Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

Díszünnepség a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) es párizsi egyezmény ratifi­kálásával zöld utat engedtek a nyugatnémet újrafelfegy- verzésnek. A szocialista országok kez­dettől fogva ellenezték, hogy a világot katonai tömbökre szakítsák. A hidegháborús légkörben a fenyegetés, az óriási méretű fegyverkezési hajsza, a gazdasági blokád közepette a Szovjetunió és az európai szocialista országok nagyfokú önmérsékletet és füleimet tanúsítottak. Törté­nelmi tény, hogy a NATO- ba tömörült nyugati országo­kat terheli a felelősség azért, hogy Európában két egymással szembenálló kato­nai tömb jött létre. A szo­cialista országok csak a NATO létrehozása után hat évvel alakították meig saját védelmi szervezetüket, amelynek célja az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése volt. Szerződé­sük egyik pontja kimondja, hogy amikor az Európa biz- tonságát szolgáló általános egyezmény létrejön, a varsói szerződés hatályát veszti. Mindaddig azonban, amíg nincsenek meg a béke meg­őrzésének széles alapokon nyugvó intézményes garan­ciái, e szövetség a nemzetközi biztonság és a tartós béke legfőbb záloga marad — mondotta. A továbbiakba« hangsú­lyozta: A Varsói Szerződés védel­mi szervezete az egész em­beriség érdekeit szolgálva hozzájárult ahhoz, hogy az imperializmus szándéka meg­hiúsult, s nem tudott új vi­lágháborút kirobbantani; működése elválaszthatatla­nul összefonódott azzal a küzdelemmel, amelyet a szocialista közösség országai — elsősorban a Szovjetunió — vívtak a stratégiai erő-' egyensúly megteremtéséért és a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. E törekvések mögött hatalmas erő áll, mindenekelőtt a Szovjetunió gazaasági, katonai potenciál­ja. hadseregének ereje. Az egyesített fegyveres erők fegyverrendszere, kiképzése, a harc megvívásának elmé­lete korszerű hadtudomány­ra és összehangolt, egységes haditechnikára épül. Ez pá­losul a szerződésben résztve­vő nemzetek katonáinak szi­lárd öntudatával, hazafisá- gával, internacionalizmusá­val, s azzal az elszántságá­val, hogy hatékonyan oltal­mazzák országaink nyugodt, kiegyensúlyozott, békés al­kotó munkáját. Borbándi János ezután rá­mutatott: — A Varsói Szerződés Szer­vezetének Politikai Tanács- koaó Testületé az elmúlt ne­gyedszázad alatt nagyjelentő­ségű nemzetközi állásfoglalá­saival, javaslataival, a poli­tikai-diplomáciai akciók so­rozatával kivívta kontinen­sünk és az egész világ ha­ladó erőinek rokonszenvét, elismerését. A politikai tanácskozó tes­tület több ízben szorgalmaz­ta a Varsói Szerződés és a NATO közötti meg nem tá­madási szerződés megköté­sét- s olyan megállapodás aláírását, amely a feleket ar­ra kötelezi, hogy nem hasz­nálnak elsőként sem nukle­áris, sem hagyományos fegy­vert. Számos alkalommal ki­nyilvánította készségét a Varsói Szerződés feloszlatá­sára, ha a NATO-országok is megszüntetik az észak-atlan­ti szövetséget. Javasolta to- vábbá: mindkét katonai tömb kötelezze magát, hogy néni növeli tagországainak szá­mát. Kedvező mérleget készít­hettek a hetvenes évek első feléről mindazok, akik hit­tek abban, hogy a nukleáris korszak egyetlen ésszerű al­ternatívája a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ennek az időszaknak kiemel­kedő eseménye volt a hel­sinki értekezlet, ahol a rész­vevő 35 ország legmagasabb- szintú képviselői fogadták el a nagy jelentőségű záróok­mányt. A helyzet pozitív változá­sának meghatározó tényező­je volt, hogy a hadászati fegyverek tekintetében, erő- egyensúly jött létre a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok, a NATO és a Varsói Szerződés országai között. Bebizonyosodott, hogy az imperializmus nem csele­kedhet többé kénye-kedve szerint. Világuralmi tervei­nek gátat vet az erőviszo­nyok megváltozása, a szocia­lista közösség államainak egyeztetett, egységes fellépé­se, a népek mind széleseb­ben kibontakozó békeharca. Az utóbbi időben azonban a nemzetközi helyzet sajná­latos módon kiéleződött. A szocialista országok el­len hidegháborús, politikai kampányokat szerveznek, provokációkat hajtanak végre. A haladás ellenes, im­perialista körök most az Af­ganisztánnak nyújtott törvé­nyes szovjet segítség ürügyén indítottak szovjetellenes, antikommunista, a szocialis­ta társadalmi rendet támadó kampányt, mérgezve észnél a nemzetközi légkört Üj katonai támaszponto­kat keresnek a Közel-Kele­ten, Afrikában és más térsé­gekben. Rá akarják venni az európai NATO-országokat, hogy az észak-atlanti tömb terjessze ki hatókörét a kon­tinensünkön kívül eső terü­Lemondott a japán kormány Ohira Maszajosi kormánya megbukott pénteken, miután saját pártjának negyven tag­ja nem támogatta a kor­mányt a japán parlament alsóházában rendezett bizal­mi szavazáson. Megfigyelők szerint való­színű, hogy Ohira választá­sokat írat ki új összetételű aJüóház megválasztására. A japán szocialista párt azért nyújtott be bizalmat­lansági indítványt, mert a kormány nem tudta megaka­dályozni a közszolgáltatások árának nagy arányú emel­kedését, és megpróbálta ei- t.usolfná a kormányzó liberá­lis demokrata párt belső bot­rányait. Obira Maszajosi. letekre, így a szervezet az amerikai stratégiának még- inkább alárendelt eszköze legyen. Eközben mereven elutasító magatartást tanú­sítanak a szocialista orszá­goknak az enyhülést erősítő kezdeményezéseivel szem­ben. Figyelmen kívül hagy­ták például, hogy a Szovjet­unói egyoldalúan 20 ezer katonával és ezer harckocsi­val csökkenti az NDK terü­letén állomásozó csapatainak létszámát. Mindazok számára, akik aggodalommal figyelik a nemzetközi események ala­kulását, megnyugtató, hogy a Szovjetunió a békéért és biztonságért vívott harcol állította szembe a háborús hisztériával és a fegyverke­zési versennyel. Töretlenül folytatja lenini békepolitiká­ját az enyhülés megszilárdí­tása, a fegyverzet csökkené­se, ,a népek közötti közeledés és kölcsönös megértés érde­kében. A Magyar Népköztár­saság szövetségeseivel együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának a hí­ve. Támogatjuk a fegyver­kezési hajsza megállítását célzó javaslatokat, az egyen­lő biztonság megteremtését, és készek vagyunk megtenni minden lépést, amely az ál­talános leszereléshez visz kö­zelebb. — A Varsói Szerződés szervezete — amelynek ke­retében a Magyar Népköz- társaság híven teljesíti kö­telezettségeit — 25 éve nagy felelősséggel látja el védel­mi feladatát — hangsúlyoz­ta Borbándi János. — Nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, s ilyen magatartást vár el a szemben álló erőktől i». A Minisztertanács elnök- helyettese leszögezte: a fe­nyegetés, a zsarolás, a bel- ügyeinkbe való beavatkozás politikája nem vezethet ered­ményre, hiszen a szocializ­mus már akkor is megvéd­te önmagát, mikor még csak egy országban létezett. Nap­jainkban a Varsói Szerződés védelmi szervezete még in­kább képes meghiúsítani az ellenséges mesterkedéseket, mert rendelkezésére áll minden olyan eszköz, amely- lyel szükség esetén méltó vá­laszt adhat az agresszív kí­sérletekre. — Pártunk és kormányunk szilárd, megmásíthatatlan ál­láspontja, hogy jelenlegi po­litikai irányvonalunk a nemzeti érdekeinkkel töké­letesen összhangban lévő, egyetlen helyes politika. A magyar nép függetlenségét és szabadságát több mint ezer éves történelme során először szavatolja olyan szö­vetség. amelynek tagjai egy­mást segítve azonos célokért munkálkodnak. E szövetség egyaránt szolgálja interna­cionalista törekvéseinket és népünk érdekeit. Ezért — a Varsói Szerződés többi tag­államával együtt — a jövő­ben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy to­vább erősödjék a nemzetközi enyhülés irányzata, létrejöj­jenek az európai biztonság tartós feltételei, és szocializ­must építő népeink bekében éljenek. Ehhez járul hozzá honvédelmünk erősítése is. Továbbra is nagy gondot fordítunk arra, hogy fegyve­res erőink felkészültsége, po­litikai-erkölcsi arculata, szervezete, fegyverzete meg­feleljen vállalt kötelezettsé­geinknek, a szocializmus vé­delméből ránk háruló fel­adatoknak. — Hiszünk a békében és van erőnk védelmére. Van türelmünk és állhatatossá­gunk, hogy harcoljunk érte — mondatta befejezésül Borbándi János. Az ünnepi megemlékezés Korom Mihály zárszavát kö­vetően az Internacionálé «angjaivai ért veget. Választási nagygyűlés Debrecenben és Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) tai szerint végezhessük mun­kánkat, az egyetértésen túl ]ól kell ismernünk lehetősé­geinket, és méginkább azon kell munkálkodnunk, hogy minden előre vivő kezdemé­nyezés zöld utat kapjon és megvalósuljon. Hangsúlyozta: — El kell érnünk, hogy olyan, közszel- lem váljék uralkodóvá, amelyben a legfőbb érték­mérő a munka, az elosztás alapja pedig a munka sze­rinti teljesítmény. Ezt követően dr. Fancsik János emelkedett szólásra. Beszédében egyebek között foglalkozott az értelmiségnek a város életében játszott sze­repével. — Az értelmiség — mon­dotta — ma már nem húzó­dik a tisztázó vitáktól, vé­leményt mond gazdasági, termelési, várospolitikai kér­désekről, hozzájárul a város arculatának, kulturális és szellemi életének formálásá­hoz. Külügyminiszteri találkozók Becsben Becsben folytatódtak az osztrák államszerződés 25. évforduló­jának ünnepségei. Képünkön: Andrej Gromiko szovjet és Edmund Muskie amerikai külügyminiszter a pénteki dísz­ebéden. (Folytatás az 1. oldalról.) értelemben tartalmi össze­függés fedezhető fel áz oszt­rák államszerződés, és a húsz évvel később létrejött helsinki találkozó között. Ausztria örülne — mondot­ta a kancellár —, ha a je­lenlegi ünnepségekhez kap­csolódó politikai találkozók és eszmecserék elősegítenék a nemzetközi feszültség eny­hülését. Ezzel összefüggésben annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy az eny­hülés folytatható. Kreisky beszéde után sor­rendben Gromiko szovjet, Francois-Poncet francia, lord Carrington brit és végül Muskie amerikai külügymi­niszter mondott az évfordu­ló jelentőségét méltató, il­letve a jelenlegi nemzetközi helyzetre is utaló rövid be­szédet. A márványtáblát, amely a 25 évvel ezelőtti eseménynek állít emléket, az ünnepség végén Herta Firnberg oszt­rák tudomány- és kutatási miniszter leplezte le. • • • Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az osztrák államszerződés 1955-ben tör­tént aláírásáról megemlékez­ve hangoztatta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a 35 évvel ezelőtt történt eseményeket sem, amikor Európa népei — köz­tük az osztrák — felszaba­dultak a német fasizmus alól. Gromiko emlékeztetett ar­ra, hogy az osztrák állam- szerződés aláírása az egyik első lépés volt az enyhülés­hez vezető úton. Ezek a lé­pések a kővetkező években lassan elvezettek a békés egymás mellett élés elveinek kidolgozásához az európai földrészen. Ebben az érte­lemben kétségtelen történel­mi összefüggés van az 1955 májusában Bécsben és az 1975 nyarán Helsinkiben tör­tént események között — mutatott rá a szovjet kül­ügyminiszter. Gromiko ezután leszögez­te: ami a Szovjetuniót ille­ti. a múltban és most is kö­vetkezetes híve az enyhülé­si politika töretlen folytatá­sának a nemzetközi kapcso­latokban. Híve annak, hogy a politikai enyhülést kiegé­szítsék a katonai enyhülés terén hoziandó hatékony in­tézkedések. Francois-Poncet francia külügyminiszter beszédében az államszerződést méltatva rámutatott, hogy annak je­lentősége nem csupán Auszt­ria szuverenitásának vissza­állításában rejlik. Az a fej­lődés, amelyet Ausztria az államszerződés eredményé­ként 25 év alatt átélt, tanul­ságul szolgál valamennyi európai nép számára, egy­szersmind reményt keltő a mai, feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben. Lord Carrington brit kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy az aláíró hatalmak megelégedéssel tekinthet­nek vissza az államszerző­dés létrejöttében betöltött szerepükre. A világ népei »na veszélyes időket élnek át — mondotta —, folytató­dik a fegyverkezési verseny, feszültségeik tapasztalhatók, de mégis megvan a remény a békére, arra, hogy vala­mennyien békében és jólét­ben élhessünk., Az államszer­ződés a bizonyíték arra, hogy mi minden érhető el megértéssel és jóakarattal. Edmund Muskie amerikai külügyminiszter — szemben nyugati kollégáival, akik csak felületesen foglalkoztak a jelenlegi nemzetközi hely­zettel, és kirívó ellentétben a sízovjet külügyminiszterrel, aki az enyhülési politika folytatásának fontosságára összpontosított — beszédé­ben a feszült nemzetközi helyzetet ecsetelte, méghoz­zá a lehető legkomorabb szí­nekkel lefestve a világ kü­lönböző térségeiben kialakult konfliktusokat. Kemény, he­lyenként fenyegető hangú szavaival az Egyesült Álla­mokat ügy tüntette fel, mint a népek függetlenségenek védelmezőjét, amely kész szembeszállni különböző »agressziós lépésekkel«. Beszéde éles szovjetellenes kirohanásokat tartalma­zott. Azt állította, hogy a Szovjetunió megsértette a nemzetközi jog több alapel­vét, és »világszerte veszé­lyezteti a biztonságot«. A leszerelés problémáit érintve Muskie úgy állította be a kérdést, mintha a továbblé­pés elsősorban a másik, a szovjet féltől függne. Azt hangoztatta, hogy az Egye­sült Államoknak továbbra is célja a SALT—II. ratifikálá­sa, és be fogja tartani annak rendelkezéseit mindaddig, amíg »mindkét fél részé­ről eleget tesznek ezeknek«. Megfigyelők, még a semle­ges országok diplomatái is, meglepetéssel fogadták Mus­kie kijelentéseinek kemény­ségét, hiszen a beszéd csak néhány órával előzte meg Muskie találkozóját Gromi- kóval. • • * Andrej Gromiko és Ed­mund Muskie néhány perc­cel délután öt óra előtt kezdte meg tárgyalásait a bécsi Hofburgban, abban a teremben, ahol a közép-eu­rópai haderőcsökkentési tárgyalások is folynak. A két külügyminiszter megbeszé­lése kevéssel nyolc óra után ért véget A tárgyalások után Gro­miko a Genscher nyugatné­met külügyminiszterrel elő­irányzott találkozóra ment. Az amerikai diplomácia vezetője néhány szóban tá­jékoztatta a sajtó képviselő­it Mint mondotta, »hosszú és komoly« eszmecserét foly­tattak számos kérdésről. Muskie nem közölt részlete­ket a tárgyalások tartalmá­ról, mondván, hogy előbb Carter elnököt tájékoztatja. Azt azonban leszögezte, hogy a találkozó meggyőzte őt az eszmecsere szükségességé­ről, s reméli, hogy a párbe­széd folytatódni fog, a nézet- eltérések rendezése lehetővé válik. Gromiko szovjet külügymi­niszter pénteken este Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélést, szombaton délelőtt pedig Bruno Kreisky kancellárral találkozik. • * * Púja Frigyes külügymi­niszter délután a magyar nagykövetség épületében elő­ször Pierre Aubert svájci, majd Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­terrel tartott megbeszélése­ket. A nyílt, őszinte légkörű eszmecseréken — amelyeken jelen volt dr. Randé Jenő bécsi nagykövet — a kétol­dalú kapcsolatokról és idő­szerű nemzetközi kérdések­ről volt szó. Olcsóbbnál is olcsóbb: NDK szintetikus függöny 150 cm széles 60 Ft helyett 30 Ft NDK szintetikus függöny 180 cm széles 64 Ft helyett 32 Ft NDK szintetikus függöny 225 cm széles 80 Ft helyett 40 Ft NDK szintetikus függöny 250 cm széles 100 Ft helyett 50 Ft Fentieken kívül még számos cikkből vásárolhat kedvezményes áron a Kaposvár, Noszlopy G. utcai Ölesó Áruk Boltjában. (430321

Next

/
Oldalképek
Tartalom