Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

Vezetők és szakemberek Az «fműlt évtized » veíy testűd arrvany térhödi- tasát hozta. Több alapmű született, es létrejöttek a ve­zetőképzők. Ma már sok ha­zai szakértője van e való­ban lantos kérdésnek. A té­ma magyar kutatói meg­egyeznek abban, hogy a ve­zetőképzés módszere még nem alakult }ú. A tanfo­lyamokon sokszor a szak­mai tudás átadására töre­kednek, es elmarad a speciá­lis vezetői ismeretek okta­tása. Előfordult az is, hogy a hallgatok ««eleve üdvözítő" modellek, megoldások elsa­játításának reményében ül­tek be a padokba — és csaló­dottan távoztak. E két. szélső­ség ma már nem jellemző, de jól illusztrálja azt a fo­lyamatot, amelynek során a hazai vezetéstudomány elju­tott a tudományok és az el­járások oktatásáig. 1972-ben a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság prog­ramjába iktatta a munkahe­lyi vezetők képzését. Lét­rehoztak a munkahelyi ve­zetők tizenkét kötetes kis­* könyvtárát 1973-ban öt kaposvári KGM vállalatnál szervez­tek tanfolyamét a nmnka­helyi vezetők számára. Dr. Orosz Lászlónak, az SZVT megyei szervezete titkárának véleménye szerint a folyta­tás azért maradt el, mert a szervezetnek nem voltak kapcsolatai a gazdasági élet más területein tevékenykedő vállalatokkal. Hiányoztak az előadók, valamint a techni­kai fettételek. Azóta folya­matossá vált a felső szintű vezetők országos képzése, kiépítették a minisztériumi tárcák és a nagyvállalatok vezetőképző központjait. Az SZVT szerepe a komplex igények kielégítésétől a spe­ciális ismeretek felé tolódott el Az utóbbi három év eredménye, hogy a szerve­zet a legfontosabb gazda­ságpolitikai információkat közvetíti — országos hírű szakértők segítségével. Má­sik törekvésük: a tapaszta­latcseréken — ,a helyes ál­talánosítás érdekében — a •jó és a rossz példák bemu­tatása. Ilyen bemutató volt például az Egyesült Izzó ka­posvári gyárában a minő­ségellenőrzés szervezési kér­déseiről, a VBKM kaposvári gyárában pedig a belső el­számolási rendszerről. — Minden vezető«*: tá­jékozottnak kel! termié a gazdasági életben — mondta dr. Orosz László — De nem hiszem, hogy minden veze­tő nék ugyanazokra az isme­retekre van szüksége. A munkahelyeken a jelensége­ket, magasabb szinten a lé­nyeget látják. A cél az, hogy az egyes döntési szintekhez kapcsolódó vezetői ismerete­ket adjuk át. Illyés Ferenctől, a Mező­gép , Vállalat személyzeti és szociálpolitikai főosztályve­zetőjétől tudom, hogy ta­valy határozatot hoztak olyan bérrendszer .kidolgozására, amely az eddiginél jobban ösztönzi a szaké mb ereket a kiemelkedő munkateljesít­ményekre. Az ösztönzés kéz­zelfogható módját dolgozón­ként határozták meg. Az új módszert áprilistól vezetik be. A lényeg: a szakembe­rek a munkák befejeztével újabb feladatokat sürget­nek, s ezzel a vezetőkkel szembeni követelményeket is automatikusan emelik. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium képesítési előírá­sa alapján a Mezőgép kidol­gozta saját — a minisztériu­ménál szigorúbb — irány­elveit. A vezetők mintegy hatvan százaléka felel meg ezeknek a feltételeknek. Azt tapasztalták, hogy a legna­gyobb elmaradás az alkal­mazotti állományba tartozó csoportvezetőknél és műve­zetőknél található. Ezekben a beosztásokban előírás az alapfokú politikai és a kö­zépfokú szakmai képesítés. A gondot a politikai vég­zettség hiánya okozza. Ka­posváron könnyen javítható a helyzet, de a vidéki gyár­egységekben nehezebb a marxista—leninista köaép- iskolát megszervezni. A vezetők kivaSasstá­sánál és a szakemberek el­bírálásánál mindem szem­pontot megelőz a munkatel­jesítmény. A Mezőgép-nél szeretnék «terni, hogy dol­gozóik fölismerjék, mire ké­pesek a pályán, és azt is, hogy a vállalat segíti őket egyéni törekvésük megvalo- si tanában, (kk As Oxigén- és Plrrnwgisgytr Vállalatnál mintegy húszféle gáot kéműtenek hét-nyolc tété alapgázból. A vállalat újpesti gyára — ahol felvétetünk készült — legfontosabb termékéből, as oxigénből, as idén bées ép fél millió köbmétert, a dissous- sasból pedig mintegy hotenerötazas tonnât értékesít. QBhí SOMOGYI KRÓNIKÁJA t A számvetés ép m t*vae®­váráe jegyében telt el a hét * a megye mezőgazdaságában. A t «eszekben — egy-fcét szövetkezet kivételével —• az elmúlt napokba befeje­ződtek « zárszámadó kőe- gifülések. A legtöbb helyen megfontolt, sokoldalú elem­zés és következtetés alapján alakult ki az összkép az elő­ző eextendőrőL A vezetőség és a tagok felelősséggel, kri­tikusan vették számba nem­csak az időjárást és az egyéb természeti okokat, ha­nem az eredményt befolyá­soló szubjektív tényezőket : a szervezés, a vezetés gyen­géit mulasztásait is. A to­vábblépés útját, lehetőségeit módjait ennek megfelelően vázolták, kellő ügyeimet fordítva a gazdasági számításokra, a szervezésre, az eszközök és a munkaerő célszerűbb kihassam álás ára. Ez a törekvés húzódott végig azon az előtérj észté- , sen is, melyet a megyei ta­nács pénteki ülésén vitattak meg. A téma a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar és a fagazdaság további fejleszté­se irányainak, arányainak, koncepciójának kialakítása volt A sokoldalú elemzés, az igények és a lehetőségek , összegezése minden bizony­nyal jo alapot nyújt ahhoz a tárgyaláshoz, melyet a ta­nács vezetői folytatnak a kö­zeljövőben a Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Miniszté­rium és az illetékes trösz­ti vállalatok képviselőivel Somogy középtávú tervének kiaUtoődiiímá, A mezőgazdaságban egye­lőre a légi eszközök — a nö­vényvédő repülőgépek és he­likopterek — uralják a ha­tárt: a kedvező Időjárást kihasználva folyamatosan fejtrágyázzák a gabonákat. De bevetésre készen állnak a földi munkagépek is. Mi­helyt a talaj alkalmas lesz fogadásukra, azonnal elin­dulnak, hogy kellő időben és minél jobb minőségben jusson a földbe a tavaszi gabonák vetőmagja. Egyelő­re ugyanis csak az embert bírja el a felázott, laza ta­laj. A mezőgazdasági termelés mennyisége és minősége je­lentősen befolyásolja fo­gyasztásunkat. Nem mindegy azonban, hogyan közvetítik az árut az erre illetékes szervek. Az a tanácskozás, melyet a nagy- és a kiske­reskedelem képviselőinek részvételével tartottak a he­ten Kaposváron, elsősorban az importcikkek beszerzésé­vel foglalkozott ugyan, de azért fölfigyelhettünk olyan, a fiatalabb nemzedék előtt ismeretlen termékekre, mint az árpagyöngy vagy a kö­les. Igaz, ezek csak válasz­tékbővítő szerepet töltenek be étrendünkben. Ennél sok­kal fontosabb feladata a ke­reskedelemnek, hogy a tö­megélelmezési cikkekből saoAgájjon minél bőségese!;!] választékkal, ráadásul elfogadható áron Az árusítás feltételeivő volt szó azon a tanácskozá­son, melyet Málnán Kárain belkereskedelmi mimsztei­heJyette» részvételével tar­tottak csütörtökön Kaposvá­ron. A megbeszélésen össze­gezett eredmények ugyan ál­talában elfogadhatóknak mondhatók, de több fontos kereskedelmi létesítmény építésének elhúzódása, beru­házási bizonytalansága nem kedvez a további fejlődés­nek. Alig kapták meg félévi értesítőjüket a tanulók, a legjobb diákokra újabb erő­próba várt: iskolájuk szí­neit képviselni a különböző tanulmányi versenyeken. Az elmúlt hét elején zajlott le például az általános iskolá­sok matematikai tanulmányi versenye, amelyen eldőlt, kik képviselik megyénket az országos döntőn. Tegnap pe­dig városi versenyt rendez­tek Kaposváron, a Krénusz János Általános Iskolában, ahol a nyolcadikosok társa­dalomkutatásban mérték össze tudásukat. A sokolda­lúság, az egységes szemlé­let követelményét állító ve­télkedő azt szolgálja, hogy a fiatalok a maguk környezeti és szellemi meghatározottságában vizs­gálják a jelenségeket, törek­véseket, illetve a művészi alkotásokat. A középiskolások sem ma radnak le a fiatalabb kor­osztályoktól a szellemi vetél­kedésben. E héten zajlottak le például az Irinyi János emlékére meghirdetett orszá­gos kémiaverseny iskolai endezvényei. !’*&! László ÚjStíaok * Danuviábaí. Fém helyett műanyag Nagyatádon, a Danuvia 4. ea gyárában viszonylag ke­vesen, többségükben fiata­lok — átlagosan harminc év körüliek — dolgoznak. Talán a fiatalos lendület is közrejátszik abban, hogy egymást követik a jelentős megtakarításokat eredmé­nyező újítások. Druzsin László szerszám­technikus a lelkes újítók közé tartozik: — Jelenleg a szovjet ex­portra készített hidraulikus tápegység Ventillátor beren­dezésének módosításával ér­tünk el számottevő önkölt­ségesük kenést. Lényege az, hogy egyes alkatrészeket — öntött vagy esztergált része­ket — műanyaggal helyet­tesítettünk. Elsőnek a mült év augusztusától bevezetett módosítást említem. Ez a ventillátoron, a járókerék és a szívócsonk anyagának meg • változtatását jelenti. Ily mó­don egyetlen fröccsöntéssel kész alkatrészt nyerünk. A Nemeth Lajos főtechnológus­sal, Kulcsár János műszaki fejlesztési csoportvezetővel és Hoffman János technológussal kö­zösen végzett munka évente 1,3 —1,4 millió forint megtakarítást eredményez. — Hol készül­nek a műanyag al­katrészek? — — Zsámbékon, a fröccs­öntő üzemben, az ottani gé­peken, de a saját tervezésű és készítésű célszerszámok segítségével. — Melyik a bevezetésre kerülő legújabb változtatás? — Ez év második negyed­évében fogják bevezetni a Kulcsár Jánossal közösen tervezett újításunkat. Ennek lényege, hogy a Rexroth nyugatnémet eég részére gyártott manométer védő- gyűrűje — hasonlóan az előző újításhoz — műanyag­ból készül majd. Már a nyugatnémet vállalat képvi­selői is elfogadták a változ­tatást, mely a berendezés minőségét és tartósságát nem csökkenti, viszont figyelem­reméltó megtakarításhoz ve­zet; ez évente mintegy öt- szazhatvuncaer forint.-----------———— ......... T akarékosabban, jobban Készülődnek a gyékényeslek Közeledik a tavasa, a me- anga wiasagi üzemekben ké­szülődnek az év munkáira. Erről beszélgettünk a gyéké­nyes! tsz vezető ivei. — Ebben az évben 8 mil­lió forintnyi műtrágyát fo­gunk felhasználni, egy része már nálunk is van — mond­ja Simon Imre elnök. — Felkészítettük gépeinket a szórásra. A műtrágya minő­ségével sajnos sok a prob­léma. Megkeményednek, be- kövesednek a «átkok, haté­konyságából is sokat veszít. A felhasználás dóét megtör­jük és megörüljük: mindez jobb minőség eseten fölös­leges lenne. — Vetőmagunk is van, az IKR az idén igen jó fajta­választékot ajánlott — kap­csolódott a beszélgetősbe Varga József lKK-ágazat- veasetö. — Az energiatakaré­kosság jegyében a rövid ebb tenyészidejű, középérésű hibrideket részesítettük előnyben. 1300 hektárrá 200 mázsa kukorica-vetőmagot rendeltünk. — Vetőmagot mán tégy 3 millió forintért, növényvédő szereket 4 millióért vásáro­lunk — folytatta Simon Im­re. — Gondot okoz, hogy nem mindig kapjuk meg az igényelt növényvédő szert. — Hogyan készülnek az Kaposvár pénztárcája Ms Is áénken efajek ben­nem azok ax esték, amikor gyerekkoromban anyám «el­nökletével« körülültük a konyhaasztalt, kiterítettünk magunk elé egy két részre osztott papírlapot, és meg­kezdődött a számolgatás : mire és mennyit költhetünk • következő hónapban. Először a bevételeinket vettük számba. Ebből a for­rásból bizony elég vékonyka összeg csordogált: a két fel­nőtt fizetésén kívül semmi­lyen jövedelmünk nem voll. Gyakran csak a legszüksé­gesebbekre futotta. A napi kiadások pótlására a taka- rekbetétkönyvhöz nem nyúl­hattunk. Annak a pénznek is megvolt a mag helye: Idő­vel abból vettunk mosógé­pet, televíziót, hűtőszek­rényt, A másik oldal — a kiadá­soké — viszont úgy nyelte volna el a család keresetét, mint egy bő torkú lefolyó, mert a pénznek van egy há­látlan tulajdonsága: amilyen nehezen tudjuk magunkhoz édesgetni, éppen olyan köny- nyen elhagy bennünket az első adandó alkalommal. Óhatatlanul is családunk havi költségvetése jutott eszembe, amikor a Kapos­vári Városi Tanács idei költségvetési és fejlesztési tervét olvastam, fnajd ké­sőbb a testület vitájában a tana cs tagok hozzászólásé t hallgattam. Hiszen amiről egy családi asztal mellett kicsiben folyik a vita, ar­ról üs olyan módon történik az társadalmi méretekben adott esetben egy város éle­tében. Itt is, ott is azt kell fölmérni, van-e hozzá elég erőnk . és anyagi fedezetünk, hogy céljainkat megvalósít­suk, hugi' ne csak az eu ■ dig elért életszínvonalat tart­suk, hanem a lehetőségek­hez mérten fejlődjünk, gya­rapodjunk. Mivel valamennyi elképze­lését sem egyetlen család, sem egy nagyobb közösség nem képes egyik napról a másikra megvalósítani, a terveket mindenütt fontos­ságuk szerint rangsorolják. Bizonyos vagyok benne, hogy nemcsak az albérletekben meghúzódó fiatal házaspá­rok, hanem valamennyi ka­posvári lakos legsürgetőbb feladatként a lakások szá­mának növelését, a hozzá­juk kapcsolódó óvodák, is­kolák, üzletek, utak és köz­művek építését nevezné meg. A kaposvári «»város- atváknaik« szintén ez volt a véleményük. 198 millió fo­rintot — a rendelkezésre álló fejlesztési alap kéthar­madát — szavazták meg la­kásépítési célokra. Ebből az összegből elkészül többek között 334 lakás, a Béke— Füredi-lakótelepen felépül az űj orvosi rendelő, »gyógy­szertár és egy újabb ABC* áruház. A Kinizsi-lakótele­pen az űj, tizenhat tanter­mes iskola, egy bölcsőde és egy óvoda építési költségei fedezik ebből a pénzből. Hogy a város pénztárcájá­ból a legnagyobb összeget éppen a lakásépítkezésekre fordítják, azt hiszem, min­den felnőtt elképzelésével találkozik. Hiszen ahogy műiden családban a gyere­kek kapnak meg minden uj holmit először, a táfsada- lomnak is az a célja, hogy a fiataloknak legyen szép új otthonuk, gyerekeiknek jus­son hely az óvodában, ne , járjanak sáros úton az is- t kólába. fc. J. I idei szigorúbb feladatokra^ szűkösebb lehetőségeire? — 1979-ben 5 millió 200 ezer forint nyereségünk volt, most jó, ha 3 és fél millió lesz. S akkor is «-be kell jönnie« mindennek. Mellék­üzemági tevékenységeinkéi szeretnénk bővíteni. A ka­vicsbányában jobban meg- ■szervexzük a szállítást és veszünk új kotrógépeket, 1979-ben ugyan nem hozott nyereséget az üzem, de # milliós árbevétellel dolgó* zott. Erdőinkből 6000 köb­méter fát termeltünk ki, egy­millió- háromszázezer fo­rint nyereséggel. .Szeretnénk beállítani egy gatterfűrészt. ígv lehetővé va Ina a to­vábbi feldolgozás és nőne a nyereség. Sok veszteséget okozott korábban, hogy a traktoro­sok, a gépkocsivezetők a rossz autóbuszköztekedés mi­att saját járművükön utaztak haza. 50 traktornál és 16 gépkocsinál elég tetemes többletüzeraanyagot igényelt ez. Terveik szerint nemsoká­ra két mikrobusszal oldják meg a szállítást A műtrá­gya, a növényvédő szerek tárolását is jobb körülmé­nyek között kellene meg­szervezni. Fontos lenne, hogy beton alapon, tető alatt legyenek a vegyszerek. — A műtrágyázást már két éve talajvizsgálat alap­ján végezzük — mondta Varga József. — A talaj mindenkori állapotának megfelelően adagoljuk a műtrágyát. Ez egy táblán belül is nagy különbségeket jelent. — Az idén akartunk épí­teni egy 60 ezer férőhelyes tojóházat, már kész tanul­mánytervünk is volt — foly­tatta Simon Imre —, most azonban erre nincs lehető­ség. Saját erőből sajnos nem tudjuk megvalósítani, jólle­het a körülmények már ré­gen megértek a változtatás­ra — istállóban, padláson; régi majorokban, düledező, kiselejtezett épületekben vannak az állatok. Baromfi­tenyésztésünk Í0—15 éves hagyományra tekint vissza. Az asszonyok megszerették, pedig sokat bajlódnak aa áldatlan feltételek miatt. A tojóháanól nem mondunk le végleg, amikor lehetőség nyílik rá, belevágunk. Tavaly 16 millió tojást, 200 ezer húscsirkét, 60 ezer jér- cét értékesítettek, 2 és fél milliós nyereséggel. A ház­táji baromfitenyésztést la segítik, ellátják a kisterme­lőket táppal, naposcsirké- vel, szerződést kötnek ve­lük. Másfél—két millió to­jást vesznek tőlük even te. M. E. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom