Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

vîlâo zgotMAMéU EGXESoyiiira ÂmsiOOB 4-' n?%> fi,f / * t _________ ’ ^PQS'#’ SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK LA PJA XXXVI. évfolyam 47. sióm * 1980. február 26., kedd Málnából, eperből, kajsziból több kellene Zászlólevonás Jól haladnak a mezőgazdasági előkészületek Sajtótájékoztató a MÉM-ben Vasárnap reggel a Gel- lért-hegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszte­letadással levonták a ma­gyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlaját A szov­jet hadsereg és haditengeré­szeti flotta megalakulásá­nak 62. évfordulója alkal­mából két napon át lengett az árbocon. A generátor gyártása jelentős kézi munkát « nagy pontosságot igényel. Képünkön 360 megawattos generá­tor álló részének szerelése a lengyelországi Wroclawban, • DoJmel Elektromos Gépgyárban. Barcsi tervek Javítják a bejárási lehetőségeket A mezőgazdaság tavaszi előkészületeinél az . elmúlt év hasonló időszakához ké­pest kedvezőbb a helyzet. A felkészülésről Mészáros Ist­ván, MÉM főosztályvezető hétfőn adott tájékoztatást. A gazdaságok tavaly Ssb- szel időben elvetették, a nö­vényállomány kellően meg­erősödött. Miután hó fedte a vetéseket, ami kellő védel­met adott, az erős hőingado­zás ellenére a kalászos ga­bona jól telelt. A következő 2—3 hét azonban még befő­Magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások kezdődtek Ä parlamentbe» hétfőn plenáris üléssel megkezdő­dött a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 16. ülésszaka. A két delegációt Marjai József illetve Rudolf Rohücek miniszteretnök-helyetteeek, az együttműködési bizott­ság társelnökei vezetik. Ülésezett a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége "hétfőn ülést tartott. Megvi­tatta és elfogadta a Munka­ügyi Minisztérium ■ és a SZOT irányelveit, amelyek a vállalatok és szövetkeze­tek szociális tervezéséhez nyújtanak segítséget a VL ötéves terv időszakára. Ezenkívül kijelölte a szak- szervezetek feladatait a testnevelési és sportmozga­lomban elért eredmények megszilárdítására és tovább­fejlesztésére. lyásolhatja a tényleges átte- 1 elést. Belvíz alig van az or­szágban — tavaly ez komoly gondot okozott — és ez is ja­vítja a termelők esélyeit. A mélyszántás jól haladt az el­múlt időszakban, így a ta­vaszi vetés nem okoz majd gondot A szerződések megkötését az idén, a felvásárlók koráb­ban kezdték, mint tavaly, így a gazdaságok üzemi ter­veiket megalapozottan állít­hatták össze. Az olajos mag­vak vetési előirányzatát túl­teljesítették, a cukorrépa i.ermó területét már szintén leszerződték. Az ipar a ked­vező világpiaci értékesítési lehetőségekre alapozva pót­szerződéseket is köt. A bor­és a dohányipar szerződései szintén előrehaladottak. Friss zöldségből a tervezettnél va­lamivel többet számolnak a fölvásárlók és megfelelő a kínálat tartósítóipar számára is. A gyümölcstermesztők szintén bekapcsolódtak a szerződéskötésbe: 14 száza­lékkal többet kínálnak az előirányzottnál. Többre sze­rettek volna szerződni a fel­vásárlók málnából, eperből Az elmúlt két hétben or­szága zerte lezajlottak a já­rási, a városi és a budapesti kerületi pártértekezletek. A küldöttek a pártbizottságok beszámolói alapján élénk és felelősségteljes eszmecse­rékben értékelték a terület, a lakóhely gazdasági, politi­kai, társadalmi és kulturá­lis fejlődését, az elmúlt 5 esztendő eredményeit és. gondjait. A kommunisták áttekintették a XI. kong­resszus határozatainak helyi végrehajtását, és egyben meghatározták a következő időszak főbb feladatait. Ki­fejezték a párttagság egyet­értését a kongresszusi irány­elvekkel, és azt az elhatáro­és kajszibarackból, a ter- mőfelület azonban egyelőre szűkös, és csakis kiemelkedő terméssel juthatnak elegendő áruhoz. Burgonyából a meg­állapodások szerint nem lesz fennakadás az ellátásban. Állati termékekre folyama­tosan kötik a szerződéseket, az előzetes elképzeléseknek megfelelően alakulnak az írásos megállapodások. A tavaszi munkákhoz szükséges gépeket a gazda­sagokban időben felkészítet­ték. Általában megfelelő az alkat reszel falas, néhány traiktorítpushoz tartozó fel­szeretés, alkatrész azonban továbbra is hiánycikk. A műtrágya és növényvé­dósaer ellátás általában ki­elégítő. A vetőmag-ellátás országszerte kiegyensúlyo­zott. Sok nagyhoeamú hib­ridből és fajtából az idén többet kapnak a termelőik, mint az elmúlt években. Az állatállomány takar­mányozása nem okoz gon­dot; a tavalyi takarmány minősége jobb, mint az el­múlt időszakban és ez a ho­zamokban is megmutatkozik. zását, hogy a jövőben is kész cselekvő egységben, aktívan dolgozni a párt po­litikájának megvalósításáért, szocialista céljaink eléré­séért. A küldöttek megvá­lasztották a pártbizottságo­kat, a végrehajtó bizottságo­kat, a pártszervek mellett működő munkabizottságo­kat, valamint a felsőbb színtű pártértekezlet kül­dötteit. A pártértekezlete­ken részt vettek a Politikai Bizottságok tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai. A pártértekezletek az MSZMP XII. kongresszu­sa előkészítésének fontos állomásai voltak. Azzal, hogy alig több mint egy éve város lett Barcs, szaporodtak a gon­dok is. A városi tanácson állandóan figyelemmel kí­sérjük a lakosság »-mozgá­sát«. Azt, hogy a város mi­lyen vonzást gyakorol a környékbeli települések la­kóira: hányán költöznek be, hányán távolabbra. Az ilyen ».vándorlást« ugyanis fejlesztési célok kitűzésénél, figyelembe kell venni a akárcsak azt, hogyan válto­zik a népesség száma. A negyvenes évek köze­pén alig több mint nyolc­ezren éltek a városban, a váróé környékén pedig mintegy 27 ezren. 1970- ben ugyanannyian éltek a nagyközségbe, ' ám a kör­nyék lakóinak a száma meg­haladta a 31 ezret, A szá­mok azt mutatják, hogy ez­után megindult a vándorlási, és sokan Barcsra, illetve más vidékre költöztek a környékbeli községekből. A várossá válás évében ugya­nis csaknem 11 ezer ember élt Barcson, s alig több mint 17 ezer a környékbeli falvakban. Az ötéves táv- prognózis szerint ez a fo­lyamat folytatódik a követ­kező években, és 1985-re a város lakóinak száma 13 ezer, a környékbelieké pe­dig 15 ezer körül alakul. A lakosság számának vál­tozásából sok minden kö­vetkezik. Például az, hogy több munkahelyre, jó mun­kalehetőségre van szükség. Ennek megoldása fontos fel­adat, hiszen — mint azt a városi tanácsnál megtudtuk — a foglalkoztatási igényt jelenleg még nem tudják kielégíteni, nem is szólva a választékról. Hasonló a helyzet a képzéssel is. Sok barcsi fiatal jár más város­ba iskolába, mivel Barcs a középiskolák számát, illetve fajtáit tekintve még nem igazi város. A város vezetői szeretnék, ha a környék lakóinak szá­ma nem csökkenne olyan rohamosan, mint eddig. Eh­hez azonban még sokat kell tenni. Például javítani a bejárási feltételeket, a köz­lekedést. Fejleszteni az al­sófokú központokat, építési, foglalkoztatási lehetőséget A Siófoki Állami Gazda­ság ebben az évben, több mint tizenkétmillió forintot fordít szociálpolitikai cé­lokra. Egy dolgozóra átlago­san mintegy tízezer forint szociális juttatás jut évente, ami csaknem kétszerese az állami gazdasági országos átlagnak. Az emberekről való gon­doskodás, a borítékon kívü­li juttatás szép példáját biztosítani, például segíteni azt, hogy minél többen ta­láljanak munkát a mező- gazdasághoz kapcsolódó melléküzemágakban. Egyszóval a városnak már városi gondjai vannak. Pedig még nem is beszél­tünk a szolgáltatásokról, a közművelődésről, a sportról, s ki tudná felsorolni mind­azt, amiben városiassá kell válnia. Beszélhetnénk a ke­reskedelemről, a vendéglá­tás helyzetéről is, mely egyelőre még nem üti meg a városi szintet. A majdani Barcs térképét nézve azon­ban mar nyugodtan mond­hatjuk: pár év múlva igazi városba toppan a Barcsra érkező. D. L nyújtja a gazdaság. Követ­kezetes és egyre javuló munkával maguk az itt dol­gozók teremtettek feltételt m szociális ellátás fokozatos javításához. Hat év alatt meghatszorozódott, negy­venmillióról kétszáznegy­venmillióra nőtt a termelési érték, a termékszerkezet korszerűsödésével, a szerve­zettség javulásával stabili­zálódott az eredményesség, nyereségük évi tízmillió fo­rint körül mozog. A javuló munka eredménye a példás szociális gondoskodás, de hozzá kell tenni azt is, hogy a mostani tudatos szociál­politikai tevékenységgel meglehetősen régi, nagy le­maradásokat kell pótolnia a gazdaságnak. A korábbi években a területi és gaz­dálkodási adottságok miatt kevesebbet tudtak, ilyen cé­lokra áldozni. A közétkeztetésre ebben az évben csaknem négy és fél milliót költenek. Új autóbuszokat vásároltak a dolgozók szállítására, für­dőket, öltözőket építettek. Tizennégy szövetkezeti, há­rom szolgálati lakást építet­tek. Vállalati lakásépítésre az idén is százezer forintot fordítanak, ezenkívül mint­egy félmillió forint kölcsön­nel segítik letelepülő, lakást építő dolgozóikat. Az előző évihez hasonlóan az idén is tíz-tizenöt lakás . felújítását, korszerűsítését tervezik — hatszázezer forintot szánnak erre. Kétszázhúszezer fo­rinttal támogatják a gyer­mekintézményeket es több mint háromszázezer forin­tot fordítanak kulturális és sportoélnkni» Dél-dunántúli építészeti kiállítás Felelősségteljes eszmecserék Lezajlottak a pártértekezlelek Tizenkétmillió Támogatás a kistermelőknek (Tudósítónktól.) Megyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságok hagyo­mányosan jelentős állatte­nyésztési tevékenységet foly­tatnak. Itt található a szarvasmarha-állomány egy­negyede, a tehénállomány­nak majdnem egyharmaüa, a sertésállománynak csaknem a fele, a kocaállománynak pedig 42 százaléka. Nyállal csak a kisgazdaságok foglal­koznak. Az arányokból következik, hogy nagy szerepük van a háztáji es kisegítő gazdasá­goknak az állati termék elő­állításában. A vágómarha 27 százaléka, a tej egynegyed? onnan kerül ki. A megye vágósertéseinek több mint fele, a* eriékesiítearg kerülő; nek pedig egy harmada ugyancsak e szektorból szár­mazik. Számottevő — tavaly csak­nem másfélezer tonna — volt a nyúlhústermelés. En­nek legnagyobb túszé ex­portra ment. A kisgazdasá­gok vágóbaromfi- es tojás­termelése elsősorban a sajat szükséglet biztosítására kor­látozódik. Nagy szerepet játszik a háztáji és kisegítő gazdasá­gok allatlétszámának és ter- mékelóállításának szinten tartásában az állami támo­gatási rendszer és a hitel­politika. Kedvező hatását ér­zékelteti az a tény, hogy míg 1975-ben 8400 tehen után 12,6 millió forint, 1979-ben mintegy 1Û OOfl tehén után 41. millió forint állami támoga­tást kaptak a kistermelők. Segíti a kisgazdaságok szarvasmarhatartását, hogy lehetőség van a szopósborjú értékesítésére. Ettől az évtől új lehetőség nyílik a leszer­ződött és a kistermelő által leelletett vemhes üszők tá­mogatás,ára. 5000 forintot kapnak a gazdák állaton­ként. OTP-hitelre is vásá­rolhatnak vemhesüszőt a megyei állattenyésztési és takarmányozási felügyelősé­gen keresztül. 1979-ben 4,5 millió forint ilyen hitelt vet­tek igénybe a kistermelők. A több és jobb minőségű vágósertés előállítását szol­gálja a már több eve fenn­álló vemheskoca-kihelyezé- si akció. Ezt a húskombinát" szervest. A Magyar Építőművészek Szövetségének » budapesti székhazában tegnap meg­nyílt a II. dél-dunáritúli építészeti kiállítás. A meg­nyitó előtt Erdélyi Zoltán Ybl-díjas építész, a szövet­ség dél-dunántúli csoportjá­nak elnöke elmondta, hogy a kiállítás része egy folya­matnak. Már 1969-ben ren­deztek ilyen bemutatót Pes­ten és több városban, s azt 1978-ban megismételték, Baranya, Somogy. Tolna es Zala megye tervező vál­lalatainak munkait a koráb­bi kiállításokon is nagy szakmai érdeklődés kísérte. Ennek legfőbb oka, hogy az elszemélytelenedett lakóne­gyedépítkezés helyett Dél- Dunántúlon színesebb, vál­tozatosabb a tervezés. A táj domborzati változatossága is alapot ad ehhez. Aztán a kisebb városokban a lakos­ság szorosabb kapcsolatokat tart fenn a tervezőkkel, al­kotókkal, es jobban érdeklő; dik a mar telepített középü­letek iránt. 1 A falu- és városközpon­tot ma már nem a felkiál­tójelként kimagasló épület jelenti, hanem a kereskedel­mi, kulturális és igazgatá­si központ, ha sikerül ezt jól elhelyezni. Erdélyi Zoltán elmondta, hogy a jövő tervezéseket sok minden megváltoztatja majd. így az energiatakaré­kosság nemcsak azt jelenti hogy az ajtókat, ablakokat jobban zárható módon kell beépíteni, hanem azt is, hogy szükséges az üvegfe­lületek csökkentése. Tehát a világosabb faireszek ará­nya kisebb lehet. A pénz ügyi takarékossági szem­pontok is sokat számítanak, s ezek az épületek külső megjelenésében változásokat hoznak majd. A négy megye köz- es lakóépületeit színes fotókon bemutató tárlatnak, a maketteknek nagy sikerük voU, I.ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom