Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-08 / 32. szám
_L S Magyar Olimpiai Bízofíság állásfoglalása Kenyértörés Baniszadr és az „iszlám diákok” kozott ! X magyar fportolôS s Magyar Olimpiai Bizottság határozatának megfelelően szervezetten készülnek áz 1980. évi nyári, moszkvá- ban megrendezésre kerülő olimpiai játékokra. Az olimpiára készülő sportolók ünnepélyes fogadalomtételére február 10-en kerül sor. A Magyar Olimpiai Bizottság tapasztalatai szerint a moszkvai szervező bizottság, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a nemzetközi sportszövetségek előírásai alapján biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek az olimpiai játékok lebonyolításához szükségesek. Minden előkészület megtörtént, hogy a versenyek és a kapcsolódó rendezvények a béke és a népek közötti barátság, az olimpiai eszme, az olimpiai mozgalom további erősödését, fejlődései segítsék. Megdöbbentőek az Egyesült Államok elnökének és más politikusoknak a próbálkozásai, akik a moszkvai játékok elleni támadásokkal kívánják politikai elképzeléseiket érvényesíteni. A Magyar Olimpiai Bizottság elítél mindenfajta bojkottot, avagy fenyegetést és zsarolást, egyetért e kérdésben a NOB elnökéÁrhoilám a Duna-medencében Az NSZK déli területein lehullott eső és a hóolvadás következtében árhullám alakult ki a Buna vízgyűjtő medencéjében, a Rajna vízállása pedig rekordszintet ért el. A Duna mellett fekvő 15 ezer lakosú Sigmarin- gen nagy részét egy duzzasztómű műszaki hibája következtében elöntötte a viz. A hétvégén megindult rajnai árhullám szerdára elérte Karlsruhét, a víz szintje itt 15 centiméterrel haladta meg az eddigi legmagasabb vízállást. amelyet 1978 májusában mértek. Emelkedett a folyók víz- szintje az NSZK déli megyéiben is. Az áradás elsősorban a Werra folyón veszélyes, a becslések szerint elérheti az 1979-es rekord szintet. *eki,' ixvû KtUartértnrrk «s a Nemzeti Olimpiai Bizottságok szövetsége végrehajtó bizottságának véleményével. Határozott álláspontunk, hogy a fenyegetések veszélyeztetik a világ sportolói közötti barátság ápolását. A bojkott nemcsak a moszkvai olimpiai játékoknak okozna kárt, hanem a nemzetközi olimpiai mozgalom jövőjének is. Bízunk abban, hogy a világ haladó erői hitet tesznek az olimpia nemes eszméi mellett, jobb belátásra bírják azokat, akik politikai fenyegetésre használják fel az olimpiai játékokat. Biztosak vagyunk abban, hogy a moszkvai olimpia a világ fiatalságának békés találkozója lesz. Ehhez kívánnak hatékonyan hozzájárulni az 1980. évi olimpiai játékokon résztvevő magyar sportolók, sportvezetők. Szerdán az amerikai kongresszus mindkét házának etikai bizottsága elhatározta, hogy vizsgálatot indít az arabnak álcázott FBI-ügynö- kök áltál állítólag megvesztegetett. szenátor és hét képviselő ügyében, annak ellenére, hogy az igazságügy- minisztérium a vizsgálat elhalasztását kérte. Benjamin Civiletti. igazságügy-miniszter levélben kérte a vizsgálat elhalasztását Arra hivatkozott, hogy ha a bizonyítékok már most nyilvánosságra kerülnek —■ márpedig ez a kongresszusi vizsgálat közben elkerülhet tetlen —, akkor »egyesek más hangon nyilatkoznak majd a nyilvánosság előtt, mintha a bíróság előtt tanúskodnának-« és ez veszélyeztetné a hivatalos nyomozati eljárás eredményességét, az ügy teljes földerítését. ' A miniszter »kérését« figyelmen kívül hagyva Charles Bennett demokrata párti képviselő, a képviselőház etikai bizottságának elnöke közölte, hogy bizottsága megkezdi a vizsgálatot, A' Panamába* tartózkodó ex-sah, erőpróba a Bant- ssa dr elnök vezette iszlám forradalmi tanács és a jelek szerint önálló hatalmi központot alkotó »iszlám diákok« között — ez áll az Iránnal kapcsolatos hírek középpontjában. Ami a volt császárt illeti : Carlos Ozores panamai külügyminiszter szerdán televíziós nyilatkozatban közölte, hogy Reza. J’ahlavi, bár szabadon mozoghat az országban, »nyilvánvaló okoból« nem hagyhatja el Panamát és a panamai nemzeti gárda áillandó őrizete alatt áll. A jelek szerint most nyílt kenyértörésre került sor köztük és az ország közelmúltban megválasztott elnöke, Abol Hasszán Baniszadr között. »az állami nyomozás« ve- szelyeztetese nélküL Az Arab Liga közben azt követelte, hogy az Egyesült Államok kérjen bocsánatot »minden, arabtól«, amiért a vesztegetesi ügyben »meghurcolták az arabok nevét A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy a diákok nem hivatalos vádemelése alapján a teheráni főügyész utasítására a »forradalmi gárdisták«, Baniszadr és az iszlám forradalmi tanács tudta nélkül, letartóztatták az »amerikai kapcsolatokkal« vádolt blasszer Mina- csi tájékoztatási minisztert. Baniszadr elnök ennek kapcsán — nem először — rendkívül élesen bírálta a diákokat, szemükre vetve, hogy akadályozzák a hatóságok tevékenységét és »diktátorként« viselkednek. Az iszlám forradalmi tanács szerda esti ülésén elrendelte a tájékoztatási miniszter haladéktalan szabadon bocsátását A legfrissebb hírügynökségi jelentés szerint csütörtökön hajnalban Nasszer Minacsit kiengedték az Évin börtönből az amerikai közvélemény előtt«. Az FBI akciója »kizárólag a cionizmus malmára hajtja a vizet« — jelentette ki tuniszi sajtóértekezletén Clovis Maqsoud, az Arab Liga Egyesült Álla- mok-beli képviselője. Amerikai vesztegetési botrány Vizsgálatot indítanak Egyre több részlet kerül nyilvánosságra az amerikai törvényhozás legújabb megvesztegetési botrányáról. A képen az ügy nyolc főszereplője, valamennyi törvényhozó. (Telefotó — AP—MTI—KS) Találkozás Vietnammal Hazát jelent e föld . Ho Si Minh-várostól száz kilométernyire még látható a. tel perzselt őserdő, amelyet az amerikai napalm bombák pusztítottak el. Borzasztó látvány. De legalább ilyen borzasztó, amit szabad szemmel rögtön nem lehet észlelni. —. Saigonban — mondja Thanh Nho, a Vietnami Újságíró Szövetség elnökhelyettese —, több mint félmillió ember »élt« az amerikaiakból. A helyzetet súlyosbította, hogy a városban kétszázezer prostituált volt, továbbá háromszázezren foglalkoztak hivatásszerűen rablással, kerítéssel, orgazdasággal és zsebtolvajlással. A helyzet ma sem könnyű. Ne felejtse el, még nincs öt esztendeje sem, hogy a déli országrész «felszabadult. Nagy eredménynek könyvelhetjük el, hogy ma már csak 30 ezer munkanélküli él a városiban. Az 1976-ban megkezdett ötéves terv külön is foglalkozott a munkába állítás problémájával. Ez érthető, hiszen évente mintegy SOMOGYI egymillióval növekszik a munkaképes korha lepő fiatalok száma. A foglalkoztatottak számát növeli a többi közt az új gazdasági övezetek bevonása a termelésbe. Az évtizedekig tartó háború alatt igen nagy terület kényszerűségből parlagon maradt. Ezeket most isméi megművelik. Dac Lac tartományban például 1973-ben 45 ezer, hektár vsoit a risg&üáek térülőié — <*r. a szám 1978-ra 90 ezer hektárra növekedett. De az országot járva még ma is sok helyen könnyű fellelni az amerikai pusztítások nyomait. Az amerikaiak segítséget ígértek a vietnami gazdaság újjáépítéséhez. de ezt később kereken megtagadták. A nép a •szocialista országok segítségevei kezdte el a romok eltakarítását. Gyémánt László. « ©ÉEEXPÖRT .Vállalat technikusa elmondta, hogy a Dongh Anh-i — ez Hanoi ipari kerülete — elektromotorgyárba érkező magyar szállítmányokat is bombázták annakidején az amerikaiak Haiphong kikötőjében. Amikor 1972-ben már állták a gyár épületei, három hullámban végeztek szörnyű pusztítást a B 52-es repülőgépek. A magyar tervek alapján épült, magyar és NDK gépekkel berendezed üzem azonban ma már jól működik ; a rizsontózéshez nélkülözhetetlen szivattyúkat gyártja ... Sem két hét, sem két hónap alatt nem lehet a vietnami helyzet szakértőjévé válni. Jómagam akkor éreztem úgy, hogy megérték valamit Délkelet-Ázsia oly sokszor feldúlt országának sorsából, amikor Hanoiban a Történelmi Múzeumban kísérőm egy domborművet mutatott: rajta két fiatal lány ül egy elefánt hátán, a legendás hírű nővérek, akik a szabadságért, az idegen betolakodók ellesi indultak harcba. Álltunk a dombormű előtt és megkérdeztem : — Van még elefánt Vietnamban? — Nincs — mondta kísérőm csendesen. — Elmenekültek innen. Nem bírták ki a háborút, az állandó ágyúzást, a bombázásokat. Az itt élő nép viszont hol találhatott volna másutt otthonra? Ez a föld a hazája... Sagethy Antira* Uügyiteílg kengreisíos előtt Eredmények és tennivalók Lengyelország a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusára készül. Szocializmust építő lengyel barátaink az ország, az élet minden problémáját igyekeztek megfogalmazni abban a hatalmas dokumentumban, melyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt XVI. plenáris ülésén fogadtak ei, mint a most kezdődött VIII. kongresszus irányelveit. Lengyelország nagyságrendben Európa hetedik, a világ hatvankettedik országa, területe 312 677 négyzetkilométer, háromszor nagyobb hazánknál. Közigazgatasilag 1975 óta 49 vajdaságra oszlik, lakossága 35 millió. Lengyelország hazánkkal ellentétben gazdag nyersanyag- forrásokkal rendelkezik, a világ első kén ter meló országa, de szénbányászatban és réztermelésben, is az elsők közé tartózik. Talán csak mezőgazdaságilag van rosz- szabb helyzetben hazánknál, miután az átlagos hőmérséklet alacsonyabb, a napsütéses órak száma jóval kevesebb, mint nálunk, ezért sok olyan mezőgazdasági terméket, melyet mi elő tudunk állítani, a lengyelek importálni kénytelenek. De a szocialista fejlő-, dés az ország egészének iparosításával együtt egy ur- banizalódási folyamatot is jelentett, -s így 1946—1977 között a városok lélekszáma duplájára növekedett. Jelenleg Lengyelország 803 városával — ezek közül 17-et több mint 200 ezren laknak — Európa erősen urba- nizált országaihoz tartozik. A legutolsó adatok szerint a felnőtt lakosságnak még mintegy 32 százaléka a mezőgazdaságban és az erdő- gazdaságban dolgozik. * • • Természetesen Lengyelországban is állami tulajdon /- az ország minden természeti kincse. De hazánkéval ’ ellentétben az ország mező- gazdaságra alkalmas földterületének mintegy 50 százaléka magántulajdonban van. Köztudomású, hogy az aliam támogatja a magán- gazdaságok fejlődését, hitelekkel segíti felszereltségük korszerűsítését; mindent elkövet,1 hogy olyan, a mező- gazdasági árutermelésre alkalmas kisgazdaságokat hozzon létre, amelyek a nem is olyan távoli jövőben már meg tudják termelni Lengyelország szükségleteit. A VI. kongresszuson 1971 decembereben elfogadott politikának megfelelően olyan gazdasági és belpolitikai stratégiát dolgoztak ki, amely ma is érvényben van. amelynek legfőbb célkitűzése a társadalom növekvő igényeinek kielégítése. a lengyel nép jólétének biztosítása. Ennek a stratégiának a gazdaságpolitikai vonatkozásai voltak a legjelentősebbek, és ennek eredményeként a lengyeleknek si- - került előrelépni. sikerült megteremteni a további fejlődés feltételeit. Az egyik legjelentősebb probléma a demográfiai hullám eredményeképpen a fel- szabadulás utáni legnépesebb nemzedéknek a munkába lépése volt; 1T)71—1979 között 6 millió fiatalnak kellett munkahelyet teremteni. Ilyen arányú növekedésre egyetlen európai országban sem vplt példa. A Lengyel népgazdaság 2 millió 400 ezer új, bonyolult technológiai folyamatokat végző munkahelyet teremtett, és ezek többsége magas képzettséget igényel. Ebben a tíz éves periódusban (a LEMP Vili. kongresszusának irányelvei ' az utolsó tíz ével mérik föl, tehát az 1971 -töl kezdődő j időszakot napjainkig), a nemzeti jövedelem 85 százalékkal a reai jövedelem 73 százalékkal emelkedett, a termelés 2,3 szorosára, a mezőgazdasági termelés ped:g 30 százalékkal növekedett. • Természetesen az árrobbanás, a hetvenes évek második felében jelentkező világgazdasági változások, a lengyel népgazdaság helyzetét is megnehezítették, "jelentkeztek belső nehézségek is; kedvezőtlen időjárás, beruházási aránytalanságok, stb. Leküzdésének érdekében tovább kell tökéletesíteni a gazdaságpolitikai munkát, a tervfegyelmet, s mindenekelőtt a termékek minőségét. A beruházások csökkentése, az exporttevékenység fejlesztése, a piaci egyensúly és a folyamatos energiatermelés, a szűk szállítási kapacitás bővítése, mind az eredmények megtartásának feltétele. emiatt épp úgy. mint Magyarországon, 1981—1985 között a fejlődési ütem lassúbb lesz. naint volt a hetvenes évek első feléljen. Aránytalanság tapasztalható a lakosság vásárlóerejének gyors fejlődése és a piaci lehetőségek között. Sok a pénz. és a vásárló nem mindig találja meg az igényének megfelelő minőséget. Éppen úgyj mint nálunk. Lengyelországban szinte mindennap szóba kerül a húshiány'. Az ellátási problémák közül vajában ez a legsúlyosabb. A lengyelek hagyományosan sokkal kevesebb tésztát esz-, nek, mint a magyarok. Ez persze elsősorban városi probléma. A falu a maga sajátos árutermelő szerkezetével jól ellátja önmagát. A mezőgazdaság a hetvenes évek elején 6 százalékos növekedésű ütemet ért el. Ez világviszonylatban is jelentős, de a növekedési ütem az utóbbi években le-•"urn fékeződött. 1976—1989 között 600 milliárd zlotyt for- ‘ ' ditottak a mezőgazdaság fejlesztésére. Ezt a hatalmas összeget traktorgyártásra, mezőgazdasági kisgépekre, takarmányprogramra, a rossz minőségű földek megjavítására használták föl, s ebből az összegből támogatták a kb. 3,1 millió magángazdaságot is. A magángazdaságon kívül a mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok mellett (amelyek kb. a mező- gazdasági haszonterületék* 20 százalékán gazdálkodnak) léteznek még az ún. mező- gazdasági körök. Ezek " a magángazdálkodók önkéntes társulásai, haszonterületék közös művelésére, korszerű állattenyésztés kialakítására, , munkagépek kölcsönzésére — vagy a nálunk is ismert szakszövetkezeti közös tevékenység kialakítására. Szalontay Mihály (Folytatjuk.) (90007) «-T"’ I