Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

A hét három kérdése Mitren «Ucnteúc* * * adódnak a nyugati U- hcrbaa a bcoi » » ruroéi találkozók után? Nem először jelentkezik bizalmi válság Amerikai és Nyugat-Eui'ópa között a má­sodik világháború vége, pan- tosabban a hidegháború kez­dete óta. Párizsban vagy Brüsszelben, Rómában vagy később Bonnban időről idő­re kételkedtek az amerikai szándékok ön zetlenségében, az óceánon tub szövetséges által hirdetett szolidaritás­ban. A bizalom hiányát — akárcsak egy pontos politi­kai hőmérő — mindig az jelzi, ha a konzultációk hiá­nyos voltát vagy elmaradá­sát panaszolják fel a part­nerek. Ha azt vetik a másik (vagy a többi) szemére, hogy nem tájékoztatta előre « szö­vetségesét, hogy nem kérte ki előre a véleményét, hogy nem hangolta össze lépé­seit .., A NATO-ban 195« óta ki- sebb-nagyobb időközökben újra meg újra napirendre tűrik a konzultáció kérdését, s minden ilyen alkalommal megfogadják, hogy ezután mindig konzultálnak. De ha Washington — például — kommandóaketóra ad ki pa­rancsot. akkor ennek kudar­cáról mar csak a rádióból értesülnek a szövetséges kor­mányok. Viszont — és Mus- kie sajtókonferenciáján bő­ven volt erről szó — Párizs­ban sem tartják szükséges­nek az USA vezetőit jó elő­re tájékoztatni arról, hogy Varsóban rendkívüli csúcsta­lálkozó készül a szovjet és a francia államfő között. Volt-e konzultáció vagy sem — ez tulajdonképpen má­sodrendű kérdés. Sokkal fon­tosabb a bizalmi válságnak az az eleme, hogy Nyugat- Europa láthatóan megelégel­te az amerikaiak — többek köri; választási megfontolá­sokból eredő — »mini-hi- deghaborús« diplomáciáját és azzal próbál Washington­ra nyomást gyakorolni, hogy külön kapcsolatokat keres a Szovjetunióval. 2 Mi tôrtéaâ Dä-Ka­• reában? Kezdjük történelmi vissza­pillantással: a hidegháború az 50-es évek elején egyet­len térségben változott me­legháborúvá, azaz igazi há­borúvá — Koreában. Mi több, itt valóságos világhá­borús veszély jelentkezett, hiszen a koreai ellenforra­dalmi erők mögött hadvise­lőként beavatkozott Ameri­ka, mégha az ENSZ kék zászlaját is tudta felhasznál­ni. Aztán a fegyverszünet nyomán kettészakították az országot: északon, a KNDK- ban hozzáláttak a szocializ­mus építéséhez, délen pedig kialakították az imperializ­mus ázsiai hídfőállását. Hányszor volt szó a Dél- Koreában állomásozó ameri­kai haderők részleges vagy teljes kivonásáról! Minden alkalommal az amerikai és a világközvélemény lecsilla­pítása végett... Kezdetben nem sokat tö­rődtek magával a dél-koreai közvéleménnyel. Li Szín Man vagy Pák Csöng Hí diktatú­rája idején kíméletlenül, de hatásosan elfojtották a nép hangját, az ellenzék veze­tőit, a diktátorok ellen tün­tető diákokat börtönbe zár­ták. A dél-koreai titkosszol­gálat bérgyilkosai még a Nyugat-Európában vagy Amerikában élő, tanuló dél- koreaiak között is szedtek áldozatokat. Kétségtelen, hogy ez a ke­gyetlen diktatúra idővel ké­nyelmetlenné vált még Wa­shington számára is. Külö­nösen, amikor kiderült, hogy amerikai szenátorokat, kép­Szovjct—francia csúcstalálkozó volt a hét elején a lengyel főváros közelében. A képén bal szélen Leonyid Brezsnyev, vele szemben Giscard d'IùsUmg, középen Edward Gierek a tanácskozáson. ESEMÉNYEK ClMSZIVIKBAN Héti«: Varsóban rendkívüli csúcstalálkozón Brezs- nyev és Giscard d’Estalng áttekintette a nemzetközi kérdéseket — Feloszlat­ták a jaman parlamentet — Brezsnyov táviratban öd- vOzölte Khomeini ayatol­lah« a szovjet—Irani dip­lomáciái kapcsolatok lét­rejöttének ML évforduló- ián. KéM: Muékte «mentira! VOTA ér- mtmsafcer •ajtéérte.kez- leten birtlta Franciaor­szágot — Teheran! câfo- lat ama, hogy az USA es Tran megegyezett vol­na a túszok szabadon bo­csátásának feltéteietr® — Lemondott a del-koreai kormány — Brezsnyev Moszkvában fogadta Ver­déi tornác miniszterelnö­köt, Szerda; Quebec vílasztöpolgárad­nak többsége elutasította a népszavazáson a füg­getlenség gondolatát — A francia külügyminiszter visszautasította Musltie vadjait — Pák Csöng Hun lett Dél-Korea új minisz­terelnöke — A mishigani előválasztáson a republi­kánusoknál Bush várat­lan győzelmet aratott Kragen cél szemben. Csütörtök : Gustáv Husákot válasz­tották meg ismét Cseh­szlovákia köztársasági el­nökévé — Polgárháborús dsszécsapások Dél-Koreá- ban, Kvacgz.su város és környéke a felkelők kse zén — Az. amerikai kép- viselAMz döntött az, MX- rakéta és a B—l hadásza­ti bombázó gyártásáról. — Veget ért « 11. „isz­lám konferencia”. Péntek : Damaszkuszban ülésezik az el Fatah, a Paleszti­nái Felszabadítást Szer­vezet legfontosabb szer­vezete — Lemondott az amerikai külügyminiszter szóvivője — A Szocialista Intemacionálé közvetí­tésre készül az amerikai —iráni viszályban. Szombat : A dél-koreai csapatok körülvettek Kvangzau vá­rosát és támadást intéz­tek a felkelők ellen — Mubarak egyiptomi álel­nök Szadat üzenetét át­adta Carter elnöknek — Az Izraeli kormány nem hajlandó engedmények­re a palasztín önkor­mányzat é* Jeruzsálem ügyében. viselőket vesztegettek meg a dél-koreai rezsim ügynö­kei. Nincs kizárva, hogy amerikai jóváhagyással kez­dett újra fellépni a »mérsé­kelt« dél-koreai ellenzék. A diákok, munkások azonban nem akarnak amerikai igé­nyek szerinti »mérsékletet«, hanem gyökeres, demokrati­kus fordulatot követelnek. A héten Kvanfizsu városá­ban előbb százezres tömeg­tüntetésre került soty utána felkelés kezdődött, a felkelt nép elfoglalta a várost. A kormány lemondott. Új mi­niszterelnököt állítottak Pák Csöng Hun személyében, aki korábban a titkos szolgálat elén állott, s akit eddig is a katonai rendszer »erős em­berének« tartottak. Úgy lát­szik, .hogy a dél-koreai ka­tonai körök a demokratikus szabadságjogokat követe­lő diákmegmozdulások el­fojtása ürügyén a maguk be­folyását igyekeznek er ősi te­rvi. MH hozott am kclim * országainak kla.wa.hji- dl konferenciája? Negyven olyan ország kül­ügyminiszterei gyűltek ösz- sze műit vasárnap a pakisz­táni Islamabadban, amelynek I államvallása a mohamedán, vagy ahol a lakosság több­sége mohamedán. Ez volt sorrendben már a tizenegye­dik »iszlám konferencia«. Az lett volna a feladata, hogy az Iszlám országainak egysé­gét erősítse vagy bizonyítsa, de inkább az mutatkozott meg, hogy ez a heterogén közösség politikai és gazda­sági okok miatt nehezen jut­hat igazi egységre. Egy-két kérdés volt csupán, amely­ben egyhangú határozat szü­letett, így a palesztin prob­lémáról, vagy Jeruzsálem kérdéséről azonosan nyilat­koztak. A Biztonsági Tanács összehívását követelték, hogy Ítélje el az izraeli parlamen­tet azért a döntéséért, amelynek alapján Jeruzsá­lem »örök időkre« Izrael fő­városa lenne. Ha az iráni helyzet alakulása kapcsán egyhangúlag fordult is szem­be az »iszlám konferencia« az Egyesült Államokkal, lát­nivaló volt, hogy egyes Ame- rika-barát mohamedán or­szágok a túszmentő akció kudarca után nem tudtak mi mást tenni, mint felsorakoz­ni az Amerika-ellenes hatá­rozat mellett.. • r. j. Fëléitnôgyorétennesttë Egyesület* Washingtonban nem ezt várták Mus kié amerikai külügymi­niszternek ilyen megfogal­mazásban szegezte kérdéséi egy újságíró a State Depart­ment sajtókonferencia-termé­ben: — Ügy látszik, az olimpiai bojkott összeomlott, valóság­gal rohannak az országok az olimpiára. Nincs-e olyan ér­zése, hogy Amerika egyes ba­rátai ezáltal aláássák a hely­zetünket? Az új külügyminiszter azt igyekezett bizonygatni, hogy több kormány támogatta az Egyesült Államok' által dik­tált bojkottot, az olimpiai bi­zottságok mégis ettől függet­lenül hozták meg döntésüket. Kénytelen volt elismerni, hogy több olyan európai or­szág küldi el sportolóit Moszkvába, amelytől Wa­shingtonban ezt nem várták volna.,, Mert ugyebár a franciák éppúgy ott lesznek az olim­pián, mint az olaszok, a bel­gák éppúgy, mint az angolok, a portugálok éppúgy, mint az osztrákok és így tovább... Az NSZK sportolód viszont távol maradnak, hiszen nem­zeti olimpiai bizottságuk hosszas vita után 59:40 arányban a bojkott mellett foglalt állást — „keserű száj­ízzel s úgy, hogy homoksze­mek csikorogtak fogaink kö­zött”, ahogyan a nyugatnémet vivószövetség elnöke mondta. S a híres hamburgi hírma­gazinban, a Spiegelben, Ru­dolf Augstein, a főszerkesztő megírta: „A szövetségi köz­társaság nemzeti olimpiai bi­zottságának nem volt más választása,.éppúgy, ahogyan a szövetségi kormánynak sem Nyomást gyakoroltak ránk, hogy ne menjünk Moszkvá­ba. De annyira már nem tud­tak nyomást gyakorolni ránk, hogy a hivatalos személyisé­geink elhallgathatták volna véleményüket — tudniillik azt. hogy bennünket egy esz­telen intézkedésre kényszerí­tettek ...” Az egyik neves nyugatné­met sportoló, a vitorlázó Wolfgang Gerts a maga finn dingíjére mindenesetre új ne­vet festett: „Német Földimo­gyorótermesztő Egyesület”. Nyilvánvaló utalással — Car­ter elnök korábbi foglalkozá­sára , Mire, persze, egyes sportve­zetők, akik a bojkottra sza­vaztak, azt válaszolták neki: „igen, igen, de szél ellen nem lehet.. Szöulban kivégezték a diktátor gyilkosát A dél-koreai hadsereg szombaton bevonult Kvang- zsuba, hogy megkísérelje a felkelők kezén levő várost ismét a hatóságok ellenőrzé­se alá vonni, A harckocsik és a páncélozott járművek egy kilométerre közelítették meg a város központját. A lövegek a fő útvonalakon emelt barikádokra mered­nek, amelyek mögül felkelők százai néznek farkasszemet a harckocsikkal A katonák hangosbeszélőkön igyekez­nek rávenni a barikádok vé­dőit, hogy adják át fegyve­reiket A katonáknak feltehetően az a céljuk, hogy a fegyve­reseket beszorítsák a város- központba. ! Szombaton a reggeli órák­ban egy szöuli börtön udva­rán kivégezték Kim Dze Kjut, a hírszerző hivatal (KCIA) volt vezetőjét és négy társát, akiket Pák Csöng Hi diktátor meggyil­kolásáért ítéltek halálra. Az ítéletet kedden erősítette meg az ország legfelsőbb bírósá­ga. Néhány hete már kivé­geztek egy ezredest, aki ugyancsak részt vett a me­rényletben. A volt diktátor személyi titkárát életfogy­tiglani, egy másik személyt pedig három évi börtönre ítéltek. Harold Brown amerikai hadügyminiszter egy inter­júban megfenyegette a Ko­reai Népi Demokratikus Rendörroham. Köztársaságot, hogy ne me­részeljen konfliktust provo­kálni Dél-Koreával. _ Mint mondotta. Washington ele­get fog tenni a Szöul »biz­tonságáért« vállalt kötele­zettségeinek, ha külső erők megkísérelnék kihasználni a dél-koreai helyzetet. A KNDK tudvalevőleg provo­kációnak minősíti azt az amerikai és dél-koreai állí­tást, hogy a demokratikus Koreának bármi köze is len­ne a déli országrész ismét forrongo belpolitikai válsá­gához. Afrika napja Tizenhét éve, 1963 májúi 25-én, az etióp főváros köz­pontjában álló Afrika Házá­ban a kontinens független országainak vezetői történel­mi jelentőségű okmányt ír­tak alá: az Afrikai Egység - szervezet alapító chartáját. Azóta ezt a napot Afrika napjaként ünneplik szerte a világon. Addisz Abebában, az ‘Af­rikai Egységszervezet meg­alakításakor alig harminc zászlót lengetett a májusi szél. Most, nem egészen két évtized múltán ölvenre nőtt a független államok szánj* a földrészen. Az afrikai po­litikai folyamatok történel­mileg rövid idő alatt gyöke­res változásokhoz vezettek. Függetlenné vált Angola, Mozambik, Bissau-Guinea, vagyis összeomlott az utolsó nagy afrikai gyarmatbiroda­lom, a portugál is. 1975-76- ban így az erőviszonyok a haladó erők javára módo­sultak. Hasonlóképpen je­lentős eseménye volt a het­venes éveknek az etiópiai forradalom, amely egy féJ- feudális diktatúrának vetett véget. Az elmúlt esztendő világpolitikai fontosságú af­rikai változását Zimbabwe jövőjének megalapozása je­lentette. Az egykori Rhode­siában nem kevesebb tör­tént, mint hogy a nemzeti felszabadító mozgalomnak a harctéren elért győzelmek után tavaly sikerült a Lon­donban tartott tárgyalásokon olyan megoldást elérnie, amely a britek és a nemzet­közösség felügyelete alatt szabad választásokhoz, s végül 1980. április 18-án az egykori gyarmat független­ségéhez vezeteti:. Ha csupán Zimbabwéé népiének életében következett volna be sors­döntő változás, az sem vol­na kevés. De a tét sokkal nagyobb: az új erőviszonyok előbb-utóbb engedmények­re kényszerítik az apartheid utolsó bástyáját, a Dél-af­rikai Köztársaságot, * ösz­tönzően hatnak a megszállt Namíbia nemzeti felszabadí­tó mozgalmának harcára is. Hosszú még az út Afrika teljes felszabadulásáig, s nem kevésbé gyötrelmes a második győzelemnek, a gazdasági felszabadulásnak a kivívása. De ha a kontinens népei Afrika napján végig­tekintenek a közelmúlt tör­ténetén. föl méri k á fejlődés ívét. erőt meríthetnek a to­vábbi küzdelemhez — joggal bizakodhatnak. * • • Afrika napja alkalmából Leonyid Brezsnyev üzenel- ben köszöntötte az afrikai államokat és népieket. Üze­netében rámutatott, hogy az imperializmus és a reakció erői ellen vívott harcban a Szovjetunió az afrikai ál­lamok mellett állt, és a jö­vőben is kitart emellett. Vasidomok, csövek, zárt szelvények betonvasak, kerítésfonatok, kis és nagy kapuk KEDVEZŐ ÁRON VÁSÁROLHATOK A Dél-dunántúli Nem keTl a fővárosba mennie, megnyílt a Közlemény! Értesítjük a lakosságot, hogy közműépítési munkák miatt Vállalat telepén új szervize Kaposváron, a Béke u. 99. szám alatt. T ranszport-befon kiszolgálást lakosság részére is, helyszínre történi» szállítással vállalunk. Megrendelés: Kaposvár, Damjanich u. 98. Építőipari Szövetkezet telephelyén. Érdeklődni: 11-S46 telefonsaimon. (025600) Fényképező gépek, filmfelvevők és -vetítők, dia- és hangosvetítők, villanókészülékek, látcsövek, távcsövek javítása, az értéktől függően 3—12 havi jótállás. Filmek eladása. Várjuk ügyfeleinket! (Oi)ii42) Kaposváron a Kanizsai útnak a tüskevári csomóponttól a Ságvári Endre utcáig terjedő részét az átmenő forgalom elől 1980. május 26-án délelőtt 8 órától — előreláthatólag 3 hét időtartamra —; LEZÁRJUK. A munkálatok ideje alatt a járművek a Ságvári Endre utcát vehetik igénybe. DÉLVIÉF KAPOSVÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom