Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-24 / 120. szám

Mintha egészségesebbek lennénk Széljegyzetek egy évkönyvhöz Negyvenen voltak, ma húszán dolgoznak Amit a címben feltételes módban írtam, tulajdonkép­pen állíthatnám is: egészsé­gesebbek vagyunk, mint 1975-ben. Állíthatnám, mert erről vallanak — hihető bi­zonyossággal — az adatok. Akkor naponta átlag 7320 somogyi dolgozó volt táp­pénzen (vagyis a dolgozók b',2 százaléka), tavaly már ■»csak« 6648 (5,3 százalék), pedig ez idő alatt több mint hatezerrel nőtt a táppénzre jogosultak száma. Öt év alatt 18,9 százalékról 16.5 száza­lékra csökkent az egy dolgo­zóra jutó táppénzes napok száma — tehát ebből is ar­ra következtethetünk, hogy kevesebbszer és rövidebb ideig betegeskedünk,x rhint fél évtizeddel ezelőtt. Csak­hogy van itt egy érdekes magyarázat, minek tulajdo­nítható — főképp — a sta­tisztika ilyetén alakulása: "A táppénzes fegyeletn erő­sítése érdekében a 1007J1976. MT. számú határozat után megyénkben is átfogó intéz­Egyre nő az olvasás irán­ti igény. Egyre nagyobb azoknak a tábora, akik ked­velt napi- vagy hetilapjuk, illetve folyóiratuk olvasásá­ról az üdülés idején sem akarnak lemondani. Ez nemcsak a somogyiakra jel­lemző, hanem azokra a kül­földiekre is — akik hazánk­ban pihennek a Balatonnál és otthoni újságjukat szeret­nék olvasni. Miként valósítható meg, hogy mindenki megtalálja a maga újságját? — erről tanácskoztak Fonyódon So­mogy és Zala hírlapterjesz­tői, postahivatalainak veze» tői és az országos lapkiadó vállalatok képviselői. Dómján Sándor, a So­mogy megyei Lapkiadó Vál­lalat igazgatója elismeréssel szolt a tavaly eredményes munkát végző hírlapterjesz­tőkről, a Balaton-parti pos­tahivatalokról és a munká­ban résztvevő lapkiadó vál­lalatok munkájáról. — Fontos politikai felada­tot végzünk azzal, hogy az üdülő vendégek igényei pontosan kielégítjük —. hangsúlyozta. — Ennek ér-* dekében kell . valameny- nyiünknek összefogni, meg teremteni a szükséges fölté­teleket. Erről beszélt Mátyás Géza, a pécsi postaigazgatóság hírlaposztályának vezetője is. Elmondta, hogy a déli parton tavaly hét, az idén három új hírlapárusító-pa­vilont létesítettek — illetve létesítenek még a szezon kezdete előtt —, s ezzel szá­muk eléri a huszonhármat. Az áruházakban alkalmi árusok kínálják majd a la­pot; harminchárom egye­temistával, főiskolással j kö­töttek szerződést: ők látják el a mozgóárusítást. Hivatalvezetők és hírlap­felelősök mondták el tapasz­talataikat, javaslataikat; a lapkiadó vállalatok képvise­lői ismertették, hogyan sze­retnék segíteni a gyors, pon- los hírlapterjesztést. Többen kérték: lássák el speciális kerékpárral a mozgó áruso­kat. Az idén tizet kapott a déli part, ennél azonban több kellene. Kifogásolták a mozgóárusok bérezését, il­letve a postai hírlapfeleiő- sök, árusok anyagi ösztön­zésének rendszerét, s han­goztatták a piackutatás je­lentőségét. — Kísérjék figyelemmel az igényeket: milyen napi­vagy hetilapot kérnek az ol­vasók, s ha kell, azonnal változtatunk, ha a nyomdai rí SOMOGYI fi] NÉPLAP kedések születtek. Erre azért colt szülzség, mert. a magas táppénzes létszám nem állt arányban az egészségügy fej­lődésével és a lakosság álta­lános egészségügyi helyzeté­vel. ..« Magyarán: akkor is egészségesebbek voltunk, mint amilyennek a táppénz- statisztika alapján látszot­tunk __ A z adatokat 4s az idézett magyarázatot a SZOT Tár­sadalombiztosítási Főigaz­gatósága Somogy megyei Igazgatóságának múlt évi — a társadalombiztosítási mun­káról szóló — tájékoztatójá­ból vettem. Több éve már, hogy ilyenkor tavasszal töb- bedmagammal megkapom ezt a tájékoztatót, amelyet kiadói és forgatói egyaránt joggal neveznek a megyei társadalombiztosítás évköny­vének. Rövid orszàgœ átte­kintést ad, s évekre vissza­menően viszonyít, részlete­sen taglalja a somogyi ered­ményeket, s mint az iménti gépek megindulása eióct jut­tatják el hoznánk az igénye­ket — mondta Kövesdi Fe- rencné, a Központi Hírlap­iroda kereskedelmi igazgató- helyettese. A lapkiadók és a posták hírlapfelelősei arra törek­szenek az idén is, hogy az üdülők időben megkaphas­sak a megszokott újságokat. — A választék nagyon fontos; nem lehet ellátatlan terület — hangsúlyozta Top­lak Ferenc, a posta-vezér­igazgatóság hírlapügykeze­lési osztályának a vezetője. Egyúttal szólt a hivatalok közötti lapcseréről is. Csaknem ezer különböző napi- és hetilap, folyóirat, külföldi újság, alkalmi ki­advány terjesztése vár az árusokra és a postai hír­lapfelelősökre. Tavaly 4,2 milliót adtak el, három hó­nap alatt — 11,5 millió fo­rint értékben — a Balato­non. Az idén ennél többet: 4,5 millió lapot kell értéke­síteniük. _ . t/> < V­2 oc OQ összkomfort 8. Miklósnak így egyedül magáról kellett gondoskod­nia. Huszohegy éves volt, ereje teljében- levő, jóköté­sű, izmos fiú; bízott erejé­ben és nem nagyon izgat­ta magát a majddal. Más bi­zonyára íróasztalt keresett volna, alacsonyabb beosztá­sú helyet, vagy egy patika laboi aióriumaban koty­vasjztgatta volna a lázcsilla­pítókat, esetleg kitanulja a műszaki rajzolást, s úgy -próbál fehérköpenyes állás­hoz jutni — ő szénkihordó- nak állt, mert itt a kutya nem kerdezte, ki az apja. s a kutya sem nézte, mennyi borravalót csúsztatnak a ke­zébe. És neki pénz kellett, sok pénz, mert vissza akart kerülni az egyetemre, s tisztában volt vele, hogy anyja a négyszazforintos fi­zetéséből nem tudja majd la­péi da is bizonyítja: megin­dokolja a változásokat. Jól­lehet furcsán hat eredmé­nyekről beszélni, amikor a számok mögött történetesen balesetek, sőt halálesetek húzódnak, ám ha ezek a viszonyítás során csökkenést mutatnak, elvitathatatlan az éredmény: a megelőző in­tézkedések, a hatékony mun­kavédelem eredménye. Eredmény az is — összné­pi munka gyümölcse —, hogy társadalmunk állam- polgári jogon biztosítja az egészségügyi ellátást 358 ezer somogyi embernek. Sok ér­dekes adatot, tanulságos ösz- szevetést tartalmaz az új év­könyv, mindenekelőtt azt mutatja meg nagyon érzék­letesen : milyen messzemenő gondoskodást élvez hazánk — s ezen belül megyénk — lakossága szociális téren, mennyiben javult népünk szociális biztonsága. 1976. ja­nuár 1. és 1980. január 1. között — csupán a fontosab­bakat számba véve — csak­nem tucatnyi társadalombiz­tosítási rendelkezés lépett életbe, közülük egyiknek - másíknak a költsége évente milliárdokra rúg ... Hogy az émlítetteken kí­vül még mi mindent tudunk meg ebből a tájékoztatóból? Például azt, hogy tavaly a kifizetett családi pótlék ősz- szege — az előző évhez vi­szonyítva — 17 százalékkal (41,8 millió forinttal) nőtt Somogybán, s megközelítette a 290 millió forintot. Majd­nem ezerrel emelkedett a pótlékot élvező családok szá­ma. Ismeretes, hogy a múlt év július 1-től a családi pót­lékban nem részesülő gyer­mekek részére jövedelem- pótlékot folyósítanak: ennek évi költségkihatása országo­sán 9,3 milliárd forintra te­hető, Somogybán tavaly jú­liustól havonta 12 700 gyer­mek Után fizetik ezt a pótlé­kot. amely — további 7,1 millió forinttal növeli a költségeket. Amit a dolgozók érzékel­hetnek, jóllehet forintban nem fejezhető ki: hatéko- nyobbá és gyorsabbá vált a társadalombiztosítási ügyek intézése Somogybán — azál­tal, hogy a biztosítottaknak a 90 százaléka közvetlenül a munkahelyén kapja meg az őt megillető ellátást. mogathi, a származása miatt meg aligna számíthat ösz­töndíjra. Két évig hordta a szenet zokszó, zúgolódás nélkül. S e két év alatt összegyűjtött huszonkétezer forintot, öt­venegy nyarán, mint fizikai munkás, visszaverekedte magát az egyetemre. A két év előtti izgalmak elültek, most a kitelepítések híre borzolta az idegeket, és ap­ját újból elfogadták demok­ratikus alezredesnek. Egy évet megint elvégzett, kitűnő eredménnyel persze, hisz szenvedélye volt a vegyé­szet; a két szénhordó év alatt, is rengeteget tanult, s képezte magát tovább: ue ötvenkettő őszén ismét elő­kotorták a papa kartotékját, s arra hivatkozván, hogy az országban élesedik az osz- táiyharc. következésképp nem tűnhetnek a főiskolá­kon osztályidegen elemeket, újra csak kizárlak az egye­temről. Ekkor — tartott még a szenhordáson vett pénzből — egy vegyi gyárba szegő­dött munkásnak, hogy most már közelebb maradjon a szakmához. A harmadik év végére másodosztályú mé- regkeverővé küzdötte fel magát, s talán itt tölt még néhány évet, ha az ötven- hármas új kormányprog­ram nem véti el az osztály­harc éleződésének elméle­tét', és nem enyhíti a viszo­nyok képtelen szigorát. így aztán ötvennégy őszén újra csak beiratkozhatott a he­tedik félévre, és ötvenhat tavaszán vegre kezebe kap­Nem könnyű bejutni az asszonyokhoz a Gála női- ruha-szövetkezet nágocsi üzemegységébe. Huszonkét nő dolgozik az egyetlen munkateremben — egy mű­szakban. — Szerényeik a körülmé­nyeink — mondja az üzem vezetője, Sásik Ferencné. — Tizenegy éve alakult ez a kis üzem; akkor még negy­venkettőn dolgoztak itt. — Mi indokolta az üzem létrehozását ? — A hatvanas évek végén több mint negyven asszony­nak kellett valamiképp munkaalkalmat biztosítani ; nem volt könnyű feladat, de A kaposvári hetipiacra tegnap minden tekintetben a közepes jelző illik. Köze­pes volt a felhozatal: talán a borús, esőre hajló időtől ijedtek meg az árusok, de — szerencsére — az árak is közepesek voltaik. A baromfipiacon úgy lát­tuk, rossz napok járnak a jércékre, tyúkokra, s bizony, a kakasok egy része is be­fejezte a kakaskodást: a ba­romfiudvar helyett a piacon kellette magát. Már ame­lyik. Egy kis lekonyult ta­raj ú sárga lógó fejjel, csu­kott szemmel, bágyadtan várta a vevőket. 40 forintot kért érte a gazdája. A má­sik már sokkal inkább élet­re, azaz fazékba való volt: 110-ért árulták. Egy tisztes­la a vegyészmérnöki diplo­mát. »Hogyhogy nem disszidál­tál Október után? — kérdez­tem tőle meglepve, amikor először mesélte részleteseb­ben fiatal éveinek hátbor­zongató históriáját. — Ilyen előzmények után más bizto­san szedte volna a sátorfá­ját!« »Én nem más vagyok — mosolygott. — Én én va­gyok !« »Meg sem fordult a fe­jedben? — kérdeztem hitet­lenül. — Én csak tizennyolc éves voltam, de éjszakákat nem aludtam: menjek-e, ne menjek? Két hónapja sem volt még, hogy kézbesítet­ték a megtagadott egyetemi felvételem fellebbezésének elutasítását, teli voltam düh- vei, gyűlölködéssel, kétség- beeséssel. íbiszen . jelesen érettségiztem. a felvételi vizsgám is jól sikerült, s mind a kétszer helyhiányra való hivatkozással tagadták meg a felvételemet. Néhány barátnőm hasonló okok miatt elszánta rá magát, hogy elmegy, s engem is csábítottak. Mondhatom, nagy lelkierő kellett hozzá, s szüleim végtelen szeretete, hogy végre is ne tartsak velük. . .« »Ez egészen más helyzet volt, mint az enyém. Ne fe­lejtsd el, hogy nekem már a zsebemben volt a diplo­mám! Meg aztán te sem mentél el. látod. pedig a személyes üldöztetésen kívül a továbbtanulási lehetőség megtagadása az egyetlen el­fogadható erkölcsi mentség, aráit az »itt élnéd * halnod a tanács megoldotta. Aztán a lányok férjhez mentek; voltak, akik más faluba köl­töztek. és már nem éri meg nekik, hogy ide járjanak. Többen épp gyes-en van­nak ... Alig egy év alatt több mint húszán mentek el, ezért meg kellett szüntetni a kétműszaikos munkarendet. Attól kezdve csak reggel hattól délután kettőig dol­goznak itt az asszonyok. — Ilyen körülmények kö­zött nehezebb megtartani a munkafegyelmet. Mert a tá­volmaradásra több ok is van: a búcsú, a szüret, épit- keznek a rokonok... vagy : ségben megöregedett lúdért 220 forintot kérték. Az élő baromfinak egyébként 36—40 forint körül volt kilója: eny- nyiért kínálták a tyúkokat és ennyiért a jércéket is. A pecsenyekacsa darabjáért — 2 kilósak, 2 kiló 20 dekásak — száz forintot kértek, egy megtisztított, »tepsikész« hí­zott libáért — lehetett vagy nyolckilós — az óriási liba­májjal együtt 450 forintot. A kaposvári baromfipiac így is olcsónak mondható, hi­szen Szolnokon például 56, Kecskeméten pedig 50 forint volt az élő baromfi kilója. A tojás ára is nálunk a legalacsonyabb: 1,30. Ugyan­ez a helyzet a tejföllel és túróval is. Az előzőnek 30, az utóbbinak 28 forintért kell« törvényének megtaga dói a védelmükre felhoz­hatnak ... Nekem nem lett volna meg ez a mentsé­gem.« »Eszedbe sem jutott, hogy elmenj ?« Határozottan megrázta a fejét. »Nem. Persze hazudnék, ha nem vallanám be, hogy engem is megkísértett a vágy, kitörni ebből a kalo­dából, világot látni, végre igazi pénzt kapni a munká­mért, nem jelképes összege­ket vagy borravalót... Men­tem volna már csak azért is. hogy ne kelljen szüntelen hallanom, milyen hálával tartozom a nép államának, mert üegyeskedett — röpke nyolc év leforgása alatt! :— kiképezni egyik egyetemén, s ez ennyi meg ennyi pén­zébe került szegénykének, miért is érezzem erkölcsi­leg kötelezve magam, hogy magasan kvalifikált szaktu­dásomat egy jobb betanított munkás átlagbéréért bocsá­tom rendelkezésre éltem hosszáig . . . Mondom, lett' volna indok éppen, hogy magam is vegyem a kalapo­mat. Csakhogy én egyrészt az apám fia voltam, aki szintén nem ment el annak idején Nyugatra a németek­kel ...« — s itt elhallgatott. »Másrészt?« — kérdeztem kíváncsian. Egy darabig tű­nődött, aztán azt mondta halkan, de nagyon kemé­nyen: »Itt akartam megmutatni nekik, hogy kit akartak a víz alá nyomni!« I Folytatjuk) • diaartót h le keft vág« A szabadság napjai gyor­san elmúlnak. — N agyobb következetes­ség — Olyan fegyelmet, mint egy nagy gyárban, itt nem 1 lehet tartani. Mindenesetre a nyolc óra nálunk is nyolc óra, különösen ha szállítás előtt vagyunk. Olyankor az­tán nincs lazítás... A terv- teljesítéssel pedig sohasem voltak gondjaink. Ez annak is köszönhető, hogy Budapestről pontosan érkezik az anyag, és a méte­rek sem térnek el. A nágo­csi aknak már csak arra kell ügyelniük, hogy az összeállí­tás is hibátlan legyen. Szá­mottevő reklamáció még nem érkezett. — Milyen ruhákat készí­tenek, és hová szállítják? — Csak női ruhákkal fog­lalkozunk. Termékeink nagy részét szocialista meg tő­kés országokba exportálja a szövetkezet. Tavaly mintegy négyezer ruha került ki az asszonyok keze alóL Né­gyüknek van szakmunkás- bizonyítványa: mi nd a né­gyen itt Szerezték meg, a szövetkezet rendezte tanfo­lyamon. — Várható-e, hogy isme* növekszik a létszám? — A pestiek nagyon sze­retnék, de most már sok olyan ház van a faluban, ahol csak öregek élnek. Kár, hogy a pesti busz még kint, a szántódi úton sem áll meg, hiába kérjük évek óta. Pe­dig ha a közlekedés jó vol­na, többen jönnének dolgoz­ni ide, az üzembe. adták literjét, illetve kiló­ját. (A túró kilója Debre­cenben t>0 forint volt, s ugyanennyit kértek a tej­fölért. A kaposvári vásárlók lát­tak néhány újdonságot is. Megjelent az újburgonya: 50 forintért mérték kilóját. Aki régivel is beérte, az már 5 forintért kapott. Az idei sárgarépa, petre­zselyem csomója 4—5 fo­rintba került; a tavalyinak kilója 24 forint volt, de he­lyenként 20-ért is árulták. Kínáltak friss fejeskáposz­tát és kelkáposztát is. Az előbbinek kilóját 25-ért, az utóbbit 15-érl árulták. Új­donságnak számít' még a ka­ralábé: 2—3 forintot kértek darabjáért, a karfiolért pedig átlag 6 forintot. A paradi­csom ára csökkent: már 80 —90 forintért is' adtak egy kilót. Bőven volt zöldpaprika. Az extra minőségű, nagy, fehér darabjáért 6—7, a va­lamivel kisebbért 3—4 fo­rintot kértek. A csípős, he­gyes paprika már »nem cikk«: 50 fillérért is árul­ták, persze az igazán szépe­ket 3 forintért. Az uborka kilója általában 40 forintért kelt el — egy helyen 30-ért is láttunk; a retek csomójáért 2—4, a zöldhagymáért 2—3 forintot kértek. A fokhagyma kiló­ja továbbra is 100—120 fo­rint, de kapható már idei, csomónként 2-ért. A sóska és a spenót csomója 1—2 forint volt — egy ebédhez azonban legalább 6 csomót kellett vásárolni... Tegnap a piacon »saláta- dömping« volt: lehetett ven­ni 50. fillérért is, bár általá­ban í—4 forint volt egy fej. Aki gombát keresett, az sem távozott üres szatyorral. A fajtákat tekintve azonban nem volt nagy a választék. Legtöbbet szegfűgombából hoztak: 12—15 forintért ad­ták literjét. Földi epret nagyobb meny- nyiségben — nyolc kilót — egy árusnál láttunk csak — 100 forintot kért kilójáért. Egy másik helyen meglehe­tősen zöldet kínáltak, 12 fo­rintért egy kupaccal (4—5 szemet). A fonnyadt almáért 28 forintot kértek, de 23- I nál kevesebbért még a leg- ! töpörödöttebbeket sem ad­ták. A savanyúkáposztának 30 forint volt kilója. L, T, Az üdülőknek helybe viszik 4,5 millió újság S üj hírlappavilonok a Baiaíon-parton H. F. Mástél szoba K 7a PIACI KORKÉP Kevés gyümölcs, sok gomba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom