Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

Kisbárapáti tervek Egy kicsivel több önbizalom kellene Nem ad hű képet a kis­bárapáti tsz fejlődéséről, ha pusztán az utóbbi évek zár- számadási végeredményei­ből — mint azt sok helyen teszik — próbálunk követ­keztetni. Csupán ebből a már-már »megszokott« sze­rény nyereségből ítélve ugyanis egy helyben topog­nak. Pedig önmagában is a fejlődés bizonyítéka, hogy a mind szigorúbbá váló gaz­dasági feltételek, sőt a ta­valyi rendkívüli időjárás el­lenére is megőrizték ezt a »szokást«. Mint a közgyűlé­sen kiderült, e fejlődés ma­gukat a tsz-tagokat is meg­lepte. Amikor például a múlt év végén kiszámították, hogy két és fél milliós a várható nyereség, a főkönyvelő ad­minisztrációs hibára gyana­kodott, és csak többszöri utánszámolás győzte meg arról, hogy jól lát... A munkahelyi közösségi ülésen arról is szó esett, hogy az idén már szakte­leppé előrelépő szarvasmar­ha-telep kicserélődött állo­mányától 4000 literes tej- termelési átlagot vár a ve­zetőség. A jóval szerényebb eredményekhez szokott ta­gok ezúttal a fülüknek nem akartak hinni... A gazdaság idei tervei pedig valóban megalapozot­tak. Némi túlzással azt mondhatnánk: már csak egy kicsivel több lendületet adó önbizalom kell, hogy meg is valósuljanak. Jó néhány jel szerint so­kat javult a dolgozók mun­kafegyelme. Ez a nyitja például, hogy most először, minden őszi munkát — köz­te ezeregynéhány hektár mélyszántást — idejében el­végeztek. A riapi'aforgó hozama ta­valy meghaladta a 20 má­zsát, a kukoricáé pedig az 50-et. E máshol sem lebe­csülendő eredmény — itt a tabi dombvidék nehéz adott­ságai között figyelemremél­tó rekord, amely aligha le­het csupán véletlen. Talán még a hozamoknál is kedvezőbbek az önköltsé­gi adatok. A Kisbárapátif övező domboldalakon 400 fo­rintért termeltek egy mázsa napraforgót és 176-ért kuko­ricát. A növénytermesztés idei tervei óvatosak. Kukoricá­ból például »csak« 48, nap­raforgóból 19 mázsával szá­molnak. Az ágazat mégis felülmúlhatja tavalyi árbe­vételét, ha a búza — a múlt évitől eltérőefi — beváltja a hozzáfűzött reményeket. A legutóbbi határszemlék ta­pasztalatai szerint erre min­den eddiginél jobb esély van. Az idén befejeződő fej­lesztések eredményeként 326 férőhelyessé növekvő tehe­nészeti telepük tejtermelő szakteleppé alakul. A ko­rábbi állomány jó részét le­cserélve, már megvásárol­tak 130 Ft-es üszőt. Ezek, és a megmaradó magyar­tarka állomány java már képesek lehetnek a nyereség oldalára billenteni a mérle­get. Föltéve, hogy a gazda­ság 26 tehenész szakmun­kása győzi gondossággal, lel­kiismeretességgel. E fejlesztéssel párhuza­mosan számolják föl az évek óta veszteséges húsmarha- tartást. Ennek megamaradó épületeit a juhászati ágazat fejlesztésénél jól hasznosít­hatják. A sertéstelep állaga alig­ha tenné lehetővé a jelen­legi 1200-as hízókibocsátás növelését. A főállattenyész­tő szerint mégis van mód a telep eredményének javítá,- sára: az egy kiló súlygyara­podáshoz szükséges abrak­mennyiség csökkentésével. Mindent egybevetve: a biztos nyereség reményében kezdhették a tavaszi mun­kákat a kisbárapáti tsz-ben. B F. Új pályaudvar épül Még ezen a tavaszon átadják ÁTVÁLTOZÁSOK A krampusz szerelme Torz párja a céda ; 1 ! Efféle »mély« közhelyeket lök fel bennem az új szín­házi bemutató. Élőbeszéd­ben ma már nem, vagy alig használt jelzőket, mint az ördögi, sátáni, borzadályos, vérnősző, iszonytató, tébolyí- tó stb.' Reneszánszi grand guignol: rémdráma a javá­ból. A shakespeare-i kortól nem volt idegen ez, noha Middleton—Rowley színpa­di műve inkább a középko­ri moralitás műfajából ki­fejlődött erkölcsrajzi dráma. Shakespeare a mérce, még ha ez így igazságtalan is. A Macbeth bűn—bűnhő- dés pszichológiai ’mechaniz­musa itt és most. A párhu­zam nem indokolatlan: T. S. Eliot is utalt erre. Ho­gyan válik moral insanity- példává, a beszámíthatatlan- ságig erkölcshiányossá Beat- rice-Joanna attól a pillanat­tól fokozatosan süllyedve bűnmocsárba, amikor egy véres tett eszméje megfo­gan. benne. A Macbeth egy lelkifur­dalás története: belső drá­ma is. Az Átváltozások kül­ső történések sorozata. Az előbbi lélekrajz, az utóbbi inkább a lelki változások külső bemutatása cselekede­tek által, tehát illusztrációja egy negatív metamorfózis­nak. Körülbelül ez a rokon­ság. de ez a különbség is Shakespeare és Middleton között. Nagyatád — fiatal, fejlő­dő városa megyénknek, s mint járási székhely, a kör­nyező települések lakossága által is gyakran fölkeresett közigazgatási központ. Mi­után a vasútvonal, amely Barccsal összekötötte, meg­szűnt, a korábbinál jóval nagyobb részt hárít a tö­megközlekedésből az autó­buszokra. Gyárak, intézmé­nyek, hivatalok a környék­beli munkaerő tömegét fog­lalkoztatják, s a dolgozók utaztatásához igénybe vett autóbuszpark igencsak ki­nőtte már a meglevő pálya­udvart. 1976-bain fogtak hozzá a beruházás előkészítéséhez, s most a megvalósuláshoz Kevés a legelő, a szálastakarmány Utóvizsgálat a takarmánytermesztésről Egy, a közelmúltban le­zajlott utóvizsgálat tapasz­talatait vitatták meg tegnap a megyei NEB-ülósen. Az el­lenőrzés a takarmányterme- lésre és -felhasználásra ter­jedt ki,' s arra keresett vá­laszt, hogy az irányító szer­vek, valamint a mezőgazda- sági nagyüzemek, vállala­tok az alapvizsgálat óta mi­lyen intézkedéseket tettek a takarmánygazdálkodás ha­tékonyságának javítására. Megnézték, milyen eredmé­nyeket értek el az abrak­takarmányok takarékos föl- használásában, a tömegta- karmény-termelés növelé­sében, az élelmiszeripari és mezőgazdasági mellékter­mékek hasznosításában, va­lamint a kisgazdaságok ta­karmányigényének kielégí- tésébeiv A vizsgálatot végzők 13 tsz-be, három állami gaz­daságba, 163 háztáji gazda­ságba jutottak el, ezenkívül négy áfésznél, továbbá a Kaposvári Cukorgyárban és a húskombinátnál ellen­őriztek, más szerveknél pe­dig tájékozódtak. A megyei és a járási NEB-ék mintegy 80 népi ellenőre dolgozott, s 425 ellenőrzési napot fordí­tottak e munkára. Az 1976-os országos vizs­gálatban megyénk is részt vett; a mostani utóvizsgálat megállapításai szerint azóta sok változás történt. íme, néhány ezek közül! A vizs­gált tsz-ekben átlag 30 szá­zalékkal nőtt a kukorica ter­mőterülete, ugyanakkor — sajnos — csökkent a lucer­náé, romlott a szálastakar- mány-ellátás, rosszabbodott a takarmány minősége. Nőtt viszont az abraknövények hozama; több gazdaságban másodnövényként termesz­tettek takarmányfélesége- kiet, s javult a szántóföldi melléktermékek hasznosí­tása is. A gazdálkodó szerveknél szerzett tapasztalatok sze­rint — á vitathatatlan javu­lás ellenére — továbbra is sok a gond. Kevés a tömeg- takarmány, a legelő, s ami van, az is többnyire rossz minőségű. Ezen okvetlenül változtatni kel! — a tovább­lépés érdekében. Nagy Anikó, Spindler Béla és Eperjes Károly. közeledik: még ezen a ta­vaszon átadják az új autó­busz-pályaudvart. A költsé­geket a Nagyatádi Városi Tanács, a 13. sz. Volán és az Utasellátó Vállalat vise­li; az utóbbi két vállalat közösen 5,7 millió forinttal járult hozzá a létesítmény­hez, a kiadások további ré­szét a tanács »állja«. A generálkivitelező — amely több alvállalkozót is foglal­koztat —, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépí­tő Vállalat már az épület belső munkáinál tart, s az állomás körüli területen folytatja az építést. Mód lesz arra, hogy egyszerre tizen­két busz parkoljon, »pihenő­időben«, s ugyancsak tizen­két jármű részére készíte­nek érkező-, illetve induló­állást. Az állások a kaposvári ál­lomástól eltérően nem úgy­nevezett fűrészfogas, hanóm hosszanti kocsibeállást tesz­nek lehetővé. A buszok in­dításaira a vezénylőterem­ből lámpa jelzést adnak — ez is újdonság lesz a me­gyeszékhely autóbuszpálya­udvarának műszaki fölsze­reltségéhez képest. Nagyatád tömegközleke­désében fontos szerepet ját­szik majd az új létesítmény, amelyben kulturáltabb kö­rülmények között várakoz­hatnak az utasok, dolgozhat a Volán személyzete. Joanna-Beatrice nemes­kisasszony — szerelemre lobbanva Alsemero iránt — ellteteti láb alól vőlegé­nyét, Piraquót. Az orvgyil­kosságra De Florest, hódoló­ját bírja rá, teste ígéretével. De Flores afféle »házon be­lüli« vazallus. Quasimodo-, Richard-, Dracula-arcú fic­kó, zsarolással és a testi kö­zelség csapdájával teszi ma­gáévá a nőt érzelmileg is. (Lásd: Gloster és Lady-Anna jelenete Shakespeare-nél !) Bombasztosan: a közös bűn közös sorsot eredményez. (Mintha e darab ellenpárja lenne Dekker—Middleton A becsületes szajha című szín­padi műve: abban a rossz nőt megváltja a szerelem.) A cselekmény másik szála — ezt Rowleynek tulajdonít­ják — bolondokházái tör­ténés: két nemesúr — egy­mástól függetlenül — a bo­londot adva igyekszik el­nyerni az igazgató orvos ka­cér feleségének testi ke­gyeit. Szinte visszfénye ez a főcselekménynek. Torz, esz­közeiben nem válogató De Flores ott, eszközökben nem finnyás, ugyancsak asszonya birtoklását óhajtó Lollió itt. És mégis mintha azoknak volna igazuk, akik nem ér­zik szervesülni a két cse­lekményösszetevőt. Ezt ta­lán az is fokozza, hogy Lol- liió és a két nemesúr nem igazi shakespeare-i clown. Ahogy Piraqudo bolyongó szelleme is inkább mumus, nem pedig macduffi kísértő, tébolyba kergető. Hogy a nőben ott lakik á kurti»án, azt a néhány évvel ezelőtti Troilus és Cressida-bemuta- tó Is hatványozottabban bi­zonyította, mint ez a Beatri- ce-Joanna-i sors. Meghökkentően szép dísz­letben játszódik Middleton —Rowley műve a kaposvári színházban. Donáth Péter reneszánsz fellegvárrészlete rangot ad a produkciónak Jelmezei közül főként a be- atrieei erkölcsi kopást érzé­keltető ruhaváltásokra hí­vom föl a figyelmet. Acs János igyekezett min­dent belesűríteni a produk­cióba, amit a középkori misztéríumjátékról, passió­játékról, moralitásról és a reneszánsz drámáról tud ; ezek a jegyek ötvöződnek s lelhetők fel rendezésében, kisebb-nagyobb arányban. A grand guignol elemeit elő­térbe állítva — zenei effek­tusokkal is erősítve az egé­szet idézőjelesítette is kissé próbálja elfogadtatni, af­féle felnőtteknek szóló me­seként. (De mit kezdjen a mai néző a nevetésre inger­lő, naív szüzességi próbával, amely jelenetnek drámai ha­tást kellene elérnie?) Ács Polimsfci-hatást (Macbeth) mutató rendezésében De Flores a főszereplő, • ez nagy lelemény: néha-néha sikerül felforrósítania a né­zőteret. Ö éli az igazi drá­mát Lukáts Andor mesteri alakításában ; mellette egy Alsemero csak balek, így nem is »jön össze« a Mis­kin—Raigozsáni pillanat a bűnt és erényt megtestesítő De Flores és Alsemero ösz- szeborulása. Emlékezetesek viszont a némajátékok! Az is igaz, hogy ezúttal Lukáts Andor mellett nem sikerül igazán jelentősét nyújtania Básti Julinak, Máthé Gábornak, Bal Jó' zsefnek. A lehetőségek ez­úttal nem kedveznek Eper' jes Károlynak sem ügy, mint az emlékezetes Gyöngy - életben (Élnek, mint a disz­nók). Egy-egy epizódban biz­tosan él a rábízottakkal Dánffy Sándor. Spindler Béla, Tóth Béla, Tarján Györgyi. Nagy Anikó, az »ügyeletes rossz lány« is a felszánt mutatja csak. Ifj. Mucsi Sándor, Stettner Ottó, Gálkó Bence, ifj. Somló Fe­renc megbízatása sem volt ezúttal színészi feladat. Az Átváltozások nem tar­tozik a Csiky Gergely Szín­ház legsikeresebb produkciói­nak sorába, L. L. Az illetékes válaszol Intézkedtünk a hibák megszüntetéséről \ A Somogyi Néplap március 2-i számában foglalkozott a Fő városi Kézműipari Vállalat barcsi üzemében tapasztalha­tó munikaellátási és vezetési rendellenességekkel. A válla­lati központ ezt megelőzően már átfogó átszervezési ter­vet dolgozott ki a fonalfel­dolgozó gyáregység általános helyzetének rendezésére, ezen belül a barcsi üzem üzemel­tetési és irányítási formáira. Érdeklődésük, majd a megje­lent cikk e munka indítási szakaszában ért bennünket. A cikkben jelzett hibákat tételesen kivizsgáltattam, és intézkedtem azonnali meg­szüntetésükről. Az úgyneve­zett »kaposvári szalag« dol­gozói március 10-én a szalag­szerű termelést megkezdték é«. folyamatos munkájuk biz- . UjoíUnjar* tóv abut ubebkedÄ­sefc történtek. A vizsgálat so­rán több súlyos vezetési és irányítási mulasztást állapí­tottunk meg, ezért a gyáregy­ség megbízott igazgatóját, termelési osztályvezetőjét és kereskedelmi osztályvezetőjét fegyelmi úton felelősségre vontam. Pethő Zoltán volt barcsi üzemvezető ügye lezárult; alacsonyabb munkakörbe he­lyeztük. Ellene anyagi kárté­rítési eljárás is indult. A barcsi üzemet irányító fonalfeldolgozó gyáregységet gazdaságtalan működése miatt 1980. március 31-ével feloszlatjuk. A hozzá tartozó üzemek közül az életképesen, eredményesen működő egysé­gek a Fővárosi Kézműipari Vállalat más, sikeresen mű­ködő gyáregységeihez kerül­nek át. A gazdaságtalanul és rueggiui működöket m év fo­lyamán feloszlatjuk. A bar­csi üzem az FKV 1. sz. ruha­ipari gyáregységének irányí­tása alá kerül. Az átszerve­zés célja az erőteljes termék­szerkezet-váltás, a zártabb termelési folyamat kialakítá­sa, a kötődéi — szabászati — varrodai kapacitások össze­hangolása. Ezek együttesen biztosítják az üzem egyenle­tes és folyamatos munkater- helését. Jelezzük, hogy a fonal- és más, a text.ilkelmeellátásban tapasztalható zavarok miatt továbbra is előfordulhatnak kisebb átmeneti nehézségek. Ezeket lehetőségeink határai között igyekszünk ellensú­lyozná. Az ellátó szervezetek ás gyártók területén tapasz­tható jelenségekre számot­tevő hatásunk azonban nincs A barcsi üzem »önálló gyáregységesítése« alig kép­zelhető el. Egy 200—250 fős üzem közvetlen kapcsolata a nagyvállalat központjához szervezetileg nem oldható meg. Vállalatunk tízezernél több dolgozót foglalkoztat, a termelési rendszer öt szako­sított gyáregységre tagolódik. Budapesten és az ország kü­lönböző területein húsz — a barcsihoz hasonló — közép­üzemünk működük. Egy-egy gyáregység önmagáiban 2— 300 ember foglalkoztatását irányítja. Termelési rendsze­rünket az üzemtörténetileg kialakult nagy fokú decentra­lizáltság, a kis- és középüze­mek jellemzik. Ezt a szervezeti karaktert az irányítási rend­szer kialakításánál meghatá­rozó tényezőnek kell elfogad­ni; ennek formája a gyáregy­ség és a gyáregységhez tarto­zó üzem. Válaszomat azzal zárom, hogy a vállalati központ mindazon intézkedését meg­tette, ami a folyamatos mun- ’-ae! látáshoz szükséges. Vár­hatóan további zavar nem esz. Várszegi Ödön igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom