Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 F| / SOMOGYI NÉPLAP A Z MS Z M P S O M O G Y MEGYEI B IZ O 1 rTSÁG) ÍNAK lapja XXXVI. évfolyam, 72. szám 1980. március 26., szerda Folytatta munkáját a párt XH. kongresszusa Felszólalások a tanácskozáson, nagygyűlések a kiil® küldöttségek részvételével Kedden reggel !> órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójának vitájával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöki megnyitója után Hossala József, a Csepel Vas- és Fémművek csőgyárának hengerésze, Budapest küldötte lépett a mikrofonhoz. HOSSALA IÓZSEF. e Csepel Vas- és Fémművek hengerésze Minden párttagunk képezi magát PR GAJDÓCSI ISTVÁN, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke Társadalmi munkával segíthetjük a fejlesztést Elöljáróban a csepeli kohászok nehéz munkakörülményeiről, a szakmai kiöregedés veszélyeiről, az utánpótlás égető hiányáról beszélt, majd szűkebb munkaterületéről, az ország legnagyobb csőgyáráról, és az ott dolgozó kommunisták példa- mutatásáról szólt, — Területünkön a termelés eredményeivel, a munka- fegyelem megszilárdításában egyaránt mérhető a koirm-nurústák jelenléte — mondta. — Tagságunk élen jár a minőség javításában, a technológiai fegyelem betartásában, az anyag- és energiatakarékosságban, a munkahelyi légkör és az emberi viszonyok alakításában. Komoly eredmény és erő, hogy párttagságunk valamennyi tagja képezi magát, szakmai és politikai területen egyaránt Huszonnégy elvtársunk velem együtt a forgatóvilla mellé érettségi bizoVÉKONY JUDIT, Emlékeztetett a kongresz- szusi irányelveknek az értelmiség növekvő társadalmi szerepével kapcsolatos megállapítására, s hozzáfűzte: — Azt, hogy a holnap értelmisége mennyire lesz képes megbirkózni feladataival, a mai felsőoktatás színvonala határozza meg. Mi, egyetemisták a tudományegyetem jellegéből adódóan is, fokozott érdeklődéssel fordulunk társadalmi kérdések felé. Sokszor nem értjük a meglevő társadalmi ellentmondásokat, azok okait. Kérdéseinkkel oktatóinkhoz fordulunk, órájuk nagy felelősség hárul a válaszadásban. — Az ember húszévesen még formálható és formálni is kell. Szükségünk van eszményekre, példamutatásra, arra, hogy emberi tartást ta nuljunk. Az egyetemnél, szakembereket, hangsúlyozom, embereket kell nevel rúe. Az oktatók legfontosabb tévékenjrsege az oktatás-nenyítványt is szerzett. Tanulunk azért is, mert bízunk a körülmények javulásában. Vállalatunknál ugyanis jelenleg több mint egymilliárdos szinttartó beruházás folyik, ami üzemi helyzetünkön javít, igaz, gondjainkat még nem oldja meg teljesen, csak könnyít rajtuk. Elsősorban olyan területeken, ahol ma már nagyon hiányzik a munkáskéz. A népgazdaságnak szüksége van a különböző, jó minőségű csövekre. És ezt nekünk kell megtermelni. Pártmunkánk szerves részének tekintjük az óvodai, a bölcsődei, a lakáskérelmek igényeinek kielégítését. Büszkék vagyunk rá, hogy a jogos kéréseknek az utóbbi években százszázalékban eleget tudtunk tenni. Ez nemcsak a mi érdemünk, a Csepel Művek közösségének, áldozatkész erőfeszítéseinek is nagy része van benne. velés. Hiányosságnak tartom, hogy az egyetemi oktatók nem rendelkeznek pedagógiai képzettséggel. Bírálta Vékony Judit az egyetemi oktató-nevelő munka fogyatékosságait, köztük például a jegyzetellátás akadozását, a nem mindig a rátermettséget mérlegelő felvételi vizsgarendet, majd így folytatta : az egyetemi oktatáson kívül a KlSZ-nek, mint a fiatalok politikai tömegszervezetének is nagy szerepe van az elkötélezett- ség érzésének kialakításában és megszilárdításában. A KISZ-ben az egyetemisták- főiskolások szervezettsége a legmagasabb, országosan 78, a mi egyetemünkön több mint 90 százalékos. Az a véleményem, eredményesebb munkát tudnánk végezni, ha az egyetemisták kisebb százaléka lenne KISZ-tag, de ezek között nagyobb arányban lennének lelkes, elkötelezett emberek. — Megyénk a népgazdaság helyzetével és lehetőségeivel összhangban fejlődik tovább. A fejlesztés fő jellemzője a termelési szerkezet további korszerűsítése, a minőségi tényezők meghatározó szerepe és a növekedési ütem nagyfokú differenciálódása. A lakásépítés tervezése és segítése továbbra iá a tanácsok kiemelt feladata marad. Megyénk lakossága ed- uig is sokat tett a lakásgondok saját erőből való megoldásáért, hiszen a lakások 80 százaléka magánerőből épül. A jövőben is elsősorban ezt az utat kell járnunk. Mindent megteszünk azért, hogy javuljon a magánépítkezők anyagellátása, Csongrád megye küldötte egészségügyünk helyzetével, fejlődésével és gondjaival foglalkozott. Ezzel kapcsolatban megállapította: — A kórházi, klinikai ágyak számának a növekedése olyan mérvű, hogy ezzel nemzetközi viszonylatban jó közepes helyet foglalunk el. Ha azonban ezen belül régi egészségügyi . intézményeink nagy részét nézzük, kiderül, hogy ezek jelentős hányada elavult és egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek, sem állapotában, sem felszerelésében. több vállalkozó legyen a kivitelezésben, elegendő közművesített telek álljon rendelkezésre, a hatósági eljárás pedig váljék egyszerűbbé és gyorsabbá. A társadalmi munka szerepéről és jelentőségéről szólva elmondotta: — Az utóbbi négy évben a megye lakossága több mint kétmilliárd forinttal, lakosonként átlagosan 3700 forinttal járult hozzá szűkebb hazája fejlesztéséhez. A társadalmi munka naturális értékét is messze meghaladja politikai jelentősége. A társadalmi munkával hatalmas értéket adhatunk hozzá az állami fejlesztéshez, miközben közéleti embereket formálunk. , A kongresszus határozati javaslatában olvashatjuk, hogy csupán új kórházak építésével nem lehet az' egészségügyi ellátás színvonalát emelni. Ezért szükséges a régiek korszerűsítése, a mai követelményeknek megfelelő átalakítása. Nem fontossági vagy sürgősségi sorrendet akarok javasolni, de az orvosegyetemi klinikák tekintélyes részében erre égető szükség van. Különösen vonatkozik ez a budapesti egyetem jónéhány intézetére, de sajnos a vidéki egyetemi klinikák jelentős részére is. A továbbiakban az orvosképzésről szólva a többi között megállapította: — Régebben a diploma megszerzése után két évet kellett eltölteni különböző kórházi vagy klinikai osztályokon, és csak ezután lehetett körzeti, általános orvosi gyakorlatot folytatni. Az ehhez való visz- saatérés nem jelehtene viszBÓKA MIHÁLYNÉ, Nemzetiségi politikánk gyakorlati végrehajtását méltatva megállapította, hogy a XI. kongresszus óta eltelt időszakban a nemzetiségi politika teljesebbé, : gazdagabbá yált, erősítette a magyarországi nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális egyenjogúságát. A' 2600 lakost számláló Méhkerék életéről szólva elmondotta, hogy a község 700 lakóházának több mint a felét az utóbbi tíz évben építették újjá, minden házban két-három szoba van, s mind több lakásban központi fűtés. A törpe vízmű biztosítja a község jó vízellátását, a HÁRY BÉLA, Felszólalása elején azt hangsúlyozta, hogy általánossá kell tenni közéletünkben a kezdeményezőkészség, a vállalkozókedv bátorítását, szalépést. Egészségügyi szolgálatunk ma már van olyan erős és fejlett, hogy nem okozna nehézséget a betegellátásban, ha orvosaink diplomájuk megszerzése után még két évig nem kerülnének körzeti orvosi állásokba, hanem kórházakban, klini-- kákon tovább bővítenék gyakorlati és elméleti ismereteiket. Ez később az ellátás színvonalát is emelné. lakások 80 százalékában fürdőszoba is van. A múlt gazdasági évben a lakosság jövedelme az 1976-os évhez viszonyítva két és félszeresére növekedett. — Éppen ezért' — fejezte be felszólalását —, mi Méhkerék község román nemzetiségű dolgozói teljes joggal valljuk és mondjuk, itthon vagyunk, ez a mi hazánk, amely nemzetiségre való tekintet nélkül, egyesít bennünket. Ez a haza minden állampolgárának lehetőséget ad, hogy erejéhez, munkájához képest részesüljön a közös munka gyümölcséből. ösztönzését, s ha kell, védelmét is. Elmondta, hogy a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban a szocialista integrációban kialakult közúti járműprogram alapján már a hatvanas évek elején kibontakozott és a gyakorlat által igazolódott . a termék- szerkézet-váltás. Nemcsak alkalmazkodtak e programhoz, hanem kezdeményező, előre vivő szerepet is betöltötték. Csak ez tette lehetővé, hogy termékeik, különösen a futóművek, ma mindenütt, szocialista és kapitalista országokban egyaránt keresettek, gazdaságosan értékesíthetők. A megye köny- nyűipari üzemeinek egy részében az elmúlt években már nagyon komoly gondok jelentkeztek. Egyes gyárakban a vezetők jó felismerése, kezdeményezése alapján azonban olyan termékszerkezet-váltás és ehhez kapcsolódó műszaki, technológiai fejlesztés történt, amelynek alapján a jelen'egi világgazdasági helyzetben is megállják a helyüket, többet fizetnek az államkasszába, mint amennyit kivesznek belőle. a Pécsi Tudományegyetem hallgatója Nem nélkülözhetjük az eszményeket PR. CSERHÁTI ISTVÁN, a szegedi II. sz. belklinika igazgatója Szükség van a régi kórházak korszerűsítésére Méhkerék község tanácselnöke Teljesebbé, gazdagabbá vált a nemzetiségi politika a Cyőr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára Bátorítsuk a kezdeményezőkészséget (Folytatás a 2. oldalon.)
