Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

\ UL’;’, V'. /V' & VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft OGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 42. szám 1980. február 20., szerda Magyar felszólalás a hamburgi fórumon A tudomány jövője Tegnap délelőtt magyar felszólalás hangzott el az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet hétfőn megnyílt tudományos fóru­mán. A fórum arra kapott meg­bízást a helsinki záróok­mány aláíróitól, hogy te­kintse át a tudomány jele­nével es jövőjével összefüg­gő problémákat, és keresse az együttműködés új formá­it, bővítésének lehetőségeit. Straub F. Bruno akadémi­kus, a fórumon részt vevő magyar küldöttség vezetője egyebek között kifejtette, hogy a mienkéhez, hasonló kis ország nem képes a tu­dományos—műszaki kutatás valamennyi területét átfog­ni, és szükségleteit csakis nemzetközi együttműködés és információcsere révén tudja fedezni. Ezt szolgáljak mindenekelőtt a KGST-tag- országok közötti sokoldalú megállapodások, a nyugat­európai és észak-amerikai tudományos akadémiákkal és tudósokkal közösen vég­rehajtott kulata&i progra­mok. Straub akadémikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha a Ham­burgban most egybegyűltek­nek sikerül előrelépniük az együttműködés terén, ennek hatása kisugárzik más, a tu­dományos—műszaki együtt­működésen kívül eső terü­letekre is. A magyar küldöttség veze­tője utalt a fórum megbíza­tásával és feladatával ke­véssé összeegyeztethető, az együttműködés ellenében ha­tó megnyilatkozásokra is> amelyek az előző nap ame­rikai és brit részről hang­zottak el, és kijelentette: ve­szélyes dolog egy tudomá­nyosnak szánt villába kétes mondanivalójú politikai ele­meket bevinni, olyanokat, amelyek alááshatják a nem­zetközi együttműködést. Felszólalása végén Straub F. Brúnó a magyar állás­pontot tolmácsolva hangsú­lyozta: — Abban a reményben jöttünk el Hamburgba, hogy ez a találkozó jelentékeny mértékben előmozdítja majd a tudomány ügyét, hangsú­lyozza a tudósok nemzetkö­zi együttműködésének mint a nemzetek közötti megértés lényeges elemének jótéte­ményeit. Ennek végső soron pozitív hatást kell gyakorol­nia kinyilvánított célunkra, arra, ugyanis, hogy az eny­hülés, a béke és a bizton­ság fennmaradjon Európá­ban. Púja Frigyes Japánban tárgyal Tegnap délután a tokiói Gaimuso, a külügyi hivatal épületében megkezdődtek a magyar—japán külügymi­niszteri tárgyalások. Púja Frigyes és házigazdája, Oki- ta Szaburo, hivatalos meg­beszéléseinek első fordulóján a felek áttekintették a nem­zetközi helyzetet, s különös figyelmet fordítottak az ázsiai térség időszerű prob­lémáira. A tanácskozások, amelyeken részt vett dr. Kos Péter, a Magyar Népköztár-' saság tokiói, és Szugihara Sinicsi. Japán budapesti nagykövete, ma a kora dél­előtti órákban folytatódnak. Okita Szaburo este a kül­ügyminisztérium vendéghá­Interelektro­tanácskozás A nagy teljesítményű vil­lamosgépek gyártásával kapcsolatos együttműkö­désről tárgyalnak a KGST keretében létrehozott Inter- elektro szervezet 1. számú munkacsoportjának szakér­tői Egerben. A tegnap meg­kezdődött tanácskozás fö célja az erőmüveknél alkal­mazott nagy teljesítményű kétpólusú tu rbogenerá torok egységes sorozatának kiala­kítása. A tanácskozáson jelen vannak az ilyen típusú tur- bogenerátorok gyártásában érdekelt országok: Csehszlo­vákia. Jugoszlávia. Lengyel- ország. Magvarország az NDK, Románia és a Szov­jetunió szakemberét. zaban díszvacsorát adott magyar kollégája tisztelete­re. A vacsorán pohár köszön­tök hangzottak eL Először Púja Frigyest és kíséretét díszebéden látta vendégül Cucumi Szeidzsi, a fennál­lásának 10. évfordulóját eb­ben az évben ünneplő ía- pán—magyar gazdasági klub alelnöke, aki egyben a szi­getország egyik legnagyobb gazdasági vállalkozásának, a Szeibu-csoportnak az elnöke, helyettes vezetője, továbbá a Szovjetunióval és a kelet- euiópai országokkal való ke­reskedelem előmozdítására hivatott társaságnak, a Szo- tobónak. Ezt követően kül­ügyminiszterünk felkereste Nagano Sigeót, a japán és tokiói kereskedelmi és ipari kamara elnökét, a japán acélipari egyesülés tisztelet­beli elnökét, aki tavaly gaz­dasági jószolgálati küldött­ség élén ellátogatott hazánk­ba. Az eszmecsere során megvitatták a kölcsönös ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztésének kérdését. Púja Frigyes később megtekintet­te a világ egyik legnagyobb és leg korszerűbb áruházát, a főváros tkebukuro negyedé­ben lévő Szeibut, amely ta­valy 123 ezer dollar értek­ben importált magyar cik­keket, főként élelmiszere­ket. A Szeibut más vonatko­zásban is igen jo kapcsola­tok fűzik Magyarországhoz. Híres bemutatótermében rendezték meg 1976-ban a Munkácsy és kortársai cí­mű festészeti kiállítást, ta­valy pedig magyar hangle­mezekét és a magyar zenei élettel foglalkozó könyveket, népi hangszereket állították lük Másfél ezer brigád dolgozik a kommunista műszakokon Számlát nyitott a megyei tanács Jó visszhangra talált So* mogyban is a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szo­cialista brigádjának felhí­vása. A megye vállalatainál, üzemeiben és termelőszövet­kezeteiben 2743 szocialista brigád dolgozik. Ezeknek a közösségeknek eddig több mint a fele — csatlakozva a felhíváshoz — vállalta, hogy március 22-én, illetve 29-én részt vesz a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott kommunista műszakon. A munkáért járó pénzt gyermekintézmények cél­jaira ajánlják lói. — Az a tapasztalatunk — mondta Varga József, az SZMT titkára —, hogy me- gyeszerle lelkes fogadtatás­ra talált a felhívás: több vállalatnál a szocialista bri­gádok kezdeményezték a csatlakozó gyűlések megtar­tását. A Delviép központjá­ban február 13-án megtartott munkásgyűlésen pedig 17 kaposvári vállalat szocialis­ta brigádjainak a képviselői jelentették, be elhatározásu­kat kommunista műszak megszervezésére és lettek javaslatot arra, hogy milyen munkát végeznek ezen a napon. A felajánlásokból megállapítható, hogy a,bri­gádok a népgazdaság érde­kelnék megfelelően az idei terv követelményei vei össz­hangban tették meg válla­lásukat. Az is közös vonása a fel­ajánlásoknak, hogy a kom­munista műszakon végzett munkáért járó bért vala­mennyien a gyermekintéz­mények fejlesztésének előse­gítésére ajánlották föl. S mivel fontos társadalompo­litikai érdek, hogy ezek az összegek ne aprózódjanak szét, elhatározták: az össze­geket a megyei tanács fej­lesztési alapjának számláján gyűjtik össze, s így biztosít­ják a befolyt pénz leghaté­konyabb fölhasználását. A kommunista műszakok bérét a következő számlára lehet befizetni: OTP Somogy me­gyei Fiókja 390-98 009. So­mogy megyei Tanács V. B. fejlesztési alap elosztási be­tétszámlája, 790.3084.20. Ké­rik, hogy a csekkre írják rá: »kommunista műszak bére«. Hclt millió 100 6ZCf par cipő gyártását tervezi az idén a szombathelyi Sabária Cipőgyár. A hazai cipő­iparban először a szombathelyi gyárban kezdték meg a »I M« technológia bevezetését, A mozdulat-elemzés, a munka tanulmányozása és a munkahelyek átalakítása révén tovább nő a termelékenység, javul a munka minősége. (MTI-fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) Üj lakótelep épül emeletes házakkal Elkészült a vízmű Hetesen A feladatokról és a ter­vekről beszélgettem Hetesen a községi tanács vezetőivel. Hozzájuk tartozik Juta és a néhány száz lakosú Csom- bárd. E három településen 2325 ember él, s a róluk Való gondoskodás megköve­teli, hogy a legfontosabb igényeket figyelembe véve készítsék el a terveket. — A legjelentősebb e há­rom község életében, hogy a múlt év végére elkészült a vízmű, s így nálunk is van egészséges, jó ivóvíz — mondja Lukács István ta­nácselnök. — Jelentős se­gítséget kaptunk ehhez a Vikár Béla * Tsz-től: két glóbuszukat és két kútjukat adták át a vízműtársulás­nak. Mi szintén fűrattunk két kutat, kiépítettünk 19 kilometer hosszú vezetékhá­lózatot. 17 milliós költség­gel végeztük ej a nagy sza­bású munkát. — A tsz segítsége nem­csak azt jelentette, hogy ötmillió .forinttal kevesebbe került, hanem azt is. hogy Csomhá.rdra is elvi hettük a vizet. Ez ugyanis nem szere­pelt ebben az ötéves terv­ben — fűzte hozzá Bánóczi Gyula vb-titkár, — Milyen segítséget nyújtottak az itt élők? — Rengeteget dolgoztak e négy év alatt. Az árkok és vízaknák kiásását, a ve­zetékek betemetését nagy­részt társadalmi munkában végezték. Hetesen hat kilo­méter a csatorna hossza. Csombárdon teljesen kézzel kellett végezni az ásást. A társadalmi munka értéke így élérte a 2,2 millió fo­rintot. A tanácselnök és a vb- titkár örömmel sorolja az adatokat. Hiszen a járásban a közös tanácsok között el­sőnek valósították meg, hogy valamennyi településükön van egészséges, jó ivóvíz. — Ez is hozzájárul, hogy a három községből nem akarnak elmenni az embe­rek. Sőt inkább jönnek. Ju­tában a sportpálya mellett új lakótelepet létesítünk: hatvan házhelyet alakítot­tunk ki, vízzel és villannyal ellátva. A telkek fele már gazdára is talált, s a vásár­lók többsége kaposvári. Itt, az első részben csak emele­tes, illetve padlástérbeépí­tésű házakat emelhetnek. A továbbiakban újabb har­minc házhelyet alakítunk ki — mondja az elnök. Nézem az új lakótelepet. Az élősövénnyel körülülte­tett sportpálya mellett egy háromhektáros területet hagytak: itt majd park lesz — fákkal, virágokkal, pa­dokkal, játékokkal. Az új lakók kellemes környezet­ben élhetnek. A szépség is fontos Ba rcsi konténerek Algériába Nyugatnémet szakembe­rek jártak tegnap a barcsi Uniteeh szövetkezetnél. A dortmundi O + K cég kép­viselői csupán két konténert néztek meg, de azokat ala­posan — majdhogynem na­gyítóval mustrálgatták a leg­kisebb alkatrészt is. Sok függött az építőipari és földmunkagépeket gyár­tó világcég »meósainak­véleményétől. Az O + K hatalmas üzletbe vágott be­le. Gépeiket szervizállomá­sokkal együtt szállítják a világ sok országába, s eze­ket a korszerű javítóbáziso­kat konténerben rendezik be. A konténereket ■— félig fölszerelve — a barcsi szö­vetkezettől rendelik meg, ha... Tegnapig, az Unitech- nél elkészített prototípusok vizsgálatáig volt kétséges ez a megrendelés. Mint Barcson elmondták, pontos, aprólékos munkát kellett végezniük. A kocsin szállítható, de állandó hely­re is telepíthető, daruval és sok egyéb berendezéssel föl­szerelt konténer elkészítése nem volt mindennapi fel­adat. A O -f- K kényes a jó hírére, nemcsak jól használhatónak, hanem szép­nek is kell lennie minden­nek, amire emblémájukat ráteszik. A most elkészült két kon­téner a Mali Köztársaság­ban, illetve Algériában szol­gál majd. Maliba piros—fe­liér csíkozású gépek mennek, Algériába sárgák fekete csíkkal. A tegnapi minősítés során jól vizsgáztak az el­lő darabok. Huszonötödikéig Shagyjak az országhatárt, Javulnak az üdültetés feltételei Hárommillió 940 ezer fc rintot terveztek az idén szc ciális kiadásokra a Kapos vári Cukorgyárban. Ez a összeg csaknem 900 ezer fc rinttal több annál, mir amennyit tavaly fordította a dolgozók szociális igényei nek kielégítésére. A legna gyobb költségtételt az üze mi étkeztetés kiadásai r szánt egymillió 306 ezer fc rint jelenti. A cukorgyá üzemi konyháján — ah< naponta átlag 405 dolgozó nak főznek ebédet — ts valy felújítással összekap csőit bővítési munkák kér dödtek. A múlt évben ha roms/ázezer forintot költöl tek rá, az idén négyszázéi rét terveztek a bővítés foly tatására. Javulnak a vállalati üdül tetés feltételei. A cukor gyár boglarlellei üdülőjéne elavult házikói helyébe a tröszt támogatásával nyolc modem fa házat vásá roltak. Most ezeket állítjá föl a Balaton-parton. Az idén kulturális i sportcélokra, illetve segélye zésre 460 ezer forintot kői tenek. Ez 150 ezer forinttá több a tavalyinál

Next

/
Oldalképek
Tartalom