Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-19 / 91. szám

A városépítőket hagyják dolgozni Interjú Kardzsali főépítészével Kardzsali Kaposvárnál ki­sebb, gyorsan fejlődő me­gyeszékhely. Házai, épület- együttesei nagy és gyors változások nyomait hordoz­zák. Belvárosa egymást sű­rűn váltó építészeti elképze­lésekről tanúskodik. A vá­rosépítés 1944 után kezdő­dött. Az új Kardzsali ap­rócska településből lett hir­telen középváros. Van en­nek a gyarapodásnak több szép, időt álló szülötte, és megtalálhatók azok a rideg épülettömbök is, amelyeket ma már nem építenének föl. Ennek a folyamatnak nye­resége, hogy az új város le­vegősen, épült, a széles ut­cák és a terek szinte csábí­tanak a sétálgatásra, a sok fa és a sok zöldterület nyu­galmat sugároz. Veszteség, hogy a régi településből ke­vés maradt — az sincs va­lami jó állapotban :—, így Kardzsalit semmi sem kü­lönbözteti meg Kelet-Európa hasonló városaitól, eltűnt belőle a Balkán sajátos stí­lusa, hangulata. Mi lehet ilyen adottságok között a mai építészek fel­adat^ hogyan fejlődik to­vább testvérváf ősünk? Ru­men Galov, Kardzsali főépí­tésze válaszolt kérdéseink­re. — A régi városból ma már többet megmentenénk, saj­nos nem tudjuk visszafor­gatni az időt. Így azt ment­jük, ami még menthető. Ezekben az években jutot­tunk el oda, hogy elképzelé­seinket valóra válthatjuk, restauráljuk az öreg háza­kat. A múzeum és a galéria már régebben elkészült, a következő lépés pedig az, hogy egy építészeti, népraj­zi rezervátumot csinálunk a város régi szívében. Azt is tÿÿôinâsul kell vennünk, hogy Kardzsali.. nagyon ki- qsfjVolt, itt 3$4ncsenek olyan értékes műemlékek, mint Bulgária történelmi városai­ban. Korábban ezzel indo­kolták a szakemberek azt, hogy lebontottak sok régi utcát. Most már tudjuk, hogy nemcsak à kiemelkedő építészeti remekek érdeke­sek, hanem a minket meg­előző kor egyszerű emlékeit is meg kell őriznünk a kö­vetkező generációknak. — Miként hangolják össze ma az új építkezé­seket és a rekonstrukciót? Magyar filmek külföldön Francia, NSZK -beli és olasz fesztiválokon szerepel­nek magyar filmek a követ­kező napokban. A nagy ha­gyományú oberhausend nem­zetközi rövidfU mfesztiválon Mész András »Távolban egy bíbor vitorla-“, Fehéri Ta­más »Protokoll szerint« és Szirtes András »Hajnal« cí­mű alkotása képviseli a ma­gyar filmgyártást. Itt leg­utóbb 1978-ban Gyarmathy Lívia »Kilencedik emelet« és Jankovics Marcell »Küz­dők« című művét nagydíjjal tüntették ki. A franciaországi Auxerre- ben az ugyancsak a jövő hé­ten megtartásra kerülő nem­zetközi sporfilmversenyen bemutatják Borsody Ervin »XXV. öttusa vb, Buda­pest«, Domokos Attila »Haj­lékony szárnyakon«, Kis József »Jóga« és Különíts Ilona »Ovis olimpia« című filmjét. Az olaszországi St. Vin- cent-ban április 20-tól, va­sárnaptól egy hétig ugyan­csak sportfilmfesztivált tar­tanak, ahol Csőke József »Szálló« és »Kesztyűközei­ben«, valamint Domokos Attila »Hajlékony szárnya­kon« című alkotásai szere­pelnek magyar versenyl'ilm- kea*, — A megmaradt régi ut­cákban már nem bontunk, csak különálló és valóban értéktelen régi házak tűn­hetnek el. A foghíjakat úgy építjük be, hogy az, új ház szervesen illeszkedjék a ré­giek közé. Az új lakóépüle­tek pedig »szűzterületre-« kerülnek, az új városrész az Arda folyón túl a régi Kardzsalival szemben épül föl. Ezek az új lakótelepek jelentik ma az építőművé­szeknek a legnagyobb gon­dot. Az anyagi lehetőségek korlátozzák a tervezők el­képzeléseit, a mennyiség háttérbe szorítja az esztéti­káit — Ebből nincs kiút? — Szerintem hibázik az az építész, aki meg sem pró­bálja, hogy megkeresse a lehető legjobb megoldást és azt mondja: házgyári ele­mekből lehetetlen szép kör­nyezetet teremteni. Annyi bizonyos, hogy igen nehéz az igényes tervező munkája. Nehezítik a dolgát rajta kí­vül álló tényezők, de a pa­nel valóban fantáziát elnyo­mó tulajdonságai is. Ezek a nehézségek ' részben leküzd­hetők. Amit egy-egy panel­ház merev függőlegeseivel és vízszinteseivel veszítünk, azt pótolni lehet egy egész városrész harmóniájával, olyan ügyes megoldásokkal, amelyek »eldugják-« a tömb­házak hibáit. Színekkel, szobrokkal, fásítással, a pa­nel apróbb és könnyen ki­vitelezhető változtatásai­val és sok mással nagyon szép eredményeket lehet el­érni. — Sikerül is? — Néha bizony kesergek, hogy miért nem lettem csatornaépítő mérnök, akkor a munkáimat eldughatnám a föld alá, hasznos dolgokat csinálnék, és nem lenne lel- kiismeret-furdalásom, ha va­laminek a külső megjelené­se szándékaim ellenére nem jól sikerült. Viszont nagyon örülök, amikor szép ered­ményt hoz a kemény mun­ka. Ezekért a sikerekért ér­demes a mai körülmények között építésznek lenni. Per­sze szívesen élnék száz év múlva is, mert úgy gondo­lom, addigra a szükség és a lehetőség — legalábbis az építészetben — összhangba kerül. Mivel még nem talál­ták föl az életelixírt, ma­gunk helyett a következő nemzedéknek kell biztosíta­ni a teret anra, hogy a mai­nál szebbet alkothasson. Ezért olyan elképzeléseket dolgoztunk ki, melyek a jö­vőt is szolgálhatják. Nagy üres helyeket hagyunk az Tudod, egyszer a dombte­tőn feküdtem, a fűben, ha­nyatt, körülöttem szélgyerek futkosott, majd egy iramo- dással kölyök felhőket ker­getett az égen. Azt hiszem, Ősz volt. Biztos, hogy ősz volt, mert a fűszálak szára­za n simultak a tenyerembe, a közeli erdőszélen szemér­mesen kitárulkozó bokrok meg csöndesen jelezték: el­múlott a nyár ... Csak a le­velek, a fölém hajló fa le­velei csaptak be: a rajtuk lévő néhány sötét foltról azt gondoltam, hogy ár­nyék . ■. Lent, a völgyben fáradtan álltak a házak ... Érzed a szavak lüktetését? Erről verset kellene írni, valahogy így­■ Lent a völgyben fáradtan álltak a házak, ereszüket mélyre húzta a szegénység, némelyikét az alázat... Csak lennék költő! De így is igaz, hogy ereszüket mély­re Húzta a. szegénység ... Ott születtem. új telepeken. Ügy helyezzük el ezeket, hogy ott később olyan épületeket lehessen fölhúzni, amelyek illeszked­nek a maiakhoz. így a vá­rost a minket követő gene­ráció rombolás nélkül épít­heti tovább, és a mainál sokkal szebb, fantáziadúsabb házakkal egész városrészeket tud majd javítani, »nemesí­teni«. — Mi az, amiben a ma mérnöke is tökéletesen megvalósíthatja a mai kor leghaladóbb építészeti elképzeléseit, s ezzel kife­jezheti önmagát is? — Szerencsére ilyen mun­ka is van. Nálunk a város vezetői tisztelik a szakem­bereket és hagyják őket dol­gozni. A Kardzsalihoz köze­li hatalmas mesterséges tó mellett üdülőtelep épül majd. Ennek tervezésekor ki­csit sem kell ellentmondani önmagunknak, s csak tő­lünk függ, hogy szép, avagy elrontott lesz-e az üdülő­körzet. Fontos ez sok dolog miatt. A szép kis házakkal nevelhetjük a mai családi- ház-építők ízlését — szük­ség van rá, mert a közízlés nem túl fejlett. Jól használ­ható, az emberek regenerá­lódását szolgáló szabadidő- központot létesíthettünk. És az építészt is segíti ez az örömteli munka abban, hogy ne fásuljon el, tudása legjavát adja, teljes ember­ként élhessen. — A város, a városépí­tők és a városlakók hely­zete szorosan ' összefügg, kölcsönösen hatnak egy­másra. Összességében mi­ként ítéli meg ezt a hely­zetet? — Sohasem vagyok elége­dett, mert látom a mai vá­rosfejlődés hibáit. De tudom, hogy végső soron rajtunk áll: mivé fejlődik városunk, az építészek tehetségétől függ az említett anyagi adottságok közötti legjobb megoldás kiválasztása. Ezért derülátó vagyok. Hozzá nem értők nem akadályozzák a munkánkat. A tömegek igé­nyeit, életét ismerve dolgo­zunk, és a magunk módján igyekszünk segíteni abban, hogy gazdagítsuk, javítsuk életformájukat. Igyekszünk olyan várost építeni, hogy ne kelljen megtagadnunk. A néha-néha megfogalmazott keserű szavak ettől persze még igazak maradnak. De sokkal nagyobb baj lenne, ha meg sem fogalmaznánk őket. Tudod, _ hogy mi a sze­génység? A Lelket és testet nyomorító szegénység? Csak az értelmező szótár­ból tudod. Jó is ez így. Ta­lán ... Emlékszem a vastag zsúp- tetőkre. Nem voltak repre­zentatívak, mint a mostani­ak a Balaton mellett. Iga­ziad voltak. Tető volt a fe­jünk fölött: védett melegtől, a hótól, az esőtől — takar­gatta a szegénységünket. S ha mégis beazott, edényt tettünk az esócsöppok útjá­ba ... Es az ablakok! Csak töre­dékei voltak a mostani ab­lakoknak, de telenként mus­kátlit neveltek. A mai ab­lakokban nem fér el a vi­rág ... Muskátli? Az már nem is virág ... Jaj, míg el nem felejtem: pár héttel ezelőtt arra kér­ted a mamádat, süssön ne­ked prószát. Kukoricaliszt­ből prószát. összerándult akkor a gyomrom. pedig csak néhány év múlva le­szek negyvenéves... Ne­ked hiLeinany a kukoriet­Luthár Péter Levél lányomnak Megelőzés és utógondozás A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete Somogybán Fontos szerepet töltenek be a gyermek- és ifjúságvé­delemben a társadalmi szer­vezetek: az állami feladatok végrehajtását gondos mun­kával segíti a Vöröskereszt. E szervezet értékelte az V. kongresszus óta eltelt idő­szakiban végzett — szélesebb értelemben vett — család­védelmi munkáját. Sokan, ha meghallják e fogalmat: gyermek- és ifjúságvédelem, arra gondolnak, hány és hány kiskorú kénytelen in­tézetben felnőni, mert az otthoni környezet nem biz­tosítja számára személyisé­gének harmonikus kibonta­kozását. Sokrétű feladat a gyermek- és ifjúságvédelem; pedagógiai, jogi, egészség- ügyi és szociális tennivalód kát jelent az összehangolt gondoskodás. A gyermek ne­velése, ellátása, munkába állítása, testi és szellemi fejlődésének szavatolása mellett a szülők körében végzett felvilágosító és ne­velő munkával párosul. És nemcsak a vér szerinti szü­lők helytelen szemléletét, életmódját kell formálni, hanem azokat is föl kell ké­szíteni a gyermekek nevelé­sére, akik gondozóként áll­nak a kiskorúak mellé ak­kor, amikor rájuk van szük­ség. Néhány adat csupán an­nak érzékeltetésére, hogy szám szerint hány és hány gyerek szorul ma Magyar- országon jól szervezett, ál­lamilag irányított és a tár­sadalmi szervezetek útján támogatott védelemre. Az állami gondozottak száma mintegy harminchatèzer, a veszélyeztetett környezet­ben élőké százezer. Hivatá­sos pártfogói felügyelet alatt ötezer kiskorút tartanak nyilván, rendszeres nevelési segélyben tízezren részesül­nek. Ezek az adatok csupán irányt mutatóak, hiszen na­gyon sok még a felderítetlen eset. Társadalmi feladataink végrehajtásában fontos sze­rep hárul a családokra. Épp ezért fontos, hogy a gyer­mek- és ifjúságvédelem mellett az eddigieknél még hatványozottabban foglal­kozzunk az alkoholizmus el­leni küzdelemmel, a dohány­zás egészségkárosító hutásá­nak csökkentésével, az egészséges életmódra neve­léssel. A Magyar Vöröske­reszt országos vezetőségének 1978-ban kiadott határozata telhívta a figyelmet a ta­nulóifjúság családi életre való felkészítésének szüksé­gességére, fontosságára, a gyermekek egészséges élet­módjának kialakitására. Ez a határozat is mutatja, hogy egyre inkább a megelőzés kerül előtérbe. Emellett az utógondozásnak van fontos szerepe abban, hogy a gye­rekek mielőbb megtalálják helyüket a társadalomban, a munkahelyen. A megelőzés prósza. Nem ettem a süte­ményedből. Az előbb azt írtam, hogy az ereszeket mélyre húzta a szegénység. ’ így volt ez ré­gen — néhány évtized már azt jelenti, hogy régen? —, és így van most is. A mi akkori szegénységünk igazi volt: a társadalom szegé­nyei voltunk. Ha most — mint én láttam nemrég — használt zoknit, félig üres egy családi asztalon fél pár pálvnkásüveget és egy kony­hakést találsz néhány falat száraz kenyér és nyers hús mellett, tulajdonosuk nem a társadalom, hanem a maga szegénye. Hogyan is kezdtem? A dombtetőn feküdtem ... Lá­tod, ha. költő lennék, ebből is verset lehetne — kellene — írni. Talán igy: A dombtetőn feküdtem a fűben hanyatt, körülöttem szélgyerek futkosott, majd felhőket kergetett az égen: álmaimat. Igen, verset kellene Írni, hiszen csodálatos volt ak­kor az ősz. Talán a legszebb I ősz, amire emlékszem. Faéwi József \ hatékony eszköz ahhoz, hogy csökkenjen az állami gon­dozottak száma. A tömegszervezetek mel­lett fontos feladatuk van az üzemeknek, vállalatoknak, szövetkezeteknek. Család­pótló lehet az a szocialista brigád, amelyik szívvel és nagy törődéssel igyekszik egyengetni a kiskorú értel­mi és érzelmi fejlődését. A fiatalkorúak társadalmi be­illeszkedésében, a rehabili­tációban is nagy segítséget nyújthatnak. A Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyárának közössége a Vö­röskereszt üzemi szervezeté­vel együtt segíti a kiskorú­akat: évente mintegy hatvan fiatalkorúnak biztosítanak munkahelyet, közülük töb­ben a gyárban is maradtak. A munka mellett ezek a fiatalkorúak elvégzik a nyolc általánost, szakmunkáskép­zőben tanulnak tovább. A mezőgazdasági üzemek közül kiemelkedő segítséget nyújt a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézetnek az itt lgkók munkára nevelésében a toponári termelőszövetke­zet: évente mintegy három­Évről évre emelkedik a balesetet szenvedő gyerekek száma: legtöbbjük a közle­kedés áldozata,, ám sokan kerülnek kórházba otthoni sérülés miatt is. Kétnapos tudományos tanácskozás kezdődött tegnap Kaposvá­ron, a megyei könyvtárban azoknak a tapasztalatoknak az összegezése céljából, ame­lyek a gyógyító és utógon-' dozó munkában felhalmozód­tak azokban a kórházakban, ahol kiemelten foglalkoznak a gyermekek műtéti kezelé- séveL. A magyar gyermekor­vosok, ideg- és elmeorvosok, az idegsebészek, a gyermek- sebészek társasága hívta össze a somogyi megyeszék­helyre a kétnapos tudomá­nyos tanácskozás résztvevőit. Dr. Paraicz Ervin, a gyer- mekneurotógiai, pszichiátriai és idegsebészeti szekció titkára azt is elmondta, hogy azért rendezik Kaposváron a tudományos ülést, mert a megyei kórházban elisme­résre méltó munka folyik a sérült gyerekek műtéti ke­zelésében. Magyarországon jelenleg nincs olyan különálló inté­zet, melyben a sérült gyere­kekkel foglalkoznak: műtéti kezelésük azokon az osztá­lyokon történik, melyeken a felnőtt betegeké. ezer órát dolgoznak a fia­talkorúak a tez-ben. közülük sokan megszerették a me­zőgazdasági munkát. A vé- sei termelőszövetkezetet is példaként állíthatjuk, itt ta­nulmányi szerződést kötnek az állami gondozott gyere­kekkel. A Somogy megye: Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat, a SAÉV, a cukorgyár, a húskombinát is szívesen vesz föl állami gondozott fiatalokat. Javult a megyében a meg­előző munka. Ennek bizony­ságául csupán egy adat: az állami gondozásba vett gye­rekek száma hatvankettővel csökkent, ez háromszá­zalékos javulást mutat az előző évekhez képest. Ugyan­akkor nőtt a pártfogói fel­ügyelet alatt állók száma. A Vöröskereszt megyei vezető­sége határozatba foglalta a megelőző és utógondozói munka egységének további erősítését, az aktivisták to­vábbképzését, valamint céLul tűzte, hogy a jövőben ki­emelten foglalkozzanak a fogyatékos gyerekekkel. A balesetet szenvedő gye­rekek zöme agysérüléssel kerül kórházba. A kétnapos tudományos tanácskozás leg­több előadója e témával foglalkozik. A sérült ideg­rendszerű gyerekek utógon­dozása, rehabilitációja a má­sik fontos tárgya az előadá­soknak. A tanácskozást a szekció titkárának rövid köszöntője, majd dr. Nemes Tihamér megyei kórházi főigazgató megnyitója vezette be. Ezt követően délelőtt öt előadás hangzott el. A hozzászólások után kaposvári előadó re­ferátumára is sor került: dr. Kopa János, a megyei kórház osztályvezető főorvo­sa a műtéti kezelések ta­pasztalatairól számolt be. Délután többek között dr. Kósik Gyula, dr. Szép Er­zsébet kaposvári és dr. Ka­szás Tibor siófoki orvosok tartottak előadást. A ma záruló tudományos tanácskozásra huszonkilenc orvos készült előadással, beszámolóval; ma *kerekasz- tal-megbeszéléssel fejeződik be a program. H. B. SZŐNYEGEK SOPRONBÓL A Soproni Szőnyeggyár a hagyományos, ún. szőtt velúrsző­nyeg (gépi perzsa) mellett tűzött szőnyegeket is gyárt. Ter­mékük felét szőnyegpadlóként, elsősorban az építőiparnak készítik. 1980-ban három és fél millió négyzetméter sző­nyeg gyártását tervezik. Sérülések a gyermekkorban Tudományos tanácskozás Kaposváron

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom