Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

Kongresszus után Művelt emberfők sokasága Varasd sikere Triptichon M inden társadalom any- nyit ér amennyi kreatív, munkára al­kotásra, kész, erős, egész­séges emberrel rendelkezik, és annyit tud felmutatni majd amennyit, hasznosíta­ni tud tagjainak képességei­ből. Mi most építőmunkánk mai periódusában minőségi­leg új és a korábbiaknál komplikáltabb feladatok elé nézünk. A stabil politikai hatalom lehetőséget ad, hogy minden erőnket a gaz­dasági tényezők megoldásá­nak szenteljünk, és nyil­vánvaló, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása csak a szocialista magyar társadalom céltudatos mun­kájának eredménye lehet. Az értelmes élet alapja a jól végzett munka. A szo­cialista társadalom ezért munkára neveli alkotó tag­jait, arra, hogy szellemük, kezük ügyességét a társada­lom egészének érdekében kamatoztassák, azért, hogy megvalósulhasson hazánk­ban az emberiség ősi nagy álma. Minden emberi tevé­kenység kötve van a közös­séghez. Az igazi emberi ér­ték csak az emberiségen, egy konkrét kis közösségen keresztül nyilvánul meg, és életünk értelme csak akkor és úgy lehet saját magunk Igazolatlan iskolai mu­lasztások miatt tizenhat, pénzbírságot tartalmazó ha­tározatot küldött ki az idei tanévben a lengyeltóti tanács igazgatási csoportja. Vala­mennyi címzett cigánycsa­lád. Találomra kiemeltem egyet az akták közül. Orsós (Golyvás) János hatgyerekes apát 1000 forintra bírságol­ták, mert gyermekei nem jártak rendsaeresea iskolá­ba. Az apa a buzsáki tsz dol­gozója, négy iskolaköteles gyermekük van — és népes családjával putriban lakik az Olajtelepen. Akárcsak több társa, ő is szeretne la­káshoz jutni. A tanács tá­mogatja is a törekvését — nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is —, de egysze­rűen nincs olcsón eladó ház Buzsákon. A közelmúltban azért akadt volna. Kettőt is kinéztek, az egyik tulajdo­nosával megállapodtak a méltányos árban — de az utolsó pillanatban sikerült másnak eladnia. Nem ci­gánycsaládnak. A telep a tsz-major köze­lében van, a táskái út mel­lett. Két férfi jön elém. Egyikük Orsós (Golyvás) Já­nos. Sovány fiatalember. Frissen borotvált arcának jobb oldalán mirigydagana- tok duzzadnak. A családi adatokat sorolva kiigazít: nem hat, hanem hét gyereke van. Közülük négy tanköteles. A legidősebb 13 éves és harmadikba jár. Most már rendszeresen men­nek iskolába. Mióta az új putri felépült. — Persze, ez sem megol­dás — mondja keserűen. — Mindent megesznek a patká­nyok. Nem viccelek, de a feleségem nekik is főz, hogy ne rágjanak szét mindent. Tegnapelőtt éjjel a pici gye­rek ujját is megharapták. Az uj, decemberben épült putriban föl lehet állni. Kettéhasított akáchusán­gokból van a fal, melyet kívülről földdel tapasztottak be. Két kis ablak ad vilá­gosságot. A rozoga berende­zés egy konyha- és egy ru­hásszekrényből, három fek­vőalkalmatosságból és egy asztaltüzhelyböl áll. Kétségtelen, jártam már ennél sokkal nyomorúságo­sabb kunyhóban is. De ez az építmény sem tartozik a ház fogalomkörébe. Kivált, ha figyelembe vesszük: a legközelebb? víznyerő hely jó néhány száz méternyire, a majorban van. Az asszony a patkányokat szidja, csillapíthatatlan étvá­önmegvalósítása, ha önma­gunk értékei igazi értékek társainknak, szűkebb és na­gyobb közösségüknek, társa­dalmunknak is. Nyilvánvaló, ha az egyéni boldogság, az emberi lét ér­telmes feltétele az ember önmegvalósítása, és ha ez az önmegvalósítás a mun­kában, az alkotásban jelenik meg és válik társadalmi ér- it«.Ké, akkor a társadalom­nak mindent el kell követ­nie annak érdekében, hogy minél több kultúrált, mű­velt tagja legyen. Az a tár­sadalom, amelyiknek szo- rongatóan nagy feladatokat kell elvégeznie, annak szük­ségszerűen csak egy módon lehet felkészülni ezekre a feladatokra : a társadalmi agyat — az emberfők soka­ságának összességét — kell aktívabbá, érzékenyebbé tenni. Régi példasor bizonyítja, hogy az iparilag fejlett or­szágok gazdasági potenciája nemcsak a felhalmozott anyagi tőkékben — termé­szetesen abban is —, hanem elsősorban a megszerzett szellemi tulajdonban talál­ható. Abban, hogy az embe­riség által felhalmozott ta­pasztalatanyagot iskolák, fő­iskolák, egyetemek rendsze­rében jól őrzik, jól közve­gyukat, és kér: próbálják se­gíteni, hogy akármilyen kis lakáshoz jussanak. Férje bi­zonygatja: megfizeti ő a kölcsönt, tisztességgel. Eddig a betegsége miatt olyan he­lyen dolgozott, ahol csak kétezer forint volt a fizeté­se, de most állatgondozó lesz — csordás —, és háromezret keres. Megint nézett egy kis házát a faluban. Szoba- konyhás mindössze, de talán jó lenne ... Kérdezem, hogyan kapott engedélyt putrit építeni. — Sehogy. De házra nem tellett, lakni meg kell vala­hol. Évekig rokonoknál hú­zódtunk meg, a család két­felé hányódott, együtt akar­tunk lenni. Erre 'futotta. A téesz adta a faanyagot hoz­zá. A megyében még 274 put­rit tartanak nyilván. Elek­ben összesen 673-an laknak. A megyei tanács terve sze­rint 1980. december 31-ig minden cigánytelepet és kunyhót föl kellett volna számolni. A határidőt azon­ban időközben módosítani kellett. Pillanatnyilag 1982 vége szerepel a megoldás időpontjaként. KONCZEK JÓZSEF ül 6. — Na, gyere ki, öltözz fel. Aztán, ahogy kijött a víz­ből ... ... A Fiú karjai felé nyúl­tak, de furcsán, mert ebben a pillanatban, ahogyan fe­jét felemelte, arcán a Hold fénye... ... hogyan történt? A megpörkölt szikla por­felhővé omlott. Irtózatos zö­rejek közben nagy szikla­tömbök zuhogtak a vízbe, és a megijedt teknőcök mesz- szire előrenyuló nyakkal siettek felfelé a dombon. Szánalmas kecmergesuk titik ki a társadalom tagjai­nak, természetesen a meg­adott osztálykorlátaikon be­lül. Ezt — az emberiség közkincsét — a maguk ér­dekében, a maguk osztály­érdekeinek megfelelően sa­játítják ki. Ez a klasszikus példasor szerint valami olyasmit jelent, hogy ha lakatlan szigetekre telepíte­nének különböző ismeret­fejlettségű nációk tagjait és e hermetikusan elzárt szi­geteken ugyanazt a külső segítséget is kapnák meg egyformán, akkor is, ha húsz év múlva ellenőriz­nénk, melyik sziget lakœai hol tartanak, nyilvánvaló, hogy a fejlettebbek a maguk megszerzett tapasztalatanya­gát hasznosítva sokkal előb- re tartanának, mint azok, akik kevesebb ismeretanya­got tudhatnak a közös ka­lapba beletenni. Az emberiség tapasztalat­anyagának, tudásának min­den társadalomban termé­szetes átörökítője az iskola. Ma már az iskola egyet je­lent a tudással. De ez a tu­dás csak az alap, a készség megalkotója. Az egyes em­ber képességének kell hoz­zá társulnia, hogy hasznos társadalmi értéket teremtő, az elődök munkáját tovább­fejlesztő kreatív ember vál­jék az egyénből. A jó isko­la jó készséget teremt. Ezért hát biztos, hogy az iskola a legolcsóbb gazdasági be­ruházás, mely a legkeve­sebb ráfordítással a legtöbb értéket termeli. Az olcsó beruházások közé tartozik minden olyan beruházás is, amely az iskoíán túl a tár­sadalom tagjainak kultú- ráltságát, gondolkodóképes­ségét, alkotóképességét fej­leszti. A seocializmus össz­társadalmi cél, csak az egész társadalom teljes erőfeszítésével valósít­ható meg. Éppen ezért fon­tos az, amit a XII. kong­resszuson . » Kádár János mondott: a kultúra, a mű­velődés ügye nemcsak a kultúra, a művelődés mun­kásainak belügye, hanem az egész társadalom közös ügye, hanem az egész tár­sadalom közös ügye, gazda­sági feladataink megoldásá­nak forrása. Ahhoz, hogy előre tudjunk lépni, a na­pi gyakorlatban javítani kell a szellemi erőfeszítés­re irányuló magatartásun­kat. Hiszen »-a szocialista építés nélkülözhetetlen felté­tele a társadalom műveltsé­gi színvonalának emelése«, és ez pedig »nélkülözhetet­len feltétele annak, hogy tovább erősödjenek társa­dalmunk szocialista voná­sai«. szinte a szemébe fényképe­ződött. ... nem akarta ő ezt. Föléje térdelt. Masszíroz­ni kezdte a szívét. A Fiú ki­nyitotta szemét — Nincs bajod? — Ne ijesztgessen, pa­rancsnok. — En ijedtem meg. — Hol van? — Eldobtam. — Majdnem megölt, tud- ja-e? Pedigr már megmond­tam magának, hogy szerin­tem itt semmi szükség fegy­verre. Csak nézte és mosolygott. — Mutassa! Nem égette meg a ruháját? A sugárfegyver a ruhát nem sértette fel, dé reaktív erejétől a leomlott sziklafal alatt gőzölögve forrt, fortyo­gott a víz. — Na, látja. Elrontotta a fürdőhelyemet is. — Nem baj. — Nem hát. Ne ideges­kedj, parancsnok. Feküdj ide, nézd, milyen mély az ég. — Vissza kell menni? A parancsnok hallgatott. — Az lehetetlen, hogy nin­csen megoldás. Amikor a Központban voltam, beszél­tem az Equus személyzeté­vel. Hallgattak, így hát, he­lyesebben szólva, en buaél­Ismét Kaposváron járt a »Näradno Kazaliste August Cesarec Varazdin« ... Nem tudom, a varasdi színház tagjai tudnak-e ró­la, tekintik-e valamiféle színháztörténeti előzmény­nek Balogh István uram és színi kompániájának 1827. szeptember 19-i felléptét Varasdon, amikor a várme­gye örökös főispánjának, Monyorókeréky gróf Erdő- dy Kálmánnak tiszteletére az Arany Sasban előadták a Mátyás király választása és koronázása című darabot, »hatalmas magyar tánccal és pompás néma ábrázattal« koronázván a szereplést. Mindezt csak azért idézzük, hogy érzékeltessük fogé­kony, színházszerető embe­rek élhettek régebben is. A varasdi társulat hétfőn este Slawomir Mrozek len­gyel származású író három egyfelvonásosával vendég­szerepeit a kaposvári Csiky Gergely Színházban. A róka és a kakas címmel előadott jelenetek eszmeileg, stílus- beliséget tekintve egységes egészet adnak, ezért is jelöl­hette triptichonnak az egy- felvonásosokat a színlap. Egyetlen, a jeleneteket szin­te helyszínként is összekötő díszletben adták elő a Trip­tichont. A színpadot beborí­tó »rongypázsit« erdei alj­növényzetet éppenúgy asz- szociáltat a nézővel, mint tyúkól környéki tollrenge- teget. Néhány lecsupaszított fa, mintha Beckett Godot- jából... Egy pad a színpad jobb sarkában, rajta püs­pöklilában embernyi . báb. Az első jelenetben »fősze­rep« jut egy tyúkólnak, mely tulajdonképpen »Az én házam az én váram!« szemléletét Idéző polgári lakás is egyúttal: alul kerí­tés. zsebken, dőnyi zöldterü­lettel, , gipsztörpékkel ,— ezeket néha öntözi is Ka­kas, úr —,’az: emeleti szin­ten hálószoba. Tehát még mielőtt a játék elkezdődne a néző máris a mrozeki gro­teszk világba csöppent. Vi­lágos, hogy a célpont ezút­tal is a kispolgári mentali­tás, a beidegződés, a strucc­Barcs fiatal város Nem­csak azért, mert nemrég emelkedett városi rangra, hanem azért Is, mert az itt lakóknak 52 százaléka har­minc éven aluli. Hogy ezek a fiatalok jól érzik-e magu­kat, és iskoláik befejezése után a városban marad­tem. Még tarthatott a sokk, az Equus kalandos útjának hatása. És a kapitány nincs sehol. Nem értem, nem ér­tem ... — Mit kutatunk mi itt . alá j donképpen ? Elcsodálkozott a Fiún. És elgondolkodott. Valóban. Hi­szen nem mondta meg ne­kik. És ők azóta, hogy ide­jöttek, engedelmeskedtek minden parancsának, kutat­tak vele együtt nap nap után. És nem is kérdeztek. Ezt korábban természetes­nek vette. Miért csodálkozik el most? — Azt mondod, megsér­tettelek benneteket ? — Azt. — Igazad van. Megsértet­telek benneteket... Na, most már tényleg öltözz fel. — Visszamegyünk? — A Központba nem. Az űrhajóra. — Mit tervezel, parancs­nok? — Meg kell beszélnünk mindent. — Ez mindjárt más. — De a parancsnokságot nem adom át. — Ki kérte? — Igaz. — Na látja ... na látod... (Folytatjuk.) szemlélet stb. Tor* tükrét látjuk egy életeszménynek és gyakorlatának. A tragikomikus főszerep azonban a Rókáé, »akit« a Szerenád című jelenetben ereje, .ravaszsága teljében látunk. Vörös hajú, gordon- kázó slown ez a Róka, míg leendő áldozata, a Kakas, piros melegítés, pocakos úr, aki »szabályos« életet él fe­leségei körében. A »pipik« azonban vanzódnak a gor­donkazenéhez ... Mrozek kitűnő ismerője a bűnügyi pszichológia áldozattan ré­szének. A Róka, a filozófus című monológjában viszont a gyilkos természetrajzát kap­juk. Morális konfliktustól szenvedő« lényt ismerünk meg, akinek a természet — az isten? — a fajfenntartás érdekében a gyilkolást »írta elő«. (E jelenetben már kö­zépkorú »állat« a Róka.) Meghasonlását hiába tárja fel lelki atyjának, hiába fordul tanácsért, felold o­zásért az egyházhoz — itt válik jellegzetes lengyel művé a darab —, a püspök­lila jelmezes báb néma ma­rad. A hallgatás pedig bele­nak-e, avagy továbbállnak — több tényezőtől függ. Tud­juk, hogy befolyásolja köz- ex'zetüket a lakáshelyzet, a munkalehetőség és nem utol­sósorban az, hogy milyen művelődési, önképzési, szó­rakozási lehetőségeket ta­lálnak. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága csütörtö­ki ülésén tárgyalja a város ifjúsága művelődésének helyzetét, s azt, hogy milyen feladatok adódnak a műve­lődési lehetőségek szélesíté­sében, tartalmának javításá­ban. A városban az elmúlt tíz évben a közművelődési he­lyiségek, intézmények száma .— a feltétélek nem fejlőd­tek az ifjúság létszámának növekedésével arányosan. Sajnos, az anyagi eszközök koncentráltabb felhasználá­sa továbbra is akadályokba ütközik. Mindehhez tegyük hozzá, hogy az életmód, az iskolázottsági szint jelentő­sen befolyásolja a kulturált szórakozás, a művelődés iránti igényt. Ilyen szempon­tok figyelembevételével ké­szült el Barcson az éves köz­művelődési terv. Lényeges cél a közműve­lődés szempontjából a fia­talok olvasóvá nevelése. En­nek egyik akadálya koráb­ban az volt, hogy a barcsi iskolákban — könyvtáros híján — feldolgozatlan, hasz­nálhatatlan ' . könyvtárak voltak. Kísérletképpen ösz- szevonták az iskolai és a városi könyvtárakat; az ál­talános iskolásokkal szak­képzett gyermekkonyvtáro- sok foglalkoznak. Másik tmtaa kár*» a egyezés'!? Miközben a No- bucco rabszolgakórusát hall­juk, Róka úr berzenkedve az eleve elrendelés elve el­len készül a véres tettre. A harmadik jelenetben — Rókavadászat a címe ,— már fajtájának egyetlen példánya ő maga is áldozat. A horvát társulatnak ezt a mrozeki ujjgyakorlatot si­került a legtörténelemköze- libbé tenni : társadalomfor­ma váltás utáni helyzetkép ez. A belső ellenség keresé­se közben »hőseink« megfe­ledkeznek a külső fenyege­tésről. Groteszk a hangvétel, a stílus, de megszenvedett igazság áll fókuszban... Petar Vécék dinamikus, nagyszerű játékká szervezte a Triptichont. A színészgár­da érzi, érti ezt a játékstí­lust. Olyan egyéniségek áll­nak Petar Vécék rendelke­zésére, mint a mindenkori Rókát alakító lvica Plova- fiovic — tavaly Trigorint játszotta a Sirályban —, a társulat legérettebb művé­sze, Tomislav Lipljin, vagy Biserka Fatur, Nikolaj Po- povic, Cedomir Vujic, Du­sán Dakula, Vesna Stilino- vic, Vlatko Matanovic. Va­lamennyien jól szolgáltáK az ügyet. A befogadást szinte kilencedik színészként köny- nyítette meg a szinkrontol­mácsi szerepre vállalkozó Gyúrok György, a délszláv szövetség titkára, aki egyébként műfordítóként is helytállt. , ...... Lesko Laszlo munkahelyeken végzett köz­művelődési tevékenység. A kisebb munkahelyi csoport­nak meghatározó szerepe van az egyes dolgozók kulturális érdeklődésében is. Ha a munkahely vezetőjének si­került olyan légkört terem­tenie, amelyben mindenki úgy érzi, hogy fontos szá­mára a szakmai önképzés, majd később egy bizonyos műveltségi szint megszerzé­sé, akkor mindez komoly ösz­tönzésnek számít. Az idei üzemi közművelődési tervek konkrétabbak, mint a koráb­biak voltak. A művelődési központ lá­togatóinak zöme fiatal, ösz- szehaso ralit va a hasonló tí­pusú településekkel, kiderül, hogy a megyei átlagnál jobb művelődési és szórakozási feltételeket teremt a fiata­loknak. Jó a kapcsolata az üzemekkel, az intézmények­kel. Evente szervez vetélke­dőket szocialista brigádok­nak; rendezvényeket, kiállí­tásokat »visz ki« az üze­mekbe. A könyvtár olvasói­nak? száma 1815, ebből 1396 harminc éven aluli. Jól föl­szerelt könyvtára van a szak- középiskolának és a szak­munkásképzőnek is. A fiatal városban a köz- művelődési tevékenység tö- kulcskérdés. Ennek érdeké- megmozgalommá szervezése ben a társadalmi szervek se­gítségére, még jobb együtt­működésére van szükség. Uj putri P. L. Sz. M. Telextanfolyam Hazánkban a Budapesti Posta Központi Távíró Hivatala az egyetlen, ahol telexkezelőknek indítanak tanfolyamok A hét minden napján különböző vállalatok telexkezelői ülnek a gépek elé a Városház utcai tanteremben. Egy fiatal város ifjú lakói Együttműködés a közművelődés javításáért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom