Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
Helyzetjelentés Vékony könyvecske — inkább füzet — a Somogy megyei Tanács áldozatvállalásával megjelent verses kötet, Vallató Gézáé. A Somogy könyvek sorozat második kiadványa. (Szirmay Endre költeményeit és műfordításait tartalmazta az élsö.) Harmincnyolc verset publikál benne Vallató Gésa. A kevés is lehet sok — áll ez az igazság erre a nagyon gazdag költői világot felmutató kötetre, s egyúttal arra is figyelmeztet megjelenése: fővároscentrikus könyvkiadásunknak vannak adósságai---V allató Géza verseit 'jól ismerjük a-Somogyi Néplapból, a Somogy folyóiratból, a Vaspróba antológiából, a Mozgó Világból, sot a Ka- p'osváron napvilágot látott, 1971-es Kettőspont című kiadványból is, amelynek egyik szerzője volt. Akkor Papp Árpád ezt írta — mintegy biztatással, _ reménykedve a folytatásban —: »Etikai-morális problémákkal viaskodik, szülcsza- vúan formált epigrammati- kas verseiben. Saját gondolat és érzelemvilág, megte’ remtésén munkálkodik.« A kérdés tehát adott most, hogy Helyzetjelentés című kötetét lapozgatjuk. Megfelelt-e Vallató e várakozásnak? A kérdésre tulajdonképpen már válaszoltunk is. Mélyült költői világa, amelyben a filozófiának már korábban is főszerep jutott. Ökonomikus, már-már táv- iratrövidségű versekben fejezi ki életérzését, a világról alkotott véleményét. Űj kötetébe átemelte a Névjegyemre firkált sorok című versét, s milyen jellemző a tény, hogy a hosszú cím erre az egy szóra olvadt: «•Névjegyemre«. Kifejezi azt a metamorfózist, melyet benne ez a néhány évnyi idő — történelem? — eredményezett. S azt is, hogy Vallató Géza ma is vállalja a szerebet, melyet önön bőrének érez. Az őszinteségért kiáltó vállalását. Szójátékkal: az igazság vallató ja ő, nem véletlenül választotta kötete egyik mottójául Herzen sorait: »Lehetetlen az egész igazsághoz eljutni, ha nem dobjuk félre a félha- zúgságokat, amelyekkel a nagyobb érthetőség kedvéért a féligazságokat álcázzuk.« Ezért válaszolja meg kré- dós versében a másik mottót: «Az igazság nem éri meg a fáradságot, hogy az Minden élőnek hangja van Az embert mindenütt a földön ezernyi hang veszi körül. Egyes harigokat hall és megért — másokat viszont hallásával nem tud érzékelni. Az »állatok nyelvének« tanulmányozása több évszázadra nyúlik vissza — már .Jguá^totelész.. is érdeklődött ' iránta. A legutóbbi harminc évben a tökéletes elektroni- •MS hangfelvevő és -erősítő készülékek e téren Is számos érdekes megfigyelésre nyújtottak módot. A BBC minden évben versenypályázatot hirdet', amelynek neve: »A természet hangjai«. Különleges zsűri hallgatja meg a sok ezer hangfelvételt, amely nemcsak a madarak énekét, a békák és a halak hangját örökíti meg, hanem a vízesés zúgását, a hullámverés moraját,, a mennydörgés robaját is. A váratlan, eredeti ötleteket díjazzák. Például 1978-ban az .első díjat két hangfelvételnek ítélték oda. Az egyik a kőrisfa hangját örökítette meg, de nem a koronáját zú- gató szél zaját, hanem a fa hangját — azokat a csodálatos neszeket, melyek a fa nedvének áramlását. kisérik a gyökerektől az ágak felé. A másik felvételen pedig csónakmotor bömbölésére emlékeztető »futamok« hallatszottak: ezeknek a technikai berendezésekkel felerősített hangoknak a forrása azonban csupán egy kicsiny, mulatságos bogár volt. Azt lehetne gondolni, hogy a legzajtalanabb lény a denevér, amely nesztelenül lebeg a sötét égen, és sohasem súrolja a környező tárgyakat. Pedig a repülés közben kibocsátott ultrahangjelei, amelyek segítségére vannak a tájékozódásban, olykor 145 decibelt is elérnek. Éppen ekkora zajt okoz felszálláskor a sugárhajtású repülőgép, csakhogy , az ember számára hallható hangsavban. Az állatok közptt sok «énekest« ismerünk. A legjobb énekművésznek a csalogányt tartják, mégpedig teljes joggal — bár a rigó éneke, a sárgarigó fuvolatrillája, a pinty hetyke dallama, meg a’ veréb egyszerű csiripelése sem hagy bennünket közömbösen. A föld négylábú lakosai között is jó néhány ének- kedvelő akad. Például egyetlen farkas sem vonakodik egy kis «rögtönzéstől«, ha a tálkájában van. Egy svéd tudós, aki éveken keresztül tanulmányozta a farkasok hangját, úgy véli, hogy a »karének« náluk nemcsak az érintkezés eszköze más falkákkal és el- bitangolt társaikkal, hanem . merőben érzelmi alapja is van: fokozza bennük"''' a kö- ' zösség, a falkához tartozás érzését. A legmuzikálisabb szólóénekesek a négylábúak kö- , zott a gibbonok, ezek a kis termetű, emberszabású majmok, melyek Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben élnek. »Hangversenyeiket« reggelente tartják. A balatonszabadi tsz-ben tölti életének egy részét a Szobonya család. Mind az öten tsz-tagok, az apa, az anya és a három gyerek. A kislány másutt is dolgozott^ a fiúk Kaposvárott tanultak, hívták őket Algyőre, erre- arra, mégis visszajött mindegyik . .. Szobonya András, a családfő 50 éves, ma a növénytermesztési ágazat vezetője. A »dinasztia-« eredetileg nem idevalósi, Szobonya András édesapja egykor a Csepel Művek elődjében dolgozott, kovácsmester volt. A '30-as évek elején azonban otthagyta a gyárat, a várost, a családjával együtt Siómaroson . telepedett le. Tanult mesterségével is felhagyott — gazdálkodni kezdett. Fia már itt cseperedett fel, elleste apjától a földművelés csínját-bínját. így kezdődött ... Szobonya András már 15— 16 éves korától önállóan gazdálkodott. 1959-ben Siómaroson több társával megalapította az akkori Kossuth * tszt-t. — Eleinte nagyon nehéz volt, keveset fizetett a szövetkezet, nem is volt miből — folytatja —, aztán ahogyan erősödött, nekünk is jobb lett. Sipmaroson még amolyan mindenesként dolgoztam, oda mentem, ahova küldtek — az új tsz-ben kerültem végleg a növénytermesztő üzemágba. Időközben megnősültem; aztán jöttek a gyerekek: 57- ben Anikó, 59-ben Andris, 60-ban Attila ... Szobonya András már alakuláskor »bevitte« feleségét is á tsz-be. Ez, mint mond ja, emoer lenajoljon érte és fölszedje?« (A tündérhez) Egyszer, valahol e sorok írója úgy jellemezte a vallató! epigrammákat: »horgok, melyek beléd akadnak; nem szabadulhatsz tőlük«. Áll ez a kötet rövid, groteszk hangvételű verseire ma is. Ostorpattanást is hallunk a hatodik napon átvett, sebtében alkotott világ teremtojéroj. szóid epigrammában. Ez a filozófus hetykeség nagyon jellemző müveire. És még valami: a cselekvés vállalása. »Ember volt csupán és rögeszmés) hitte hogy arrébb kell vinni a hegyet« (Mese). Az az életkérdés gyötri, ami min- 'den embert, de az alkotót leginkább: »ki lesz közülünk hős / és ki lesz csak névtelen halott«, (Helyzetjelentés). Legkeserübb hangulatú vertseiben is ott munkál a József Attila-i értelemben vett játékosság. így a nagyszerű, biblikus ihletésű »Dániel és a látomás«- ban vagy a Részlet egy nem éppen ünnepi beszéd első változatából... című versében is. Biblikus témái ürügyek a jelen faggatására, érvényes kimondására : »térjetek meg az Alázat és a Hűség hatalmas folyójá- hoz« ! Űj oldaláról mutatkozik be a Zúzmara »ciklus« burjánzó, vitalitásérzetet indukáló verseiben: »ma tulipán- tűzben zendül az ének / díszít zümmögő jácint-zenét«. S mintegy ennek ellentéte a költői kóda, a temakört lezáró Zúzmara című vers: »Hoüá lett a sombokor sárga inge« ...? Megidézi a 'példának választottakat: Wait W hitmant és József Attilát, egyik legkülönösebb versét Fodor Andrásnak ajánlja, a másikban Fapp Árpáddal vállal rokonságot, megzengeti benne a hurt egy rézdomborítás, Dabóczi Józsefé. Egy újabb gazdagító téma is jelentkezik: a tó, amely úgy lesz részévé mindennapjainknak, ahogy a nagy víz Hemingway Santiagojának. Vallató Géza kötete nemcsak az ő tehetségét igazolja, hanem egy kiadói vállalkozás jogosultságát is. Lcdtü* László Nem messze a község végét jelző táblától, az egyik házban a faragó Szabót keresem. Idős parasztember nyútja a kezét. Szabó Imre. Szívesen beszél önmagáról és munkájáról. Kapós- hegyen született, s a fa sze- retetét gyerekkorából hozta magával. — Tudja, azokban az időkben a magamfajta szegény gyereknek nem sok lehetősége volt a játékra. Csak a munka volt; meg a természet, az erdő járása. A hetvenöt éves Szabó Imre akkor jegyezte el magát a faragással. — Nem voltam még nyolcéves, amikor apám már befogott segíteni, s napi tíz- tizenkét órát dolgoztam. Az első igazi játékokat úgy tizennégy esztendős koromban láttam, egy módosabb fiúnál. Fából voltak. Ezek adták az első ötletet. Kezembe vettem egy fadarabot: forgattam, nézegettem. Először csak szemmel, képzeletben formáztam, aztán bicskával. Ma is ez a legfontosabb faragó eszközöm... Első munkáiról, amelyek a keze alól kikerültek, így beszél : — Mai szemmel nézve igencsak kezdetlegesek voltak. Sokkal kevesebbet gondolkoztam akkoriban egy- egy munkám előtt, mint most : ösztönösen faragtam. És akkor jött a »nagy találkozás«. Szabó Imre úgy tizenhét-tizennyolc éves lehetett, amikor összehozta a sors »az öreg Kapolival«. — Nagyon sokat tanultam tőle. Nyugodtság áradt belőle. Nem osztogatta úgy a tanácsait, hogy azok a tévedhetetlen Kapöli Antalé; csupán elmondta a véleményét, hogy ő ezt így vagy úgy csinálná. Aztán vagy megfogadta az ember a tanácsát, vagy nem. S nem haragudott akkor sem, ha nem fogadta meg. Azt mondta: »Csak úgy csináld, ahogy te is jónak érzed«... — Megnősültem, jött a család, nyolc gyereket szült a feleségem. Nehezebb idők következtek: a megélhetés mindennapos gondjai. Nem sok időm maradt a faragásra. Miután nyugdíjba mentem, többször nyúltam a fához, a bicskához: úgy érzem, most tudom csinálni igazán .. . Volt kiállításom nagy megbotránkozást keltett annak idején az egész faluban. Ugyanis az volt a szokás, hogy a családból egy valaki belépett, a többi pedig másfelé kereskedett, ahol könnyebb volt a munka, többet fizettek. Szobonyáék példája azonban hatott: egyre- rnásra léptek be a feleségek — volt, hogy hetven asszony is dolgozott egyszerre. Erre pedig aikkoriban nagy szükség volt, a kézi munkát nem tudta 'nélkülözni a szövetkezet. Közben nőttek a gyerekek, Anikó gyors- és gépíró lett, most titkárnő a tsz-ben. András mezőgazdasági technikumot végzett Kaposváron. Nem volt ösztöndíjas, nem akarta lekötni magát, mégis visszajött. Növénytermesztő szakon tanult, de most a gépüzemeltetésnél dolgozik. Attila, a kisebbik, gépipari technikumot végzett. Esztergályos és marós szakmát tanult, ezt itt folytatta is, de a tsz-ben gondok voltaik az anyagbeszerzésnél,, így ma gépkocsivezető. Három, három és fél ezret keresnek, járnak a klubba, diszkóba, itt vannak a gyerekkori barátaik is — úgy fest, megmaradnak ... Mindenki volt már a családból a tsz szervezte külföldi utakon, hazai kirándulásokon. Jártak Csehszlovákiában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Romániában, a Szovjetunióban. Eddig Szo- bonyáné édesanyjánál laktak, s a fiatalok még most is visz- sza-vissza vágynak a kertvégi dzsungelbe, gyerekkoruk barangolásaimaik színhelyére... Nemrég azonban elkészült az új ház Szabadiban, nemsokára költöznek. Szép nagy, sokan elférnek benne. Lehet, hpgy együtt, marad itt az egész család ... Faragott szék, Boglárlellén és Nagyatádon a művelődési házban; eljutottak a munkáim Barcsra. És most tudtam meg, hogy egy-két darabot Budapestre is elküldenek. — Honnan meríti az ötletet? — Hagyatkozom a régen tanult mintákra. És az ember mindenütt lát valamit; forgatom az újságokat, nézem a televíziót: ezekben is sok jó ötletet találok, főleg a képzőművészeti műsorokban. Ha a kedve úgy tartja, nagyon gyorsan farag. Máskor meg hetekig nem nyúl a fához. — Inkább csak a nyári hónapokban dolgozom. Fogom a baitát, méretre darabolom a nagy husángot, és közben elképzelem : mit »hozok ki« a fából... Sótartók, dobozok, szép mívű botok, székek sorakoznak a szobában. Az egyik faragott támlás széken macska gubbaszt. Látszik, jól érzi magát ebben a környezetben. Körtési Zsolt Mezőtúri fazekastermékek A dunántúli és erdélyi motívumvílág mellett elsősorban a mezőtúri íazekashagyományokat ápolja a Mezőtúri Fazekasok Népművészeti és Háziipari Szövetkezete. A zöld, sárga és színtelen mázas festett és vésett termékek huszonöt-harminc százaléka exportra kerül. Minden ötödik szakmunkástanuló... Az ipari szakmunkásképzőből kimaradtak aránya eléri a húsz—huszonegy százalékot. A szakközépiskolákban tizenhét, a gimnáziumokban 12—13 százalék ez a szám. A viszonyszamok önmagukban nem sokat mondanak ; három év alatt abbahagyta az iskolát ötvenöt lakatos, tizenkilenc kőműves, hetven kereskedelmi tanuló... A kaposvári 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben az ezer—ezerkétszáz diák , közül évente százhatvan—százhetven marad ki. Tanulmányaikat vidéken is sokan idő előtt abbahagyják. Minden évben több mint kétszáz leendő szakmunkást veszítenek így a somogyi vállalatok és szövetkezetek. Különösen nagy a lemorzsolódás a fémtechnikai szakmákban. A forgácsoló, a lakatos és a hegesztő szakmunkások hiányát különféle áthidaló megoldásokkal, például a betanított munkások szakmunkásvizsgára bocsátásával lehet ellensúlyozni. — Mivel magyarázza a pedagógus az évről évre nagyobb arányú lemorzsolódást? — kérdeztem Pintér Kálmánt, a kaposvári 503. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóját. — Harminc—negyven általános iskolából jönnek hozzánk a közepes és elégséges bizonyítványú gyerekek. A jó és jeles rendűek — kevés kivételtől eltekintve — szakközépiskolába, gimnáziumba jelentkeznek. A szakmunkásképzés tervszerű, de a vállalatok előre bejelentett igényel nem találkoznak feltétlenül a gyerekek és a szülők elképzelésével; a fiatalokat át kell irányítani más szakmákra. Mindössze egy délelőtt áll a szülők és a gyerekek rendelkezésére, hogy eldöntsék a javasolt két-három szakmából melyiket válasszák. Ez a választás már véletlenszerű. — Mit tehet a lemorzsoló das ellen a szakmunkásképző? — Októbertől a tanév végéig szervezünk tantárgyak szerint korrepetálásokat. Ez hetente húsz és hatvan óra között van. A szülőkkel is próbálunk szoros kapcsolatot tartani, és segít az ifjúsági szervezet is. A gyerekek fél kettő után kikerülnek felügyeletünk alól, s mivel a szülők, nagyszülők, és az idősebb testvérek is dolgoznak, késő délutánig ellenőrzés nélkül maradnak. Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztály- vezetője azt mondja: a.szak- munkásképzés a hetvenes években alkalmazkodott a vállalatok dinamikusan változó igényeihez. A vállalatok azonban évről évre a .valóságost majd kétszer felülmúló munkaerőigényt jelentettek be. A hetvenes évek második felében kialakult a foglalkoztatási egyem- súly; visszaesett a korosztályok létszáma is. Ma a bejelentett igénynél jóval kevesebb új munkavállalóra lehet számítani. S nagyon nehéz az igények és a munkaerőforrások helyes egyeztetése — úgy hogy a szakmai rétegeződés Somogy megye távlati fejlődésének is megfeleljen. A szakképzett, megbízható munkaerő nevelése hosszú évekig tart. A szakmunkásképzőnek arra a szintre kell hozni a gyerekeket, hogy. később a vállalatoknál, a mezőgazdaságban a korszerű technika irányítói és előállítói is legyenek — munkájuk, szak- képzettségük a világpiacon jól eladható termékekben nyerjen formát. A tanintézetek a tanulók nyolcvan százalékával értek el jó eredményeket. A megmaradó húsz százalék által igényelt többletet az iskola egyedül nem tudja biztosítani. így sok tanuló lemorzsolódik.. Ennek kára viszont a vállalatoknál mérhető. Cs. Xm
