Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

Folytatódtak a jelologyulesek Banhzadr kijelentette: Washington fölrúgta a titkos egyezményt (folytatás az 1. oldalröt) Pest megye 18. számú vá­lasztókerületének lakosai a Csepel Autógyár Művelődési Központjában tartották meg jelölőgyűlésüket. A gyűlésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára, Cservenka Ferenc- né, a Pest megyei Pártbi­zottság első titkára és Mon­dok Pál, a megyei tanács el­nöke is. Dékány Sándor, a Hazafias Népfront ráckevei bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, majd Raffai Béla, a rácke­vei járási hivatal elnöke szólt az ország, a megye és a járás1 fejlődésének ered­ményeiről, és a XII. kong­resszus határozataiból adódó feladatokról. Ezután Barna Lajos, a HNF Pest megyei Bizottságának elnöke java­solta a jelenlévőknek, hogy Gáspár Sándort jelöljék a választókerület országgyű­lési képviselőjének. Több felszólalás után a gyűlés részvevői egyhangúlag elfo­gadták a javaslatot. Gáspár Sándor köszönetét mondott az iránta megnyilvánuló bi­zalomért, * • • Nógrád megye 2. számú országgyűlési választó kerü­letének lakosai csütörtökön a Salgótarjáni öblösüveggyár Kossuth Lajos művelődési házában tartották jelölőgyű­lésüket. Jelen volt Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, Géczi János, a Nóg­rád megyei Pártbizottság el­ső titkára és Hoffer István, a megyei tanács elnöke. Az ország és a szűkebb pátria — Nógrád, illetve Salgótar­ján — felszabadulás utáni újjászületéséről, eredményei­Merénylet Rómában Két ismeretlen fegyveres csütörtökön Rómában, a nyílt utcán vállon lőtte kec­eli Turce vatikáni török nagykövetet. A támadás al­kalmával a török diplomata kísérője is megsebesült. 1977 júniusában Karim Tahának, Törökország akko­ri vatikáni nagykövetének életét oltotta ki fegyveres merénylők golyója. Azt a merényletet az örmény tit­kos hadsereg elnevezésű ter­rorista szervezet követte el, s feltehetőleg ugyanez a szervezet áll a mostani me­rénylet mögött is. ről Géczi János szólt. Beszé­de végén javasolta, hogy Brutyó Jánost jelöljék a vá­lasztó kerület országgyűlési képviselőjének. A javaslatot a hallgatóság tapssal fogad­ta és egyhangúlag megsza­vazta. Ezután Brutyó János kért szót és megköszönte a választópolgárok bizalmát. • » • Debrecen 1-es számú vá­lasztókerületének mintegy 500 képviselője a ruhagyár­ban gyűlt össze. Acs István, a városi tanács elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, majd Balogh Mihályné, a ruhagyár pártbizottságának titkára beszélt azokról a változásokról, amelyek az utóbbi 5 évben gazdagabbá, szebbé tették a debreceniek és az 1-es számú választó- kerületben élők mindennap­jait. Beszéde végén javasol­ta, hogy Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét válasz­szák meg az 1-es számú .vá­lasztókerület . országgyűlési képviselőjelöltjének. Heten szólaltak fel, s valamennyi­en támogatták a javaslatot, majd a résztvevők egyhangú­lag megszavazták Kállai Gyula jelölését. A bizalomért a jelölésért végül Kállai Gyula mondott köszönetét. Titkos egyezmény volt Irán és az Egyesült Álla­mok között a túszügy ren­dezéséről, de ezt Washington fölrúgta — közölte csütörtö­kön Abol Hasszán Baniszadr iráni elnök az Aszahi Sim- bun című japán lapnak adott nyilatkozatában. Az elnök azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a túszkér­dés ürügyén meg akarja semmisíteni az iráni forra­dalmat. Baniszadr közölte még, hogy iráni részről meg akar­ták javítani a Teheránban őrzött amerikai diplomaták életkörülményeit, de az amerikai szószegés ezt is megakadályozta. Washing­ton ugyanis nem tartotta be azt a korábbi ígéretét, hogy nem akadályozza a volt sah bűnös tevékenységének ki­vizsgálását. Saját szerepéről szólva az elnök kijelentette: ha Carter nem tudta megakadályozni Kissinger volt amerikai kül­ügyminisztert abban, hogy Egyiptomba küldje Reza Pahlavit, akkor neki sem te­het szemrehányást azért, mert nem tudta rábírni az »iszlám diákokat" a túszok szabadonbocsátására. Maga Baniszadr, mint már több­ször leszögezte, kezdettől fogva ellenezte az amerikai diplomatáit fogvatartását Ha az Egyesült Államok nem tesz semmit Irán ellen. a túszoknak nem lesz bajuk — fejezte be nyilatkozatát az iráni elnök. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter csütörtökön felhívással fordult valameny- nyi iszlám kormányhoz, sür­getve, hogy nyújtsanak se­gítséget az iraki hatóságok által letartóztatott Szajed Mohamed Bakr Szadrnak, az iraki síiták vallási veze­tőjének kiszabadításához. A bagdadi kormányhoz közel­állónak tartott Al Vatan al Arabi Párizsban megjelenő arab nyelvű lap csütörtökön olyan értesülést közölt, hogy a főpapot néhány nappal ez­előtt Bagdadban halálra ítélték és kivégezték. Csütörtökön az iráni Ahwazban kivégeztek négy embert, azzal a váddal, hogy Irak megbízásából szabotázs­akciókat követtek el iráni olajberendézések ellen — közölte a teheráni rádió. Gandhi Zimbabwe ünnepségein Indira Gandhi is részt vesz Zimbabwe függetlenségi ünnepségein. A képen megérkezé­sekor (jobbra) Robert Mugabe miniszterelnökkel, (balra) Canaan Banana elnökkel. KÍNA Változó utcanévtáblák Nemrég több pekingi ut­ca új nevet kapott. Például a szovjfet nagykövetséghez vezető »RevizionizmuK-el- lenesség utcája«, amely 1967- ben, a kulturális forradalom idején, a szovjetellenes pro­vokációk tetőzésekor kapta ezt a nevet. Egy másik át­keresztelt utcát eddig az -•Lmpenalizmns-ellenesség utcájának" hívtak, — itt jó- néhány nyugati külképvise­let található. Kellemetlen emlékek A Pefcingben dolgozó dip­lomaták, újságírók úgy vé­lik: az utcanév-csere része annak az igyekezetnek, hogy megszabaduljanak a kultu­rális forradalom maradvá­nyaitól. A táblák fölöttébb kellemetlenül emlékeztetnek azokra az időkre, amikor Londont, és Párizst ellensé­ges imperialista állam fővá­rosaként emlegették a hi­vatalos szövegekben. Hiszen ma már félig-Tneddig szö­vetségesként néznek ezekre az országokra, ahonnan Schneider—Crusot-gyárt- mányú légelháritó rakétá­kat, vagy a hadirepülőgé­pekhez Rolls-Royce motoro­kat rendelnek. Érdekes ezzel kapcsolat­ban az APP francia hírügy­nökség értékelése: a mai pe­kingi vezetés már másként néz a -revizionizmuera-, mint a kulturális forrada­lom idején. Teng Hsziao- ping példáiul sohasem a szovjet gazdaság-vezetést, vagy a belpolitikát, hanem mindig Moszkva nemzetközi szerepét, külpolitikáját tá­madja. A máiriszteretaölk- helyettes neve egyébként minden eddiginél többször bukkan fel a sajtóban és a rádióban. A külföldi lapok szinte csak öt idézik. Egy vizsgálat hátlere Persze, a külpolitika idő­szerű problémái, bármilyen fontosak is, a pekingi hét­köznapokban sokszor máso- iik helyre szorulnak a ha­zai témák mögött. Ezek kö­zött a legtöbbet vitatott egy egyelőre bizalmas pártdoku­mentum — a párt fegyeimi- és ellenőrző bizottsága ugyanis befejezte a vizsgá­latot a kulturális forrada­lom alatt elkövetett tör­vénysértésekről és bűnök­ről. A vizsgálati jelentés szerint felelősségrevomás- soroaat következik, másszó­val jónéhány politikai perre számíthatunk Pafcingbeti az elkövetkező időben. Mostanáig csak két “-el­lenforradalmi klikk« meg­büntetéséről volt szó. Az első: Lin Piao egykori hon­védelmi miniszter és cso­portja, a másik: a »négyek bandája«, élén Csiang Csdng asszonnyal, Mao özvegyével. Most viszont újabbak is szerepelnek, például a »kis négyek banája«. Ez a leg­felsőbb pártvezetőségbői nemrég kiebrudalt »cso­port«: Css Teng-kuj és a nemrég még befolyásos Vang Tung-hszing, aki ere­detileg Mao testőrségének parancsnoka volt. A jelen­legi vezetés megbízásából ő tartóztatta le Csiang Csing asszonyt es társait, i e* utóbbi szerepét honorálták mostanáig PB-tagsággal, párt-alelnökséggel.) A Vang Tung-hszing elleni vádakról Hongkongban — ahol min­den pekingi titok »kiszivár­gott hűiként« előbb jelenik meg —, azt mondják, hogy ezekben csaík mellékes ügy Liu Sao-csi volt államelnök »likvidálása«, vagy az álla­mi pénzek herdálása. A fő vád : puccskísérlet szervezé­se a jelenlegi pártvezetés megbuktatására. Hua és Teng csatája Ez persze fölöttébb óvatos fogalmazás. Megkerüli ugyanis azt a lényeges kér­dést, hogy a jelenlegi párt­vezetés egésze, vagy egyes személyek ellen irányul-e Vang és társai terve. Azaz Hua Kuo-íeng, vagy Teng Hsziao-ping volt-e a cél­pont. A Hua és Teng közötti el­lentétről már jó Ideje be­szélnek. Sokan azt jósolják, hogy bár Teng 1986-ban »nyugdíjba akar vonulni idős kora miatt«, előbb még megkísérli visszaszorítani Huát. Teng ma kétségtelenül a »négy modernizálás« ve­zéralakja. A korszerűsítés egyik alapfeltétele viszont az, hogy el kell tüntetni a kulturális forradalom utolsó nyomait. G- M. Bandung eszméi Két és fél évtizeddel ez­előtt, 1955. április 18-án kez­dődött meg az indonéziai Bandung városában — In­dia, Indonézia, a Kínai Nép- köztársaság, Burma, Pakisz­tán és Ceylon (mai neve: Sri Lanka) kezdeményezésé­re — 29 ázsiai és afrikai or­szág állam- és kormányfői­nek első csúcsértekezlete. Fontos esemény volt ez az egy hétig tartó tanácskozás: az imperialistaellenes, gyar­matosítás-ellenes küzdelem azóta történelmi jelentősé­get nyert állomása. Az értekezlet összehívása mindenekelőtt azt a hatal­mas változást tükrözte, amely számos ázsiai és af­rikai országban a második világháború után végbe­ment. Sokan ekkor léptek a nemzetközi diplomácia színpadára. Másrészt a talál­kozó résztvevői 1,4 milliárd embert képviseltek, a Föld akkori lakosságának több mint felét. Így állásfoglalá­suk, kiállásuk a békés egy­más mellett élés mellett érthetően világpolitikai je­lentőségű volt. És az is ma­radt — hiszen a népek és nemzetek egyenjogúsága, a területi sérthetetlenség, a szuverenitás, a kölcsönös ér­dekeken alapuló együttmű­ködés. a vitás kérdések. tár­gyalások útján történő ren­dezése napjainkban is érvé­nyes célkitűzés ** álla­mok közti kapcsolatokban. Ugyanúgy, mint az erőszak­ról, s a más országok bel- ügyeibe való beavatkozásról lemondás. Az értekezlet hatalmas lendületet adott a nemzeti felszabadító mozgalmaknak. Azóta megváltozott a világ: a gyarmati rendszer szét­hullása után a kolonialista iga lerázása helyébe a gaz­dasági függetlenségért, a társadalmi haladásért folyó küzdelem lépett. Bandung és a gyarmatositás-ellenes harc szoros kapcsolata magyaráz­za, hogy az 1955-ös találko­zó befejezése —r április 24. — külön is ünnep: a gyar­mati ifjúság napja. Szoros összefüggés áll fenn a 25 évvel ezelőtti csúcsta- lállwzó és az el nem kötele­zett államok mozgalma kö­zött: ez vitte tovább, mint­egy intézményesített formá­ban kiteljesíive a bandungi eszméket. Az ENSZ munká­jában, a világpolitikai fo­lyamatok alakításában egyre fontosabb szerepet játszó or­szágcsoport tevékenysége is azt tükrözi, hogy Bandung tanulsága, a különböző tár­sadalmi országok imperia- listaellenes harcának közös érdeke, a békés egymás mel­lett élés érvényesülésének töretlen szükségszerűsége napjainkban is hat. A független Zimbabwe Péntekre virradóra új tag­gal bővült az afrikai orszá­gok közössége: az egykori Rhodesiából független Zim­babwe lett. Ezzel véget ért a 85 éves brit gyarmati ura­lom, illetve a legutóbbi 15 évben a fehértelepesek gya­korolta önkényuralom. A több nemzedéken át az or­szágban gyökeret vert fe­hértelepes kisebbség — mindössze 250 ezer ember — á gyarmati évtizedek alatt is, különösen pedig amióta egyoldalúan kikiáltotta Rho­desia függetlenségét, kegyet­lenül elnyomta és kizsák­mányolta a fekete többsé­get, mintegy hatmillió em­bert. A fehértelepesek kísérlete, hogy a szomszédos Dél-af­rikai Köztársaságban meg­honosodott faji megkülön­böztetés rendszerét némi módosítással átültessék Rho- 'desiába, már a hatvanas évek elején kiváltotta a fe­kete lakosság politikai ellen­állását. Élharcosait, Robert Mugabét és Joshua Nkomót a gyarmati hatóságok majd egy évtizedre börtönbe ve­tették, híveiket — a többsé­gi uralmat követelőket — pedig sokféleképpen üldöz­ték. Miután az Ian Smith vezette fehértelepesek 1965- ben önkényesen bejelentet­ték elszakadásukat a brit anyaországtól, még jobban kiéleződött a helyzet. A faj­üldöző rendszer ellen hozott megfelelő ENSZ-szaíikció- kat a nyugati multinacioná­lis nagyvállalatok módszere­sen kijátszották s ezért, a Zimbabwe Hazafias Frontba egyesült két fejszab'adítási szervezetnek nem maradt más választása, mint hogy 1972-ben meghirdesse a fegyveres- harcot. A volt portugál gyarmatok — Angola és Mozambik — függetlenné válása nagyot lendített a zimbabwei sza­badságharcosok ügyén. Az évtized végére a gerillák a falhoz szorították a fehérte­lepes rendszert, amely ez év elején kénytelen volt be­leegyezni a többségi ura­lomba. A márciusban, rende­zett első szabad választáso­kon a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Ünió (ZANU) sze­rezte meg a mandátumok döntő többségét. Vezetője, Robert Mugabe lett, az or­szág miniszterelnöke. Programja és első intéz­kedései józan mérsékletről tanúskodnak. Maradásra és együttműködésre szólította fel a fehértelepeseket. Beje­lentette: ha tőlük a földre­form keretében földet sajá­títanak ki, - kártalanítják őket. A szomszédos, beavat­kozásra készen álló Dél-af­rikai Köztársaságot Mugabe megnyugtatta azzal, hogy nem részesíti katonai segít­ségben a dél-afrikai felsza- badítási mozgalmat. Ez idő szerint minden remény meg­van arra, hogy az új állam békében hozzáfoghat a tár­sadalmi és gazdasági újjá­építés nehéz munkájához. p. v. FELVÉTELRE KERESÜNK titkárnőt értékkönyvelőt, adminisztrátort, munkavezetőt középiskolai végzettség, képesítés szükséges. Jelentkezéseket: részletes önéletrajz leadásával írásban kérjük 047999. számra a Magyar Hirdető Somogy megyei Központjába. (047999)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom