Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
Megkérdeztük a termelőszövetkezeteket Kórosak, színjátszók, folklőreg vilttesek Mi van, mi hiányzik a tavaszi munkákhoz Gálaműsor Siófokon és Boglárlellén A batéi tsz-ben Szigeti Imre főagronótnussal beszel" gettünk: — A műtrágyaellátás megfelelő, az indokolt adagot nem csökkentettük; vetőmagból is van elegendő. Jól haladnak a tavaszi munkák, megkezdtük a tavaszi árpa vetését. Az őszi kalászosok, rétek, legelők fej- trágyázását elvégeztük, méghozzá szántóföldi gépekkel, így bizonyult gazdaságosabbnak. Most az őszi mélyszántások folynak, az ezer hektárból hatszáz már készen van. A borsó vetésére is megtettük az előkészületeket, a napokban megkezdjük a munkát. Rendidvül súlyos gondok vannak azonban a növényvédőszer-ellá- tással. Itt a tavasz, s még a legszokványosabb g'abona- gyomírtószerről sem tudunk semmit ! A növényvédőszereket központilag osztják el a termelési rendszereken keresztül Nem egészen értünk egyet ezzel. Nélkülözhetetlen gyomirtó szerek után futkosunk — hiába. Itt van például a fenyércirok, amely egy igen erőszakos és veszélyes gyomnövény, s ellene csak egy bizonyos import növényvédő szer használ. Nálunk 400 hektáros területet fenyeget ez a nagy károkat okozó gyomnövény. A szükségesnél jóval kisebb mennyiséget kaptunk, pedig a védekezés kötelező. A kisgyaláni szövetkezetben Nádorfalvi Nándor tsz- elnök válaszolt a kérdésre: — Örömmel mondhatom, hogy nálunk semmi fennakadás nem volt. Az első negyedévi műtrágyát megkaptuk, egy része már kint is van a földeken, helikopterrel szórjuk. A növényvédő- szer-ellátás szintén zavartalan, s jól állunk a vetőmagokkal. A legutóbbi napokban a rétek, legelők műtrágyázása, tisztítása folyt. Nemsokára hozzálátunk a cukorrépa vetéséhez 180 hektáron, már csak egy kis eső és meleg hiányzik .., Vétek József, a golféi tsz elnöke : — Vetőmagunk, növényvédő szerünk van elegendő, jó az ellátás, a lucerna vetését már meg is kezdtük. Gondok vannak viszont a műtárgya-szállításokkal, ugyanis az Agroker mindig szombat—vasárnap küldi a te" herautókat, s lassan nem találunk embert, aki kirakja. Egy-két hétvégét még elvállalnak, de amikor a negyedik, ötödik vasárnap is dolgozni kellene, már nem jelentkezik senki. Nagyon kötött a munka, külön szabadnapot nem tudunk biztosítani. Ha nem rakjuk ki azonnal a szállítmányt, tetemes kötbért kell fizetni, ez egyszer hétezer forintot tett ki. Másik gondunk az alkatrészekkel van. A hiányos ellátás miatt állnak a gépeink, s ez még az őszi mélyszántások befejezésénél is problémákat okoz. Ősz Nándor, a somogyszi- li szövetkezet főagronómu- sa: — Vetőmagban, műtrágyában, vegyszerben nincs hiány. Talán sosem álltunk még ilyen jól: a tavaszi árpát már elvetettük, a fej- trágyázás is készen van. Most a cukorrépa és a napraforgó talaját készítjük elő, BEMUTATÓ PÉNTEKEN Átváltozások Premierre készül a kaposvári C&ifcy Gergely Színház társulata: Thomas Middleton és William Rowley Átváltozások című tragikomédiáját mutatja be Várady Szabolcs fordításában. A müvet először 1622-ben játszották Londonban, a Phoenix Színházban. Middle- ton, a téglavető fia és Row- ley komikus színész közös alkotása az Átváltozások. Szerb Antalt idézzek a Shakespea- re-kor egyik irányzatáról: »A csirkefogókkal foglalkozó úgynevezett pikareszk naturalizmust Marlowe kortársia és barátja, Robert Greene vezette be az angol irodalomba ... röpirataival. Ezekből a coneycatcher (»palifogó«) iratokból nőtt ki a Shakes- peare-kor naturaiisztikus proletár-színdarabja Legfőbb művelői Thomas Dek- ker, Thomas Heywood és Thomas Middleton (1570?— 1627). A londoni nép mindennapi életét, jellegzetes alakjait vitték színpadra; közönségük önérzetének hízelegnek vagy hibáit ostorozzák.« így aztán nem csoda, hogy Middleton néha kellemetlenséget okozott darabjaival saját magának is. Húsz drámát írt, főleg vígjátékokat. Az Átváltozások egyébként néhány évszázadig nem szerepelt angol színpadon; csak 1961-ben került ismét színre, s akkor a nagyszerű Tony Richardson rendezett belőle előadást a Royel Court Theat- re-ben. Azóta reflektorfényben áll, több színházban eljátszották. Milyen »munkamegosztással« dolgozott a két szerző? Middleton a darab tragikus töltésű főcselekményét irta, Rowley betoldásai képezik a darab komikus mellékcselekményét. Alicante kormányzójának leánya, Beatri- ce-Joanna vőlegényét bérelt gyilkossal — hódolójával — téteti el láb alól, hogy egybe- kelhesséű szerelmesével A bűn következménye az az »átváltozás«, amely Beatrice- Joannában végbemegy. Most Németh László fordításában a Beatrice-i felismerés: »Becsületem bukott vele s most létem ...« A komikumot két álőrült fiatalember elmegyógyintézeti donjuankodása biztosítja... Básti Juli, Máthé Gábor, Bal József, Dánffy Sándor, ijj. Mucsi Sándor, Tarján Györgyi, Nagy Anikó,\Spind~ 1er Béla, Tóth Béla, Eperjes Károly, Stettner Ottó és mások játsszák a főbb szerepeket Ács János rendezésében, Donáth Péter díszleteiben. L. L. Újra éled Két-három esztendős szőlőtőkék nyújtózkodnak a pusztakovácsi földeken. 1977-ben kezdtek hozzá a telepítéshez, azóta már hetven hektárra nőtt a szőlőterület. A tsz három éve, alapító tagként belépett a Viticoop Balaton Társaságba, mely a körzet szőlőtermesztésének támogatására, bővítésének megszervezésére alakult, s gesztora a Bogiári Állami Gazdaság. A társaság telepítési programot indított, s az eredményekhez, tartoznak a pusztakovácsi ültetvények is. — Á mostani közgazdasági feltételek kialakulása nem januárban kezdődött, hanem sokkal korábban — mondta Princz István, a szövetkezet elnöke. — Ezért már régen megkezdtük a termelési szerkezet átalakítását, melléküzemágakat létesítettünk, s így jött számításba a szőlőtelepítés is. A bogiári gazdaság készített számunkra költségvetést és hozamtervet is, amely szerint a száz hektár szőlőre — termőre fordulás után — három., három és fel nemsokára megkezdjük a vetést, Alkatrészgomd nálunk /is van, az IFA tehergépkocsikhoz nem kaptunk sehol alkatrészeket. Ez nem tőkés import, NDK-gyárt- mányú gép, mégis be kell járni az egész országot, míg kapunk hozzá valamit. Bokor József, az igali tsz főagronómusa : — Most vetjük a tavaszi árpát 112 hektáron. Előkészülünk a cukorrépa éá más növények vetésére is, sámí- tózunk, és repülőgéppel szórjuk a műtrágyát a földekre. Semmiféle hiány nincs növényvédő szerből, vetőmagból és műtrágyából. Talán még a cukorrépavetőgépünk is megérkezik a napokba®. M. E. Ismét egy amatőr művészeti szemle. Illetve kettő, hiszen az idén külön rendezte gáláját Siófok város és járás. Szombaton este a Dél- balatoni Kulturális Központban kezdődött az előadás, s folytatódott a lellei művelődési házban vasárnap délelőtt. A rendezők ezúttal a tömörségre törekedtek, s ez különösen az énekkarod produkciójára volt jellemző. Repertoárjukból azokat a műveket válogatták ki, amelyek előadása révén leginkább csülogteth atiták erényeiket. Itt kell megjegyeznem, hogy a városi gálán éppen a kórusok domináltak : a Siófoki Bányász, a Dalkör és a Háziipari Szövetkezet Kodály női kara, a járási bemutatón pedig a folklór, a népi együttesek, pávakörök A Mb harí „találmánya” Fizetés teljesítmény szerint Mennyi van a borítékban? Mindannyian föltesszük ezt a kérdést, amikor számolgatunk a fizetésnapokon. És — mi tagadás — megnézzük a társaink szalagjára írt számokat is. Azután magunkban végiggondoljuk: ki mennyit teljesített és mennyit kapott érte. Sokszor érezzük úgy — néha nem is alaptalanul —, hogy a hasonló munkát végzőknek több, vagy kevesebb a fizetésük, mint amennyit "érdemeltek volna. A mai követelmények azt diktálják: kapjon többet az, aki többet tett. Egyszerű és természetes szabály ez. Nemrég egy olyan módszerrel találkoztam, amely sokaknak lehet rokonszenves, mert a tényékre alapozódik és elejét veheti a fölösleges szóbeszédnek. A Mahart balatoni hajózási igazgatóságának építő- brigádjai több korszerű kikötőt építettek az utóbbi időben. 1976-ban kezdődött ez "a program. Hajóállomások nőttek ki a földből Győrökön, Kenésén és Csopakon. Az építőket kézdetben a hagyományos módszerrel fizették. Azután — mit szépítsem — épült is az állomás meg nem is. A harmadik ilyen lesítmény alapkő- letételének idején azonban meglepetés várta az embereket. A központban kiszámították a két korábbi beruházás tapasztalataiból, hegy mennyi időt igényel egy ilyen hajóállomás létrehozása és mennyi - munkabér kell az építkezéshez. Azután már csak annyi volt hátra, hogy kimondják: ezért az építményért ennyi pénz jár a brigádnak. Se több, se kevesebb. Tőlük függ, hogy ezt a pénzt mennyi idő alatt keresik meg. Nem történt csoda. Az emberek rendesen dolgoztak, és az összeg nagy lett. Dolgozhattak volna lassan is, akkor egy hónapra kevesebb pénz jut. Ezt az ösz- szeíüggést hamar megértették. Az idén két ilyen hajóállomás épül, Kiliántelepen és Akaiiban. A fizetés ugyanannyi lesz, de ha gyorsabban végeznek, hamarabb kezdhetnek újabb munkához, és több pénz lesz a borítékban. A munkások megszerették ezt a rendszert. Nem volt nehéz. ' Égy dologra azonban föl kell hívni a figyelmet: csak ott alkalmáz- ható a hajóállomás-építők bérezéséhez hasonló módszer, ahol a »főnökök«, a munka szervezői is mindent megtesznek. Követelni ugyanis csak úgy lehet, ha teljesíthető a követelés. A szigorú rendet először a vezetőknek kell betartaniuk. L. P. a hagyomány millió nyereség jut. A szőlők várakozás szerint százmázsás átlagtermést hoznak majd hektáronként. A más- meglevő hetven hektárhoz még harminc hektáros telepítést tervezünk a tavaszra, így lesz összesen száz. A pusztakovácsi tsz-ben korábban is volt ugyan szőlő de csak három hektáron. Pedig ezen a környéken igen jó szőlőtermő területek vannak, hagyományai is voltak ennek a gyümölcsnek. A 'felszabadulás előtt nagy, összefüggő területeken művelték erre a szőlőt, később azonban a földosztás után — s még a tsz-szervezés előtt — nem volt, aki kedvvel gondozta volna az elaprózott földeken. A terület azonban megfelelő, s ma különösen fontossá vált a tsz-ek számára, hogy olyan növényt termesszenek, amelyik jövedelmező. A kedvezőtlen adottságú pusztakovácsi szövetkezetben megtérülő kezdeményezés a régi hagyományok feltámasztása. — A szakirányító a Viticoop társaság '— folyta»« Princz István. — Ök készítették a kalkulációt, gépeket is adnak, ha szükséges. Nagyüzemi módszerkkel jóval olcsóbban lehet elvégezni a különböző munkálatokat, a permetezést, metszést. A boglári gazdaságtól kapjuk a szaporítóanyagot. Az eddig telepített szőlő 98 százaléka megeredt. A termést megvásárolják tőlünk, és a borkombinátban dolgozzák fel. A Bogiári ÁG rendszeresen ad szaktanácsot, továbbképzéseket tart a tangazdaságok szakembereinek. Ez nekünk különösen fontos, mivel elég fiatal a szakembergárda,, s a hosszú évek során összegyűlt nagyüzemi tapasztalatok sokat jelenthetnek. A pusztaikovácsi tsz-ben 70 hektár borszőlő és 30 hektár csemegeszőlő lesz, ez utóbbit a Zöldért-nek adják el. Jövőre már termőre fordul az első 30 hektár, s 1984-re az összes szőlő terem. Az első években 50—60 mázsás átlagot várnak. JM E. színpompás előadása. Kétségtelen, az utóbbiak közül néhány, ha kevesebbet markol, többet adhatott volna az egyébként szép számú és hálás lellei közönségnek, ugyanakkor a somogyi folklór legjobb képviselőire sokáig és szeretettel fognak emlékezni. A lellei színpad meglehetősen szűkös (ezért a Lelle táncegyüttes Siófokon szerepelt), ezt (különösen a ka- rádi hagyományőrző népi együttes fellépésekor, valamint a látrányi cigányegyüttes szereplésekor sajnáltuk. A gála fénypontja, kétségtelen, a karádiak szereplése volt, nekik sikerült a legihletettebben tolmácsolniuk őseik művészetét, ám a látrányiak produkciója is a legmeggyőzőbbek közé tartozott. Az együttes minden tagja vérbeli táncos, s úgy tetszett, órákon át képesek variálni a lelkűk diktálta koreográfiát. Az andocsi pávakör szép, tiszta énekével hatott a közönségre. Köztük dalolt (szólót énekelt) a 81 éves Németh Ferencné, akinek — mint előadás után elmondta — kilenc dédunokája van. Irodalmi színpadok, versmondók is szerepeltek a gálán. A siófoki amatőrszínpad ismét Fekete Sándor Az emberevő komédiája című darabját .mutatta be sikerrel. (A Himnusz a béliéért szemléről írt jegyzetben már szóltunk erről a produkcióról.) A bogiári szakközépiskolások Vikár Béla diákszínpada Che Guevara című pódiumjátékával a minden igazért és újért lelkesedő ifjúság tiszta hangját képviselte. A balatonföldvá- ri kisszínpad Eugene Labiche Ilyen a világ című komédiáját’ adta elő, jó képességű, színjátszó egyéniségekkel. Siófokon is, Lellén is hallhattunk költeményeket. Vil- csek Gézáné (Pannónia), Bogdán Teréz (MÁV), Kapitány György né (GOV), illetve Kadlicskó Ilona (Videoton) és Csekis László (Bala- tonszabadi vállalkozott egy- egy vers előadására. Szinte valamennyien nehéz, hosszú verset választottak, s egyi- kük-másikuk nehezen birkózott meg a feladattal. (A helyes, az előadó egyéniségének megfelelő versválasz- lás néha eleve eldönti a szereplés színvonalát.) Teljesítményüket ennek ellenére dicsérhetjük. Néhányan közülük — mint Bogdán Teréz és Vilcsekné — ezúttal szerepeltek először szemlén. Igazságtalanság. lenne hallgatnunk azokról az együttesekről, szólistákról, amelyek, illetve akik ugyancsak becsülettel felkészültek, a tőlük megszokott színvonalon szerepeltek. A bala- tonföldvári vegyes kar, a boglárlellei VaS-műszaki és Hűtőipari Szövetkezet kórusa, a bálványosi, a somogy- babodi népi együttes, az okarinázó Kőröshegyi József, a citerázó Somogyvári Imre és Kálmán Mihály, sőt a balatonszárszói Halox és a karádi Record nevű beat- együttesek is elismerésre * méltó felkészültségről győzték meg a közönséget. Sz. A. Ói pépek a Mezőgépnél A B—2-es forgácsolóüzem gépeinek telepítését hamarosan befejezik a Mezőgép 1. számú gyárában. A hatalmas csarnokban 65 gépet helyeztek el, s 34 millió forintot fizettek ki az új munkaeszközökért. Az idén 30—40 ezer darab fogazott és tengely jellegű alkatrészt készítenek már; mintegy tízmillió forint értékűt szállítanak a többi Mezőgép-gyárnak is. \z EEN—400 NC típusú észtére». A ey#rí Mezőgép részre alumínium hajtóműházakat kfwzí teœsfc.
