Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-21 / 68. szám

A gyermekkori ábránd Tizenhat év tankönyvekkel Az átlagosnál valamivel alacsonyabb, kemény kötésű szőke fiatalember Barka József, a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának üzemvezető-helyettese. Rö­viden, tömören fogalmaz az irodában, amikor kollégái a segítségét kérik, és akkor is, mikor kérdéseimre válaszol. — Nem mindig alakul úgy az ember élete, ahogyan tizenévesen elképzeli. Két nagy ábrándom volt: a hír­adástechnika és a repülés. Akkoriban sok volt a gye­rek és kevés az iskola: nem vettek föl a budapesti hír­adástechnikai technikum­ba. Esztergályostanuló lettem- A repüléssel pedig úgy voltam, hogy nem is tudtam, hogyan kellene hoz­zákezdeni. A szakmunkásképzőt 1961-ben végezte el. Rögtön utána beiratkozott — leve­lező tagozaton — a gimná­ziumba. Katonaság, azután érettségi. 1971-ben került Kaposvárra az FMV-hez. A híradástechnika helyett si­került a gépipari szakkö­zépiskola. — Mindezt a munka és c család mellett •.. — A család, a feleségem, de a kollégáim is nagyon sokat segítettek. Elvégeztem a marxista középiskolát, és letettem a második érettsé­git. 1975-ben felvételiztem a Bánki Donát Műszaki Fő­iskolán, és tavaly be is fe­jeztem. — Ez tizenhat év tanu­lás, kétműszakos munkarend mellett. Mi késztette erre? — Talán az, hogy az em­ber mindig képezi magát; vagy az, hogy tizenéves ko­romtól élt bennem a vágy a továbbtanulás iránt. Ha a gyerekkori vágy nemcsak futó ábránd, akkor az em­ber mindent megtesz a be­teljesülésért. A családnak biztosan nehezebb volt, mint nekem. Nagyon nagy tűrő­képesség kellett, ahhoz, hogy az én állandó tanulásomat elviseljék. A vállalattól is megkaptam minden segítsé­get, annak ellenére, hogy nem kötöttem tanulmányi szerződést. És a tanulás mellé mindig párosult tár­sadalmi megbízatás is. Nem volt könnyű a főiskola. Azt , hiszem, ha a mostani isme­retek birtokában kellene kezdenem, nem vállalkoz­nék rá. Bár amikor befe­jeztem egy-egy iskolát, és vissza kellett illeszkedni a mindennapi életbe, mindig volt valami hiányérzetem. Amikor a tanulásból, az el­foglaltságból eredő szigorú beosztás »lecsöngött«, pótol­ni kellett azokat a mulasz­tásokat, amelyekkel a csa­ládnak tartozom- Tavaly Somogybói indultak Két kiállítás a fővárosban Az ötvenhárom éves, so­mogyi születésű festőművész legújabb müveiből kiállítás I nyílt Budapesten, a Kép­csarnok Vállalat Med- nyánszky-termében. Fodor András a» festőművész mél­tatásába beleszőtte a közös szülöíöld ihlető szeretetét. Somogyi-Soma László 1927- ben Mosdóson született. Mű­vészeti tanulmányait Mé­száros Mihály és Pór Berta­lan növendékeként 1961-ben — szabadiskolában , — fejez­te be. Ettől fogva rendsze­resen szerepelt a hazai és a léülföldi tárlatokon. 1966-ban Kaposváron is bemutatko­zott, de önálló kiállítása még nem volt a szülőföldjén; többek között a szomszéd megyében, Baranyában gyűj­teményes kiállításon láthat­ták munkáit A tegnap megnyílt bemu­tató katalógusának elősza­vában Balázs Mihály e sza­vakkal méltatja festészetét: — A tisztaság, az összhang és fegyelmezett belső rend hatja át ezeket a képeket, párosulva a művészi míves- séggel — amely az unifor­mizálódott, növekvő gépi tö- negtermelés során a vizuális környezetünket meghatározó tárgyakból szinte teljesen elveszett—, azzal a műves­séggel, amely a gondolat, az anyag, a szerszám és az al­kotó lényének tiszteletén alapul. A kiállitás április 3-ig te­kinthető meg Budapesten a Tanács körúti Mednyánuzky- teremben. Siófoki származású fiatal festőművész első kiállítása nyílt meg a múlt héten Bu­dapesten, a ferencvárosi pincetárlatok helyén. Egri Erzsébet tavaly végzett a Képzőművészeti Főiskolán, festő szakon, mestere Ger- zson Pál volt, aki a debü­táló képzőművész tárlatát megnyitotta. Egri Erzsébet tizenkét festményt - mutatott be, s különösen gazdag szín­világa hatott a nézőkre. Együtt mutatkozott be fér­jével, Orr Lajos szobrász- művésszel, aki 1977-ben vég­zett a főiskolán, Somogyi József tanítványaként*. Orr Lajost Pécsen és Győrben már megismerték a képző­művészet kedvelői. Jelenleg Budapesten élnek, alkotnak, s egykori iskolájukban, a képző- és iparművészeti szakiskolában tanítanak. Re­mélhetőleg előbb-utóbb Sió­fok közönsége is megismer­heti a két fiatal művész munkásságát. Új köntösben a Perczel Krónika A Siófoki gimnazisták ked­ve® diákújságja, a Perczel Krónika ismét megjelent. Ezúttal azonban újság alak­ban. Eddig ugyanis stencillel sokszorosították a lapot, most pedig a Gáz- és Olajszállító Vállalat segítségével nyom­tathatják. Az új, ízléses borí­tó Segesdy Katalin tanár munkája, s a fénymásolás révén fotókat is elhelyezhet­tek a lapban. (Eddig csak rajzokkal színesíthették m­oldalakat.) Az újság tartal­ma változatos. Beszámol a Perczel Mór Gimnázium KISZ-életéről, a múló tél eseményeiről, emlékeiről, Siófok sportjáról, s többek között érdekes írást közöl Lukács Sándor színművész­ről, alá nemrég színész-kö­zönség találkozón vett részt a siófoki városi-járási könyv­tárban. Szellemes útijegyzet, vers és diákhumór teszi ol­vasmányossá a fiatalok lap­áprilisig esztergályosként dolgoztam; a munkatársaim, a Kölcsey szocialista brigád tagjai nagyon sokat segí­tettek. — Valóra vált a másik ábránd, a repülés is ... — Az elmélettel 1961 őszén találkoztam először, a következő évben növen­dékként tettem meg első »szárny csapásai mat". A vi­torlázó repülés időigényes sport: nagy elméleti fölké­szültséget és fegyelmet kö­vetel. Ki ne szeretett volna gyerekkorában pilóta len­ni?-.. Amíg itt is újjá nem alakult a repüLőldub, Pécs­re jártam. Három éve meg­szereztem az aranykoszorús' pilótajelvényt. Edző és ok­tató vagyok. Mig tanultam, a sport jelentette a pihe­nést. A tévé előtt vagy a moziban mindig furdalt a lelkiismeret. hogy nem volna-e jobb inkább tanul­ni. Repülés közben ezt so- * sem éreztem. Számomra ez volt a teljes kikapcsolódás• — Mindkét gyermekkori vágya teljesült. Mit szeret­ne még? — Tavaly április óta dol- gpzom a jelenlegi beosztá­somban. Ügy ér.-'.em, eszter­gályosként megálltam a he­lyem, itt is szeretnék bizo­nyítani. Mindig az él ben­nem, hogy amit épp csiná­lok, azt a lehető legjobban, a köz és a magam legtelje­sebb megelégedéséire te­gyem. Van egy fiam és egy kislányom, a feleségem most tért vissza a munka­helyére a gyremekgondozá- si segélyről: velük is sok­kal több időt szeretnék töl­teni. Cs. L. 36,8 ezrelék Csökkent a csecsemőhalandóság megyénkben A csecsemőhalálozás Ka­posváron 1976-ban 36,8 ezre­lék volt. 1977-ben 33,1, 1978- ban 22,8, tavaly pedig 17,7 ez­relékre csökkent. Ezek az adatok önmagukért beszél­nek! Somogy valamikor a csecsemőhalandóság szem­pontjából — szomorú »re­kord« — az élen járt. Ma már azzal büszkélkedhet, hogy országosan kiemelkedő eredményt mutat föl: az or­szágos átlag 23,7 ezrelék, a megyéé pedig 20,1. Hogy e javulás mögött mi van? Ösz- szetett, sok embert érintő, évekig tartó munka, amely most gyümölcsözik. A népesedéspolitikai hatá­rozat megteremtette a lehető­ségeket az egészségügyi munka fejlődéséhez. A már­cius 13-án tartott értekezle­ten gyermekgyógyászok, szü­lészek, védőnők beszélték meg az utóbbi évek tapasz­talatait és a feladatokat. A munka jóval a csecsemő szü­letése előtt kezdődik. Egyre kevesebb a művi terhesség- megszakítás, amely — köztu­domású — mennyire veszé­lyes a következő gyermekre. S a terhes anyák meghatáro­zott időben belgyógyászati és nőgyógyászati vizsgálato­kon vesznek részt. Tavaly 665-öt kezeltek a megyei kórház terhespatológiai osz­tályán. Egyre többen jelen- nek*meg az anyák és a szü­letendő gyermeknek egyaránt fontos terhestornán is, ahol szakképzett gyógytornász: ok­tatja a kismamákat.- A kaposvári kórházban ta­valy 958 gyermek született, 6,5 százalékuk koraszülött volt. Ez az adat — az orszá­goshoz viszonyítva — jónak mondható. A gyermekgyó­gyászat, . a szülőszobai tevé­kenység, az intenzív újszü­löttellátás az eredményes munka része. A védőnői lá­togatások száma is növeke­dett: 7973 alkalommal láto­gattak a csecsemőkhöz. Honty Márta csurgói ki­állítására kaptunk meghívót. Ez vasárnap délelőtt fél ti­zenegykor nyílik a Csokonai Művelődési Központ nagy­termében'. Pápa Imre, a Csur­gói Nagyközségi Közös Ta­nács elnöke mond megnyi­tót. Közreműködik az óvó­nőképző szakközépiskola ka­marakórusa és zenekara Pin­tér József vezetésével. Ké­pünkkel is e jelentős ese­ményre hívjuk fel a figyel­met: Egyébként »zajos" hétvége lesz ez Csurgón. Az ipari és mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet pinceklubjá­nak tagjai kerékpártúrát terveznek Ágneslakía, mely megyénk egyik legszebb tá­politikai fórum, szavalóver­seny, diszkó, filmvetítés és táncházi rendezvény egészíti ki a programot. Szombaton 18 órai kezdettel a művelődési központban az Unitech Ipa­ri Szövetkezet rendez csalá­di estet. Ezen a Csikyi Ger­gely Színház néhány művé­sze is fellép: Pállfy Alice, Papp István, Rózsa Tibor, Komlós István és Somoss Ist­ván. Vasárnap Krisztián Fe­renc közreműködésével 19 órától diszkót rendeznék a fiataloknak. A böhönyei művelődési házban ma 18 árakor dr. Klujber László a Ma­gyar Tanácsköztársaságról tart előadást. Ezután az is­kola úttörőé-apata a K1SZ- szervezettel fáklyás félvonu­ja. A II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola úttörőcsapata gyerekeknek és szülőknek tart vetélkedőt vasárnap 14 órakor Hajrá, őrsök! cím­mel. Szombaton a művelő­dési központ kispályás lab­darúgást szervez. A Somogyi művészeti szemle újabb állomásához érkezik Nagyatádon: szom­baton tartják meg a járási— vàrœi zenei szakági bemu­tatót a Gábor Andor Műve­lődési Központban. Kezdés 16 órakor. Ebben az intézmény­ben látható az úgynevezett »zebegényi műhely" kiállí­tása is. Barcson diáknapokat tart péntektől vasárnapig a víz­ügyi szakközépiskola. A kü­lönböző sport-, játékos és szellemi vetélkedőkön kívül Mozgalmi élet a kórházban „Az adjunktus úr KISZ-gyűlésen van — Halló! Dr. Szabolcsi Ti­vadart keresem. — Az adjunktus úr KISZ- gyűlésen van. Többszöri próbálkozás után végre sikerült beszélni vele; a megyei kórház sebészeti osztályán kerestem még. — Az adjunktus úr most épp nincs itt, de meg fogja ismerni, ha jön. Nagyon mozgékony ember. Míg az ügyeleti szobában beszélgettünk, többször is kopogtattak. Nemcsak az or­vosi munkával kapcsolatban keresték: hét éve irányítja már a kórház KlSZ-bizottsá- gat. — Adjunktus és amellett KISZ-titkár. Hogyan tehet összeegyeztetni a két mun­kát? — Jóval nehezebb, mint a függetlenített titkároknak. Természetesen első a szak­mám, hiszen betegekkel kell foglalkoznom. Az orvos nem mondhatja, hogy letelt a munkaideje, amikor szükség van rá. 214 KISZ-tagunk van, s a mozgalmi munka elég sok időt igényel. Fölötteseim megértése, kollégáim segítsé­ge nélkül nem tudtam volna csinálni. Ha az osztályon van egy szabad órám, akkor in­tézem el a fontosabb dolgo­kat. — Az ^jeszsegügyben dol­gozó fiatalokról alig hallunk hirt, ellentétben a hasonló létszámú üzemek KlSZ-esel­vel. — Soha nem tartottuk fon­tosnak, hogy közhírré tegyük tevékenységünket; az a fel­adatunk, hogy összefogjuk a fiatalokat, jó légkört teremt­sünk, érdekes programokat szervezzünk. Az összefogás elég nehéz, hiszen mindenki még a KlSZ-gyűleseken sem tud ott lenni; bárhogyan is szervezünk, mindenképpen van olyan, aki éppen szolgá­latban van. Ezért nálunk egy helyen dolgozók tartoznak egy alapszervezetbe: ők a napi munka során mindig találkoznak. — Nyilván vannak sajátos­ságai az önök mozgalmi mun­kájának? — Nem vállalhatjuk azt, amit a gyárban dolgozó fia­talok. Mi nem szervezhetünk kómmunista szombatot, mert a betegedi ellátása nem lehet kampányfeladat. Igazodunk az adottságokhoz. A fizikai társadalmi munka helyett egészségügyi felvilágosító előadásokat vállaltunk, mi gondoskodunk a nyári tábo­rok orvosi ellátásáról. No­vemberben kezdődött, s most fejeződött be egy fontos vál­lalásunk: KISZ-tagjaink vé­geztek el a kórház 1600 dol­gozójának '.aUtói no* *surö­»» vizsgálatát Az egyszeri szű­rés már megvolt. Természe­tesen a közművelődési prog­ramokban sem maradtunk le: a klubunkban rendszeresen rendezünk kiállításokat, kol­légáink érdekes útiélmény- beszámolókat, diavetítéseket tartanak. Nem sorolom to­vább, mert ezek hozzá tar­toznak a KISZ-élethez. 1 — Milyen terveik vannak? — Kapcsolódtunk a tiszta­sági akcióhoz. A leghaszno­sabb, ha saját környezetünk­ben teszünk valamit. Ezért a kórház körüli utcarészeket parkosítjuk, a későbbiekben rendszeresen gondozzuk. Az ősszel megrendezzük az egészségügyi dolgozók me­gyei találkozóját, ezen So­mogy öt kórházának fiataljai vesznek részt. — Ezen már nem KISZ- titkárként vesz részt... — Május 10-én lesznek a választások, s én átadom a tisztséget. Huszonkét éve va­gyok KISZ-tag, hét éve KISZ-titkár; vannak erre a tisztségre alkalmas, nálam fiatalabb emberek. Szívesen végeztem a mozgalmi mun­kát és most sem azért adom át, mert meguntam. Ezután is segíteni fogok. Ha már el­jutottunk egy szintre, azt tar­tanunk is kell. I kményi Éva lást szervez az emlékműhöz. Majd tábortüzet gyújtanak és műsorral emlékeznek. Karda Imre fazekas népi iparművész kiállítása nyílik szombaton Siófokon, a Dél­balatoni Kulturális Központ­ban, ez a hétvége esemé­nyeinek krónikájába tarto­zik. S most a tnegyeszékhely programjaiból idézünk né­hányat. A kaposvári Csiky Gergely Színház ma este bérletszüneti előadásban játssza Bereményi Géza Hal­mi, vagy a tékozló fiú cí­mű színpadi művét, melyet Gotliár Péter főrendező irá­nyításával mutattak be. Ol- • savszky Éva, Kun Vilmos, Rajhona Ádám, Lukáts An­dor, Tarján Györgyi is ját­szik a darabban. Egy érde­kesség: fellép a Bereményi- műben Ács János rendező szakos főiskolai hallgató is, aki Levente szerepét alakít­ja. Szombaton este John Ar­den Élnek, mint a disznók című tragikomédiáját adja elő a társulat Ascher Tamás rendezésében, Erdély Miklós és Pauer Gyula díszlet-jel- mezvilágában. Ez a mű sze­repel vasárnap is műsorón, 13 óra 30 perces kezdettel. Néhány név a szereposztás­ból: Kun Vilmos, Olsavszky Éva, Rajhona Ádám, Pász­tor Erzsi, Csákányi Eszter, Lukáts Andor. A Vörös Csillag az Akiket forró szenvedély hevit cí­mű színes, szinkronizált olasz vígjátékra »csábítja" a nézőt. A csinos Jamç Birkin alakítja a főszerepet, akit a néző először Antonioni Na­gyítás című alkotásában is­merhetett meg: könnyen vet­kőző tinédzsert alakított. A Szabad Ifjúság mozi ajánlata 16 és Í9 órakor A Jó, a Rossz és a Csúf cí­mű kétrészes, színes wes­tern. ‘ Olasz alkotás ez is; a Volt egyszer egy vadnyugat rendezőjének, Sergio Leoné- nek filmje, »természetesen" Morricone-zenével. A Latim- ca moziban a Felderitök ak­cióban című, kalandokat ígé­rő mű szerepel műsoron. ■SU: Emumm I

Next

/
Oldalképek
Tartalom