Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

TÓTH LAJOS, Ülésezik a budapesti pártértekezlet A tsz segítségére/ a Kaposvári Húskombinát igazgatója Nőtt a tőkés export Az elmúlt öt évben az ipar, ezen belül az élelmi­szeripar teljesítőképessége erőteljesebben növekedett. Örömmel mondom el, hogy a vállalati magyrekonstruk- ció legfontosabb része, az új exportüzem az eredeti terv­nek megfelelően, határidőre, 18 r hónap alatt, a tervezett 2,5 millárd forintos költség­gel felépült. Tovább folyik és 1981-ben fejeződik be az évi 1000 vagon kapacitású húskészítmény üzem építése. Az exportüzem építésének idején kiemelt feladatunk volt az új technológia és a berendezések üzemeltetésé­re való felkészülés. Ez tette lehetővé, hogy a próbaüze­met 1979 szeptemberében megkezdhettük, és december elsejével beindítsuk a két- műszakos termelést. A termelés már üzemsze­rűen folyik; és a vállalat ter­melési értéke a terv szerint 61 százalékkal nő. A párthatározatoknak meg­felelően e váiEalat termék- szerkezete a magasabb fel- dolgozottságú, dollárelszá­molású, gazdaságos export felé tolódik el Az évi 3 806 millió forint árbevételnek csaknem a fele — összesen 1,7 milliárd forint értékű áru — exportra kerül. Ennek mintegy 80 százaléka dollár- elszámolású. Bejelentem, hogy az első 190 mázsás szállítmányt tegnap útnak indítottuk az Egyesült Álla­mokba. Vállalatunk a kisebb hiá­nyosságok ellenére biztosí­totta a megye ellátását hús­ból és húskészítményekből. Most az a feladatunk, hogy európai színvonalú, korszerű üzemünk kapacitásának ki­használása érdekében javít­suk munkáink, vezetői tevé­kenységünk színvonalát. Az új üzem már az idén 425 000 sertést vág le. Ezt egyedül csak felvásárlással nem lehet biztosítani. Kap­csolatainkat úgy kell alakí­tani, hogy jobb és gazdasá­gosabb legyen a végtermék ki-hozatal. A nagyüzemekkel, a Kahyb-bal, és rajtuk ke­resztül a háztáji gazdaságok­kal kölcsönös érdekeken ala­puló olyan együttműködést kívánunk kialakítani, amely rövid időn belül biztosítja a megyében az üzem részére a hízósertést. 1 Egyetértek azzal, hogy ahol nem lehet a tárgyi és a személyi feltételek javításá­val gazdaságosan termelni, ott nem szabad sertést tar­tani. Soknak tartom azonban azt, hogy az idén 8—9 tsz tervezi ennek az ágazatnak a megszüntetését. Szerintem a jövedelmező termelés fel­tételei nagyobb ráfordítás nélkül Is biztosíthatók. Ezért kérem a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit és az irányító szerveket, hogy ahol a személyi, szemléleti, ta­karmányozási és technológiai hibák okozzák a ráfizetést, ott az ágazat felszámolása helyett a nagyobb beruhá­zást nem igénylő feltételek megteremtését tűzzék célul KIRÁLY FERENC, a Marcali Járási Pártbizottság első titkára Javult a párt munkastílusa Pártbizottságunk, a cselek­vési egység megteremtésének és fenntartásának követel­ményét szem előtt tartva, alakította ki az irányítás és ellenőrzés gyakorlatát. A testületi munkában egyre jobban érvényesült a terv- szerűség, a kollektivitás. Ál­talános munkamódszerré vált, hogy nagyobb jelentő­ségű az adott terület, lakos­ság széles körét érintő napi-1 rendek tárgyalása előtt az előterjesztő testületi tagok az állami, gazdasági, tömeg­szervezeti vezetőktől, felelős szakemberektől véleményt kértek. A reális helyzetelem­zések, az előzetes vélemény- kérések biztosították a dön­tések megalapozottságát: konkrétabbá váltak a hatá­rozatok, és biztosították a döntések végrehajtásában való aktívabb részvételt is. A határozatok számának csökkenésével párhuzamo­san javult a végrehajtás szervezése és a testületek ellenőrző tevékenysége. Több gazdálkodó egység beszá­moltatására került sor. A fo­kozottabb irányítás azonban nem vezetett a gazdaságok önállóságának csorbításá­hoz. A. politikai vezetés ki­állt a kezdeményező, az ész­szerű kockázatot bátran vál­laló, a rendet, fegyelmet megkövetelő vezetés mellett. Az apparátus testületi munkát segítő tevékenysé­gének is lényeges elemévé vált az ágazati munka mel­lett végzett területfelelősi te­vékenység. Ez javította a tá­jékozottságot és növelte a pártmunka egységét. Ez a gyakorlat nagymértékben hozzájárult a határozatok végrehajtásának segítéséhez, ellenőrzéséhez. A járási pártbizottság munkamódszerének és stílu­sának fejlesztésében min­denkor szem előtt tartotta a Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozatát, en­nek megfelelően alakította a közbeeső pártszervek tevé­kenységét. Ügy ítéljük meg, hogy munkájuk állandóan javul, önállóságuk növek­szik. A közbeeső pártszer­vek, de különösen a pártbi­zottságok területük elis­mert politikai vezetőivé vál­tak. Egyre jobban érzik fele­lősségüket a központi és a helyi gazdasági érdekek összhangjának megteremté­sében, a gazdaságos, a taka­rékos és ésszerű gazdálko­dás kialakításában, a minő­ség javításában, a helyi tar­talékok feltárásában. A pártértekezlet ma foly­tatja munkáját. Eredményes munka minden területen Az angyalföldi pártszék­házban tegnap 600 küldött és több mint száz meghívott részvételével megkezdődött a budapesti pártértekezlet. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára és Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára fűzött szóbeli ki­egészítést a pártbizottság írásos előterjesztéséhez. — A budapesti pártszervezetek nagy erőfeszítéssel és ered­ményesen dolgoztak az élet minden területén a XI. kong­resszus határozatai, valamint az 1975. évi/budapesti párt- értekezleten kijelölt felada­tok megvalósításáért — álla­pította meg a beszámoló. — Az eredmények alapja, hogy tovább fejlődött a párt veze­tő, kezdeményező, irányító szerepe, erősödött egysége, nőtt a kommunisták felelős­sége a határozatok előkészí­tésében és végrehajtásaiban. Méhes Lajos hangsúlyozta: a budapesti kommunisták helyeslik pártunk fö politi­kai irányvonalát, munkastí­lusának elvi jelentőségű vo­násait. Azt kívánják, hogy e politika jegyében haladjunk tovább, s határozottságot és következetességet igényel­nek kitűzött céljaink eléré­sében, a párt határozatainak megvalósításában. A főváros az utóbbi öt esztendőben nagyobb ütem­ben fejlődött, mint bárme­600 küldött és több mint 100 meghívott részvételével meg­kezdte munkáját a budapesti pártértekezlet. Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára beszédét mondja. lyik korábbi tervidőszakban. A lakosság életkörülményei — az ismert gondok ekemére — jelentősen javultak. En­nek egyik legfőbb mutatója, hogy öt év alatt 86—8*7 ezer lakás' épült, illetve épül Bu­dapesten : tízezerrel több, mint a negyedik ötéves terv­ben. Folytatódott a legna­gyobb munkáskerületek kor­szerűsítése is. A pártbizottság első titkára szólt arról, hogy négy és fél hónappal az ere­deti határidő előtt — ez év június 15-ig — befejeződik a Petőfi-híd teljes fölújítása. Ezt a kongresszus tiszteleté­re tett fölajámilásukban vál­lalták a dolgozók, csakúgy, A pártmunka folyamatos Segítséget vár- az új vezetőség Jő egy hónappal ezelőtt választották újjá az alap­szervezeti pártvezetősége­ket. A testületek azóta már sok feladatat megoldottak. A legtöbb helyen taggyűlést is tartottak, megkezdték a kommunisták javaslatainak feldolgozását, s elkészítették munkatervüket ; szorosabb­ra fűzték a kapcsolatukat a gazdasági vezetőkkel, a tö­megszervezetekkel. A meg­újhodás szilárd alapja a folyamatosság, az új tagok mellett ott vannak a régiek is a vezetőségekben, s min­den segítséget megadnak a társaiknak. A nagy belpolitikai ese­mények — a XII. kongresz- szus, hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója, az or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi, a szakszervezeti választások — »-föladják a leckét«, nem lehet lazítani, most az a legfontosabb, hogy jó és tartalmas tervek alapján minden kommunis­tát pártonkívülit mozgósít­sanak a feladatok megoldá­sára, a közélet fórumain va­ló cselekvő részvételre. A párttagság a jelölő bi­zottságok megfontolt, a többség véleményén alapuló javaslata szerint a politikai alkalmasságot figyelembe véve választotta meg a veze­tőséget. .Ebben helyet kap­tak az eddig is jó munkát végző régi, tapasztalt tagok, s természetesen bekerültek újak is. Kaposváron például a titkárok harminc, a veze­tőségi tagok negyvenegy százaléka új. A nagyobb általános és politikai iskolai végzettség, a tömegszervezetekben,-mozgalmakban, a pártcso­portokban szerzett gyakorlat biztosíték arra, hogy az új vezetőségek megfeleljenek a mostani nagyobb követel­ményeknek, valóban színvo­nalas pártmunkát végezhes­senek. Egyre többen hangsúlyoz­lak. hogy mind nagyobb a szerepe a pártmunka szak­szerűségének. Az új, sőt még a régi vezetőségi tagoknak is pontosan, jól meg kell ta­nulniuk a teendőiket. Aki már elnökölt, taggyűlésen, fölkérték valamilyen téma előadójának, tudja, hogy bárki könnyen zavarba jö­het, ha nem biztos a dol­gában. Szerencsére a leg­több alapszervezetben nagy elméleti és gyakorlati tudás halmozódott föl, s épp ezért van honnan meríteni. Most, különösen az első időben érdemes több időt áldozni arra, hogy a vezetőségek új tagjai átvegyék a tapaszta­latokat, megismerjék a leg­fontosabb országos, megyei, helyi párthatározatokat. A legtöbbet a gyakorlat­ban lehet megtanulni. A biz­tonság azoban csak úgy nö­vekszik, ha a pártbizottsá­gok területfelelősei rend­szeresen segítenek az új ve­zetőségi tagoknak, az új tit­károknak. Az alapszervezeti vezetőségek sikeres munká­jának egyik legfőbb felté­tele a. kollektivitás és a jó munkamegosztás. Ez az utóbbi pedig azon alapul, hogy mennyire képes egy-egy vezetőségi tag önállóan el­látni a teendőit. A szervezett tanfolyamok nagy segítséget adnak majd az új vezetőségek tartalmi és gyakorlati munkájában, a feladatokat azonban addig is meg kell oldani. Épp ezért különösen fontos a ve­zetőségek minél gyorsabb »összerázódása«, s az önálló­ság alapjainak az elsajátítása — a gyakorlat, a határoza­tok, a pártszakirodalom alapján. Ez azért is sokkal egyszerűbb most, mivel a nagyobb követelmények­nek megfelelően szélesebb általános és politikai látó­körű kommunisták kerültek a vezetőségekbe. Egy a fon­tos: a vezetőség együttesen ösztönözze erre minden tag­ját. VG, mint azt, hogy a metró Nagyvárad tér—Kőbánya- Kispest közötti szakaszát — a felszíni rendezés nélkül — még ebben a hónapban át­adják. A budapesti székhelyű ipái- aránya az iparpolitika és a vidéki ipartelepítés eredményeként 40 százalék­ra csökkent, továbbra is megtartotta kiemelkedő he­lyét az országban, s a Köz­ponti Bizottság 1978. decem­beri határozata nyomán tett erőfeszítések nem lebecsü­lendő eredményeket hoztak a múlt évben a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javításában. Ez annál is jelentősebb, mert a fővárosi székhelyű ipái- ad­ja az ország összes ipari , ex­portjának mintegy 50 szá­zalékát. Méhes Lajos részletesen foglalkozott a szocialista de­mokrácia erősítésével, a szo­cialista emberi kapcsolatok fejlesztésével is — megálla­pítva, hogy e téren az utób­bi öt esztendőben az üzemi demokrácia kibontakozásá­ban történt a legjelentősebb előrelépés. Méhes Lajos beszéde után megkezdődött a vita az írás­beli beszámolóról, és szóbeli kiegészítésről. A budapesti pártértekezlet ma folytatja munkáját. Terjed a zöldségtermelés Bábonyban Három év­vel ezelőtt a bábonyi kis­kertekben nemigen fog­lalkoztak ér­tékesítésre is szánt zöldség termelésével. Két évvel ezelőtt- a tabi áfész Konecsni Lászlót bíz­ta meg a felvásárlási teen­dőkkel, az új felvásárló sze­rette a kertészkedést, s úgy vélte, ha maga is példát mutat, kedvet kapnak a község lakosai e hasznos munkára. A példa nem ma­radt hatástalan. A múlt évr ben a bábonyi felvásárló már 500 mázsa zöldségfélét vett át a zöldségtermelőktől. Az idén is szorgalmazza a termelést: fólia alatt palán­tát nevel, primőröket ter­mel, palántával ellátja a környező községek kister­melőit is. Március elejéig már 32 termelő írta alá a szerződéseket. Paradicsomot, korai káposztát és uborkát termelnek nagyobb mennyi­ségben. Vnanak Bábonyban -olyan gazdák is, akiknek a házi- kertje nem felel meg zöld­ségtermelés céljaira, az áfész ezért megkereste a ta­bi termelőszövetkezetet — Bábony hozzá tartozik —, és kérte, hogy az áfész-szel szerződést kötő zöldségter­melőknek adjanak kisebb- nagyobb termőterületet. A termelőszövetkezet a kérés» nek eleget tett, s az érintett zöldségesek 200—300 négy­szögöl földet kaptak bérbe. Így a gazdák várhatóan tíz százalékkal több zöldségfé­lét termelnek az idén. A felvásárlón kívül Szabó Sándor is termel fólia alatt a szövetkezettel kötött szer­ződés alapján ötezer fej sa­látát, kétezer karalábét, ti ï mázsa karfiolt, 20 mázsa pa­radicsomot és 50 mázsa ko­rái káposztát. Szabó László bábonyi lakos 40 mázsa pa­radicsom és tíz mázsa ko­rai káposzta termelésére vál­lalkozott. A tabi áfész körzetében most kötik a szerződéseket. Eddig félezer termelési meg­állapodást írtak alá a gaz­dák, s 15 vagon zöldségféle megtermelését vállalták. Vállalták - teljesítették 14 ezer tonna szén terven felül A szén fűtőértékét az év eleje óta 100 kalóriával nö­velték a Borsodi Szénbá­nyák lyukói üzemében, s ha ezt a szintet továbbra is tartják, akkor a minőség ja­vítása egymagában 400 ezer forint többletbevételhez jut­tatja az idén az üzemet. To­vábbi jelentős eredményük, hogy az év eleje óta 14 ezer tonna szenet termeltek — terven felül. Egy nagy teljesítményű ka­zán fűtését hulladékenergiá­val oldották meg a tokodi üveggyárban, ahol a kong­resszusi fölajánlást teljesítve az olvasztókemencék kémé­nyén eltávozó füstgázt fog­ták munkára. A 900—1000 fokos égésterméket egy cső­be vezetik, s olaj helyett ezzel fűtik a gyárnak azt a kazánját, amely óránként másfél tonna gőzt termel. Az így nyert gőzzel melegítik a munkahelyeket és szolgáltat­nak forró vizet. A füstgáz hasznosításával az év folya­mán csaknem kétmillió fo­rint értékű fűtőolajat he­lyettesítenek. A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat újszegedi szö­vőgyárában a pártkongresz- szus tiszteletére 16 tagú komplex brigád alakult, s máris nagy eredményt ért el a műanyag zsákok minő­ségének javításában. A bri­gád optikai-elektronikus szál­szakadásjelző készüléket tervezett és készített. A mű­szer a gépen futó 1200 mű­anyag szalagot fénysugárnya­lábbal veszi körül, s ha egyetlen szál elszakad, az elektronikus készülék érzé­keli és jelzi. Már csak azért is nagy a jelentősége a mi­nőség javításának, mert az idén 40 millió műanyag zsá­kot készítenek hazai és kül­földi megrendelőknek, s a megbízható minőségtől függ, hogy piacaikat továbbra is meg tudják-e őrizni. A Zalai Kőolajipari Válla­latnál — ugyancsak kong­resszusi fölajánlásként — olyan berendezést készítet­tek, amelynek segítségével a kétszeri desztillálás után visszamaradó olajból jó mi­nőségű bitument tudnak elő­állítani az építő- és útépítő­ipar, valamint a kábelgyá­rak részére. A próbagyártás jól sikerült, s megkezdték az üzemszerű termelést. Évents 200 ezer tonna bitument ál­lítanak elő. E termék kor­szerű zsugorfóliás csomago­lását is megoldották. « SOMOGYI NÉPLAP m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom