Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-25 / 96. szám

Első helyen a minőség Csökkentik a munkásvándoriást Kell-e a szerszám ? Változó követelmények Pontos elemzések Aki rendszeresen figyelem­mel kiséri a pártszervezetek gazdasági munkáját, észre­veszi, hogy erősödik az elemzés, a sokoldalú, vita, a kérdések új megközelítése a mostani követelményeknek megfelelően. Különösen ctt tapasztalha­tó a körültekintő mérlege­lés, ahol mostanában tár­gyalták meg a múlt év ta­pasztalatait? s alakították ki az idei feladatokat. így pél­dául a Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat üze­mi párt-végrehajtóbizottsá­ga elismerte minazt, ami jó volt, így például a kiemel­ten fontos beruházások be­fejezését, a tervezettnél több lakás elkészültét, ugyanak­kor aggodalmát fejezte ki, mert a pénzügyi zavar ta­valy állandósult. A tapaszta­latok összegezését elsősor­ban arra használták fel, hogy együttesen meghatároz­zák a tennivalókat. A tes­tület egyetértett azzal, hogy javul a technikai fölszerelt­ség, új korszerű gépeket, berendezéseket szereznek be a nehéz fizikai munka csök­kentésére. Mozgósító erej ű az az elhatározás, hogy a vállalat vezetősége a koráb­biaknál magasabb színvona­lon gondoskodik a munka föltételeiről, a- termelés elő­készítéséről. A »hadi terv« mindent szá­mításba vett, így a gazdasá­gi egyensúly érdekében fon­tosnak ítélték meg a pon­tos számlázást, az üt,emes árbevételt, a jó műszaki át­adást. A pártalapszervezetek mindezek alapján állítják össze cselekvési programju­kat, s ebben pontosan, a te­rületük sajátosságait figye­lembe véve meghatározzák, miként segítik a termelést, s javítják az együttműködést a termelő szervezetek között. . A Kaposvári Eiektroncső- gyár pártvezetősége ugyan­ilyen őszinte számvetést ké­szített. Sok szó esett a mun­kaerőmozgásról, mert ezt kedvezőtlennek tartotta. Ta­valy kétszázkilencvenen lép­tek be a gyárba, háromszáz- hatvanhétén ' azonban el­mentek. Az okokat is ele­mezték, mert enélkül nem lehet csökkenteni a ván­dorlást. Azt állapították meg, hogy a kilépések oka általában a más munkakör, az előnyösebb munkarend, a lakáshoz közelebbi munka­hely a kedvezőbb kereseti lehetőség, azután szociális problémák. A múlt év vé­gén már több intézkedést tettek, s ennek hatására mérséklődött a kilépés. Az most is gondot okoz viszont, hogy az átlagbér­színvonal elmarad a buda­pesti elektroncsőgyárhoz, a nagyvállalathoz hasonlítva, A gyár üzemeinek a teljesít­ménye egy-két kivételtől el­tekintve kedvező. A munka­idő jobb kihasználásán azon­ban lehet javítani, hiszen az állásidő nőtt. Az alap­szervezetek , taggyűlésein ugyancsak sok szó esett ezekről a témákról. Külö­nösen' gondot okoz, hogy a vevőcsövekre nem futott be elegendő megrendelés. A Kaposvári Ruhagyár üzemi párt-vegrehajtóbizott- sága visszatért egy régebbi határozatra, megvizsgálta: most milyen a munkaerő­gazdálkodás á gyárban. Ezt az is indokolta, hogy gond­jaik voltak a vándorlás na­gyobb annál, mint amekko­rára számítottak. A testület arra ösztönöz, hogy több figyelmei fordítsanak min­denhol a dolgozók megtartá­sára, s ennek érdekében a hatékony foglalkoztatásra. A teladatok között szerepel szakmunkástanulók szerződ­tetése. A nyugdíjasokra, a gyermekgondozási segélyen levő kismamákra szintén számítanak. A végrehajtó bizottság azt kérte, hogy állandóan elemezzék a mun­kaerő-forgalmai. Az. üzem­hez való kötődésben nagy szerepe van annak is, mint alkalmazzák a bérezést, mi­lyen a munkaidő kihaszná­lása, a fegyelem — s mind­ennek elérése érdekében az ellenőrzés. A testület a jövő szempontjából különösen fontosnak tartofta,' hogyan foglalkoznak a harmadéves szakmunkástanulókkal szak­mai, politikai szempontból. Ezek a példák igazolják, hogy a párt gazdaságpoliti­kájának szellemében, első­sorban a hatékonyság, a minőség, a fegyelem szem­pontjait szem előtt tartva fogalmazták meg mindhárom helyen a feladatokat. A pártszervek e pontos prog­ramok napi figyelemmel kí­sérésével, a gyors közbe­avatkozással sokat tehetnek a gyorsabb előrelépésért. Lajos Géza A Danuvia nagyatádi gyáregységében serénykedő munkásokkal találkozhatunk. Mindenki dolgozik, nincs idő arra, hogy megálljának beszélgetni az emberek. Ez a természetes kép. De ha nemcsak . körülnézünk, ha­nem tovább is tudakozódunk, akkor már kevésbé nyugtat meg a dolgozó munkások látványa. Magyar Vince fő­mérnök erről így beszélt: — Munkát mindig tudunk adni az embereknek. Senki sem lazsál, csakhogy az sem mindegy, hogy milyen mun­kát végeznek. Átcsoportosí­tásokkal, előrehozott kar­bantartásokkal, belső javítá­sokkal tudunk mindenkinek feladatot adni, a valódi ter­melés ma még akadozik. Minket sem került el az új esztendő első hónapjainak bizonytalansága. — Minek tulajdonítják ezt a hibát? — Mi szerszámokat, szer­számelemeket készítünk. Nem is oly régen még sor- baálltak nálunk a megren­delők, nem volt különösebb gondunk, hiszen termelőesz­közre, szerszámra mindenütt szükség van. Ha bármilyen szerszámot csináltunk — persze jót —, találtunk rá vevőt. Ma már megváltoztak az igények, sokkal tárgysze­rűbbek a megrendelések, bármivel nem lehet sikert aratni a piacon, jobban kell igazodni a vevőkhöz. — Ezek szerint kevésbé kell a szerszám? — Nem, ezt ilyen egyér­telműen nem lehet kimon­dani. Inkább úgy határoz­nám meg: másként kell. A Danuvia 3-as gyára például már csak 1981-re vállal munkát, annyira televannak megrendeléssel. Ez pedig azt bizonyítja, hogy változatla­nul nagyok a szükségletek. Bizonyos cikkekből mi is gyárthatnánk többet, ha tud­nánk. A fúrótokmányból például 20 százalékos több­letet vállaltunk. A körasz- talgyártást viszont megszün­tetjük, helyette új, kelen­dőbb terméket gyártunk majd. Az idén kezdjük el a finomikerámia-iparnak a csejnpekészitésihez szüksé­ges szerszámok gyártását. Ezzel olasz importot helyet­tesítünk, és hosszú ideig biz­tos piacra találtunk. Más termékeinkre viszont nincs elég megrendelés. De ez az állapot nem tarthat sokáig. . — A jobb, egyenletesebb gazdálkodást célzó új szabá­lyozók és a kényszerű vára­kozás ellentmondanak egy­másnak. Ha nem tarthat Kapálják a palántát Paprikái, paradicsomot és káposztát termelnek a meszteg- nyöi termelőszövetkezet tizenkét hektáros kertészetében. Az asszonyok a fóliasátrak alatt már a paprikát kapálják — ezt két hét múlva ültetik ki a szabadba, síkfólia alá. A ter­mést a Zöldért vállalatnak adják el. Javult az üzemorvosi ellátás Munkájuk fontos része a megelőzés öt évvel ezelőtt nagysza­bású vizsgálatot végzett ’So­mogybán a munka- és üzemegészségügy helyzetéről a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Többek között ar­ra a megállapításra jutottak, hogy az üzemorvosi, üzem­egészségügyi ellátás szerv/e- zettségc, fejlesztési üteme nem kielégítő. Nem volt szervezett továbbképzés az üzemorvosok részére, kap­csolatuk a gyár, a vállalat vezetőivel többnyire alka­lomszerű és formális volt. Számos hiányosságra derült fény, s ebből kövekezett az is, hogy sok tennivaló akad ezen a területen. A közelmúltban újra föl­kerekedtek a népi ellenőrök, hogy megvizsgálják: meg­szűntek-e az említett hiá­nyosságok, változott-e azóta a helyzet. Az ellenőrzés so­rán kiderült, hogy több vál­tozás is történt. Például ki­neveztek egy megyei üzemi főorvost, aki irányítja, ösz- szefogja az e területen dol­gozók munkáját, s azóta a munka szervezettebb, egysé­gesebb. 1977 márciusában kezdő­dött a megyei üzemorvosi «ekrendeies, Jelenleg egy­belgyógyász, illetve orr-fül- gégész szakorvos és négy asszisztens . dolgozik a me­gyei üzemi szakfőorvos irá­nyításával. A főorvos egyút­tal a vibrációnak kitett dol­gozók szűrővizsgálatát. is végzi. A megyei kórház egyik részlegét a foglalkozási betegségek kivizsgálására je­lölték ki, s ezt a munkát speciálisan képzett emberek látják éli Az üzemorvosok szakkép­zésében is előnyös változás történt, öt éve egyetlen egy­nek sem volt üzemi szak­orvosi végzettsége, most vi­szont üzemorvosi szakiyzs- Ifája háromnak, egyéb szak- vizsgája pedig öt üzemorvos­nak van; sőt olyan is akad aki több szakvizsgát tett. Rendszeres a továbbképzés: évente ketten vesznek részt üzemorvosi tanfolyamon. Az üzemegészségügyi szakdolgo­zók képzése, továbbképzésé is megoldódott: az elmúlt két évben 41-en vettek részt: tanfolyamon. A mos tani utóvizsgálat sod­rán a népi ellenőrök több vállalatot Is fölkerestek Megállapított^. hogv az üzemek jvazetői egyre több gondot fordítanak a munka­körülmények javítására, a munkahelyi ártalmak kikü­szöbölésére. Több üzemben korszerűsítették a munkahe­lyeket, védőberendezéseket szereltek föl. A vizsgált vállalatok közül a szociális helyzet a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárá­ban a legkedvezőbb. Ez nemcsak azt jelelni, hogy megfelelő az öltöző, a mos­dó, a zuhanyozó, hanem azt is, hogy van korszerű mun­kásszállás, üzemi bölcsőbe, óvoda, amk mind a nyugodt munkavégzés feltétele. A vizsgált vállalatok közül kettőnél — a textilművekben es Siófokon a DRVV-nél — van főfoglalkozású üzemor­vos. másutt ezt a munkát részfoglalkozásban látják el az.'orvosok. Általában el­mondható. hogy ott, ahol üzemben orvosi rendelő is van, fölszerelése elegendő a szükséges vizsgálatok elvég­zéséhez, sőt több helyütt bi­zonyos laboratóriumi vizs­gálatokra is vállalkozhatnak. A főfoglalkozású üzemor­vosok munkaidejének na gyobbtk részét a megelőző levekenyseg foglalja el. Rendszeresen végeznek üzemlatogatasokat,, ismer­kednek a különböző techno­lógiákkal és az egészségre ártalmas munkafolyamatok­kal. De a részfeldolgozású üzemorvosok is szívügyük­nek tekintik a megelőzést. A Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat 'részfoglalkozá­sú üzemorvosa például he­tente egyszer szemlét tart az üzemben, s azt vizsgálja, miként küszübölhetök ki . a munkahelyi ártalmak. Rend­szeresen tart felvilágosító előadásokat, szűréseket szer­vez és részt vesz az elsőse­gélynyújtók továbbképzésén. Végül meg kell említeni, hogy az utóbbi öt évben ja­vult az üzemvezetés és az ü^pmegészségügyi szolgalat kapcsolata; a vezetők kiké­rik az üzemorvos vélemé­nyét egy-egy új technológia bevezetése vagy munkaszer­vezési döntés előtt. Egyszóval elmondhatjuk: ma már a legtöbb helyen természetesnek tartják, hogy van üzemorvos. A nagyobb vállalatoknál fontos, hogy ■ állásban dolgozzon, mert csak az ő segítségével előz­hetők meg a foglalkozási ár dmakbol származó betegs gek. D. T. sokáig ez az állapot, akkor meddig tart? — Nem annyira termelé­si gond az, hogy a vállala­tok most kevesebb szerszá­mot rendelnek, inkább pénz­ügyi manőverezésnek ' kö­szönhető. „Most készülnek mindenütt azok a tprvék. melyekT'az új szabályozókhoz igazítják a termelővállalatok munkáját. Nyilvánvaló, hogy a gyártóeszközköltségeket is csökkenteni akarják sok he­lyütt, s ezért kivárnak, ki­számítják, hogy mit nem kell megvenniük, s azután megvásárolják majd azokat a szerszámokat, amelyek szükségesek a termeléshez. Ez a mennyiség még mindig lesz akkora, hogy mi, szer­számgyártók nem maradunk munka nélkül. Régebben a vállalatok komolyabb szer­számokat is készleteztek, tartalékoltak. Ezután nem fognak ilyesmit felhalmozni, raktározni, hanem akkor rendelik meg, amikor szük­ségük van rá. És akkor majd attól rendelik, aki gyorsan, jó minőségűt szállít. Erre a helyzetre föl kell készül­nünk, s ha jól készülünk, nem maradhat el a siker. — Mi az, ami nem okoz gondot, van-e termékük, amelynek zökkenőmen tes a termelése? — Hidraulikus vis&zacsa­poszelepét gyártunk NSZK- exportra. Jó a minőség.’szí­vesen rendelnek tőlünk, s, jó áron adjuk el ezt a ter­méket. Mi tagadás, azért is jó a tőkés partnerekkel' dol­gozni, mért ott tiszták a piaci Viszonyok, egyértelmű és egyszerű az ügyintézés.. Néha egy magyar vállalat-, tál sokkal bonyolultabb mó-' don kerülünk kapcsolatba, mint egy külföldivel. Érde­mes azt elmondani, hogy az említett bizonytalanság ma még kellemetlen, de úgy érezzük, hogy egy egészséges folyamat kezdetét jelzi. Azt reméljük tőle, hogy a belső piaci viszonyok is tisztul­nak, és ha a vállalatok ki­jönnek a «-sündiszn óállás­ból«, . könnyebben föl lehet mérni majd az igényeket, és a szükségleteket ismenve mi is nagyobb biztonságérzettel, ugyanakkor mozgékonyab­ban dolgozhatunk. L. P. Jövőre jobb lesz? Távfűtési tapasztalatok Boldoguljon, ahogy tud Központi tömbfűtőművek adják a hőt és a meleg vizet a Kalinyin városrészben, a rohamosan terjeszkedő Bé­ke-füredi és a Kanizsi lakó­telepen. A magasabb kom­fortfokozat, a jobb lakás tíz­ezrek életkörülményeiben hozott változást. Ez azon­ban együtt járt számos kifo­gásolható jelenséggel, gond­dal is. A bajok felkutatása és el­hárítása nagyon fontos, mert a két lakótelep építése ha­marosan befejeződik, már nem lehet alapvető módosí­tást végrehajtani a terve­den. A megyeszékhely két leg­újabb lakótelepén szinte az első lakások átadásától ál­landó a panasz a fűtésre, a melegvíz-szolgáltatásra. A tervezési-kivitelezési hiá­nyosságok néhány hónap alatt felszínre kerültek. Kö­zülük ,a hőszolgáltatási za- ; varok, a meleg víz eseten­kénti kimaradása érintette a legérzékenyebben a lakossá­got. Sokszor kritikus helyze­tet teremtett jó néhány ház­tömbnél, de a közintézmény­nél is. A távfűtést rendelet szabályozza, az üzemeltető . azopban szolgáltat. A távfű­tést a lakók nem tudják be­folyásolni: teljesen az üze­meltetőtől függ. A gázkon­vektorokat ki-ki maga éget­heti, hőigényétöl és pénztár­cájától függően. A Kögáz nem közli fogyasztóival egyik pillanatról a másikra, hogy most nincs gáz, min­denki boldoguljon, ahogy tud. Hasonló eset a távfű­tésnél többször is előfordult. Igaz, ezek rövid ideig tartot­tak, de mindenkit váratlanul értek. Szerelők, alkatrészek készenlétben tartásával a vá­ratlan műszaki hibák gyor­san kijavíthatok. Súlyosabb a gond ott, ahol az eg^sz fűtési idő alatt ki­fogásolható volt a távhőszol­gáltatás mértéke és minőse­ge. Eteken a helyeken, csak a tervezési es a kivitelezési hibák meg&züntetese revén lehet változtatni a kedvezőt­len helyzeten. Azt hihet­nénk, hogy a fűtés kiesése energiamegtakarítással jár. Nem hagyható azonban szá­mláson kívül az emberi, le ' ..'meny.. A lakók, pillánál -.latt fölfedezték es kiai. rázták -az »alternativ« ener­giaforrásokat, nevezetesen a villanyt és a gázt. A fűtés kiesésekor, vagy ha ala­csonynak találták a hőmér­sékletet, bekapcsolták a konyhai gázt (pedig az élet­veszélyes), vagy a hősugár­zót. Megtehették, hiszen rtiind a gáz, mind a villany állandó szolgáltatás. A fű­téssel való »takarékoskodás« így többletenergia-felhaszná­lást hozott. A fűtési szezon vécére újabb tapasztalatokkal gaz­dagodtunk. A városi tanács az év elején értekezletet hi­vott össze a tervező, a beru­házó, a kivitelező és az üze­meltető részvételével, hogy megtárgyalják, mit kell ten­niük az érdekelteknek a helyzet javítása érdekében. Horváth László, a városi tanács elnökhelyettese el­mondta, hogy a felszínre ke­rült műszaki-szervezési hiá­nyosságok tanulságait már figyelembe vette a Dél­dunántúli Tervező Vállalat, és a két kivitelező, a Tanép és a SAÊV. A hibák oka­ként megemlíthető a tervező gyakorlatlansága, a folyama­tos átadásokkal együtt járó szervezetlenség és a kivite­lezési hiányosságok. Ez utób­biak nem nagyságuk, hanem tömeges előfordulásuk miatt okoznak energiaveszteséget. Országos gond, hogy a fo­gyasztót nem érinti közvet­lenül, mennyi energiát hasz­nál fél. A lakásonként föl- szérelt mérőműszerekkel meglehetne állapítani a pon­tos fogyasztást. Ennek taka­rékosságra ösztönző ereje is lenne. Mindaddig azonban nincs lehetőség közvetlen szabályozásra, amíg nem lesz műszer és nem tisztázó­dik, hogy kit terhelnek a többletköltségek. Az értekezlet jegyzőköny­ve szerint az érdekeltek ha­táridős utasítást kaptak a működési körükbe tartozó hiányosságok megszünteté­sére. Várhatóan a következő fűtési szezonra kedvezőbb lesz az állapot, es az ingat­lankezelő vállalat is több ta­pasztalattal, nagyobb .mű­szaki-szakmai felkészült­séggel látja el az üzemelte­tés feladatait. Cs. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom