Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

A férj közben mosogat Űz, haßt a vágyam" BB Avagy: szépít-e az éneklés? A homlok a halk részle­teknél kisimul, a fokozás­kor azonban összeráncoló- dik. Az orr az ajakkerekíté- ses magánhangzók éneklése­kor kissé szélesebbé — né­piesebben: »turcsivá« — válik, majd az i- és é-han- goknál szinte kihegyesedik. Egy kiadós forténál a száj melletti ráncok függőlegesen húzódnak, zümmögéskor már csupán egy alig látható gödröcske marad belőlük : ilyenkor a szájszélet az orr- cim pávai összekötő vonás megszigorodik. Legtöbbet a szemek árulnak el. Ha a karnagy pianót vagy mez­zofortét kér, a szemgolyókat inkább sejthetjük, mint lát­juk, hiszen az arcautomati- ka ilyenkor összehúzódásra ad utasítást a szemhéjnak. Ha forte jön vagy megeről­tető fortissimo, a pupilla kitágul... A nyak hossza ugyancsak a ritmikai és di­namikai előírásoknak meg­felelően változik: megnyú­lik vagy gömbölyödik. A kéz sem tétlenkedik. Hol össze- kulcsolódnak, hol karmok­ként tapadnak az ujjak a partitúrára vagy az asztal szélére, hol zsebkendőért nyúlnak (a dalolás okozta izgalomtól nedves lett a te­nyér), hol a hajat simítják vagy borzolják össze — mert ugyebár, ilyenkor mindenki szépnek szeretné tudni ön­magát ... Kiteljesedni, és nemcsak lélekben ... Jó három esztendeje is­métlődik a mimika e játé­kai a nagyatádi pedagógus női kar próbáin. Az ismét­lődéssel nemcsak az arc — és a mögötte megbúvó sze­mélyiség — válik gazda­gabbá, hanem a városka, a járás közönsége is. A kórus produkcióinak — melyeket a gyönyörű színű, elsősor­ban lírai jellegű hanganya­got fölismerve Bendur 1st­Mi legyen a parkerdőkkel? Az erdő nemcsak az em­ber ősidők ‘ óta folytatott te­vékenységéhez adott faanya­got. Mint élő erdő nélkülöz­hetetlen szolgáltatást, védel­met nyújt a természet pusz­tító erejével szemben. Ezért hosszú évekig alárendelték az erdőgazdálkodás érdekeit e védelmi szerepkörnek. Ki­szélesedett tehát az erdő sze­repe: a gazdasági mellett védő feladatot kapott, majd a hetvenes évektől egy újab­bat. »Növelni kell az erdők közjóléti szerepét, a nagyobb települések melletti erdők egy részét fokozatosan alkalmas­sá kell tenni kulturáltabb pihenésre .. .« — mond ja az 1970. évi II. törvény. Ennek alapján két év múlva elké­szült Kaposvár zöldövezeti terve, amely szabályozta a város környéki parkerdők fejlesztését. Azóta kialakult a tokaji, a gyertyános! és a gombás—desedai parkerdő. Csaknem 100 ezer ember lá­togatja e három kedvelt ki­rándulóhelyet évente. Az utóbbi évtized parker­dőfejlesztési munkája rend­kívül eredményes és elisme­résre méltó veit, de az évti­zed küszöbére lezárult. Mer­re vezetnek a további, minő­ségi változásokat előkészítő utak? A kérdés fontosságára utal, hogy a napokban a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága is foglalkozott a témá­val. A számottevő fejlődés elle­nére sem igazán jó a szánk ize A jó hangulatot, a ked­vező képet néhány — szak­szerűtlenségből, az összehan­golt cselekvés hiányából, nemtörődömségből adódó — jelenség zavarja. Ma sem ér­tem, milyen szűkén vett »szakmai-« szempontok tar­tották vissza a vízügyet és az erdőgazdaságot attól, hogy a Deseda völgyének elárasztása előtt eltávolítsák onnan a tuskókat, a sokféle ágat, fa­törzset. A völgyből azóta év­ről évre leengedik a vizet. Ezt látva sok szó esik a me­der végleges kitisztításáról. Rengeteg ember — horgász, kiránduló, természetbarát — jár ide, mégsem sikerült va­lóban hatékony társadalmi munkát toborozni. A múlt év végén a tanács négy hétvé­gére hirdetett társadalmi munkát a természetbarátok­nak. Mindössze ketten je­lentkeztek. Ketten ... Pedig — hogy mást ne mondjunk — él a városban néhány ezer horgász. Vagy a szervezés volt rossz? Ki tudja? Ez a huzavona nemcsak az előze­tes koordinációban egymást meg nem talált szervele, ha­nem a kaposváriak szégyene is. Nagyon szép és kellemes kirándulóhely a gyertyánosa parkerdő. És mégis évek óta nehéz megközelíteni autóval. A kórház célgazdaságám ke­resztül, disznóólak, nem ép­pen bizalmat keltő szellemi fogyatékosok között kanya­rog a bejáró a Szigetvári út felől. Most a tanács csere­épületeket ajánl föl a kór­háznak, hogy a célgazdasá­got oda helyezhessék át. Ha a tárgyalások sikeresek lesz­nek, meggyógyulhat ez a táj szép arcát csúfító seb is. A tokaji parkerdő az egyik legjobban kiépített és kedvelt kirándulóhely. Fo­lyamatos fenntartása azon­ban némi kívánnivalót hagy maga után. A lenyesett galy- lyakat nem szállítják el rendszeresen, erősen romla­nak a szép erdei berendezé­seit. A táj képét, hangulatát rontja az erdő keleti szegé­lyén az eliszaposodott, vízi­növényektől fölvert tsz-ha- lastó. Rendezését, tájba il­lesztését már meg kellett vol­na oldani. Az sem szolgái örömünkre, hogy a berendezések gyor­sabban mennek tönkre, mint kellene. A városi telefonfül­kéket és nyilvános berende­zéseket pusztító vandalizmus fölfedezte a parkerdőket is. Garázda részegek már két­szer is szétverték a gyertyá­nosi szalonnasütőt, a tokaji tornapálya több berendezé­sét, tábláit, elrondították az erdei büfét, törik, rombolják az ágakat, a fiatal fákat. Még többen — alig törődve a táj tisztaságával — szertehagy­ják a közös ebéd hulladékait, vagy egyéb »tevékenységük« nyomait. Pedig a parkerdők kultúrája mindannyiunk kul­túrájának a fokmérője i*. A következő években a közjóléti beruházások általá­ban mérséklődnek. Különö­sen vonatkozik ez a parker­dőkre. Megyénk 1978-ban 993 ezer forint értékű ilyen be­ruházást hajtott végre, ta­valy már alig több, mini, a felét. Az idén 300 ezret fordít­hat a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság ilyen célra. így a fejlesztésben egyre jobban nő a társadal­mi összefogás jelentősége. A desedai tó közös hasznosítá­sában például fontos lenne, hogy az erdőgazdaság és a regionális vízmű vállalat ké­szítsen közös üzemelési sza­bályzatot. j Cs. T. 1 vinné karnagy válogatott és tanított be — zöme népda­lokból, népdalfeldolgozások­ból és reneszánsz darabok­ból áll. Sokszor keltettek már feltűnést, és az ősszel elnyerték egy országosan is­mert szakemberekből álló zsűri elismerését. A karrier­históriánál ezerszer izgal­masabb azonban a háttér. A próbaterem háttere, ahol egy pillanatra megleb- ben a függöny, s borzas kis­fiúfej kukkant ki a bordó­piros kulissza mögül. Ma még nem látta az édesany­ját, ide jött hát elújságolni, hogy olvasásból, négyest ka­pott, írásból ötöst. Kaca­gás ... A próba mehet to­vább — azaz mehetne, ha egy megjegyzés nem kelte­ne újabb derültséget, vidám kényszerszünetet. — Én is a gáztűzhelyen hagytam a virslit a gyere­keknek .. A terem sarkában játsza­dozó két kisgyermek azon­ban meglehetősen későn va­csorázik ma: apjuk dolgo­zik, s ők édesanyjukkal jöt­tek a próbára. így biztosít- tatik az utánpótlás ... De mi történik otthon, mi- közoen a hölgyek — társuk, az ifjú óvónő az esküvőjére készülve — nevetve ének­li, s. n-jgy »Jo gaza asszony vagyok én«, »Oly nagy a tűz«, »Üz, hajt a vá­gyam...«? Bizony, gyakran odaég a szorgos férj által vacsorának szánt kolbász, kifut a tej. a gyermekek meg csatateret csinálnak a lakásból nancúrozásukkal. Ám a próbák okozta pró­batételek .sok férjet meged­zettek már: türelmesebbé, háziasabbá tették őket. Egyese* örülnek is feleségű* távollétének. Ha az asszony egész nap beszél az iskolá­ban, és este még énekel is másfél—két órán át, elmegy a kedve, hogy odahaza fér- jeurát »rendszabályozza« ... Egyértelmű tehát a követ­keztetés: az énekkari pró­ba a férj »háziasításának«, fegyelmezésének eszköze, s a nők emancipációs küzdel­mének alapvető módsze­re.... A kedves közösségnek a járás kórusmozgalma is so­kat. köszönhet: „a... kottaolya- sási képzés, a zeneelméleti tudás az óvodákban, iskolák­ban »gyűrűzik« tovább. So­kan itt sajátították el a két- és háromszólamú mű­vek betanításának tudomá­nyát. — De ne soroljuk a gyakorlati szempontokat, hanem ... énekeljünk végül valami kedvetekre valót, lá­nyok! — sóhajt megköny- nvebb ültén Bendur Ist­vánná karvezető, akiből az éneklés láthatóan »kimosta« már a délelőtti fáradtságot. — »Jöjj ide, párom!« — szavaz pirulva egy fiatal- asszony a szopránból. A férj közben otthon mo­sogat. L,. A. darányi, szólisták Gazdagnak ígér­kezik ez a hétvé­ge is. Sorra ér­keztek a jelzések a művelődési in­tézményekből, programokról tu­dósítva. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési is If­júsági Központ­ból Krisztiin Fe­renc tájékozta­tott bennünket arról, hogy szom­baton 14 órakor a Pártkongresz- szusok története címmel a KISZ városi bizottsá­ga rendez vetél­kedőt. Vasárnap pedig a művésze­ti szemle városi, városkörnyéki be­mutatója zajlik 15 órától. Barcsi, babóesi, csoko- nyavisontai, ho- mokszentgyörgyi. lakócsi együttesek, lépnek fel. Böhönyéről Gönczöl György értesített bennünket arról, hogy ma esté 19 órakor a KISZ Központi Művész- együttesének rajkózenekara lép fel a művelődési ház­ban. Róka László a kadar­kúti id. Kapoli Antal kör­zeti művelődési ház hétvégi programját küldte el. Va­sárnap 15 órától itt is a művészeti szemle körzeti rendezvényét tartják. Ka- posmélő, Nagybajom, Csö- köly, Kadarkút tanácsi kör­zetek amatőrjei versenge­nek. Este 19 órától pedig zenés klubestet rendeznek a Reflex együttes felléptével. Egy előrejelzés: március 12- én Rodolfó lép fel Kadar- kűton. Ma a havi műsorfüzet sze­rint Siófokon, a Dél-balato­ni Kulturális Központban a Pécsi Nemzeti .Színház tart előadást. Camus A? igazak című drámáját mutatják be két részben, Katona Imre rendezésében. Vallai Pétert, Koszta Gabriellát, Csíkos Gábort, Dávid Kiss Feren­cet látják a siófokiak a főbb szerepekben. A müvet Czt- mer József fordította. Ca­mus darabja a Szergej nagyherceg elleni merénylet előzményeit és következmé­nyeit dolgozza fel. Idő: 1905. Holnap délután 17 órától ismét Cinema-disco progra­mot rendeznek a Dél-balato­ni Kulturális Központban. Szerb Antal—Révész György A Pendragon legenda című filmjét vetítik. A főbb sze­repekben Darvas Ivánt és Köayvterjesztés a Salaién partján A balatoni idénnyel kap­csolatban ritkán esik szó a könyvekről, a könyvterjesz­tés fontosságáról. Talán mert sokan úgy vélik, hogy a Ba­laton vendége — legyen az akár szenvedélyes olvasó, könyvgyűjtő is — a pihenés­re, kikapcsolódásra szánt he­tekben csupán az újságok vastag betűs címeit olvassa el, s borús, esős időben is legföljebb valami fordulatos krimi után néz az üdülő könyvtárában. A tények, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ada­tai, ennek az ellenkezőjét ál­lítják. A Balaton-parti köny­vesboltok forgalma 1972-től 1977-ig 12,2 millióról 27,5 millió forintra emelkedett, s jelentősen meghaladta az or­szágos átlagot. A vállalat forgalomnövekedése ez idő alatt kilencvenhat százalékos volt, ugyanakkor a Balaton körzetében 154 százalékos. 1979-ben 45 millió forint for­galmat bonyolítottak le a parton, 14 százalékkal többet, mint 1978-ban (Ez az ered­mény csaknem kétszerese az országos átlagnak.) Tehát nemcsak olvasnak a Balaton partcui, hanem mívesen vá­sárolnak könyvet is, követ­kezésképpen indokolt némi figyelmet fordítani a könyv­terjesztés színvonalára. (A BIB kulturális szakbizottsá­ga legutóbbi ülésén éppen az említettek miatt foglalkozott e témával) A Balaton-parton összesen 54 könyvárusító hely van. Ezek közül könyvesbolt 9, fióküzlet 7, pavilon 38, s az utóbbi nagy része csak az idényben tart nyitva. A leg­több üzlet a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalaté, de az átfész-ek szintén árusíta­nak könyvet. A Balaton vi­dékén mintegy 140 bizomá­nyos is foglalkozik könyvter­jesztéssel, főként az áfész- áruházakban, ABC-kben, ve­gyes és iparcikküzletekben, ajándékboltokban, strando­kon. A bolthálózatot az el­múlt években korszerűsítet­ték. 1972-ben mindössze 24 árúsítóhelye volt a Művelt Népnek, 1978-ban pedig már 49 üzlet kínálta a hazai és a külföldi írók munkáit a Ba­laton-parton. Az utóbbi években létesült Siófokon a dél-balatoni, Füreden pedig az észak-balatoni ellátó köz­pont Az említettek ellenére a könyv ter jesztés színvonala még mindig nem megfelelő. A boltok alapterülete kicsi, kevés a raktár és a pavilon. A könyvterjesztők nehéz kö­rülmények között végzik munkájukat meglehetősen kevés pénzért. Nyáron úgy ne­vezett túrajáratokat indított a vállalat a Balatonhoz, hogy a könyvújdonságok időben megérkezzenek, ennek elle­nére sokszor késnek az új­donságok, sőt előfordul, hogy meg sem érkeznek. Nincs elég szakképzett munkaerő a könyvesboltokban. Az idény­ben nehéz találni könyváru­sítót, hiszen a szabad mun­kaerő a nyáron jövedelme­zőbb foglalkozás után néz. Kevés az idegen nyelvű könyv a boltokban, pedig a külföldi nyaralók folyton ke­resik például a Balatonnal kapcsolatos irodalmat. Meg­jegyzendő, a hazaiak is szí­vesen vásárolnának olyan köteteket (ha lennének), amelyek Magyarország leg­szebb táját, a Balaton kör­nyékét mutatják be az olva­sónak. 1 te. A, ' Torday Terit látják majd a fiatalok. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelő­dési Központban már teljes lendülettel folyik a munka. Ma este 18 órakor a Fiatal Utazók Klubjának tagjai ta­lálkoznak. Táborozási szak- tanácsadásra kerül sor. Szombaton 9 óra 30 perc­kor nyílik meg az Élő nép­művészet című kiállítás, mely március 18-ig tart nyitva. Naponta 10 és 17 óra között tekinthető meg. Ez a Termelőszövetkezetek Megyei Szövetsége pályáza­tának kiállítása, .melynek megnyitóján a Kerékkötő együttes működik közre. Ugyancsak szombaton 10 órakor Éneklő ifjúság-hang­versenyt tartanak itt, úttö­rőkórusok közreműködésé­vel, 15 órakor pedig az amatőr művészeti szemle ke­retében versengenek kóru­sok. A Latinca művelődési központban szintén szomba­ton — 19 óra 30 perek jr — tart szúkebb körű bemuta­tót a Fonómunkás Kisszín- pad. Kiss Dénes Verscsöndí- tés című drámai költemé­nyéből készült játékát mu­tatja be a kaposvári ama­tőr együttes, Ali László ze­néjével. A mű Petőfi Sán­dor menekülését, halálai fo­galmazza meg, újszerűén kö­zelítve a témához. Kaszás Ferenc, Kovács László, Má­té József és Tóth Anna ala­kítják a szerepeket a Vér­tes Elemér rendezte színpadi játékban. A Csiky Gergely Sttnház ma és holnap 19 órakor, va­sárnap pedig 15 órakor John Arden Élnek, mint a disz­nók (Gyöngyélet) című tra­gikomédiáját játssza Bartos Tibor fordításában. Ascher Tamás rendezte a darabot, vendégként. Ezúttal az új színeket csillogtató Olsav >z- ky Évára, Kun Vilmosra és Rajhona Ádámra hívjuk fel a nézők figyelmét. A kaposvári mozik műso­rában tallóztunk. A Vörös Csillag Filmszínházban a Szenzáció című színe., ame­rikai filmvígjáték kockái peregnek. Elég, ha annyit mondunk: Billy Wilder ren­dezte és a Jack Lemmon— Walter Matthau »páros« játssza a két főszerepet. A Szabad Ifjúság moziban két alkotást játsszanak: a korai előadáson A medvefókák szigetén című színes, szink­ronizált szovjet ifjúsági fil­met, az esti két előadáson pedig a Kalózok Jamaicá­ban című színes angol ka­landfilmet. Képünkkel a természet- és műemlékkedvelőket ori­entáljuk: a — reméljük — tavasziasra forduló időben egyik úticél lehet az Árpád- kori somogyvámosi tgnp- lom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom