Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-19 / 66. szám
A tanulást segítő könyv Á somogyi olvasómozgalom tartalékai Évtizedek könyvtárosi munkáját tükrözik a somogyi olvasómozgalom eredményei. Tavaly a tanácsi gyűjtemények — bibliotékák — 83 500 olvasót tartottak nyilván Somogy ugyan élen jár az olvasottságban, de 1979-ben mégis ezerkétszázzal kevesebben fordultak meg a könyvtárakban, mint egy évvel korábban. Á lakosság 23,3 sáza- léka rendszeres olvasó — az országos átlag csupán 18 százalék. Szita Ferenccel, a megyei könyvtár igazgatójával beszélgetve elsőként azt kérdeztük, vajon miért csökkent az olvasók száma. — A gondot 'elsősorban a kis községek okozzák. Ott csökkent az olvasók száma; s azok is, akik nem mondtak le á rendszeres könyvkölcsönzésről, kevesebb kötetet kértek. Néhány nagyközségben gyakran változott a könyvtáros személye, és sok esetben alkalmatlan emberekre bízták ezt a feladatot. Előfordul, hogy míg mi többet követelünk a könyvtárosoktól, a tanácsok megelégednek az eredményekkel; így a szakmai irányítás igen nehéz. Ezen a szakfelügyelet segítségével ki vártunk változtatni. — A könyvtárosok somogyi kiadványában olvasom az ön értékelő szavait, és optimistának tartom. — Az olvasás társadalmi igénye nőtt: ez fontos feladatokat jelent a könyvtáraknak, s ebből fakad az én derűlátásom. Somogybán a lakosság 23,3 százaléka rendszeres olvasó, a nagyobb könyvtárak, a jó községi könyvtárosok tevékenysége eredményes. E helyeken ' nem csökkent az olvasók száma sem. A megyei könyvtárt, a kaposvári városi könyvtárt, a barcsit, a tabit meg a marcalit azért is említhetem példának, mert eredményeiket növelni tudták. Siófokon nehezen indult az új könyvtár munkája, de már ott is elégedettek lehetünk : annyira megnőtt az igény Siófokon az olvasás iránt, hogy fiók- könyvtárakat is tervezünk. — Az iskolások többnyire fölfedezték a könyvtárat, s a műveket a tanuláshoz is felhasználják. Van-e még tartaléka a könyvtáraknak, hogy újabb olvasókat neveljenek? — Rejtett tartalékunk a középső korosztály: a huszonöt—ötven évesek nemzedéke. Az utóbbi már fölfigyeltünk rá, hogy ők miért maradnak el más korosztálytól, s azóta nőtt a felnőtt olvasók száma. A műszakiak és más szakemberek is rájöttek, hogy mit ad számukra; munkájukhoz, tanulásukhoz, általános műveltségük gyarapításához a könyvtár. Sokan tanulnak, de vidéken még nem jutottak el hozzájuk a könyvtárosok. A munkás olvasók számát elsősorban ott sikerült növelni, ahol a szocialista brigádok igényelték a könyvtár segítségét. — Életmódunk változóban van, a régi értelemben vett falusi könyvtár falunyi közössége már fölbomlott. Megváltozott az olvasási hagyomány is. — Sok tekintetben kiveszett a falusi emberekből a könyvtár szeretető; kényelmesebbek lettünk. De változnia is kellett az életmódnak; csupán az a kérdés, hogy követi-e az olvasás szerepének fölismerése. — A művelődés közösségi erejét kellene növelni. — A különböző szakköröket nem nehéz megnyerni a könyvtáraknak. Nagyon fontos, hogy közösségi élmény is fűződjön egy-egy olvasott műhöz. Háromfán, Balaton- máriafürdőn, Nagyberkiben, Törökkoppányban, Kutason, Somogyjádon vannak ilyen összetartozó művelődő — sajátos érdeklődés szerint csoportosuló — közösségek. — A kis könyvtárak nehezebb helyzetben lesznek. Van-e megoldás? — A kisebb könyvtárak önálló könyvbeszerzése .már nem célszerű; tízezer forinttal nem lehet fejleszteni őket. Az egész magyar könyvtárügy átáll arra, hogy a járási székhelyeken, nagyobb községekben található könyvtárak könyvbeszerzését növeljék, s ezek szolgálják ki a kisebb intézményeket. Barcs és környéke az iskolai könyvtárakat is bevonja az ellátási rendszerbe; Mernyén, Tabon, Marcaliban is ezt tervezik. Tabon( új könyvtár épül, s bővítik a nagyatádit. Szükség van a kaposvári, megyei könyvtár bővítésére is. A terv kész, a nyolcvanas évek elején számíthatunk megvalósul ásár a. H. B. John Reed-emlékek Kalinyinban Venecianov emlékműve •öl . , vi . Több mint egy éve készültek a szovjet testvérmegyében Alekszej Gavrilo- vics Venecianov orosz festő születésének 200. évfordulo- jard. Venecianov az orosz realista népi életkép első jelente» művészé. Nagyszabású ünnepségek színhelye volt a Kalinyintól északnyugatra fekvő Visnyij-Volocsok város. A mester különösen szoros kapcsolatban állt ezzel a tájjal. Csaknem harminc évig élt Szafankovo településen, s utazásai során mindig megállapodott Vis- nyij-Volocsokban, Minden alkalommal megcsodálta az Oroszországban elsőként itt épített mesterséges csatornákat. A szovjet állam sokat áldoz a régi építészeti emlékek megőrzésére, így a hajdani piactér a csodálatosan szép korabeli házaival ugyanolyan, mint volt a festő idejében. Venecianov ezen a szép vidéken alkotta legjelentősebb műveit. A festmények eljutottak már az Egyesült Államokba, Japánba is, és a művészettörténészek helyszíni beszámolói szerint mindig osztatlan sikert arattak. Több mint tízezerén voltak ott a városban az emlékműavatáson. Érkeztek vendégek Moszkvából, Leningrad bol, Kasztromából, Tulából, s természetesen Kalinyinból is. Mindenki tapsolt, amikor lehullt a lepel a kétala- kos emékműről. Venecianov ott áll a testőállvány a előtt, ecsettel a kezében, jobbról pedig kis sámlin ül a modell, egy orosz parasztasz- szony, a gyermeke fölé hajolva. Az emlékművet O. K. Komov Repin Állami Díjas szobrász készítette. Az ő alkotása a Repin-, Puskin-, Szaltikov-Scsedrin-em- lélcmű Is. Nálunk is jól ismerik és érdeklődéssel olvassák az amerikai Joh H e ed Tíz nap, amely megrengette a világot című művét. Reed haditudósítóként utazott az első világháború idején Oroszországba, szemtanúja volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, igy állt ösz- a könyv az élményekből, riportokból. Lenin nagyra értékelte ezt a művet, az amerikai kiadás előszavában tiszta szívből ajánlotta a világ minden munkásának. Reed a Komintern végrehajtó bizottságában is tevékenykedett; találkozott Leninnel, sokat utazott az országban, A testvérmegye szempontjából különösen nevezetes az 1920. januári utazás. A mai konakovói .járás több falvában megfordult. Zavidovóban a vb-el- nök előzőleg Putyilov-gyári munkás voit. Sokat beszélgettek a mezőgazdaságról, s bekerült a jegyzetfüzetébe: ha vetőmag és gép is lenne, akkor az egész moszkvai kormányzóságot ellátnák élelmiszerrel. A ma is meglevő noteszok sok mindent fölfednek John Reed gondolkozásából. A nagy riporter útját nem felejtik el ma sem, a karácsa rovói penzióban berendezett emlékmúzeum sok dokumentumot gyűjtött össze erről. * Gyermekjáték-kiállítást rendeztek Szombathelyen, a Derkovits-lakótelepi bölcsődében. A játékokat úgy csoportosították, hogy a szakembereket és a szülőket tájékoztassa a különböző korú gyermekek megfelelő játékainak kiválasztásáról. Jó eredmények a szakmunkásképzőkben Két éve foglalkozott a JÍISZ Központi Bizottsága a szakmunkástanulók mozgalmi munkájával, s határozatot hozott a fontosabb feladatok megoldására. Ennek somogyi tapasztalatait tárgyalta a napokban a megyei KISZ-bizottság. Somogybán 16 szakmunDankovszky Lőrándné Iparművész, a népművészet mestere a harmincas évek eleje óta készít hímzett szűröket. Munkáiban főként a hajdúsági motívumokat hasznai föl. kásképzőben, négy szakközépiskolában és három egyéb középfokú tanintézetben szerezhetnek szakmát a fiatalok. Bár az utóbbi időben javultak az oktatás feltételei, a tanulási körülmények sok helyen még kedvezőtlenek. Az osztálytermek száma kevés, így gyakori a délelőtti és délutáni tanítás, a termek állandóan foglaltak. Korszerűbbek az üzemi tanműhelyek, s több már a sportlétesítmény is. Sok szakmunkásképző jó eredményekről számolhat be a tanulmányi mozgalomban. A siófoki szakmunkásképzőben az összetett tanulmányi versenyről, Fonyódon a mun- kaverseny-mozgalomról gyűjtöttek tapasztalatokat. Barcson és Adandón — kísérleti jelleggel — új szakmai-tanulmányi formákat vezettek be. s ezek jól beváltak. A múlt évben megnőtt az érdeklődés az intézetekben a szakmatörténeti és honismereti szakkörök iránt, áz üzemekben azonban nem szervezlek ilyen jellegű kört, klubot. 1978-ban 58 tanuló, tavaly már harminccal több szakmunkástanuló dolgozott — építőtábor keretében — kiemelt beruházás építésén. A társadalmi munkákból szintén kiveszik részüket — nemcsak iskolájuk környékén, hanem a városok, községek parkjaiban, utcáin is. A szakmunkástanulók mozgalmi munkájára jellemző, hogy KISZ-alapszervezeteik kezdeményezőkészsége kicsi — a rendezvényeken azonban mindig lehet rájuk számítani. A politikai képzés legnépszerűbb formái a Kilián-kö- rök: ott kapják meg a fiatalok az alapvető ismereteket az ifjúsági mozgalomról. A szakmunkástanulók 80 százaléka vesz részt ifjúsági vitakörökön — ezeknek a légköre azonban nem mindig megfelelő. Egyik oka az, hogy legtöbbször csak az »üres« vagy a hatodik órákon tudják megtartani. A megyei KISZ-bizottság foglalkozott a szakmunkástanulók érdekvédelmével is. Megállapították, hogy a KISZ-tagok sok helyen még mindig nincsének tisztában jogaikkal és kötelességeikkel; épp ezért az üzemeknek nagyobb gondot kellene fordítaniuk a tanulók nevelésére. Nem ritka az sem, hogy a frissen végzett fiatal nem akar a gyakorlati helyén maradni. A szakmunkástanulók körében 75 százalékos a KISZ szervezettsége, ám sok fiatal »elveszik« a mozgalom számára, mikor dolgozni kezd. Az átmenet megkönnyítésére nem kapnak segítséget sem az iskolától, sem — ami még fontosabb volna — a mureliahelytől. Az iskola és az üzem közötti kapcsolatteremtés csak ott eredményes, ahol az együttműködés formáit kidolgozták. I. Ê. .......egy új betegnek m inden kórház új” (Idézet — tőlem) A beteg ember abban különbözik az egészségestől, hogy míg az előbbi mindenáron meg akar gyógyulni, az utóbbi egyáltalán nem kíván megbetegedni. Egészségük megóvása érdekében azonban vajmi keveset tesznek az emberek: a nagy többség beéri azzal, hogy nem olvassa az alkoholizmus és a dohányzás ártalmairól szóló újságcikkeket. Ezzel ugyanis nem kerülik el a bajt, legföljebb elodázzák, ellenben megkímélik magukat egy csomó idegeskedéstől, ami tudvalevőleg korunk egyik legelterjedtebb betegsége. Mindenféle baj. kórság, nyavalya leghatásosabb gyógyhelye a kórház. Ezért a beteg ethbert egyetlenvágy vezérli: szeretne minél előbb kórházba kerülni. Miután ez megtörtént, megint csak egyetlen óhaja marad: szeretne mielőbb hazamenni. Erre a jelenségre a betegek lélektanával foglalkozó tudósok még nem tudtak elfogadható. magyarázatot adni. A kórházba kerülésnek háromféle módja ismeretes: 1. beutalóval, 2. mentőautóval, 3. protekcióval. Mindhárom változat célravezető lehet, csak azt kell eldönteni bogy m üiawí Kórházi kalauz HELYISMERETI DOLGOZAT adott esetben a betegségében, a halszereocsájeben vagy áz ismerőseiben bízik-e jobban. A környezet A kórházi betegeket gyógykezelésük időtartamára úgynevezett kórtermekben helyezik el. (Kórtermeknek nevezzük azokat a helyiségeket, amelyek a fertőtlenítőszer átható szagával és pótágyakkal vannak teli). A kórházi személyzet aktív Közreműködésével itt folyik a betegek ápolása, amit a köznyel/ben gyakran összetévesztenek a kezeléssel- holott a két fogalom nem azonos. (Egyes megfigyelők szerint a kezelés naponta többszöri hőmérőzésből, sorozatos beöntésekből, szigorú diétából, kis- és nagyvizitből, vala • mint túlzott adminisztrációból áll.) Miután a beteg magához tért az első kiadós Ke-eles és karbol&zag okozta Kábulatából, tüstént környezetének tanulmányozásába mélyed. Mindjárt az első napon összeírja, hányán fordultak meg betegágyánál. íme! v Főorvosok* orvosok, alorvosok, edjunktusok. medikusok: 15, délelőttös, délutá- nos, éjszakás és diétásnövé- rek: 11, szobatársak, betegtársak. borbély, újságos: 14, családtagok, rokonok, ismerősök, barátok, látogatók 30; Marci, Zsiga, Aranka, Borbála (csótányok): 4. Egy_ héttel később így fest á lista: orvos: 1. nővér: 1, borbély, újságos: 2, Marci, Zsiga, Aranka, Borbála: 4. Ugyanez két hét múlva: medikus: 1, újságos 1; Marci. . Zsiga, Borbála: 3. (Mi történt Arankával ? ! !) A beteg mint olyan A modern orvostudomány a kórházi betegeknek három jól fölismerhető csoportját különbözteti meg. Úgymint: új beteg, régi beteg, súlyos beteg. Az új beteg legfőbb jellemzője a vakhit. Azt hiszi, hogy körülötte forog a világ (de legalábbis' a kórterem); azt hiszi, hogy a főorvos úr egy istenség és a nővérek az ő angyalai : ezért szüntelenül hangoztatja, hogy őt itt meg fogják gyógyítani. Mindenben betartja az orvos utasításait, és akkor sem gyújt rá, ha nem látják, .a gyógyszerekből pedig repetát kér. Az új beteg rendkívül hálás természetű, még annak is örül, ha megkérdezik tőle: — Hogy van? Mi a baja? Elhalálozása esetén kinek adjuk ki földi maradványait? A régi beteg első dolga, hogy közölje újonnan érkezett betegtársával : bármit tesz is, innen nem fog élve kikerülni, ö ugyanis látja, hogy az új beteg gyógyíthatatlan; az orvosok csak kíméletből 'titkolják előtte az igazságot. Példákat is hoz föl. Hosszan és kitartóan mesél kórházban elhunyt ismerőseiről, akiken mindazok a tünetek észlelhetők voltak, amelyek az új betegen is jól fölismerhe- tők. öt persze nem tudják ilyen trükkökkel megtéveszteni. Nem is szedi a gyógyszereit, mert neki úgysem az a baja, amivel ezek itt kezelik; őt egy különleges kór támadta meg. A régi betek rendkívül borúlátó, még annak sem örül igazán, ha: végighallgatják betegségének történetét, ha megfogadják a jó tanácsait, ha megtanulnak a kedvéért ultizni. A súlyos beteg naphosszat mozdulatlanul fekszik az ágyában és nem szól senkihez. Olyan gyenge, hogy nem is tud. Mégis sokan irigylik őt, mert a súlyos beteg a kórházban különleges kiváltságokat élvez. Ezek a következők: a) ágyba hozzák a reggelijét, b) mosdatás címén reggelenként megöntözik, c) formatervezett ágytálat birtokolhat, d) a főorvos másnap is emlékszik a nevére. Mi kell a gyógyuláshoz? A betegek nemcsak édességgel, gyümölccsel és gyógyszerekkel, hanem a legfrissebb hírekkel is rendszeresen ellátják egymást. Ezekkel az információkkal azonban csínján kell bánni, mert nem mindegyik segíti elő a beteg gyógyulását. A figyelmes beteg egyetlen nap alatt megtudhatja: hogy »X« doktor nem veti meg az ajándékot, hogy »Y« nővér viszont nem veti meg az ágyat, hogy gyakran cserélik a levegőt. hogy ritkán cserélik a lepedőt, hogy kinek kell vért adni, hogy kitől lehet kölcsönt, náthát, ( zöldalmaszappant beszerzni, hogy kivel lehet cigarettát (italt, nőt stb.) behozatni. Ezek után már csak választani kell kinek-kinek a betegsége, az ízlése és a pénztárcája szerint. Az eredmény nem marad el. Lendvai József
