Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

Elavult a „szokásjog9$ Most tanuljuk a jobb minőséget Sok ismertetés, cikk rádiójegyzet foglalkozik mostanában a hazánkban is kötelező új nemzetközi mér­tékegység!endszerrel. Az egyik párttitkár ismerősöm átfordítva ezt a mindenna­pok feladataira, azt mondta, beszéljünk többet arról, hogy a gazdasági és a poli­tikai munka mérése szintén megváltozott. Ha takarékos­kodni akarunk az anyaggal, az energiával, altkor min­dent tegyünk meg a látszat­tevékenységek kiiktatására. A Somogy Ipari Szövetkezet műszaki vezetője érdekes ' példát hozott fel erre a nagy­bajomi pártfórumon. Elvben egy vak is feljuthat a hegy­csúcsra, persze rengeteg fö­lösleges utat tesz meg, hol előre megy, hol visszafelé kanyarodik. Az jut fel iga­zán gyorsan a látók közül is, aki fölszereli magát tér­képekkel, műszerekkel. A kis- és közepes üzemek — így a nagyhajóim ipari szö­vetkezet is — képes a gyors átállásra, s most, ebben a gazdasági helyzetben egy­részt alkalmazkodik, más­részt kihasználva a lehető­séget, föl lehet készülni a piacon hiányzó cikkek gyár­tására. Máshol, mint például a kaposvári Kefe- és Mű­anyagipari Vállalatnál, első­sorban a minőség jávításá- val lehet megtartani a pia­cot és növelni az exportot. Amikor a meósokkal beszél­gettem, elmondták, hogy ők sokáig első számú közellen­ségnek, a termelés akadályá­nak számítottak, s még egy­két gazdasági vezető is ezt tartotta. Most azonban egy­re többen melléjük állnak, elismerik jogos kifogásai­kat, átdolgoztatják, kijavít­tatják a termékeket, mert különben nem állhatnak helyt a fokozódó versenyben. Mi más ez, ha nem a szemlélet gyors változása! Az persze itt is kitűnt, hogy az egyéb­ként helyes elv megvalósu­lását most az úgynevezett gazdasági kényszerpálya is gyorsítja. A cukor-, a villamossági gyár szb-titkárával beszél­getve szóba került, hogy na­pi poli ti Icai feladatnak szá­mít a munkához és az egy adott munkahelyhez való jog közötti különbség meg­magyarázása. Ha ugyanis ezt nem sikerül megértetni az emberekkel, akkor az egyik területről a másikra sokkal nehezebb lesz átcso­portosítani a dolgozókat. Ezt az úgynevezett népszerűtlen feladatot sók irodában is vállalni kell. Nemcsak a Lú- das Matyi karikatúráin, ha­nem a valóságban is lehet találkozni a szelíden kötö- gető, varrogató adminisztrá­torokkal, akik a munkát ho­zókat azzal irányítják él a szobából: »-Ez nem az én feladatom ...« A munkaügyi rendelkezések most már le­hetővé teszik két munkakör ellátását is, s akkor keve­sebb adminisztrátor is elvé­gezheti nem egy helyen a munkát. E megmerevedett, elnézett, eltűrt szokásjogok eltörléséhez persze határo­zottság nélkül nem lehet hozzáfogni. A szemlélet változására nemcsak »-lent«, hanem -fent« szintén szükség van. A tröszthöz, nagyvállalathoz tartozó gyárak az idén is érezték, hogy a távolsággal -arányosan« csökken a dön­tés előkészítéséhez szükséges idő. A tervszámokat, a fel­adatokat szinte az utolsó percben kapják meg, így ne­héz alaposan előkészíteni a demokratikus fórumokat, megtartani a -játékszabályo­kat«. A társadalmi munka meg­ítélésében, megszervezésé­ben szintén érdemes az új mértékegység következetes alkalmazása. Egy kaposvári tanácskozáson hallottam, hogy a nyári kánikulában a csontkemény földet ásták a városban. Egy g*l-p mindezt fél óra alatt elvégzi, a diá­kok pedig ennél ésszerűbb, hasznosabb munkát is vé­gezhettek volna. Jobban kell mérlegelni, mire érdemes és mire <nem önkénteseket to­borozni. A rutinmegítélések sorát is csökkenteni lehetne. Az egyik szakszervezeti tit­kár a rengeteg papírmunkát kárhoztatva, mérgesen mondta: ha a munkásokkal beszélget délelőttönként, s közben telefonálnak a köz­pontból, rögtön megkapja a szemrehányást, ugyan miért nincs az irodájában!?). Olyan is megesik, hogy a látszat alapján értékelik egy-egy társadalmi tisztség- viselő munkáját. Ha sokat sürög a központban, jó a minősítése, ha kevesebbet — viszont otthon többet tevé­kenykedik —, akkor bizony esetleg rosszabb. Jelzések, tapasztalatok bizonyítják, hogy politikai feladat a szemlélet formá­lása. Nem mindegy, hogy az elavult vagy az új egység­gel mérjük-e közös tevé­kenységünket. A régi mér­ce ugyanis hamis eredményt mutathat! Lajos Géza Rossz év után, egymást biztatva '/ tennivalók előtt Uj Rossz éve* sir* » Stapce­merőá Latinca Sándor Tér- meloszovetkezet Ezt jelzik a zárszámadási közgyűlésen elhangzott számok is. A szélsőséges időjárás nagy ki­eseseket okozott a növény- termesztésben: az esőért só­hajtó földben sem a borsó­val, sem a paradicsommal nem volt szerencséjük, s csődöt mondott a síkfeiias lermeszlés is. A megmaradt fóliás zöldséget csak az őszi szedésűvel együtt tudták betakarítani, tehát a költsé­gek a bevételben többletet nem jelentettek. A kertészet eredményeit befolyásolta az a szomorú tény is, hogy meghalt a íökertész, s mun­káját hosszú ideig nem tud­tak pótolni. Más ágazatok halványabb teljesítményé­hez is hozzájárult a többszö­ri vezetőcsere. A kieséseket az állatte­nyésztés sem ellensúlyozta. A gazdaságnak évek óta gyenge oldala a tehenészet. Nyeresége tavaly sem volt. Am a keresztezési program már érezteti hatását, és • a szarvasmarha-tenyésztés el­mozdult a holtpontról. Jó eredményeket értek el a sertéstenyésztésben és a ju­hászaiban. A szövetkezet a termelési tervet 96 százalékra teljesí­tetté. Ezen belül a növény- termesztés terve 98, a ker­tészeti ágazaté 70, az állat­tenyésztésé 97, a . mel.ek üzem- ágaké pedig 102 százalékra teljesült. A kieses százaléka látszólag nem nagy, bevete! szempontjából azonban ér­zékenyen érintette a mérói- eket. Az MNB engedélyével sa­ját alapjaikból rendezték az egyes ágazatok veszteségeit, s így továbbra is hitelképes a kaposmérői szövetkezet. Szabó Gábor, a szövetke­zet elnöke a közgyűlésen I reálisan értékelte az évet — nem Hallgatta el azt sem, i amit »jó lenne elfelejteni«. Tudja, hogy új terveket csak valóságos számvetéssel lehet készíteni. Elmarasztalt és dicsért, egyszerűen, közvet­lenül. Csoportonként és sze­mélyre szólóan is értékelte a mimikát, amely esetenként független volt az eredmény­től. így megköszönte a ker­tészetben dolgozó asszonyok lenniakarásál : nem rajtuk múlott, hogy rosszabb volt a termés. Megköszönte a megérde­melt pihenés élé néző dol­gozók évtizedes szorgalmát is! A szövetkezet tagságának kétharmada nyugdíjas és járadékos, az állományi lét­szám is évről évre csöikken. Ez a folyamat csak gyor­sul, csúc&munkák idején bi­zony, munkaerőgondokat okoz. A tervekről szólva az elnök kert* a szövetkezet dob­gőzölt: erejüktől telhetőén tegyenek meg mindent, hogy jobb eredményt érhessenek el. Szavaira megjött a »visszhang« : egymás után álltak föl á* brigádok s föl­ajánlották segítségüket. Mintha egymást biztatták volna az emberek. A rossz év nem vette el a méröiek kezdeményező kedvét. Kertészeti ágazatuk­ra továbbra is sokat költe­nek; júniusra tervezik a be­ruházás befejezését. Újra megpróbálkoznak a síkíóliás termesztéssel: a friss zöld­ségre, gyümölcsre, az ellátás javulására ugyanis egész Kaposvár számít. A kedvezőtlen évet Mérő­ben nem elkeserítő kudarc­ként értékelik, inkább tanul­ságként. És bizakodva néz­nek az új tennivalók elé, M. E. Réka miét, fotelokat gyártanak Három év után ú.j termékkel jelentkezik a Kanizsa Bútorgyár kaposvári üzeme: Kani­zsa— ÍV. típusú lakószobából 6199-at készít: nek az idén. Űj kétszemélyes rekamiét és fo­telokat is gyártanak. A torvezett termelési értékük — változatlan létszámmal — 110 millió forint. Átvette a Kahyb... Nagyüzemi sertéstartásra is alkalmas a csurgói faszerkezet Tavaly alakult meg a Fa­tip építési rendszer, a So­mogyi Erdő-' és Fafeldolgo­zó Gazdaság irányításával. Az utóbbi években ismertté vált a Sefag csurgói gyára által készített, ragasztott faszerkezetű — többféle me­zőgazdasági célra használ­ható — »épületcsálád«. Az állattartásra szolgáló új- tí­pusú építmények egyik nagy előnye, hogy a korábban gyomfának tartott akác hasznosítására ad módot. A szerkezetgyártás, techno­lógiája kifejezetten erre épít. A Fatip-társulás tag­jai: a Felső-tiszai Állami Erdőgazdaság, az istenmeze­jét Béke Termelőszövetke­zet és a Mezőtúri Állami Gazdaság. A társulat tagjai országos igények kielégítése céljából saját fafeldolgozó üzemeikben — a csurgói gyár szakmai felügyelete mellett — »Fatip« épülete­ket készítenek. A Típuster­vező Intézet pedig kötele­zettséget vállalt az épületek továbbfejlesztésére. A ra­gasztót. I, faszerkezet Nyugat- Európában nem új: számos középület, intézmény készült már ezzel a technológiával, állattartásra viszont még nem használták. A csurgóiak először a Pá­pa melletti Vaszar község termelőszövetkezete szá­mára szállítottak »Fatip« istállókat. Azóta eltelt há­rom év, s a telep annyira bevált, hogy a termelőszö­vetkezet újabb tizenhat »Fa- tip«-épületet rendelt (már­ci us és szeptember között fogják leszállítani). Az újabb rendelés oka: a ra­gasztott faszerkezetes is­tállókban a szövetkezet ame­rikai, holstein-fríz fajtájú marhaállományának átlag öt-nyolc százalékkal jobb a súlygyarapodása, és a te.iho- zam is jelentősen megnőtt. Somogybán az árat illető­en azonban nincs egyetértés a vevők és a Seíag között. A termelőszövetkezetek vé­leménye szerint a gyártó az indokoltnál lényegesen nagyobb árat kér faszerke- zetes istállóiért. Ezzel ma­gyarázható, hogy a megyen kívül más gyártók olcsóbb istállói rohamosan terjed­nek, míg a megyénkben ké­vés a csurgói faszerkezetes épület. Az árnak pedig alapvető szerepe van az épü­letek elterjedésében és nép­szerűségében. 1979-ben a Kaposvári Hibridsertést Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalat a Sefaggal együtt szerepelt az Agromasoxpón, s ott bemu­tatta a sertéstenyésztés cél­jaira áttervezett épületet. Kosa Ferenc, a Kahyb vál­lalat igazgatója elmondta: a sertéstenyésztő és értékesítő rendszerhez a fajta- és a takarmányozási techno­lógia megvolt már, hiány­zott viszont a tartástechno­lógia egyik eleme. A Sefag által gyártott ragasztott fa- szerkezet tavaly lépett be. Rendkívül fontos, hogy egy kilogramm hús előállí­tási költségeben mekkora tetellel szerepeinek a mű­A Május 1. Ruhagyár marcali gyáregységének elő­csarnokában, a bejárat mel­lett jókora tabló látható, mosolygó fiatal lányok, asz- szonyok képeivel. Köztük csupán egyetlen férfi képmá­sát láthatjuk. A készséges portásnő azonnal sorolja : — A legjobb munkások, akik rendszeresen száz szá­zalék felett teljesítenek: Né­meth Józsefné, Szabó Ist­vánná, Márton Ágnes varró­nők, Tóth István szabász, Farkas Jánosné, Barabás Ágnes. Kovács Lászlóné. , Néhány méterre egy vit­rinben kék farmernadrág kelti föl a látogató figyel­mét, s főként az alatta levő szöveg: »1979. augusztus 1- én elkészült az egy milliomo­dik nadrág.« Tavaly 900 ezer farmer- nadrágot kellett a gyárnak készítenie. Ezt az év végéig 63 ezerrel túlteljesítették. Nem volt könnyű, hiszen a farmerkészítés rövid múltra tekint vissza. A gyárvezetők abban kér­Harc a percekért ték a szocialista brigádok példamutatását, hogy a mi­minőség követel meny ein ért megtartása mellett legfőbb céljuk a terv teljesítése, il­letve túlteljesítése legyen. Tőként az év utolsó negye­dében kibontakozott kong­resszusi, felszabadulási ver­seny sikere volt, hogy az. i.ny-es évet eredményesen zárták. — Harc folyik a perce­kért. Tíz szocialista brigá­dunk elsősorban arra törek­szik, hogy az egy nadrag készítésére jutó időből minél többet lefaragjon — mond­ta Tóth Lászlóné szb-titkár, — Meg nagyobb gondot kell fordítani a munka előkészí­tésére, megszervezésére, a brigádok együttműködésére. Ha nem jó az együttműkö­dés, ha hiányoznak a folya- ri J I" i ::i fnil. . ab kor hiaba minden erőfeszí­tés! — mondta Márton Ág­nes, aki 1975-tól varrónő a gyárban, s a íarmerprogram kezdetétől az . egyik legjobb közösség, a József Attila bri­gád vezetője. Eredményes munkája nyomán művezető- helyettesi beosztásba került. Képe ott látható az elő­csarnokban, mert rendszere­sen száz százalék felett tel­jesítette a normát. .— A százszázalékosok klubjának bárki tagja lehet. Egyre többen vannak, aki­ket. eredményeik alapjan fölvesznek. liangosbemondon napon­ta többször is soroljak a leg­jobb dolgozók, a legeredmé­■ »e-ebh a g idők teriesítmé- nyét. Ezzel is a jobb mun­kára ösztönöznek. A Tyere.s- kova. a Béke, a József At­tila. a Salvador, a Petőfi I ni v-?' i'"'v : ; '. a s'c » p«i. A legjobb varrónők: Marjanovics Katalin, Bellán Nándorné, Cseh Józsefné, Varga Katalin, Kollár Imré­vé, Újvári Józsefné, Vuncs Zsuzsanna neve sokszor -cIt hangzik. A legjobban dolgozókat külön premizálják. A múlt évben 97 ezer forinttal is­merték el a versenyben jó eredményt elért brigádokat. Az idei terv egymillió far­mer elkészítését írja elő. Naponta 2000—2100 nadrág­nak kell elkészülnie. Ennél viszont többet akarnak, s ha sikerül,' akkor 70 ezer da­rabbal. túlteljesítik a tervet. A kommunisták azt kérték, hogy teremtsék meg a' munkaverseny föltételeit. A korszerű gepek két műszak­ban gyorsan elhasználódnak. Az alkatrészek hosszadalmas beszerzése miatt javításuk nehéz. Ezért öt műszerészt küldtek- háromhetes gyakor­oltra az NSZK-ba, hogy job­ban megismerjék a gépeket, javításukat, esetleg az al- - kát részek házi előállításai. i L. I szaki megoldások, így pél­dául az épületek költségei. — A legfontosabb szem­pontunk az volt — mondta Kosa Ferenc —, hogy olyan épületszerkezetre talál­junk, amely szakít a ha­gyományos fesztávolsággaL (A szarvasmarha-tartásra szolgáló istállók fesztávolsá- ga tizenkettő—tizenöt, illet­ve tizennyolc méter.) — A tervezők először megrajzol­ták • a telep technológiai, rendjét, és e köré tervezték az épületet. Fontos volt szá­munkra, hogy az épület elemei könnyen és gyorsan szállíthatóak, összeszerel­hetnek legyenek. Hazai alapanyagból készülnek, és az .akác élettartama a vas­betonéval azonos. A techno­lógia lehetővé teszi a ter­mészetszerű tartást: ez az energiatakarékosság miatt fontos. Az épületek oldalfa­lai mintegy hetven száza­lékos mérteikben nyi-th atók, így a ragasztott faszerkezet és az építési technológia miatt a sertéstartás az év minden szakában fűtés nél­kül megoldható. Az utolsó lényeges szempont pedig az volt, hogy a rendszer ele­menként és együttesen is eladható "legyen külföldön. Az eredeti »Fatip«-épüle- tek magassága és ftűztávol­sága' nem feleit meg a Ka- h.yb céljainak, ezért kapcso­latot kerestek. a Típusterve- ző Intézettel. Átvállalták az épületek áttervezésének és továbbfejlesztésének költ­ségeit, így a hazai viszonyok között szokatlan gyorsaság­gal — pár hónap alatt — rendelkezésükre állt a terv­dokumentáció. óz épületcsa­lád ma a Kahyb és a ter­vezőintézet közös szellemi tulajdona. Csökkentették az épületek belmagasságát, tel­jesen új panelelemeket és héjszerkezçtet alakítottak ki. Ebben nagyon sok segít­séget kaptak az Agrober miskolci kirendeltségétől. A tervezéstől a beruházás kez­detéig ismét csak rövid idő telt el, mert a Fejér megyei Kisláng község termelőszö­vetkezetében már december óta épül az ezer koca tar­tására alkalmas kombináci­ós teszttelep. Ez egyúttal genetikai központ is lesz. A Kahyb-nak ma olyan épületcsaládja van, amely­nek a költsége, és a férő­helykihasználtsága lénye­gesen jobb, mint a másfé­le állattartó telepeké. A vállalathoz e^dig negyven­ezer négyzetméterre érkezett igénybejelentés. A nagy igé­nyek miatt a vállalat is jelentős- megrendelést adott a Sefag csurgói gyárának. Cseke László

Next

/
Oldalképek
Tartalom