonzóbb, mint az avatás pillanatában. A nagyterem színpadán, az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Sugár Imre, a megyei tanács elnöke. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, a város és a megye politikai, állami, társadalmi szerveinek vezetői; a munkások, parasztok és értelmiségiek képviselői. A zsúfolásig megtelt teremben a Himnusz hangjaival kezdődött a választási nagygyűlés, majd dr. Kanyar József, a népfront városi elnöke köszöntötte megnyitójában a résztvevőket. Ezután átadta a szót az Elnöki Tanács elnökének, aki szülőföldjére hazatérve nagy érdeklődéssel kisért választási beszédet mondott. felemelkedésének A NÉP JELÖLTJEI Losonczi Pál bevezetőjében emlékeztetett rá. hogy az idei tavasz hazánk belpolitikai életének eseményekben gazdag időszaka volt, majd igv folytatta: — Az áprilisban megkezdődött . választási esemény -, sorozat tovább növelte országunkban a politikai aktivitást. A dolgozók tízezrei mondtak véleményt az országgyűlés, a tanácsok munkájáról. pártunk politikájáról. a Hazafias Népfront választási programjáról. A megválasztásra ajánlott képviselő- és tanácstagjelöltek a nép jelöltjei. Munkások, parasztok, értelmiségiek, tudósok, írók és művészek, háztartásbeliek; konv munisták és pártonkívüliek. Közös vonásuk. hogy a munkában helytállnak, magukénak vallják a népfront programját és a nép ágyét szolgálják. —■' A választásoknál fontosak a jelöltek, a döntő azonban az a politika, amelyet képviselnek és szolgálnak. Ez pedig szocialista politika'; a munkásosztály, a nép politikája, a magyarság nemzeti programja. A választási felhívás arra szólítja fel népünket, hogy június 8-án szavazatával is támogassa ezt a politikát, u fejlett szocializmus építésének programját és válassza meg azokat, akik a következő években az ország, a dolgozó nép ügyeit intézik; azokat, akik a nép nevében gyakorolják a nép hatalmát. Losonczi elvtárs ezután az ország életében végbement változásokról, a képviselők és tanácstagok munkájáról szólt; eredményeinkről, melyeknek láttán joggal mondhatjuk: szebb lett az ország, szebb és jobb lett az élet hazánkban. SZÖVETSÉGBEN — Népünk — a nehezebb feltételek között is — dere- kas munkát végzett. Szorosabbá vált a munkás—paraszt szövetség, és ami a legfontosabb: erősödött a párt és a széles tömegek risszeforrottsuga. Létrejött, egyre szilárdabba válik a munkáshatalom, es megingathatatlan államunk, a Magyar Népköztársaság. Mindebben óriási jelentősége van annak, hogy mélyült a pártonkívüliek és a kommunisták szövetsége, a különböző világnézetű emberek összefogása, egyetértése és közös cselekvése, A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más dolgozók szövetsége, a szocialista nemzeti tömörülés a legutóbbi országgyűlés működésének időszakában is tovább erősödött, s ma szilárdabb, mint eddig bármikor volt. — Nagy győzelem ez számunkra, hiszen még emlékezhetünk népünk megosztottságára, a viszályok és összeütközések időszakára. Azóta világos, következetes elvi politiliával minden hazánkfia véleményét, nézetét és jó akaratú törekvését tiszteletben tartva, a társadalom minden rétegének érdekét méltányolva formáltuk szocialista céljainkat. Ezeket követve jött létre nálunk az a szocialista nemzeti egység, amelyben egyet tud értem minden tisztességes gondolkodású magyar ember. Alkalmas ez arra, hogy a nemzet összes alkotó erejét ösz- szefogja szocialista feladataink megoldására, országunk, népünk jövőjének építésére. Szükség van mindenkinek a munkájára; és ki-ki végzett munkája alapján részesül majd az építés gyümölcseként létrejövő fejlett szocialista társadalom javaiból. TÖRTÉNELMI VÍVMÁNY A szónok ezután az állami irányitó testületek és a tanácsok munkájáról beszélt, majd kijelentette: — Népünk három és fél évtizedes harcának, nagy erőket lendületbe hozó építőmunkájának. nyomán magyar hazánk politikailag erős, gazdaságilag és kulturálisan mindjobban fejlődő országgá vált; biztos és tisztességes megélhetést, emberi életet és munkakörülményeket nyújt állampolgárainak. Népünk szabadságban él, biztonságban dolgozik és alkot. Ez nagy történelmi vívmány! A népakaratát, szorgalmát és alkotókedvét dicséri. Mindaz, ami országunkban épült, az a nép tehetségének, szellemi ereje nek és keze munkájának az eredménye. Ezért vállvetve dolgoztak munkások, parasztok. és értelmiségiek, kommunisták és pártonkívüliek, marxisták és hívők; másmás világnézetű, ám népünk sorsáért egyaránt felelősseget érző és vallató, hazánkat híven szerető emberek. Losonczi elvtárs a továbbiakban gazdasági életünk jellemző vonásairól beszélt, utalt nehézségeinkre is, és Somogy hagyományaira való tekintettel több időt szentelt a mezőgazdaság feladat rínak. Személyes ' élményei alapján elevenítette föl a múltat, s szembeállította vele a jelent, amikor a magyar mezőgazdaság az egy főre jutó termelés tekiute- tében húsfélékből és gabonából a világ élenjáró országai közé tartozik. A világ élelmezési helyzetéből kiindulva taglalta a mező- gazdasági termelés jövőjét: és néni lett volna hű önmagához, ha nem szólt volna részletesebben Somogy mezőgazdaságának fejlődéséről, eredményeiről es iet- adatairól. HAZAI SIKEREK — A fejlődés, a változás, az átalakulás kézzel fogható, és egyre szaporodó jeleit láthatjuk itt, Somogy megyében. öt évvel ezelőtt azt állapíthattuk meg, hogy Somogy is előrelépett Sokat emlegetett elmaradottságából. Az újabb fél évtized múltán további jelentős fejlődésről adhatunk számot. Élénkült a termelőerők fejlődése, gazdagodtak szocialista vonásai, bővült a termelés. — És mindezt számokkal, tényekkel bizonyította. — Marcali és Barcs várossá nyilvánításával a megye városainak száma ötre emelkedett, s a városokban élők aránya 23-ról 36 százalékra nőtt. Ezzel és a gazdasági fejlődéssel együtt javultak az élet- és munkakörülmények az egész megyében. Jó, hogy ez nem somogyi specialitás; így van ez országosan is. Azt szeretnénk, ha nemcsak tartani, hanem javítani is tudnánk az életszínvonal szintjét. Ehhez azonban jobb munkára van szükség. AKTÍV BÉKEP0ÜT1KA Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban pártunk nemzetközi politikájáról beszélt és hangsúlyozta: minden eszközzel küzdünk cs harcolunk az enyhülésért, a feszültség csökkentéséért. Számunkra különösen fo’ntos Europa biztonsága. Nemzetközi tekintélyünk arra kötelez —- mondotta —, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket a párbeszéd, helyreállítására a nemzetközi kapcsolatok biztonsága érdekében. Losonczi elvtárs végezetül ezeket: mondta : — A part politikája a munkásosztály, a nép erőfeszítései nyomán valósul meg és hoz nagyszerű eredményeket. Reális céljaink világosak. Meg fogunk küzdeni a nehézségekkel, az anyagi gondokkal is. Nem szabad és nem is kell csüggednünk. Erőink összefogásával fölépül a fejlett szocialista társadalom, amely méltó módon helyt tud állni a nemzetközi küzdőtéren is a szocializmus., a béke, az általános emberi haladás ügyéért. Ez a mi választási programunk. — Befejezésül megköszönöm szülőföldem, a barcsi választókerület bizalmát, amellyel újra országgyűlési képviselőnek jelöltek. Erőnkhöz és képességemhez mérten. teljes odaadással fogok munkálkodni a népfront választási programjának valóra váltásáért. Ugyanezt kérem Somogy választópolgáraitól : szavazatukkal és munkájukkal, * cselekvő egyetértésükkel tegyenek hitet a választási program, a párt és a kormány politic kája, országunk gyarapodásának és népünk felemeU kedésének politikája mellett. HITET TEVŐK Losonczi Pál nagy tapssal kísért előadói beszéde után négyen kértek szót, s négyen tettek tanúbizonyságot társaik képviseletében, hogy szívv el-lélekkel. odaadással vállalják ezt az ériünk való programot. Simon Er- nöné, a nagyatádi körzet munkás képviselőjelöltje önmagáról, munkájáról és Nagyatád korábban elképzelhetetlen fejlődéséről szólt. Rostás Károly, a népfront megyei elnöke felszabadulás előtti élményeit szembesítette mai valóságunkkal, s eredményeink fölötti büszkeségünkhöz adott indítékot. Muzslay Petemé, a Volán KISZ-bizottságának titkára, a fiatalok társadalmunkhoz való kötődését, megbecsülésük elismerését hangoztatta és Chôma Zsoltné, a Kanizsa Bútorgyár kaposvári gyárának igazgatója a műszaki értelmiség nevében biztosította támogatásáról a Hazafias Népfront jelöltjeit. A nagy sikerű, hangulatos és állásfoglalást tükröző választási nagygyűlés végén a Szózat hangzott el a Vikár Béla Kórus előadásában, majd színvonalas műsor zárta Somogy választópolgárainak találkozóját.
