Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

Beszélgetés Kelemen Lajossal Áz első verseskötet dolgo­A nap delel, a lakás csengője ébreszti kaposvá­ri otthonában Ke­lemen Lajost, a Eiatal költőt, aki­nek az első köte­tét a héten vehet­te kezébe az ol­vasó. Felesége nyitott ajtót, ébr redő szemmel. Az éjszakai műszak iáradalmait pi­ne nte. Kelemen Lajos íróasztalán i hamuzóban do­boznyi elszívott ngaretta vége. A Szobában Kondor Béla festményei-' »ek reprodukciói, tgy Vasarely- poszter és az asz­al fölött ízléses »ktfotó. Temér­dek könyv a pol- :okon, sztereó le­mezjátszó. — Mindig éjszaka zik? — Napközben általában a Kikérésekre készülő kriti­kákhoz gyűjtöm az anyagot. Éjjel gépelek. Az Élet és Irodalom fölkért, hogy küld­jék néhány verset, ezeket gépeltem az éjszaka. A Könyvvilág egy önvallomás­ra tart igényt, éppen az el­ső kötetem megjelenése al­kalmából. Most készült ed egy tanulmányom Takáts Gyula új verseskötetéről, ezt a minap adtam postára a Könyvvilágnak. — A versírás tehát az éj­szakába nyúlik. — A csönd miatt. Nyitva az ablak, a zaj zavar. Ilyen­kor nyugodtan fölkészülhe­tek a tanulmányokhoz. Kelemen Lajos 1954-ben Büssüben született. Közgaz­dasági szakközépiskolai érettségije trtén fél évig a pécsi tanárképzőbe járt, ritajd tan-ulmátlyait a kapos­vári tanítóképzőben folytat­ta, de betegsége miatt már nem vállalkozott az állam­vizsgára. — A "vizsgát még szeret­ném letenni. Sajnos, elég reftdszeres látogatója voltam az orvosoknak, a kórháznak. Néhány hónapja azonban könnyebben vagyok. — Mióta foglalkozik vers­írássá! ? — 1972-ben jelent meg az első versem a Somogyi Nép­lapban, a születésnapomra ajándékozott meg vele a szerkesztőség. Tizennyolc éves voltam. Utána az Élet és Irodalomban, a Somogy­bán, a Jelenkorban kezdték közölni verseimet. Az Élet és Irodalomban Fodor And­rás mutatott be. A Somogy- hoz küldött első verseimfe azt válaszolta, hogy szeretne megismerkedni velem sze­mélyesen is. Azóta tart a kapcsolatunk. — Barátság? — Azt hiszem, igen. — Mesterének is vallja? — Nem csupán az ő köl­tészetéből akartam meríte­ni. Persze, beleestem abba a gyerekbetegségbe, hogy ele­inte olyan verseket írtam, mint ő. Mondták is, egész jó Fodor-verset olvastak tő­lem. — Kiktől tanult még? — A finnektől. Nagyon megragadott költészetükben az a gondolat, mely a civi­lizáció és természet kapcso­latát tálja elénk. — Ez a téma kötetében is hangsúlyosan szerepel. Hogy érzi: a civilizáció és a ter­mészet egymás ellentéte? — A gyakorlatban igen. De a finn költészet rámu­tat, hogy egyensúlyt kell te­remteni a civilizáció és a természet között. — Somogy is hozzájárult ennek a véleményének a kialakításához? — Föltétlen, hiszen Ka­posváron együtt élhetem át a civilizáció és a természet örömet. Én még közel lehe­tek a természethez. És itt van a civilizáció is. — A verseinek hangja: ag­godalmas. — Hat-hét év termését gyűjtöttem össze ebbe a kö­tetembe, föltétlen így van, de a következő verseim már játékosabbak, oldottabbak. Ha most válogathatnám ösz- sze termésem javát, sokat kihagynék. — A falon Kondor-képe­ket látok. Vonzódik a festő­höz? — A kondori látásmód vonz; azt hiszem, az ő tra­gikus iróniája rokon az én költészetem hangjával. Emel­lett szívesen foglalkozom a festészet tanulmányozásá­val, sőt a fotózással is. — Megpróbálta már fotó­ban kifejezni gondolatait? — Gondolatban már fog­lalkoztam vele, de nem va­gyok eléggé fölkészülve ar­ra, hogy megvalósíthassam elképzeléseimet. — Min dolgozik manap­ság? — A Kincskeresőben meg­jelentek első gyerekverseim, ez ösztönzőleg hat rám. Ka­lász Mártonról készülök írni egy tanulmányt, egyébként tőle is sokat tanultam. Ver­seim feszes szerkezete az 6 hatására alakult ki. Somogy irodalmáról diafilm készül, ehhez írok forgatókönyvet. A második verseskötet csak annyiban foglalkoztat, hogy erre is készülnöm kelL De ha most jönne a kiadó, hiá­ba kopogtatna... Az első kötet arra is figyelmeztet, hogy jobban ügyeljek a mű­helymunkára. Horányi Barna Tej-, tejtermékfogyasztás és egészség Mai helytelen táplálkozá­sunk egészségkárosító hatá­sa elsősorban két tényezőből adódik. Mennyiségileg a szükségesnél többet, vagyis túl sokat eszünk, minőségi­leg pedig túl sok cukrot és állati zsiradékot, illetve ke­vés tejet, tejterméket, gyü­mölcsöt és zöldségfélét fo­gyasztunk. Az emberi szer­vezetnek ugyanis ahhoz, hogy élettani működése tel­jes és a legjobb legyen, nemcsak fehérjékre, szén­hidrátokra és zsírokra, ha­nem vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre is szüksége van. Élelmiszereink közül leg­első helyen a tej áll. Minden olyan anyagot tartalmaz, amelyre a szervezetnek szüksége van. Bármennyire hihetetlen is, 125 alkotórészt mutattak ki benne, összeté­telét tekintve nemcsak az anyatej és a tehéntej között van különbség, hanem az egyes állatfajok teje között is. Az egyes tejek összetéte­le ugyanis mindig az adott faj növekedéséhez alkal­mazkodik. A gyorsabb növe­kedéshez több fehérjére és több mészsóra van szükség. A házinyúl például 6 nap alatt, a csecsemő pedig 180 nap alatt duplázza meg a testsúlyát, így a legtöbb mészsó a házinyúl tejében, a legkevesebb pedig az anyatejben van. A tehéntej mészsótartalma és a borjú növekedési üteme a kettő között helyezkedik el. Az anyatejben van viszont az emberi fejlődéshez igazítva a legtöbb cukor, sőt maga­sabb a koleszterintartalma is. S bár az ember számára az anyatej a legkedvezőbb, ennek elapadása után általá­ban a tehéntej fogyasztására térünk rá. A legtöbb tejet a skandi­náv államokban és Svájc­ban fogyasztják, a legkeve­sebbet Görögországban, Portugáliában, Törökország­ban, Indiában és Japánban. De Magyarország is a kevés tejet fogyasztó országok kö­zé tartozik. 1931—1938 kö­zött évente fejenként 102 li­ter tejet fogyasztottunk, ez 1972-re is még csak 114 li­terre nőtt, a több mint 200 literes skandináv és nyu­gat-európai tejfogyasztással szemben. A napi kívánatos tej-, illetve tejtermékfo­gyasztásnak fejenként lega­lább 7 dl-nek kellene lennie. A tehéntej fehérje- és zsír- tartalma 3,5—3,5 százalék, cukortartalma pedig 4,6 szá­zalék. Fehér színét a benne levő sok millió zsírszemcse adja. Állás közben a zsira­dék — könhyebb fajsúlya miatt — tejföl formájában a felszínre száll. A lefölö­zött tejben kevesebb a zsi­radék, de a többi értékes alkotórész változatlanul megtalálható benne. Ásvá­nyi anyagai közül a mész, a foszfor és a kálium, nyom­elemei közül pedig a réz, a cink, a mangán és a jód a legfontosabb. Az ember na­pi mészszükségletét fél liter tej, illetve ennek megfele­lő tejtermék fedezi. A nyom­elemek közül a réznek y à »’érképzésben, a cinknek a cukoranyagcsere javításá­ban, valamint az érelmesze­sedés meggátlásában van tontos szerepe. A tej- és tejtermékfo­gyasztás élettani előnye, hogy serkenti a hasnyálmi­rigy emésztőnedv elválasz­tását, erjesztő hatása miatt pedig a bélben akadályozza a rothadásos folyamatokat. A nyers tej — ha az tiszta és fertőzésmentes — egész­ségesebb. mint a forralt. A kórokozók elszaporodását pasztőrözéssel akadályozzák meg. Az egyes ritka és kel­lemetlen mellékhatásom (székrekedés, hasmenés, gyomorpanaszok) esetén cél­szerűbb a tejet ivás helyett kanállal enni. A tejtermékek közül az aludttejet, kefirt, joghurtot, írót, túrót és zsírszegény sajtokat részesítjük előny­ben. A tej megalvadásánál a tejsav a tejfehérjét, a ka­zeint csapja ki finom pely- hek formájában, és ez annál gyorsabban és kifejezetteb­ben következik be, minél magasabb a tej hőfoka. A hideg tej lassabban alvad meg, de ezt citromsavval és citrommal is elősegíthet­jük, a tejsav szódabikarbó- nás lekötésével vagy a tej felforralásával pedig meg­akadályozhatjuk. Az aludt­tejhez hasonlóan savanyú tej, a kefir és a joghurt, ezek fogyasztása szintóry na­gyon egészséges. Csökkentik a bélbaktériumok életlehető­ségét és hashajtóként nat- hatnak. A túró és a sajt magas tejfehérje-tartalma miatt egészséges. Csak mér­sékelt fogyasztását javasol­juk a sok tejzsiradékot tar­talmazó tejtermékeknek (tejszínnek, tejfölnek, vaj­nak, zsíros sajtoknak), mivel a tejzsír is telített zsiradék, es az- érelmeszesedés veszé­lyével jár. A zsírszegény tej és tejtermék viszont egészséges, betegségmegelő­ző és gyógyító diétás táp­lálék, gyermekeknek, felnőt­teknek egyaránt. Dr. Angeli István Kínálatunk élére azok az intézmények kívánkoznak, amelyek nem feledkeztek meg a gyermeknapról. Így a Csiky Gergely Színház társulata Lázár Ervin Ber- zsián és Dideki című mese­játékát adja elő vasárnap délelőtt 10-kor Kaposváron a Latinca művelődési köz­pontban : Rajhona Adám, Csákányi Eszter, Bezerédi Zoltán és mások keltik élet­re az ismert mesealakokat, Lengyel Pál rendezésében. Kozma Miklós alezredes mutatja be a közönségnek. A Népszínház társulata szombaton 19 órakor Marca- • libán Bródy Sándor A taní­tónő című drámáját adja elő Patrik József rendezésében. Barcson a Fábián Béla ifjú­sági klubban ma este 19 órá­tól rockbemutató lesz Ko­vács Sándor irányításával, holnap este pedig videodisco 20 órától. Zene és tánc köz­ben, frissítőül, Duke Elling- ionról vetítenek filmet. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődé­si Központból kaptuk a hírt : pénteken 18 órától a Somogy megyei Patyolat meg az in­tézmény bábelőadással és vetélkedővel kedveskedik a gyerekeknek. Szombaton 14 órától a megyei úttörő kul­túrába szemlék gálabemuta­tóját rendezik meg, hétfőn nyílik a kaposvári óvodák és iskolák gyermekraj zkiál- lítása ... Barcson egész napos prog­ramot rendeznek vasárnap a gyerekeknek. A helyszín: a strand. Délelőtt kilenckor kisdobos- és úttörőavatás lesz; aztán aszfaltrajzver­seny, görkorcsolya- és ke­rékpár ügyességi vetélkedő, meg vízi versenyek, táncház, labdarúgás, - ingyenes film­vetítés, kézilabdamérkőaés, disco, zsákbanfutás, kötélhú­zás, célbadobás, lepény evés és sok minden egyéb tréfás verseny, amely emlékezetessé teheti a napot. Hasonlóképp gazdag programot terveznek Marcaliban a művelődési központban is. Itt 9 éra 30 perckor kezdődik a “-mű­sor«: az események egy ré­sze szabad téren, más ré­szük az ifjúsági házban és a művelődési központban. Kiállítás myíbk ma 17 óra­kor a nagyatádi helyőrségi m űvelődési otthonban. Für­tös György M unkácsy-díjas keramikust és alkotásait irt ■«t t­v- Z < ac < CQ Másfél szoba összkomfort óriási szerencséjére kará­csony előtt való nap fölsza­ladt Martonvásárról Budára, hogy családjától elbúcsúzzék — és a szovjet csapatok az­nap éjjel körülzárták a vá­rost. Ha akart, sem tudott vol­na visszamenni katonáihoz. Január tizenegyedikéig a pin­céjükben lappangott, aztán — hogy minden katonaszöke­vényt kötéllel fenyegettek a nyilasok — szolgálattételre jelentkezett a legközelebbi parancsnokságon. Nyomban rábíztak egy harcokban szét­esett, szétszórt századot, szedje rendbe őket, és vesse be magát a vörös rém el­len. Eltartott {léhány na­pig. amíg emberei han­gulatát kipuhatolta, és mert ekkorra már mind torkig volt a némettel, január végén fehér zászló­val átvezette őket a szovjet csapatokhoz. A Déli pálya­udvar környékén, több más átállt magyar alakulattal együtt ők tartották az egyik rövidke frontszakaszt, egé­szen a Vár elestéig és Bu­dapest végleges felszabadu­lásáig. A háború ’ után az öreget — öreget? negyvenéves volt ekkor, éppen mint Miklós, amikor megismertem! — természetesen igazolták, sőt alezredesi rangban átvették az új, demokratikus hon­védség kötelékébe. Mindezt Miklóstól tudom ilyen rész­letesen: sokszor mesélt az apja életű tjéről. Nem any- nyíra az öreg miatt persze, mint inkább a maga kálvá­riája magyarázatául. Mert ifjúkorában vagy nyolc éven át mindig és mindenütt az apját kérték rajta számon, s aszerint bántak vele, hogy az öreget elfogadták-e a néphadsereg alezredesének, vagy horthysta őrnagynak bélyegezték... Negyvenhétben Szalók al­ezredes még élt és szolgált a Honvédelmi Minisztérium­ban — természetes volt hát, hogy a fiát felvették a Mű­egyetemre, A rákövetkező év őszén azonban az öreget váratlanul elbocsátották a honvédségtől. Nyugdíjat ter­mészetesen nem kapott, hi­szen mindössze negyvenhá­rom éves volt, de az elbo­csátó papírjára szerencsére ráírták: »Polgári elhelyez­kedése ellen nincs kifogás«, így hát körülnézett, hol tudna munkát vállalni. De hol is tudott volna egy hi­vatásos katonatiszt, aki sem­mi máshoz nem értett, ép­pen negyvennyolc novembe­rében, amikor a miniszté­riumokból, állami hivaialok- ból és a városházáról frissi­ben elbocsátott szakképzett tisztviselők tíz- és tízezrei kilincseltek kétségbeesve állás után? Néhány hétig futkosott szegény, összeköttetést kere­sett, protekcióért könyörgött, de senki nem tudott segíte­ni rajta. A minisztériumban egyetlen ismerőse sem ma­radt, nemrégiben ott is »összeesküvést« lepleztek le, és óriási tisztogatások foly­tak. A sok izgalom, a mél­tatlan bánásmód miatt érzett elkeseredés és a végső re­ménytelenség végül ágynak döntötte, a fronton szerzett reumás szívbántalmai kiújul­tak, és amikor közeb bará- tai letartóztatásáról kapott hírt, egy ' anginás roham végzett vele. Miklós ezt az évet még végigcsinálta az egyetemen, de negyvenki­lenc őszén már nem tudott Ï eiratkozni. A dékáni hiva- ilban ráolvasták, hogy apja horthysta tiszt volt, semmi keresnivalója a felszabádult nép fiainak tanintézetében. Négy szabályos féléve volt, éppúgy, mint apámnak, amikor abba kellett hagyja a tanulmányait. Csakhogy neki nem volt húga, akit ki­házasítson, s anyja sem ott­honülő úriasszonyként élt, mint az én néhai magatehe­tetlen nagyanyám. Anyósom ugyanis szegény leány volt, egy borsodi bányászember családi összefogással tanító­nővé feltaníttatott egyetlen leánya, aki már állásban volt, amikor az 'akkor még csupán hadnagy apósommal megismerkedett. Sőt hozzá­menni is csak így tudott. Mert a fiatal katonatiszt akkoriban csakis úgy nősül­hetett, hogy vagy gazdag lányt vett el, akinek apósa le tudta tenni a «-kauciót« (vagyis azt a hatalmas ősz- szeget, amelynek kamataiból egy tiszt családostul is «rang­jához méltó módon« élhe­tett), vagy — kivételes en­gedéllyel — kenyérkereső lányt vett feleségül. Anyó­somnak, özvegyen marad­ván, megélhetési gondjai ilyenformán nem voltak, szűkös napi kenyerét bizto­sította tanitónői állása az egyik budai iskolában. És mert már abban az időben is pedagógushiány volt, fér­je szélnek eresztése után is meghagyták állásában. (Folytatjuk) Mint ismeretes, ma este M óra 30 perckor bemutatót tart a Csiky Gergely Szín­ház stúdiója: Harold Pinter Hazatérés című kétrészes já­téka kerül színre Gothár Péter rendezésében. A sze­repeken Kátay Endre és Lá­zár Kati mint vendég, Dán- ffy Sándor, Rajhona Adám, Lukáts Andor, Eperjes Ká­roly osztozik. Szombaton és vasárnap is lesz stúdióelő­adás. A -nagyszínházi elő­adások sem maradnak el : ma és holnap 19 órakor, va­sárnap pedig 15 órakor Vos- kovec—Werich—Jezek A ne­héz Barbara című zenés- -ko­médiája szerepel a műso­ron, Gazdag Gyula rendezé­sében. Olsavszky Éva, Kun Vilmos, Bezerédi Zoltán, Máté Gábor, Spindler Béla, Stettner Ottó, Czakó Klára, Cselényi Nóra, ifj. Mucsi Sándor, Galgó Bence és má­sok alakítják a főbb szerepe­ket. Vezényel és közreműkö­dik: Hevesi András. Egyéb­ként ő lesz a hétfői kapos­vári hangverseny karmestere is. A kaposvári Szimfonikus Zenekar koncertje 26-án 20 órakor kezdődik a Kilián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központban. Közreműködik a tanítóképző főiskola női kara. A kar­igazgató: Klausz Róbert. A műsor: Pergolesi Stabat ma­ter, Corelli Concerto grosso op. 6. No 11., Bartók Di­vertimento. A kaposvári mozik műso­rában új szinkronizált fran­cia—olasz alkotást találtunk, az Államérdek címűt. And­ré Cavatte rendezte a Vörös Csillag moziban látható fil­met. Az Özönvíz előtt, a Sze­met szemért, a Házasélet, A hivatás kockázata rendezője ezúttal új dossziét nyit: a fegyverkereskedésről forga­tott flmet. Franciaország a világon a harmadik legna­gyobb fegyverszállító ország, a hadászati ipar 270 ezer embert foglalkoztat, a krimi- szerű alkotással emel szót ellene Cayatte. A három fő­szerepet három kitűnő szí­nész alakítja: Monica Vitti, Jean Yanne és Francois Pa­rier. A Szabad Ifjúságban a Hair című musicalt vetí­tik. Milos Forman filmje — Calt McDermot zenéjével — szintén a humanizmust kép­viseli. A Latinca moziban llja Averbah Szerelmi val­lomás című két részes, szí­nes filmjét tűzték műsorra. Ewa Szykulska lengyel szí­nésznő alakítja a női fősze­repet. Fotónk Barcs környékén készült. A természet csodá­jára hívjuk föl a figyelmet: örök megújulásban, a holt fa mögött zölden lombosod­nak az élők. Nem kell tu­ristának lennünk ahhoz, hogy programunkba iktas­sunk egy szombati—vasár­napi kirándulást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom