Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

Hárommilliárd forint értéket hoztak létre Tíz év alatt hatalmas fejlődés Bnbócsa, Be'rzence, Bolhó, Csokonyavisontá, Darány, I teal, • Kadarkút, Kaposfő, Korád, Babod, Látrány, Nagybajom,1 Oszlopán, Pusz­takovácsi. Somogyjád és Szüllösgyörök vízellátását biztosítják ezek. Kaposvár lakóit és üzemeit' szolgálja a sánlosi, a Kapca völgyi, a lácánosi és a Kinizsi-lakóte­lepi vízmű bővítés es a dun- nefi vízhálózat bővítése. A szenny vízhálózat böví- lesét cs építését több város­ban, illetve községben bíz­tak a Delviépre. Eamárdi- ban, Barcson és Csurgón a siófoki arany- és ezüstpar­ton es Kaposvár egyes terü­letein javul így az ellátás, egészségesebb. kulturáltabb a környezetünk. Talán a _ leglátványosabb a víztározók építése. A nyu­gat-balatoni regionális rend­szerbe tartózó balatonke- resztúri, bogiári, szemesi es fonyódi tárolómedencék is a vállalat dolgozóit dicsé­rik. Az ipari létesítmények vízgazdálkodását szolgáló berendezések közül a hús­kombinát közmürekonst- rukciója és az atadi cérna­gyár közműépítése, valamint a cukorgyár most készülő répamechanizációs rend­szere érdemel említést. A felsorolás persze ko- kántsem teljes, szinte lehe­tetlen lenne minden mun­kát megemlíteni. Ám remél­jük a leírtak is elegendőek ahhoz, hogy meggyőzzék az olvasóinkat: a Délviép lét­rehozása óta hatalmas a -vizes- fejlődés megyénk­ben. 1977-ben ínár 420 milliós termelésre volt erejük, je­lenleg pedig évente 550 mil­lió forint értékű létesítmény megépítésére képes a Délvi­ép. Nagyot fejlődött a gép­park, egyre korszerűbb módszerekkel dolgoznak. A jelenlegi állóeszköz állo­mány értéke 230 millió fo­rint. Nagy teljesítményű földmunkagépeik sokszor és sokfelé láthatók és min­dig akad nézőjük. Több új technológiát dolgoztak ki a vállalat szakemberei, min­dig keresik a jobbat, a kor­szerűbbet. A munkakörülmények is változtak 1970 óta. A ván­dorló, vidéken hetelö mun­kások nehéz életét könnyí­tik a mozgatható szociális létesítmények, öltözők, für­dők, melegedők. Sok fizikai munkát könnyítő kisgép is szolgálja a munkásokat. Köztudottan jó kereseti le­hetőségeket kínál a Délviép, átlagosan 48 ezer forint egy évben a fizetés a vállalat­nál. A munkások és a termd- lésirányitók összhangjá­nak, jó munkájának köszön­hetik, hogy 1975-ben, 1976- ban, 1977-ben és 1978-ban is élnyerték a kiváló vállalat kitüntetést. Jelenleg 1800 dolgozó van a cégnél, 35 százalékuk törzsgárda tag. A hasonló vállalatokhoz viszonyítva nem nagy itt, a vándorlás, másutt sokkal több »ván- dofinadár« van. A tervek nem kicsik A naponta. 9,5 ezer köbmétert földolgozó nagyatádi szennyvíztelep. Gazdagodó vállalat Mindahhoz a hatalmas munkához, amelyet. eddig elvégeztek és amely ezután vár a Délviépre, természe-. tesen igen kevés lenne az az erő, az a fölszereltség, amellyel a cég indult. Az alapításkor évi 300 milliós termelési érték létrehozásá­ra megteremtett vállalat azóta ugrásszerűen fejlődött. A következő ötéves terv­ben is nagy munka vár a Délviépre. A már említett beruházások között vannak olyanok, amelyeket több ütemben fejeznek be. öt-tíz évig is eltart egy-egy ha­talmas rendszer teljés kiépí­tése. Ezenkívül új építke­zések is kezdődnek, és az újabb munkák sem kiseb­bek a befejezetteknél és a most folyóténál. A következő évek legfon­tosabb feladatai között sze­repel a fonyódi regionális csatornázás, a komlói regio­nális vízmű építése, a ka­posvári és a pécsi új szenny­víztisztító telep létrehozása, a Nagykanizsát ellátó murai vízmű építése és sokhelyütt készül majd községi törpe- vízmű is. A Délviép alapítása óta hárommilliárd forint érté­kű létesítményt épített. Óriási, szinte elképzelhetet­len 6zám ez. Munkájuk eredménye mégsem látvá­nyos, a legtöbb létesítményt »elássák«, vagy külterületen építik, ott, »ahol a madár sem jár«. Ha nem is látjuk mind­azt, amit a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vál­lalat épített, akkor is érde­mes néha rájuk gondolni. Ha találkozunk a Délviép nevével, jó, ha eszünkbe jut, hogy amikor otthon ki­nyitjuk a vízcsapot, vagy amikor nem kell a szenny­vizet az utcára öntenünk, akkor ezt nekik is köszön­hetjük. A Délviép mozaikszó. Sokan tudják, hogy mit ta­kar, és azt is sokan tudják, hogy a Dél-dunántúli Víz­ügyi- és Közműépítő Válla­lat mivel foglalkozik — hi­szen ez a nevéből könnyen kitalálható. De vajon való­ban tudják-e? Ezzel az írással azoknak szeretnénk segíteni, akik ed­dig még nem ismerték a Délviép nevét és azoknak is, akik ismerték, de még töb­bet szeretnének tudni erről a fontos dél-dunántúli • vál­lalatról. Környezetszennyezés, környezetvédelem Sajnos, rég elmúltak már azok az idők| amikor az ember hűs források, patakok vizét itta. Sokhelyütt már a kutak sem tiszták, a pa­takokba szinte életveszélyes Közműépítő Vállalatot. Az alapítólevélben több végre­hajtandó feladatot is meg­jelöltek, ezek között szere­pel a települések vízellátá­si, csatornázási, szennyvíz- tisztító létesítményeinek bővítése, létrehozása, vala­mint az ipari víz felhaszná­lását és tisztítását szolgáló hálózat építése. 'Azért volt szükség a vál­lalatra, mert a Dél-Dunán- túl közmű-ellátottsága el­maradott volt, és a fejlődő ipar is egyre több »vizes« létesítményt követelt. Tfz ev alatt a nulláról indult Délviép is nagyot fejlődött és a négy megye is sok új létesítménnyel — vagy fel­újított régivel — gyarapo­dott. 1970-ben Magyarország lakóinak 55 százaléka élt olyan területen, ahova elju­tott a vezetékes víz. ' Bara­nyában, Somogybán és Za­kor szükségessé vált a re­gionális rendszer bővítése. Az új vezeték építése nagy és hosszú ideig tartó mun­ka, a Délviép több ütemben végezte — illetve végzi még ma is. Pécs igen szomjas város. Néhány éve még sok­szor volt itt vízhiány a nyáron. Ma már ez inkább csak rossz emlék. Baranya fővárosának szennyvízte­lepét is bővíteni kellett. A rekonstrukció után naponta 16 ezer köbméterrel több szennyvizet tudnak itt tisz­títani, mint korábban. Szin­tén nagy munka volt a Lvov kertváros távhőellátását biztosító gerincvezeték föl­építése. A 14 kilométer hosszú vezeték a városrész lakóinak viszi a meleg vizet és a fűtést a hőerőműtől. Szántén igen sok vízre van szükség Kaposváron. ítt a rohamosan növekedő lakó­telepeken kívül áz utóbbi A cukorgyárnál épülő répamechanizációs bázis. belekóstolni, forrás pedig nemigen akad lakóhelyünk közelében. Mélyre kell fúr­ni a jó vízért, vagy tisztíta­ni kell a rosszat és az egyre növekvő igények miatt sok­szor messziről kell odaszál­lítani, ahol használni akar­juk. Nagyrészt szennyezett vizeink megtisztítva, gépe­ken, vezetékeken át hosszú- hosszú utat járnak be, mi­előtt elérkeznek hozzánk ipari vagy ivóvízként. Az üzemek és a háztartá­sok szennyvizét sem lehet már a Szabadba engedni. A természet tisztító munkája kevés ahhoz, hogy a renge­teg szennyezett vizet, amit a civilizált társadalom ter­mel, regenerálja. A huszadik század máso­dik felének egyik legyna- gyobb gondja a környezet­szennyeződés és talán az utolsó pillantban fogtunk hozzá, hogy megvédjük et­től a földet. Felszíni vizein­ket — mielőtt használnánk — tisztítanunk kell, és hogy tovább ne károsítsuk a kör­nyezetet, tisztitanunk kell az elhasznált vizet is. A Dél-Dunántúl négy me­gyéjében — Baranyában, Tolnában, Somogybatl és Zalában a Délviép teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy a viz eljusson minél több emberhez és ahhoz, hogy a szennyvíz megtisz­títva kerüljön vissza a ter­mészetes körforgásba. Az elmaradottság felszámolásáért Tíz éve az Országos Víz­ügyi Hivatal alapította a Dél-dununtuli Vízügyi és SOMOGYI NÉPLAP Iában ez az adat 38. 33 és 32 százalék volt. Egyedül a tolnai helyzet volt valami­vel jobb az országosnál; az emberek 59 százaléka ka­pott vezetékes ivóvizet. Tíz év alatt a Délviépnek kö­szönhetően sokat javultak a körülmények. Ma már Ba­ranyában is a -lakosság kö­zel 70 százalékához jut el a vízvezeték, Somogybán 60, Zalában 60, Tolnában pedig több mint 60 százalék a mai adat. Hasonló fejlődés mutatha­tó ki a csatornázásnál is. Az országos szám 1970-ben 28 százalék volt. Baranyában és Somogybán a lakosság 12, Zalában 15, Tolnában mind­össze 9 százaléka élt csator­názott területen. A mai szá­mok: 64, 32, 34 és 27 száza­lék. Javult tehát az ellátás, kényelmesebb lett a négy megyében lakók élete. Bő­vült a városi közműhálózat és falun is sok törpevízmű készült, több községben el­kezdődött a korábban isme­retlen csatornázás. Mindezzel nemcsak ké­nyelmesebb, hanem jóval kulturáltabb, egészsége­sebb lett sok ezer ember éle­te. Valószínűleg a Délviép nélkül is lett Volna fejlődés, ám ekkora semmiképpen sem. A vállalat vezetői és munkásai igen nagy erőfe­szítésekéi tettek azért, hogy a dél-dunántúli elmaradott­ság csökkenjen. Új létesítmények és rekonstrukciók A vállalat legfontosabb munkai külön is említést érdemelnek. A Pécs vízellá­tását szolgáló pecs—mohá­csi távvezetek több mint két cvuéçdç üzemelt mar, ami­időben több -vizigenyes üzem is épült. A városkörnyéki rétegvizekből már nem le­het ellátni a megyeszékhe­lyet. A nyugat-balatoni re­gionális vízmű és a fonyód —kaposvári regionális táv­vezeték — amelyet részle­ges üzemre az idén adnak át — megoldja majd a ka­posvári vizgondokat. Ez a vezeték 55 kilométer hosz- szú, naponta 15 ezer köb­méter vizet szállít majd és később alkalmassá tehető 25 ezer köbméter szállításá­ra is. A vállalat somogyi munkál közt volt a nagy­atádi szennyvíztisztító te­lep építése. Ez a 32 millió forintért elkészült létesít­mény naponta kilenc és fél­ezer köbméter szennyvizet fogad és égető gondot oldott meg. Impozáns munka volt Tolna megyében a Sió bal partján fölépített öntözőlürt létrehozása. Ez a több, mint 40 kilométer hosszú rend­szer 1689 hektár területet lát el öntözővizzel. így hát a Délviép munkájával köz­vetetten még az ország élés­kamrájának íöltöltéséhez is hozzájárul. A Szekszárdon megkezdett szennyvizle­lep-bövités a város régi gondján segít, hiszen 1974- ben a régi szennyvíztelep­re, amely 3500 köbméter víz befogadására készült 5500 köbméter szennyvíz ér­kezeit. A második ütem be­fejezése után a Délviép ál­tal bővített telep 29 ezer köbméter szennyvizet fogad­hat majd. Zala megyében Nagykani­zsán és Zalaegerszegen volt szükség a szekszárdihoz ha­sonló létesítményekre. Nagy­kanizsán igen kis kapacitá­sú szennyvíztelep van. Az idén decemberben lesz a tervek szerint a próbaüzem az úi első részében. Néhány hónap múlva 12 500 köbmé­ter vizet tisztíthatnak majd itt. További bővítés esetén pedig 37 és félezret. Zalaegerszegen hasonló kapacitású szennyvíztisz­tító épül, A megyeszekhe- lyen a mély fúrásu kutak nagy mangán- és vastartal­mú vizet adnak. Ezért itt napon la 22 e/.er köbméter vizet vas tálán i tó tisztítómű- vet épített a Délviép. Így fölsorolva is érzékel­hető. hogy tíz évvel ezelőtt milyen hatalmas munka várt az új vállalatra. Iga­zán azonban csak azok tud­ják, hogy mennyi emberi erő van a már elkészült lé­tesítményekben e.s mennyi lesz a most és a jövőben készülőkben, akik a Délviép munkásai. Az elvégzett munka hasznát azonban mind a négy megye lakói szinte naponta érzik. A Délviép Somogybán Megyénkben van a válla­lat központja. Itt működik a kaposvári föépitésveze- tőség, es az önálló vertiká- . lis építésvezetőség. A munkákat közvetlenül irányítja három kaposvári, ■valamint a nagyatádi és a siófoki építésvezetőség. A Balaton-parton még két épí­tésvezetőség van, Fonyódon és Bélatelepen; ezeket a nagykanizsai föepitésve­zetőség irányítja. Somogybán az említette­ken kívül még jónéhány jelentős beruházás gazdája a Délviép. Tizenhat törpevízmű épült az utóbbi időben. Andocs, Yuláruló a kaposvári Béke—Füredi lakótelepen. A Délviép négy megye vállalata

Next

/
Oldalképek
Tartalom