Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-20 / 67. szám
Kengr&smBMtő! kongresszusig H GYARAPODÁS VHLIOZÚ SORRENDJE Ma kezdődő cikksorozatunk feleimé — Kongresszustól kongresszusig — öt esztendőt fog át. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975. március 17—22. között tanácskozott, a XIL kongresszus pedig az idén március 24-én kezdi meg munkáját. Fél évtized a társadalmi-gazdasági fejlődésben már jelentősebb időszak, azaz: van miről mérleget készíteni, van mit összegezni. Ahogy azt az MSZMP Központi Bizottsága irányelvei a XII. kongresszusra megállapítják: »Az elmúlt őt ' esztendőben ;pártunknak, népünknek bonyolultabb és nehezebb helyzetben kellett dolgoznia. Ennek ellenére az elért eredmények jelentősek«. Túl a 10,7 millión Négy év alatt, 1976 és 1979 között másfél százalékkal gyarapodott az ország lakossága, s túlhaladta a 10,7 milliót. A növekedés mértéke lassúbb, mint az előző négy esztendőben volt, & ez; elsősorban az élveszü- letések számának viszonylagos csökkenésére vezethető v issza. A legnépesebb megye Pest, majd Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár a sorrend — ez volt 1975- ben is —, míg legkevesebben Nógrád, Tolna és Vas megyében élnek. A lakosság gyarapodása a két kongresszus közötti időszakban Pest. Fejér és Győr-Sopron megyében bizonyult a leggyorsabbnak, ugyanakkor Békés megyében néhány tized százalékkal csökkent a népesség. Érdekes képet mutat a megyeszékhelyeken élők számának alakulása. A szóban forgó időszakban — százaiéi-;os arányban — Zalaegerszeg a listavezető, ott nőtt a legjobban a lakosság száma, és Szekszárdé a dobogó második foka. A népességmozgás irányai bonyolult tényezők hatására változnak, de szembeötlő a nagyobb városok lakosságának gyors bővülése, valamint a kisebb községekben élők számának folyamatos mérséklődése, s ez nem mindig fedi a tényleges társadalmi érdekeket Hullámzó haladás Tavaly az esztendő végén 16—17 százalékkal volt nagyobb a nemzeti jövedelem, mint a XI. kongresszus évében. 1975-ben. Növekedésének évi átlaga szerényebb, mint az évtized elejének négy esztendejéé. A létrehozott új érték emelkedése 1,5 és nyolc százalék között ingadozott az 1976— 1979-es tervszakaszban. Az 1977-es év kiemelkedő nyolcszázalékos nemzetijö- vedelem-növekedést értékelve ugyanakkor már fiz gyelembe kell venni a közben fölhalmozódott feszültségeket a költségvetés nehezedő terheit, a népgazdasági egyensúly kedvezőtlen alakulását. Amj mindezek ellenére egyértelmű pozitívum: a két kongresszus közötti fél évtizedben a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészében a termelékenység emelkedése fedezte. Folyó áron 1979-ben a nemzeti jövedelem értéke 140 milliárd forinttal volt nagyobb, mint 1975-ben, s megtermelésében a fontossági sorrend élén változatlanul az ipar áll, sőt tovább növelte részesedését Ami a létrehozott új érték fölhasználását illeti: itt sok gondot okozott a készletfölhal- mozás egészségtelen arányú növekedése — főként 1978- han —• valamint a beruházásoknak a tervezettet jóval meghaladó mértéke. Mivel a termelési ráfordítások az indokolhatónál gyorsabban emelkedtek, végül is az egységnyi erőforrásra jutó nemzeti jövedelem — ami valójában a hatékonyság fő mutatója — az 1976 és 1979 közötti időszakban átlag két százalékkal lett nagyobb. A számítások szerint ennek a kétszerese felelne meg a kívánatos mértéknek. Új műszerfal a Ladához Útnak indították az első szállítmányt A Lada gépkocsikhoz új típusú műszerfalak sorozat- gyártását kezdték meg az MMG Automatikiamű- vekben. Eddig nyújtott, szögletes vázba szerelték a különböző mérőműszereket, most már az esztétikusabb kerekvázast is készítik. Az idén 400 ezer műszerfalat szállítanak a magyar—szovjet járműipari kooperáció keretében, a Volga menti Togliatti autógyárába. Ezek közül 55 ezer már az új típusú. A következő egy-két évben fokozatosan átallnak a kérek vázas műszerfalak gyártására. Egyébként ezekből az első szállítmányokat már útnak indították. Az említett műszerfalakon kívül az új biztonsági gázcsapok készítését is megkezdték. Ezekből az év végéig 600—700 ezret gyártanak — főleg a Lampart zománcipari művek megrendelésére. A Lampart a jobb égési hatást elérő, de ugyanakkor takarékos gázfölhasználást biztosító csapokat nemrég kialakított új vonalú »tűzhelycsaládjába« szereli. Az MMG Automatikamű- vekben fölkészültek az eddig gyártott típusoknál 30 százalékkal kevesebb energiát fogyasztó gázhegesztők sorozatgyártására is. 1980- ban 15 ezer, svéd liiiinc alapján készülő hegesztő- keszletet gyártanak, s çzzel párhuzamosan megszüntetik a régiek gyártását is. Ipari építkezések Hatszázhuszonhat ipari es szociális létesítményt — tégla- es cserépgyárakat, textilüzemeket, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, kórhazakat és kulturális intézményeket — adtak át 1979-ben a vietnami építők. Az új üzemekben és gyárakban évente 100 ezer tonna foszfáttrágya, 40 ezer tonna cement, 370 millió tégla. e& letocserep, 2,5 millió meter szövet, 4000 tonna fonal készül. Folytatódik a Fe- kete-íolyó menti vízi erőmű építésé is. Ez egesz Detkelet- Azsia legnagyobb ilyen létesítménye lesz. Az ország építőinek további feladata az ötéves tervben előirányzott építkezések — főként a mezőgazdasági létesítmények — elkészítésé es mielőbbi atadate. Mindezek ismeretében érthetővé válik, hogy az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben igy fogalmaz: »A tervezőmunkában azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem — a VI. népgazdasági terv idején, 1981 és 1985 között — a korrábi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. A nemzeti jövedelem felhasználása legyen összhangban a gazdasági fejlődés belső- és külső feltételeivel, az egyensúly követelményeivel«. Közös haszon Négy év alatt majdnem 800 milliárd forintot költöttünk beruházási célokra. A népgazdaság anyagi és nem anyagi ágaiban folyamatosan emelkedett az így elköltött pénz. Az állóeszköz- vágyon ötödévei volt nagyobb 1979 végén, mint 1075-ben. A szocialista szervek beruházásaiból — a főváros után a százalékos aranyban számolva — a két kongresz- szus .közötti esztendőkben a legnagyobb rész Borsod, Pest. Hajdú-Bihair, Fejér megyének jutott. Ha egy lakosra számítjuk az összeget, akkor viszont ez a sorrend: Fejér, Borsod, Tolna, Komárom. Tovább nőtt ebben az időszakban az ipar részesedése a beruházásokból. Minden száz forintból 41 jutott ide. Ezekben az években az ország egész lakosságát gyarapító létesítmények sora készült el, mint amilyen például a 750 kilovoltos távvezetek, a Testvériség gázvezeték, a Gyulai Húskombinát. a Hajdúsági Cukorgyár, a Borsodi Vegyikom- binát új pvc-gyára, a kőolaj- és földgáz termelés bővítésé Szeged térségében, s olyan — kisebb súlyúnak látszd — tényezőkről sem szabad elfeledkezni, mint évente négy es fél ezer traktor vagy kétezer gabonakombájn szolgálatba állítása a mezőgazdaságban. M. O. (Folytatjuk.) Igy láffa a tanáeselnők A településkörzet jelene Telep ül eskőrzeti sajátosságokról, a társadalmi és földrajzi mobilitásról, az eljárók közéleti részvételéről, a fejlesztés irányairól beszélgettünk Kulcsár Árpáddal, a vízvári településkörzet községi közös tanácsának elnökével. A beszélgetés egy átmeneti állapot társadalmi, emberi arculatát vázolta fel. — Milyen eltéréseket mutat a vízvári településkörzetben az 1970-es és a tiz évvel későbbi népszámlálás? — A hetvenes népszámlálásnál Vízvárnak, Bélavár- nak és Heresznyének 2466 lakosa volt. (Részletesen : Vízvár — 1134, Bélavár — 769, Heresznye — 563.) Most a három községet 2111 ember lakja. (Vízvárt 994, Béla várt 666, Heresznyét 451.) Az ötvenes évek nagy elvándorlási hulláma után 1970 és 1973 között következett be egy újabb. Barcs várossá nyilvánításával viszont az úgynevezett . »hetelő« munkások itt találtak munkát. S, ha már az eljárókségre? Társadalmi, érintkezési viszonyokban okozotl-e változásokat? —Nagyon érdekes jelenségre ügyeltünk lel. A munkahely hangulata visszahat a lakóhelyre. Mi itt biztonsággal képesek vagyunk megállapítani: milyen a munkahelyi közérzet mondjuk egy barcsi üzemben. Azt is mérhetjük, hogy mekkora a becsülete az illető munkahelyeken a közhasznú, a társadalom érdekében végzett munkának. Egy-egy itteni társadalmi munka megszervezése közvetett úton azt is bizonyítja nekünk, hogy milyen színvonalon áll a szo- cialistabrigád-mozgalom egyA vízvári körzet orvost rendelője. nál tartunk: körülbelül félezren vállalták ezt az életmódot. Ez az összes dolgozd létszámának a fele. Főként. Heresznyéről járnak el, de Bélaváron és Vízváron is sokan vannak, akik másutt találnak munkalehetőséget. Heresznyéről a többség Barcsra jár, Bélavárról viszont Nagyatádra, Csurgóra, a berzencei ruhaüzembe ingáznak általában. A munkaerőmozgásnál nem mehetünk el említés nélkül amellett sem, hogy Vízvárra is sok a bejáró, miután itt a tsz- központ. A szövetkezet saját buszán szállítja dolgozóit. — Hogyan hat vissza az eljáró életmód a három közegy munkahelyen. Vannak olyan üzemek, gyáregységek stb., ahonnan eljáróink teljes brigádlétszámban jelentkeznek, ha a lakóhely szépítéséről, gazdagításáról van szó. így plakettel tudtuk jutalmazni például az egyik kubikosbrigádot, a pécsi Gagarin térképészeti brigádot Tanúi vagyunk annak, hogy a kapcsolatok rendszerében is változás állott be: az egy útvonalon utazók alkotnak közösséget, s ez főként jellemző az egy munkahelyre ingázókra. Mi itt tudatosan igyekszünk az együttlét-lehetőségeket növelni; ezért létesítettünk egy olyan parkot ahol nem a természetvédelem és -szeretet dominál, hanem ta a cél, hogy jól érezí-tiic magúidat az emberek, s ezáltal is kötődjenek a s/.ükebb pátriához. A jórészt társadalmi munkában készült »kultúr- park« a hétvégeken harminc—negyven embert vonz. Ami az összetartozás szintjén mutatkozik mérhetően a niunkásoknáL kevésbé érzékelhető a három község értelmiségi rétegénél. A kapcsolat a munkások és a tsz- dolgozók között is felhőtlen, hiszen a családok java úgynevezett kettős jövedelmű család, azaz megtalálható az eljáró és a tsz-ben dolgozó családtag is egy fedél alatt. S egyre inkább munkás a szövetkezeti tag is, hiszen a fogatosmunkán kívül hagyományos paraszti munkaalkalom már alig akad a tsz- ben. — Megszűnt-e a rivalizáció, a féltékenység a három település között? — Legföljebb a futball- csaták idején tapasztalható. Az igaz, hogy a társközségbeliek vízvári, közös érdekű társadalmi munkára nemigen jönnek, de saját falujuk gazdagítására nyoicva- nan is kivonulnak; például a gázcseretelepnél. Érzékeljük: szükség lenne kirendeltségi emberre a két településen. Mi ugyan hetente fogadónapot tartunk, de valahogy nem elég ez. Érdekes dolgot észleltünk: sokan ideutaznak ügyes-bajos dolgaik intézésére, pedig ott kint is léphetnének ügyeik intézésében a fogadónapon. Emögött a régi paraszti beidegződés munkál, hogy minél »magasabb« helyen jelentkeznek panaszukkal, annál hathatósabb az intézkedés... — Véleménye szerint a lakoslétszám csökkenése jellemző lesz-e a jövőbein is? — Ügy szoktam fogalmazni : csökken a csökkenés aránya. Megfigyelhető a fiatal, 25—30 éves korosztály ragaszkodása a szűkebb pátriához, s ez igen örvendetes. Évente 8—10 új ház épül, ebből Vízváron 5—6; Heresz- nyén viszont 2—3 évenként egy. Gondunk a törpe vízmű, melyhez nincs felsőbb támogatás. Kút már van, ezért kértük az épitkezőket, hogy a folyóvizes fürdőszobához ne fúrassanak saját kutakat. Kicsit csapdás helyzet ez most. Az új hazak egyébként 2-3 szobások, de akad 4 szobás is. Munkaegészségügy r Ártalmak a mezőgazdaságban Az ipari üzemekben az utóbbi évtizedben természetessé vált az üzemorvosi szakrendelés. A mezőgazdaságban azonban csak az első lépeseknél tartunk. Jelenleg egy főfoglalkozású üzemorvos dolgozik a Balatonbog- lári Állami Gazdaságban; ezenkívül hat helyen van másodállásban ténykedő üzemorvos, ugyancsak állami gazdaságokban. A 82 tsz-ben — egy-két kezdeményezéstől eltekintve — nincs üzemorvosi szakrendelés. — Nem bizonyos, hogy észszerű megoldás volna üzemorvosi rendelőket létrehozni a jórészt 300—500 tagot számláló szövetkezetekben — mondta dr. Vincze Erzsébet, a megyei kórház főigazgatóhelyettese, az üzemegészség- ügyi szakrendelés főorvosa. — Túlzás volna ez, hiszen egy-iket körzetben még az egészségügy] alapellatas sem megnyugtató. Tálán tiz tsz let&zama indokolna a szak- rendelés beindítását. Jobb megoldás lenne, ha a körzeti orvosok látnák el az üzemorvosi feladatokat is. Szak- továbbképzéssel — ha szükséges — a körzetek rugalmas átszervezésével, illetve a gyógyításra jutó idő jó beosztásával az akadályok elháríthatok. — Ügy tudom, néhány gazdaság létrehozott »félhivatalos« üzemorvosi rendelőt. — Orvost csak egészség- ügyi szerv alkalmazhat, ez nemcsak álláshely vagy bér( keret kéidése. Gondoljuk meg, milyen visszaélésekhez vezethetne, ha például egy tsz-üzemorvos kenyéradója a tsz-elnök volna. Az említett esetekben nyilván arról van szó, hogy a község körzeti orvosa — felkérés alapján — külön is rendel a tsz dolgozói részére. — Milyen esély van rá, hogy egy munkahelyi ártalomnak kitett mezögazdasagi dolgozó idöbeh szakorvosi ellátásban részesüljön? — Nem szívesen vállalkozom becslésre, de előfordulhat, hogy az illető nem jut el időben szakrendelésre; sokszor az érintett sem sejti, hogy panaszai munkahelyi ártalommal függenek ösz- sze — Hogyan értékelhető a munkaegeszsegugyi ellátottság? — Több megyét megelőzve Kaposváron már működik ilyen szakrendelés. Két és fél éve kezdtük ezt a munkát. A tüdőgondozó épületének földszintjén egy éve jó körülmények között végezzük a vízfalatokat. tavaly CMSkataa 4500-an — az előző évinél kétszer többen — kerestek föl bennünket. — Melyek a leggyakoribb ártalmak a mezőgazdasági üzemekben? — Sok panasz forrása a gépek okozta zajártalom vagy a vibráció, ugyancsak nagy számban fordulnak elő a foglalkozással összefüggő bőrbetegségek. Gyakran nem a munkahelyi ártalmak idézik elő az egészségkárosodást, viszont elvitathatatlan részük van a panaszok súlyosbodásában. Ide sorolhatók például a több évig traktoron dolgozok gyomorpanaszai. Több megyében mezőgazdasági munkaegészségügyi bizottságot hoztak létre. Ennek tevékenysége nemcsak a helyzet fölmérését gyorsította meg, hanem az orvoslást is elősegítette. Somogybán eddig hiábavaló volt a kezde- roényeaes. Előkészítettek viszont a BogLarlellén március végén sorra kerülő mezögazdasagi uzemegeszsegügyi tanácskozást. Visszás helyzet, hogy napjainkban még a szakrende'ő keresi a pácienseket — ahelyett, hogy ez fordítva, a mezőgazdaság szakirányítóinak közreműködésevei, szervezetten történi*. i *. F. I — Milyen lesz az ezredforduló vízvári településkörzete? — Milyennek szeretnénk, így helyesbítem a kérdést. Lehetőséget akarunk teremteni arra, hogy fejlesztéssel itt is kulturált életet lehessen élni. Ehhez a már említett törpe vízmű éppen úgy szükséges, mint például a kulturált étkezési lehetőség megteremtése. A termelőszövetkezet egy étkező létrehozásához kétmilliót ajánlott fel, de az áfész nem élt ezzel. Az alapelátottság tökéletessé tételéhez természetesen megfelelő boltok kellenének; csakhogy a fogyasztási szövetkezet 35 év alatt itt semmit sem épített! À szolgáltatások megoldása ránk vár: kisiparosokra lesz szükség Továbbá Patyolat és Gelka felvevőhelyre. Szeretnénk tudatosítani, hogy Bélavárnál nincs vége a világnak: itt csendesedik le a Dráva, horgászparadicsomot lehetne létesíteni. Az idős embereknek öregek napközi otthonát építenénk. A közlekedés zavartalanabbá tételére is lenne javaslatunk, hiszen hat—nyolc kilométernyi rossznak nyilvánított útszakasz miatt kerülővel jutnak az emberek például az atadi munkahelyekre. Nem hiszem, hogy ezek (s még annyi más dolog) ne realizálódhatnának. Végül is nem almokról van sző. . L. L.
