Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
T&fésfe$tés Úttörősarok Kőrnyezetszépítés, túra ^Szeptember óta bizonyosan sokat tettetek, a mostani tanév legfontosabb úttörőfeladatának teljesítéséért, a »négy plusz egy« akció sikeréért. A plusz egy feladatot a múlt évi úttörőparlament hirdette meg : szervezzétek meg o három, nemzedék napját Ennek kapcsán néhány mondat ide kívánkozik. Olvashatjátok, hallhatjátok mostanában, hogy a felnőttek — szüléitek — ezen a tavaszon, szabad idejüket föláldozva nagyszerű, nemes munkavállalásokat tesznek az óvodák, iskolák fejlesztéséért a környezet szépítéséért. Mindenképpen az úttö- rőakcáó sikeres végrehajtását szolgálja, ha ti is bekapcsolódtok ebbe a szép mozgalomba. Hogy ti mit tehettek hasznosan? Városban és falun egyaránt igen sok a lehetőség. Gondolunk az osztály szépítésére, csinosítására, az iskolaudvarok rendbetételére, parkosításra, virágok és fák ültetésére. Egy- egy őrs fölajánlhat hasonló munkát a lakóhely egy-egy magányos, idős, rászoruló öreg lakosánál is. Rendbe- tehetitek a ház előtti kiskerteket, az udvart, segíthettek a konyhakerti veteménye- zésnél — és hosszan lehetne sorolni hányféle módja van annak, hogy az akció során hasznos dolgokat csináljatok. Szívesen vesszük azt is, ha nemcsak az őrsi naplóban számoltok be a vállalt és végzett munkáról, hanem Dolgozik a röviden megírjatok nekünk is. A különösen szép, terjesztésre méltó tettekről beszámoló írásokat közölni fogjuk ezen az oldalon. Közöljük azokat a leveleket is, melyek egy-egy jól sikerült őrsi kirándulásról számolnak be. Mert ha egy kicsit késve is, de itt a tavasz, elérkezett a várt kirándulások, túrák ideje. Ötletként utalunk arra, hogy célszerű ezeket a kirándulásokat tréfás vagy komoly sportvetélkedésekkel, is ösz- szekapcsolni. Az őrsvezetők könyvében jó néhány sportjátékot találhattok. Íme példának néhány! Kosaras labda: a játékos egyik keiben egy kosár van, a másikban a labda; a játékos háttal áll a falnak, a labdát a falhoz dobja, a dobás után hirtelen megfordul, s a labdát a kosárral elkapja. Jól játszható a szabadban a Guríts pontosan! játék. A földbe egy kis gödröt kell ásni és ebbe 15 méterről kell begurítani a labdát. Kieséses alapon könnyű eldönteni, ki az őrsben a legügyesebb ... Festékkel A húsvét hangulatához hozzá tartozik a tojásfestés. Ennek igen sok változata van. Hogy melyikét választjuk, az egyéni ízlésünktől és időnktől függ. Mindegyik elkészítési módhoz meg kell főzni a tojást. A forró vízből kivett tojást pár percre tegyük hideg vízbe — kivéve, ha írókával készítünk hímes tojást. Ez esetben melegen kell tartani. trókával készített hímes tojás: Szükséges hozzá méhészboltban vásárolható méhviasz és házilag is elkészíthető íróka. Az íróka elkészítése igen egyszerű. Rézlemezből sodort kis rudacska, melyet egy használaton kívüli golyóstollba vagy egy behasított ágdarabba illesztünk. A méhviaszt megolvasztjuk, s ebbe belemártogatjuk az írókát, és a tojásra tetszés szerinti mintákat rajzolunk. Amikor a kívánt mintákkal készen vagyunk, a tojást két-három órára beletesszük a festőiébe. Száradás után óvatosan lekaparjuk a viaszt, s a színes tojásokon előtűnik a fehéren maradt, írókázott minta. Érdekes és szép a falevéllel mintázott tojás is. A főtt tojásra ráhelyezünk valamilyen érdekes falevelet, s aztán jó szorosan bekötjük egy kis nylonanyagba (rossz nylonharisnya darabja is Anagramma H A J ó S K A Z Á N B A R K A T 4 A B 0 R H A J T Ó L Á M P A M Á S 0 L A L K A T; Fortyognak a lombikok, kísérleteket folytat a kémikus bácsi a laboratóriumban. Hagyjuk is dolgozni! Inkább azt keressétek meg a rejtvényen, hogy hány kockában látható teljesen azonos ábra! (A megfejtést ellenőrizhetitek a 10. oldalon.) A bal oldali tábla ötbetűs szavaiból — betűik fölcserélésével — képezzetek új, értelmes szavakat! Ezeket az új szavakat írjátok a jobb oldali tábla megfelelő sorába. Ha a feladatot helyesen oldottátok meg, az új szavak kezdőbetűi — felülről lefelé olvasva — egy magyar író nevét adják eredményül. Ki az író? (Helyes megfejtés a 10. oldalon.) Rege Sándor A VÁNDORLÓ PETTYEK Egy éjszaka a füles bögréről megszöktek a pettyek. Hogy hogyan, senki sem tudta. Az egészre Minca cica figyelt fel. Rögtön elpanaszolta a dolgot az előszobában a csizmának, az továbbadta a nagykabátnak, az meg a sapkának. Onnan a hír visszajutott a konyhába. Előbb a seprő, majd a csíkos szélű tányér értesült a dologról. Valamennyien megegyeztek abban, hogy tenni kell valamit, mert reggel Zsuzsóka bizonyosan szomorú lesz, ha pettyek nélkül látja kedvenc bögréjét. Épp azon tanakodtak, hány pettynek is kellene lennie a bögrén — volt, aki négyet, más hetet mondott —, amikor megcsörrentek a kanalak a fiókban, majd előbújt a kiskanál, és így szólt: — Én jól ismerem a bögrét, hiszen naponta találkozom vele, amikor megkavarom a kakaóban a cukrot. — Akkor talán azt is tudod, hová lettek a pettyek? — kérdezte Minca. — Azt hiszem, vándorútra keltek. Öten voltak, ezt biztosan tudom, s akadt közöttük egy nagyon kíváncsi. — Nçm is egy — mordult a merőkanál. — Én jól láttam őket, hiszen a kakaót belőlem öntik a bögrébe. Igen mérgesen mondta mindezt. A bögre pedig petty nélkül hallgatott fönt, a polcon. — Jó, jó — nyugtatta a merőkanalat Minca. — Ez most nem fontos. A kérdés inkább az, hogy hol lehetnek a pettyek ... — Kérdezzük meg talán a bögrét — javasolta csendben a kiskanál, de mert a merőkanál hátratuszkolta öt, hangját senki sem hallotta. A merőkanál pedig, mint egy hadvezér, peckesen kihúzva magát, ezt mondta: — Ne fecsegjetek! Induljatok a keresésükre! Azzal szét is széledtek. Benéztek az asztal alá, a szék mögé, a fazekak között is végigmászott Minca, a csizma pedig bekukkantott a cipösszekrénybe, a kabát meg a sapka a maga háza táján nézett körül. A tányér megpróbált belesni a mosogatóba, de ez majdnem a vesztét okozta. Hiszen ki kellett hajolnia a polcról, s kis híján lezuhant. Végül tanácstalanul összegyűltek mindannyian. A merőlcanál' ott magaslott fölöttük a fiókok szélén, és ledörgött rájuk: — No, semmire sem jutottatok, ügyetlenek. A, gondolhattam volna, hogy veletek semmire sem lehet jutni. Közben nagyot csapott öblös, kerek fejével. A veszte is ez lett. Mert a feje előre- billent, s így lezuhant a fiók széléről. A koppanás után csend lett. Épp jókor, hisz Minca már készült rászólni, hogy elég a hangoskodásból. A kiskanál végre ismét kimászhatott a fiók széléhez. — Kérdezzük meg a bögrét — javasolta ismét, s most már csendes hangját a többiek is meghallották. — Jó — felelte Minca. — Igazad van. Kedves tányér, talán te, hiszen a legközelebb vagy hozzá — szólt föl a polcra. — Bögre, galambocskám, hova mentek a pettyek? A bögre megrázta magát — annak jeléül, hogy nem tudja. Szólni nem. tudott a pöttyök nélkül, de mindent kitűnően hallott az egy fülével. — És hova mehettek? — kérdezősködött tovább a tányér. A bögre ismét csak megrázta magát. — Nem tudja, hova mentek — kiabálta le a tányér. Közben « bögre türelmetlenül topogott a talpával. —r Valamit még akar mondani a bögre — intette a többieket a figyelmes kiskanál. — Kérdezd meg — szólt a csizma, akinek nagy gyakorlata volt a vándorlásban —, hogy visszajönnek-e! Bólogatott a bögre, hallván a csizma kérdését. Ettől mindnyájan megnyugodtak. Csendben vártak hát, hogy meglessék a pety- tyek hazatértét. Már majdnem véget ért az éjszaka, amikor szépen sorban bevonultak a pettyek. Élükön egy duci piros, nyomában a többi. — Állj! — szólt a cica. — Hol csavarogtatok? — Vendégségben voltunk a nagymama baboskendőjénél. Miért, nem szabad? — De igen — felelt Minca. — Csakhogy mi itt izgultunk miattatok. Azt hittük, megszöktetek. — Ugyan már — így a duci petty. — Mit törődtök veljink, hiszen mi úgyse vagyunk jók semmire. — Dehogynem — szólt közbe a kiskanál. — Hiszen nélkületek Zsuzsóka nem ismerné meg a bögréjét, akkor pedig sírna. — Erre nem is gondoltunk — ismerte el a petty. — No jó, legközelebb majd szó- lunjc, ha útra kelünk, hogy — nem kell izgulni értünk. Visszavonultak a helyükre, s a többiek is nyugovóra tértek, hogy szundítsanak még egyet. és festék nélkül nagyon alkalmas). A festőiében szintéin két-három óra hosszat hagyjuk, s amikor kivesszük — a nylont levéve —, a levél helye szép fehér lesz. A tojás festéséhez nagyon sokféle festékpor és festéklapocska kapható. Ha el is felejtettetek venni, de van otthon színes krepp-papír, akkor semmi gond nincs a festéssel. A krepp-papírt bele kell dobni a forrásban levő vízbe; pár percig forralni a vizet, aztán a tűzről levé-í ve hagyjátok az edényt letakarva — öt percig. A főtt tojást ezzel a lével gyönyörű színűre tudjátok festeni. Hasonló módon használhatjátok föl a vöröshagyma héját is: ettől nagyon szép rozsdás-vörös színe lesz a tojásnak. A telj® száradás után töröljétek meg egy csepp zsírral vagy szalonnabőrrel a tojásokat — hogy szép fényesek legyenek! Kanárik, pintyek, papagájok Az utóbbi években, különösen a városi lakóházakban egyre gyakrabban láthatjuk a kalitkájában üldögélő hullámos papagájt, gyönyörködhetünk a sárgamellű pompás énekében. Az ablakban pompázó növények és' az akváriumban tartott díszhalak mellett a madarak jelentik a legtöbb ember számára a természettel való kapcsolatot vagy legalábbis annak egyik lehetőségét. A madárkedvelés nagyon ,is régi hagyományokra tekinthet vissza. A közismert és közkedvelt kanári például már a 15. században ott énekelt az emberek otthonaiban és voltak vidékek, például a Harz hegységben vagy Thüringiában, ahol nagyon sokan hivatásszerűen foglalkoztak tenyésztésükkel, árusításukkal. Onnét veszi eredetét a harzi kanári név is. Hasonlóan közkedvelt a zöld, sárga, kék és fehér színekben nálunk is kapható hullámos papagáj is. Ez a hegyesfarkú madárka Ausztráliából származik. Az ott ma is vadon élő madarak színezete zöld, de szerte a világon a legkülönbözőbb színváltozatokat tenyésztették ki. Európába először 1840-ben került, amikor Londonba hoztak néhány példányt. Ma viszont már nincs olyan ország, de olyan város se Európában, ahol hullámos papagájok ne élnének. Az afrikai falvaikban ma is nagyon sok helyein tartják a szürke papagájt vagy jákót, amely a legjobb beszéiőkész- ségel megáldott papagájfaj. India nagy városaiban a rraa- dánkedveLők a bambusz- dzsiungelekben élő hosszú farkú, fekete fehér és rozsdavörös színű sámairigót, a földkerekség égjük legjobb hangú énekesét tartják otthonukban,. Indoméziábain beszélni tanuló beo-kait, bülbülöket és más madarakat gondoznak, Dél-Amerikában különböző papagájok és a hatalmas csőrükkel bizarr formájú tarka tokának a legkedveltebb szobamadarak. Európában csak az utóbbi években kerültek túlsúlyba az »egzóták«, a diszpintyeií, papagájok és a távoli földrészek egyéb tarkatollú lakói. A századforduló táján még igen nagy kultusza volt a hazai fajoknak, és kalitkában éneklő csíz, tengelic, fülemüle vagy erdei pinty megszokott látvány volt falun és városon egyaránt. Évfordulók áprilisban 2 4 m IR 9 10 m\ ' a 12 i* 14 15 m 17 18 19 m a 20 21 ü 22 23 24 m 25 26 asi m 2? a 28 29 a 30 31 32 33 a 34 35 36 a 37 VÍZSZINTES: 1. Tulajdonod. 5. Bolt. 9. Dán meseköltő. 175 éve, április 2-án született■ 11. Elföldel.. 12. Végek nélkül bó- kol! 14. Juttat. 16. Értékesítettek. 18. Újságíró, színigazgató. 1955. április 1-én halt meg. 20.- Félig látó. 21. Dicsőítő költemény. 22. Ókori bölcselő. 2410 éve, április 7- én született. 25. Olasz folyó. 27. Személyem. 28. Mai — hangtalanul ! 30. Fonott edényt. 34. Belga szobrász. 75 éve, április 4-én halt meg. 36. Téli sportot űzött. 37. ... -vesz. FÜGGŐLEGES: 1. Lepelre. 2. Kötőszövet 3. Férfinév. 4. A déli pihenőjét tölti. 5. Műveli a kertet. ,6. Félig bére. 7. Érdek- lődéstelent. 8. Juttatókon. 10. Rátapos — ékezethiánnyal. 13, Magyar tró. 150 éve, április 16-án halt meg. 15. Csecsemő. 17. Állókép. 19. Két oldal. 23. Titokban figyeli. 24. Közterületre. 26. Tanul. 29. Imre — becézve. 31. Ki- ömleszt. 32. Ital — visszafelé. 33. Kerek szám. 35. Azonos magánhangzók. K. J. • » * A beküldési határidő: 1980. április 8., kedd. Kérjük, hogy a szükséges adatokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá : »Gyermekkeresztrejtvény-«! A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát április 9-én »Otthon és család« című összeállításunkban közöljük. SOMOGYI NÉPLAP