Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

Tisztelt Szerkesztőség ! Hegedűs Ferenené, Barcs, Lenin utca 7. szám a buti lakd 1980. január 23-an megjelent panaszára az alábbia­kat közöljük: A termofor kémények üzemeltetési hibájának észlelé­sekor felkérésünkre a Somogy megyei Beruházási Válla­lat a szükséges intézkedést időben megtette. Szakértői vé­leményt szerzett be az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet­től, a Nehézipari Minisztérium szakértőitől annak megál­lapítására, hogy tervezői vagy kivitelezői hibára vezethe­tő-e vissza a kémények üzemeltetése során észlelhető füst­gáz-visszaáramlást. Mivel a szakvélemények egymásnak ellentmondóak, ezért a felelősség megállapítása végett a kaposvári Megyei Biróság gazdasági kollégiuma előtt 1979. december 14-én pert indítottunk az ellentmondó szakvé­lemények felülvizsgáltatása és a felelős vállalkozó szemé­lyének megállapítása érdekében. Ez a per folyik, s majd a jogerős bírói ítélet dönti el, hogy melyik vállalkozó kö­vette el a hibát, így kijavítására anyagilag melyik a fe­lelős. Tisztelettel: dr. Körtési Endre megyei igazgatóhelyettes, OTP Somogy megyei Igazgatósága Tisztelt Szerkesztőség! .A lap február 8-i számában »Háromperces nyilvános telefonok* címmel cikk jelent meg, amelynek utolsó előtti bekezdésében az alábbi, nekem tulajdonított mondat áll: »Terveink szerint még ebben az évben ilyen, a távháló­zatba bekapcsolt nyilvános telefonokkal látjuk el a Bala­ton déli partját.« Közölnöm kell, hogy a cikk írójával folytatott beszél­getés során ilyen kijelentés részemről nem hangzott el, a Balaton déli partjáról szó sem esett. Már csak azért sem mondhattam, mivel a távhívásra alkalmas nyilvános táv­beszélő állomások létesítésének műszaki előfeltétele az automatizálás, ez pedig csak a siófoki góckörzetben van meg. (Ez viszont nem egyenlő a Balaton déli partjával.) A további fejlesztés üteme és a megvalósítás idő­pontja jelenleg előttünk sem ismeretes. Az azonban telje­sen bizonyos, hogy erre ebben az évben nem kerül sor. Tisztelettel: Bánsági István a Somogy megye! Távközlési Üzem vezetöj« Előadások szovjet turistáknak Szakmai rendezvényekei' terveznek Egyre nagyobb az érdek­lődés a barátsági napok iránt a megyében. Különösen gyü­mölcsöző a Hazafias Nép­front megyei bizottságának együttműködése a szocialis­ta országok Budapesten mű­ködő tájékoztató és kultu­rális központjaival. Ennek eredménye, hogy tavaly hu­szonnégy helyen szerveztek velük közösen barátsági ren­dezvényeket, kiállításokat. A programot gazdagította, hogy lengyel zenei estek is voltak. Az akkori tapasztalatokat figyelembe véve szervezik á barátsági .napokat az idén. A Hazafias Népfront Béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottságának a kö­zelmúltban tartott ülésén azt javasolták, hogy minél több szakmai tanácskozást vegye­nek a programba. A Szov­jet Tudomány és Kultúra Házával együttműködve négy helyen terveznek barátsági rendezvényt, a lengyel, a csehszlovák, a bolgár, as NDK, a román tájékoztató központ segítségével pedig huszonkét helyen tartanak előadásokat, szakmai vitá­kat. A városokon, a szék­hely községeken kívül a társközségekre is gondolnak. A Balaton-part sem marad ki a programból, a kiske­reskedők például barátsági esten találkoznak majd len­gyelekkel Zamárdiban. A Balatonnál üdülő szov­jet turistacsoportoknak a siófoki népfrontaktívák se­gítségével tájékoztató elő­adásokat tartanák. Rendelet a reprezentációs költségek gálja. A végrehajtás vala­mennyi szinten megköveteli a vezetők fokozott felelőssé­gét és példamutatását. A rendelet a Magyar Köz­löny idei 10. számában je­lent meg. A pénzügyminiszter — a kormány általános takaré­kossági intézkedéseivel össz­hangban — rendeletet adott ki a reprezentációs költsé­gek csökkentéséről. Ennek alapján a költségvetési in­tézményeknek, vállalatok­nak és más gazdálkodószer­vezeteknek 25 százaléikkal kell csökkenteniük repre­zentációs költségeiket az 1979. évi felhasználáshoz ké­pest. Egyidejűleg módosul­tak a külföldiek és a belföl­diek vendéglátására vonat­kozó előírások is. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy a felügyeletet el­látó ■ szervek egyes intézmé­nyeik, vállalataik körében — azok nemzetközi, illető­leg külpiaci kapcsolatai, te­vékenységi köre és felada­tai mérlegelése alapján — a reprezentációs keretet át­csoportosíthassák. A rendelkezés az állami és más közösségi pénzeszkö­zökkel való körültekintőbb gazdálkodást, a gazdasági és társadalmi - szempontból egyaránt szükséges takaré­kosság ésszerű követelmé­nyeinek érvény esi teset saak­XXXVI. évfolyam, 36. szám 1980. február 13., szerda Kézzel osztják, formázzák Lesz-e több krumpliskenyér? Másfél éve sütnek Kapos­váron és Siófokon burgo- nyapehely hozzáadásával ke­nyeret. A krumpliskenyér ma már közkedvelt és kere­sett pékáru a két város élel­miszer- és kenyérboltjaiban. Több olvasónk érdeklődött, vajon juthat-e több is ebből a kenyérből a családok asz­talára? A kérdésre a Somogy me­gyei Sütőipari Vállalatnál Banga János, a termelési osztály vezetője válaszolt : — Jelenleg Kaposváron 20—25, Siófokon pedig 50— 60 mázsát, sütünk naponta ebből a kenyérből. A több sütésnek két tényező szab határt. Az egyik az, hogy abból a lisztből, amelyből a burgonyapelyhes kenyér ké­szül, , csak korlátozott meny- nyiség használható fel. (Ma tnég valamivel több van eb­ből a lisztből, mint amennyit felhasználunk.) A termelés- felfutás másik akadálya a kapacitáshiány. Ezt a ke­nyérfajtát kézzel osztják és formázzák a pékek. Lénye­gesen többet csak akkor tudnánk termelni, ha ezt a munkafolyamatot gépesíte­nénk. A burgonyapelyhes kenyér készítésének áttéte­le az automata kenyérvonal­ra viszont rontaná azt a minőséget, amely résziben a mai kereslet alapja. Továb­bá: a kenyérsütő vonal így is 24 órában üzemel, tehát a burgonyapelyhes kenyér arányát — ilyen megoldás­sal is — csak a «»normál“ kenyér rovására növelhet­nénk a telített kapacitás miatt. Többet sütni csak a termelés átszervezésével tud­nánk. Igyekszünk kihasz­nálni az ebben rejlő lehető­ségeinket, hogy kielégíthes­VILLÁM INTERJÚ sük a lakosság igényeit eb­ből; a kenyérfajtából is. — Milyen megállapodás alapján szállítanak a boltok­nak burgonyapelyhes ke­nyeret? — Amikor ezt a kenyeret sütni kezdtük, megegyeztünk a boltoknak szállítandó mennyiségekben. Ezt be is tartottuk mindaddig, amíg tavaly ősszel el nem fogyott a burgonyapehely. Az év viége felé állt újból helvre a szállítás, s mos't már remél­hetőleg folyamatosan ellát­nak bennünket ezzel az ada­lékanyaggal. — Magyarországon nem készítenek burgonyapelyhet? — Tudomásom szerint nem. Ehhez speciális beren­dezés kell. Alapanyag — burgonya — volna bőven. F. G. Laboratóriumi berendezésele A Labor Műszeripari Művek 1. sz. Esztergomi Gyára orvos- egéazségiigyi, vegyi, mezőgazdasági laboratóriumi berende­zéseket és komplett laboratóriumokat gyárt. A gyár ez év­től a Dunaújvárosi Kohászati Művek rozsdamentes ötvöze­tét használja fel, ez éves szinten mintegy 25 millió forint devizamégtakarjtást jelent. Ilona, János és Ottó jelentkezett Találkozni szeretnének Misával Vasárnapi lapunk harma­dik oldalán fénykép je­lent meg, s arról írtunk : Mihail Boriszovics Maikin volt vöröskatona keresi ka­posvári barátait. Többen is telefonáltak szerkesztősé­günkbe, hogy ismerik a ké­pen látható három testvért, de már nem volt szükség a segítségre, mert Kaiser Ilo­na, János és Ottó jelentke­zett. ' Mindhárman élnek, ám azóta gyerekekkel, unokák­kal és bizony néhány ránc­cal is gyarapodtak. A fotón középen álló Kaiser János elmondta: — Ha mar a férfiak kimentek, nyugodtan hogy ez a tavaly « báli ruhád! Ugye,??? bevallhalod, (Kiss Ernő rajza) — Ilonka nyugdíjas, itt él Kaposváron, Ottó Pápán egy étterem vezetője, jómagam néhány hete szintén nyug­díjban vagyok, korábban taxisofőr voltam. A ház, amelyet Mihail keres, már nem áll. A régi Honvéd ut­ca 61-ben laktunk akkori­ban. Az udvarunkban volt egy diófa, ez megvan, a Ka- linyin városrész szolgálta­tóházában található OTP- fiókkal szemben. Sokszor nézegetem ma is. de nagy szomorúságomra már nem sokáig, mert építik az alul­járót és azt hiszem, ennek a diófa is áldozata lesz. Pedig jó lenne még Mihailnak megmutatni. — Emlékeztek a vöröska­tonára? — Persze. De mi is csak a keresztnevére, és még azt sem tudtuk, vajon merre él­het Reggel még nem ol­vastam a Néplapot, szinte az ágyból ugrasztott ki a só­gorom és jött nagy tréfál­kozva, hogy keresnek a kék fényben. Rögtön riasz­tottam a családot, még Pá­pára is telefonáltam. — Hogyan ismerkedtek össze Malkinnal annak ide­jén? T- A szomszéd házban la­kott, sokszor átjött hozzánk. Volt egy Zündapp motorja, a németek hagyták itt, azt bütykölgettük együtt, sike­rül is életet lehelni a lerob­bant, jószágba. En akkor még pötyögtem oroszul, úgyhogy jól elment az idő. örültünk ennek a levélnek és szeretnénk meghívni Mis­kát (így neveztük, magyaro­san) látogasson el hozzánk. L. P. Ifjúsági klub Taben A Mezőgép tabi gyáregy­ségében ifjúsági klubot avat­tak a napokban. A klub lé­tesítésének gondolatát 1978- ban. ifjúsági parlamenten vetették fel először az üzem fiataljai, s a vállalat vezető­sége akkor megígérte, hogy segíti törekvésüket. Ígéretét beváltotta. Az építőm unka 1879 szeptemberében kez­dődött. A vállalat régi ebéd­lőjét alakították át a fiata­lok: összesen 1300 óra tár­sadalmi munkát végeztek itt. De nemcsak az ifjúság dolgozott a klubért. Segítet­tek a szocialista brigádok, az idősebb szakiáitsak is, a vállalat pedig készpénzzel : csak a berendezésre 100 ezer tartótat adott. Tarfóí SOROK Gabrovói esetek Egy átutazó idegen egyszer Gabrovóban kór­házba került Súlyos álla­pota miatt vérátömlesztés­re volt szüksége. Ezután rögtön jobban érezte ma­gát, és a véradót — aki természetesen gabrovói la­kos volt — bőségesen megjutalmazta. Röviddel utána újabb vérátömlesz­tésre volt szüksége. Ekkor azonban a soron követke­ző véradónak már jóval szerényebb összeget adott. Amikor pedig sor került a harmad ik vérátömlesztés­re is, nem fizetett egyet­len levát sem. Addigra ugyanis kizárólag gabrovói vér folyt az ereiben. * » » Egy gabrovói elhatároz­ta, hogy takarékosság cél­jából maga próbálja meg­javítani házának tönkre­ment tetejét. Mivel azon­ban hern tudta szakszerű­en végezni, megcsúszott, és . leesett a tetőről... Amikor estében a kony­hához érkezett, bekiáltott a feleségének, aki ott szor­goskodott: »-Ma nem jö­vök ebédelni!“ * • « Egy gabrovói lakást ke­resett. Mikor megkérdez­ték tőle, hogy milyen la­kást szeretne leginkább, ezt mondta: «»Olyan na­gyot, hogy a feleségemnek elég munkája legyen a rendcsinálással és ne ma­radjon ideje arra, hogy az anyósommal beszélges­sen. De ugyanakkor olyan kicsit, hogy ne legyen ben­ne annyi hely, hogy az anyósom is beköltözhes­sen.“ ... Részlet egy levélből : «»Kedves barátom! Sajnos nem tudlak tégied várni a gabrovói állomáson. He­lyettem viszont kiküldőm a feleségemet. Hogy meg­ismerjen téged, kérlek tartsál a hónod alatt egy malacot vagy legalább egy libát...“ • • • A gabrovói megnézeti az orvossal a felesége man­duláit. A vizsgálat után az orvos azt mondja: — Ezeket a mandulákat tulajdonképpen még akkor ki kellett volna vetetni, amikor a felesége kisgye­rek volt. — Igazán? — örvende­zik a gabrovói. — Köszö­nöm a tájékoztatást, dok­tor. Ezek szerint a műté­tet az anyósom fogja kifi­zetni! Tájékozott — Pétiké, már megint későn jöttél haza! — Vonatost játszottunk, mama. — No és? — És az expressznék egyórásos késése volt. SOMOGYI1""" Ax MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BELA Főszerkesztő-h.; Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latine» Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 3L 7401 Tele ion. 11-510. 11-51L 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor U. 2. Postacím; Kaposvár, Pt. 31. 7401 Telefon: 11-516. 11-519 Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítfi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetés* díj egy hónapra 30 Ft, negyedévre 90 Ft, egv évre 360 Ft. Index: 25 967 ISSN 0133—060* Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári tize­mében. Kaposvár Május 1 u. 161 Felelős vezetőr Farkas Béla Igazba«! Kéziratokat nem őrzünk meg és Q&CQ küldünk vkciAj '

Next

/
Oldalképek
Tartalom