Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-03 / 79. szám

Kongresszus után

Munkások a választott testületekben

Nem az arányok javításáról van szó

Manapság mindenki

egyetért abban, hogy az országnak sok mindenre szüksége volna. De ha ezen belül fontossági sorrendet állítanának fel, az első helyre bizonyára ez a négy szó kerülne, okos gondolatok, merész kezdeményezések. A helyi lehetőségek fölismerése és kiaknázása, azoknak a bizonyos rejtett tartalékoknak előkerítése, a munka ésszerűbb megszervezése és egy sor egyéb, már sokszor ismételt fogalom csak akkor válhat valóra, ha azok gondolkoznak rajta, akik a legközelebbről ismerik. S meirt a kulcskérdés a termelés — a munkások okos, közérdekű gondolataira jobban oda kell figyelni.

Különböző fórumokon munkások ezrei tesznek olyan javaslatokat, hoznak szóba olyan ésszerűsítéseket, amelyek forintra átszámítva csak milliókban fejezhetők ki. A kérdés most már az: mi valósul meg mindezekből. S hogy ez ne maradjon sokáig kérdés, ahhoz az kell, hogy a munkások, a termelés ügyeiben legjáratosabb emberek cselekvőén beleszólhassanak a megvalósításba is.

A pártkongresszuson, a Központi Bizottság beszámolójában hangzott el: »Gondoskodni kell arról, hogy ...a választott testületekben a jelenleginél nagyobb arányban legyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai dolgozók, akik a társadalmi tevékenységben is aktívak, a termelésben is élen járnak«.

Első és igen fontos lépés e téren, hogy a szakszervezeti bizalmiak testületének nagyobb beleszólása lesz az üzemek életébe, irányításába, mint eddig bármikor volt. Nem csökkenti ez az igazgatók hatáskörét vagy felelősségét, hiszen a munkásoknak nem a vállalatvezetővel szemben, hanem vele együtt kell szolgálniuk a közös ügyet. Aligha lehet vitatni azt, hogy ugyanaz az intézkedés, munkafolyamat vágy bármi, ami az üzem életében adódik — másképp látszik »fentröl«,

az irodákból, és ismét másképp a munkapadok mellől, A vezetők szélesebb látókörben tekinthetik át a dolgokat — a műhelyekben pedig a gyakorlati megvalósításhoz állnak közelebb. Előrelépni csak együtt lehet. Ügy, hogy a teendőket mindkét nézőpontból megvizsgálják.

Hamarosan tanácstagokat, parlamenti képviselőket választunk. Most is vannak, eddig is .voltak munkások a tanácsok tagjai között. De beszéljünk erről is nyíltan: az első tanácsok megalakulása óta megszámlálhatatlanul sok esetben történt meg, hogy az ott legaktívabb, a közügyekért legtöbbet tevő és felszólaló munkásokat idővel »kiemelték«, valamilyen tisztségre állították. Ott is, továbbra is a munkásosztályt képviselik — ám mégis más a látószög, ahonnan nézik, s a hivatali szoba falai gyakran eltakarják a munkásból lett tisztségviselők elől azt is, amit ' az üzemben dolgozó munkások közvetlen közelről látnak.

Nem egyszerűen az -»arányok javításáról« van tehát szó akkor, amikor időszerűvé vált több munkás beválasztása a tanácsokba. Ennek jelentősége elsősorban az, hogy a gyárak, a munkahelyek dolgozóinak elképzelései, javaslatai első kézből kerüljenek az önkormányzati-népképviseleti szerv elé. Es még tovább: a város vagy a község további fejlődéséhez szükséges tennivalókhoz akkor kérjék ki a munkások véleményét, amikor még csali tervek, javaslatok várnak jóváhagyásra, s így ők is beleszólhassanak abba: előbb járda legyen-e a mellékutcákban, vagy inkább a dolgozó anyák gyermekeinek épüljön bölcsőde, óvoda. Hová kerüljön a rendelkezésre álló pénz és miért éppen oda? Hogyan lehet a társadalom segítségével növelni azt az összeget? Mindezt legalább olyarr jól látják azok, akik a munkapad mellett vannak, mint akik hivatalból, s olykor csak papírról intézik a közérdekű ügyeket.

S itt következik mindennek a legnehezebb része: a megfelelő személyek kijelölése és megválasztása. Szinte minden közösségben vannak emberek, akik sokat beszélnek és keveset tesznek a köz érdekében — s vannak, akik ritkán szólalnak meg, de akkor súlya van a szavuknak. Munkások között is van, aki szívesen kritizál, de a hibák megszüntetésében már nem lehet közreműködésére számítani. De több az olyan, akik nagy szavak nélkül, a két keze munkájával járul hozzá a társadalom előbbre haladásához. Úgy is, hogy társadalmi munkával segít az üzem, a lakóhely fejlesztésében. De olyanok is akadnak, akik »arra tartanak« ámenre a falu«, közömbösen rábólintanak mindenre, nem nyilvánítanak véleményt.

Választott testületeinknek sem a minden kákán csomót keresőkre, sem a fejbó- lintókra nincs szükségük. Akkor lesznek ezek a testületek valóban »a dolgozó nép okos gyülekezetei«, ha a közös célt szolgáló, egyet akaró emberek elmondják és megindokolják különböző véleményeiket. S a vélemények sorában — hiszen a szocialista demokráciában ez is kifejezi a munkásosztály vezető szerepét — mindenütt hallatszik a termelőüzemekben dolgozó munkások képviselőjének hangja. .S nemcsak hallatszik: meghallgatásra is talál.

Nem könnyű megtalálni az üzemekben sem azokat az embereket, akik akarnak is, tudnak is a köz érdekében dolgozni. De épp a közelmúltban lezajlott, említett tanácskozások bizonyítják: vannak — és egyre nagyobb számban vannak — a köz érdekeiért felelősséget vállaló és tennr akaró munkások. Közülük választani szakszervezeti bizalmiakat, tanácstagokat, ifjúsági vezetőket — ez most kulcskérdés. A következő évek, évtizedek során a fejlődés meggyorsításának, a hibák és nemtörődömségek, a bürokrácia csökkentésének záloga.

Várkonyi Endre

Pár lépésre a határ

Mindennap szolgálatban

Két önkéntes határőr: Csire Almos és Gulyás József.

Már az alakuláskor is a katonaviselt emberetcet vön-1 tűk be, főként azokat, akik a határőrségnél szolgáltak. Fő követelménynek tartottuk, hogy az önkéntes munkájukat példásan ellátó emberek legyenek — mondja Komlósi Miklós művezető, a csoport parancsnoka.

S mutatja a közeli határt: Ott húzódik a fákkal, tavakkal borított részen.

Végigjártuk az üzemet, beszélgettünk néhány önkéntes határőrrel. Közülük

tottak: társadalmi munkával segítették a község útjainak, tereinek rendezését, az új park kialakítását. Amikor rájuk kerül a szolgálat, fölhúzzák a karszalagot, kitűzik az önkéntes határőr jelvényt, s bejárják a község külterületeit. Sok a feladatuk, főként szombaton, vasárnap, ha valamilyen

rendezvény van. Olyankor sok idegen jön a községbe. S Ka megkezdődik a horgászszezon, a közeli tavakra százával érkeznek idegenek. Olyankor önállóan vagy a határőrökkel együtt tartanak ellenőrzést, hogy engedély nélkül senki ne juthasson a határ közelébe.

— Mindennap szolgálatban vagyunk, és nemcsak olyankor, amikor fölhúzzuk a karszalagot.... — mondja a csoport legidősebb tagja, az ötvenhárom éves Csira Sándor.

Ugyanezt vallják a t;,'bi- ek is. Közülük néhányan — mint. Pomózi József, Kiss László vagy Csire Almos — a határőrségnél szolgáltak. Most vették föl Kiss Józsefet — ő ugyancsak határőr volt. A csoport vezetője, Komlósi Miklós a határőröknél töltötte le katonaidejét.

Mindennap szolgálatban vannak: a munka után segítenek határaink védelmében is. Két éve elfogtak egy külföldi állampolgárt, megakadályozták a határsértést, s több gyanús személyre hívták föl a határőrök fir gyeimét.

— Segítünk határainkat védeni — mondja társai nevében is Csire Álmos. Ezt bizonyítja a kis csoport fegyelmezett munkája is.

Kiállítás Kecskeméten

A Dombói-csatorna fahid- ján áthajtva érjük el a nagyatádi tanács somogyudvar- helyi betonelemgyártó

részlegét. Harmincöt embernek ad munkát az üzem. Mocsaras terület húzódik a Vecsernye és a Szemere-er- dő meg a határon folyó Za- láta patak között. Kútgyű- rút, útszegélylapot, különböző betonelemeket . készítenek itt — nehéz munkával. Mázsás terheket emelnek, s cipelni kell a vasból készült, betonnal rakott formázósablonokat.

Műszak végére alaposan elfárad itt az ember, öt évvel ezelőtt mégis elsőként alakítottak önkéntes határ- őrcsoportot az üzem dolgozói. Azóta is tevékenyen részt vesznek a határ védelmében.

— A hivatalos alakulás előtt is önkéntes határőröknek tekintettük magunkat, s ezt vallják azok is, akik nem tagjai a csoportunknak. Pár lépésre a határ, s ez igen nagy felelősséget jelent.

Komlósi Miklós parancsnok « halár felé mutat.

kettő — Csire Álmos, a II. Rákóczi Ferenc szociális^ ta brigád vehetője és Gulyás József

— útszegély lapokat készít. A sablon és a beton súlya hetven kiló

— ebből egy műszakban 300—350 darabot gyártanak. Tavaly a szocialista versenyben a brigád ezüst fokozatot ért el.

Ezt a kitüntetést kapta a tmk-rész- leg Határőr brigádja is, amelynek Nagy József villanyszerelő, önkéntes határőr a vezetője.

Többnyire önkéntes határőrök dolgoznak mind a két brigádban. S figyelemre méltó a közösségi tevékenységűit is. A múlt szombaton kommunista műszakot tarKötelező az általános gyommentesítés

Építettük 79-ben

A MÉM miniszteri értekezlete országos gyommentesítési programot hagyott jóvá, állást foglalt abban, hogy általános gyomirtást kell szervezni mind a mezőgazdaságilag művelt, mind a művelés alá nem vont területeken. A megyei növényvédő-állomáson a napokban vitatták meg a feladat elvégzésében érdekeltek a munka végrehajtásának módját. Az országos akcióról, a megyei feladatokról Tóth Istvánnal, az állomás növényvédelmi főmérnökével beszélgetett munkatársunk.

— Mi tette szükségessé az altalános gyommenlesites

elrendelését?

— A minisztériüm megállapítása szerint — mondta Tóth István — az utóbbi években különösen nagy arányokat öltött országszerte a gyomosodás. A termőföld védelme, a termelés biztonsága elengedhetetlenné telle a gyomosodásnak a veszélyességi szint alá csökkentését. Két megyében — Bekesben és Tolnában — korábban • kísérletképpen végrehajtottak az altalános gyommentesítést, az ottani tapasztalatok alapján foglalt állást a miniszteri értekezlet, hogy a gyommentesítést valamennyi megye területére ki kell terjeszteni. Ez az akció új, és a mezőgazdaságon kívül több szervnek. intézménynek, sőt a lakos- saűHük y feladatot jelent.

— Milyen szempontok figyelembe vételével kell megszervezni és végrehajtani a munkát?

— Az ágazati hovatartozástól függetlenül el kell végezni a mezőgazdaságilag művelt és műveletlen területeken. A mezőgazdaságilag művelt területeken kémiai és mechanikai anyagokkal, kell elvégezni úgy, hogy a ' gyomborítottság ne haladja meg a tíz százalékot. A nem művelt területeken — mezsgyéken, utak szélén — elsősorban mechanikailag, de ha szükséges kémiai eszközökkel is kell irtani a termelést veszélyeztető gyomokat a virágzás idején. A mezőgazdaságon kívüli területeken — KPM, OVH stb. — ugyancsak gépi és kézi kaszálással kell biztosítani a gyommentességet; lakott területeken a lakosság és a társadalmi szervek mozgósításával ugyancsak mechanikai úton kell gyommentesí- teni.

— Kt irányttja és ellenőrzi ezt a nagyarányú munkát?

— A feladat megszervezéséért, végrehajtásáért megyei szinten a növényvédő állomás és a földhivatal felelős. A munka sikere érdekében elenged hetet len a szoros együttműködés. A gyomirtás végrehajtásának első ellenőrzésére a megyei földhivatalok állal tartandó határszemlék alkalmával kerül sor. A szemléket végző szakembereket ezúttal nemcsak a mezőgazdaságilag művelt területeket ellenőrzik, hanem a mezőgazdasági művelésen kívülieket is. Hangsúlyozom — erre a tanácskozáson is felhívták, a figyelmet —, hogy hormonhatású gyomirtó szexeket csak ott szabad használni, ahol nem következik be károsodás, illetve nem kerüL- nek ezek a szerek élő vizekbe.

— A tanácskozás a gyommentesítés első lépése volt. Kik vettek részt, és milyen elhatározás született?

— Hetven üzemi növényvédő s^akirányító, a KPM, a földhivatal, a vízügyi igazgatóság és társulások, a MÁV, a megyei tanács képviselője folytatott eszmecserét. Messzemenően egyetértettek abban, hogy ezt a feladatot nagyon következetesen és pontosan cl kell végezni, mivel az óriási költségű gyomirtósZer-fel- használás elLenere — az elhanyagolt területek miatt — évről évre fokozódik a gyomosodás. A KPM például, amely a megyében 1024 kilométer hosszú átmente karbantartásáról gondoskodik, újabb fűkaszák beszerzését határozta el ; a vízügyi igazgatóság környc zetvéde'.mi megfontoláso1 miatt ugyancsak mechanikailag védekezhet.

— A nagyüzemekben épj. napjaink fő munkája a gyomirtás. Van-e elegendő szer, illetve mit kell tenni, hogy ne ismétlődjön meg a múlt évi sok ezer tonna termést elpusztító gyomosodás?

— Bár a gyomirtószer-ellátás megfelelőnek ítélhető, ez nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség a hagyományos, kultivátoros, mechanikai védekezésre. Ha a pontosan és gondosan végzett gyomfelvételezés alapján igényelt szer nincs vagy csapadék hiányában nem hat (mint tavaly), egyetlen üzem sem hanyagolhatja el a kultivátorozást. Már csak azért sem, mert az új földtörvény értelmében hektáronként az aranykoronaérték ezerszeresére büntethető. Igen nagy figyelmet kell fordítani megyénkben a rétek, legelők gyommentesítésére. Sajnos, ez az egyik legelhanyagoltabb terület. Pedig rendbetételéhez nem kellene más, csak évente kötszer kaszálni, s ezt követően dikonirtózni a gyepeket. Ézt pedig minden üzem meg tudja csinálni. Az áprilisi, májusi határszemléket tizenkét bizottság végzi a negyében, s mindenütt gon- losan ellenőrzi a gyommentesítést. — Mi — mondotta Tóth István — mindent megteszünk, hogy a felelősségteljes munkát sikerrel elvégezzük.

V. M

Kecskeméten, a Technika Házában rendezte meg az idén ötödik alkalommal az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium azt a kiállítást, amely mindig az előző év legszebb építészeti alkotásait tárja a látogató elé. A bemutatott .épületek létesítmények képei, rajzai átfogóan tükrözik a korszerűsödő építőipar és az alkalmazott építéstechnológiák fejlődését. A látogatók megismerkedhetnek az ipari és mezőgazdasági létesítményekkel, a komplex lakókörnyezet fejlesztésével.

Az idei kiállításon 60 vállalat vesz részt. A mezőgazdaság űj létesítményei közül bemutatják az Agnober által tervezett mű trágya-tárházak egész sorát, à mezökovács- házai 2230 vagonos gabona- silót, a Gagarin Hőerőmű mellett telepített fűtött növényházat.

Ipari létesítményeink gyarapodását gazdag anyag reprezentálja. A Rába Magyar

Vagon- • és Gépgyár 6700 négyzetméteres lenyűgöző méretű csarnokától az Alumínium Szerkezeteit gyárának 650 négyzetméteres raktáráig a legkülönbözőbb méretű ipari célú. épületek kerülnek képéken a látogatók elé. Ilyen az építőipar legnagyobb beruházásává bélapátfalvi cementgyár. Bemutatják a kiállításom a fővárosi üzemek vidéki uj gyáré0; ségeit Is: az Újpesti Gynpi •-•.üvőgyár újtehórtói gyá gységé'.; ái Épgép mohó- gyártócsarnokát is.

A gazdag tervezői fantázia« a tudatos városfejlesztés és a korszerű kivitelezés szerencsés találkozásának eredménye a zalaegerszegi városközpont. Az alagútzsalus építés-technológia sokrétű fölhasználásának bizonyítékai a kőbányai városközpontban, a Sárospatakon és Szekszárdpn épült lakóépületeket is. A tablók bemutatják a legsikeresebb eljárásokkal épült családi otthonokat is.

A hazai kereskedelmi hálózat fejlesztésének step építészeti alkotásai a szekszárdi és szolnoki Skála, a kiskunfélegyházi Centrum-áruház, illetve a siófoki vásárcsarnok szintén láthatók a kecskeméti kiállításon.

Űj gyógyfürdőink közül ma már vendégeket fogad a hévízi és a margitszigeti Thenmál-szálló, valamint a felújított egri török fürdő. Ezeknek a képeit is láthatjuk Kecskeméten.

Egészségügy i léteMtmé- nyeiinlk szerény, de folyamatos fejlesztését reprezentálja a balatonfüredi szivkórház es a szegedi orvostudományt egyetem oktatási tömbje — ezekkel szintén megismerkedhetnek a kiállítás látogatói. Az ÉVM kecskeméti kiállításának gazdag, választékos anyaga hű tükre a hazai építészet fejlődésének.