Somogyi Néplap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

FIATALOK FALU N Szeretnék őket megtartani Az ember napjai Andrej Bitov regényei ÄSg néhány kilométerre innen a Balatont piitam/that- juk meg, a szomszédos Kő­röshegyen fisom nedű érik a hordában. Ez a terület azonban már nem vonzza az idegenforgalmat. Pusztasze­mes, és a nyolc éve társult két kis község. Bálványos meg Kereki lakóinak a tsz jelenti a megélhetést. Az Üj Kalász Termelőszövetke­zet — a minősítés szerint — kedvezőtlen adottságú. Az egyesülés óta azonban nagy előrelépést könyvelhetnek ei: az évi 60 millió forint be­vételből 20 milliót a tíz mel­léküzemág ad. ' Az ember azt hinné, kevés fiatalt talál itt, mert a Ba­laton-part vonzza a munkás­kezeket. — Az egy es üléskor earrpá" ketten voltunk 48 évesek, a többi tíz szakember 35 éven aluli volt. Most sem rosz- szabb az arány — mondja Horváth József tsz-elnök. — Jelenleg két ösztöndíjasunk van : gépészmérnöknek ta­núinak. Feteőföká kiepesite- sű szakemberben nincs hiány, most az « gond. hogy hiányoznak a technikumot, szakközépiskolát végzettek. A brigádvezetők lassan ki­öregszenek. Számítunk a fia­talokra, szeretnék őket meg­tartani. Szinte valamennyien tsz-tagjaink gyermekei. — Mit tesz ezért a terme­lőszövetkezet vezetősége? — Lakásgondokról itt alig beszélhetünk: faluhelyen ál­talában a szülők adnak he­lyet a házban. Ám akinek szüksége lenne rá, ezt az if­júsági intézkedési tervben is rögzítettük, annak kedvez­ményes fuvart és házhelyet biztosítunk. — A fizetések? — Azt hiszem, ebben sem állunk rosszul. Égy év után ha látjuk, hogy jól dolgozik, rábízhatjuk a munkát, rö­vid idő alatt szépen meg­emelkedik. A gépműhelyben dolgozik a legtöbb fiatal, a földeken ma már alig kell munkás­kéz. A gépek karbantartásá­hoz, annál több szakértelem­re van szükség. Bogdán Jó­zsef tűzoltókészülék-ellenőrt csak véletlenül találtuk a telepen, állandóan úton van. — Földvárról járok ide, hét éve dolgozom a tsz-ben. A Balaton-parton jóval ke­vesebb a munkalehetőség, és itt jól is érzem magam. — Munka után is van va­lami kapcsolat az itt dolgo­zók között ? — Alig. Közel van a Ba­laton, nyáron szinte estén­ként el tudnak menni ko­csival, motorral. Nekem a barkácsolás és a lemezhall­gatás is kellemes időtöltés. Sovak Lajos értékes elfog­laltságot talál , magának. Napközben a traktorokat szereli, este történelmi té­májú könyveket forgat: sok- •ss* «z cjíei ír rakoszonU ~ Érdekel a történelem, a földrajz és a filozófia. Saj­nos, ha egy faluban bezár­nák a kocsmát, nagy felzú­dulást okozna« ha a könyv­tárt szüntetnék meg, csak néhány könyvrajongó sza­vát hallanánk... — A szakmai önképzést hogyan oldják meg? — Elég nehezen. Ha jön egy új típusú gép, a hozzá tartozó szakkatalógus idegen nyelvű; sokszor csak talál­gatjuk, hogy mit rejt a le­írás, esetleg keresünk egy diplomást, aki tud segíteni. — A szabadidejéből meny­nyit vesz el a háztáji, meny­nyit az állatok? — Aligha van közöttünk, aki ezzel foglalkozna. Eset­leg kis konyhakert találha­tó — mondja Sütő Gyula autó- és motorszerelő. Azt azonban egyik nyáron kipró­báltam, hoigy esténként égy siófoki maszek autószerelő­nél dolgoztam, de » nem ér­demes. Inkább kirándulni járok a csaladdaL Kedve­lem az autóversenyt, és gyűjtöm az ilyen témájú könyveket. Ezeket ma már falvai is megtaláljuk. Mindig az voit, a vágyam, amikor nagyon nehéz kö­rülmények között elvégez­tem a tanítóképzőt, hogy segítek azokon, akik jó ké­pességűek és tanulnának, ha módjukban állna. Mert a falusi iskolában gyakran ta­pasztaltam, hogy miként kallódtak el kiváló adottsá­gokkal rendelkező, szegény­sorsú gyermekek. Milyen boldog voltam, amikor Kis­bajomban a két háború kö­zött egy törekvő, eszes gyermek útjait egyengettem, és sikerült, elérnem, hogy Kehidára került mezőgaz­dasági iskolába, ahol tanul­mányait az elsők között vé­gezte el, igen jó eredmény­nyel. Ma mezőgazdasági mérnökként dolgozik. őszintén örültem, amikor a felszabadulás után létre­jött az általános iskola. Ta­lán még nagyobb lett a bol­dogságom. amikor azok előtt is megnyílt az iskola kapuja, akik annak idején kedvezőt­len körülményeik miatt nem tanulhattak. Amikor megje­lent a rendelkezés, hogy esti tagozaton is el lehet vé­gezni az általános iskolát. Kisbajomban összehívtam azokat, akiket számításba vettem, Ekkor már nem ma­gam tanítottam, ott volt Kiss Fal bánóéi LaUti UsmtoUr­Különös, a saorjet irodal- tto életben afféle maf^nyos farkasnak számító író And­rej Bitov. Beskatulyázása, elhelyezése a manapság di­vatos áramlatok között az irodalorntörtenészeknek is gondot okoz. Nem tartozik az úgynevezett háborús írók csoportjához — a nehéz éve­ket még csaknem öntudatlan kisgyermekként élte át —, írásaiban nem találunk tór ténelmi szimbólumokat, s nem mestere a sokat vitatott »hétköznapi realizmusnak“ sem. A Magvető kiadó Vi­lágkönyvtár-sorozatában Lé- nárt Éva és Szabó Maiin fordításában most megjelent két regényből inkább egy költői magatartásmód egy­szersmind a lelki folyama­tok részletes ábrázolásának hajlandósága világlik ki. Az az. elemzésigémnyeL finom megfigyelésekkel elegyített rezignáltság, az a jellegzete­sen orosz ábrázolási mód, melyet az elmúlt íélévszá­zad gigantikus törtenessoro- zata szükségszerűen szorí­tott háttérbe,, s mely a mai konszolidált viszonyok' kö­rött ugyancsak szükségsze­rűen Kerül ismét a felszín ■ re. A két mű — A szere© és Az ifjú Odojevcev, regé­nyünk nőse — alaphelyzete nem más, mint a klassziKUS orosz regények sztereotipiá- ja: a hős személyisegénék je- ■ gyei a szerelem kenyes hely­zeteiben világíttatnak meg, erényei és fogyatékosságai az udvarlás, a hódítás, a házasság és a házasságtörés, a boldogság és a kiábrándu­lás kamarakonflik tusaiban méretnek.meg. A hős itt is ér­telmiségi, bár természetesen a szellemi gyökértelenséget is jelképező kutyabőr nél­kül: Monahov mérnök, Odo­jevcev pedig a klasszikus tájköltészet titkaiban Búvár­kodó filológus. A játék kör­nyezete szinten Bitov nagy példaképét. Dosztojevszkijt idézi. Leningrad, a Néva-, Mojka- és Fonta nka-part, szürke bérházak, sejtelmes éjszakai lámpafények, elha­gyatott parkok, álmodozásra ké-ttetö hangulatok, ideg­roncsok) al- és társbérletek. Bitov alakjai nem lelkűk mélyéig őszinte, a kényszer­helyzetekből kitömi akaró, s »csupán« gyenge jellemű va- dócok többé, mint Pecsorin, Anyegin és Ra&zkolnyikov, sam is, aki ugyancsak híve volt elképzelésünknek. A fiatalok — lányok, fi­úk — szívesen fogad ták a lehetőséget. Ötömmel vállal­ták munkájuk mellett októ­ber végétől március végéig a hetenként háromszori­négyszeri napi 4—5 órás el­foglaltságot. Kérelmet írtunk a kaposvári tanfelügyelőség­re. melyet az MKP és a Pa­rasztpárt helyi szervezetei­nek vezetői is aláírtak. A hivatalban egy kissé csodál­koztak, hogy éppen Myen település vállalkozik erre a feladatra, amelynek módsze­rei teljesen krmunkálatla- nok voltak, de azért kijelöl­tek egy anyaiskolát, a ka­posvári Petőfi utcait. A to­vábbiakban úgy szerepel­tünk, mint ennek a városi iskolának a kihelyezett ta­gozata. Hogy munkánk eredmé­nyesebb legyen, engedélyt kértünk a tanfelügyelőség­től, hogy a tagozaton tanít­hasson Szikszay László, gaz­dasági akadémiát végzett, a kutasi körjegyzőségien »gaz­dajegyzői-“ munkakört be­töltő szakember — ma gaz­dasági iskolai tanár —, aki a nyolc kilométerre lévő Belesről esténként kerék­párral, télen lobul on jött Kisbajomba egy-két őr# meglarigs&aras rep játszok, a hivatali sike­rek eUenere is szánalmas lélekroncsok. A szerelmi kap­csolatokban nem a boldog­ság lehetőségét fürkészik már, csupán a kalandot ön­magában — és önmagáért. Nem képesek felháborodni, sőt megbotránkozni sem, könnyűszerrel mondanak le nemcsak az alkalmi szeret­kezésekről, de a tartalmas kapcsolatokról is, mindössze egyetlen érzés vezérli csele­kedeteiket : a hiúság. A szí­nész hiúsága. A vágy, hogy tökéletesen alakítsák azt a szerepet, melyet környezetük elvár — vagy követel —tő­lük. A házasság egyszerűen megváltoztathatatlan állapot számunkra. Monahov még gyermeke születésének éj­szakáján is lelkiismeret-fur- dalás nélkül »lép félre«, sa kórházban is csupán udva­riasságból tesz látogatást. S teszi ezt éppoly hanyag ele­ganciáival, ahogyan Camus hőse keres kalandot az any­ja halálát követő éjszakán. Igaz. önvallomásra a sze­relmi társ sem kényszeríti. Aszja, Faina jellemében nyo­mát sem találja a lermonto- vi, turgenyevi, dosztojevszki- ji »fehérruhás leányok“ tu­lajdonságainak, az önzetlen­ségnek, az áldozatkészség­nek, a merészségnek. Szélse­besen »ejtik“ partnerüket, ha izgalmasabb kaland vagy komolyabb társadalmi stá­tussal kecsegtető hiúság- házasság esélye jelenik meg a láthatáron, érzékiségük is csupán póz, mélyet illik föl­venni — a női szerephez. Lélektisztító »vegyszerként“ valamennyien az emlékezésit használják. De, mert hiúsá­guk oltárán már feláldozták az őszinte emberi kapcsola­tok esélyeit, nincs többé visszaút: menni kell tovább az elvárások kijelölte ösvé­nyen, játszani kell tovább — a szerepet. Bitov két regényét élve­zettel olvashatja az érzelem­gazdag klasszikus orosz iro­dalmon nevelkedett közön­ség, s mindenki, áld gyógy­írt szeretne találni az embe­ri kapcsolatok kiüresedése ellen. Egyik-másik megálla­pításával lehet — és érde­mes — vitatkozni, mellőzni őket azonban aligha. Írásai nem véletlenül állnak a szovjet irodalmi folyóiratok — sőt. napilapok — vitái­nak kereszttüzében. Tjj. A. így kezdődött a fiatalok tanulása hihetetlen szorga­lommal és lelkesedéssel. Pe­dig csak akkor léphettek a vn. osztályba, ha előbb az V—VI. osztályból kiegészítő vizsgát tettek, de ők ezt is vállalták és becsülettel helyt is álltak. Szinte hetenként jöttek Kaposvárról, az anya- iskolától és a tanfelügyelő­ségtől, hogy milyen munka folyik egy eldugott, három évvel korábban még »front- községben“. Nagyon boldogok voltak a hallgatók, mikor túljutottak a kiegészítő vizsgán, s nyom­ban kezdhették a hetedik osztály anyagának a tanulá­sát. Mert itt e fogékony lel­kű és eszű fiatalok nemcsak általános ismereteket szerez­tek, hanem politikai tájéko­zottságukat is igyekeztek bő­víteni. Nagy erőfeszítést kívánt eaektőt a fiataloktól a napi munka után az esti tanulás, az órákra való felkészülés. De sokat jelentett, hogy jó közösségi szellem alakult ki az osztályban. Segítették egymást, a nehezebben ta­nulókkal órákon kívül is só­kat foglalkoztak előbbre tar­tó társaik. Milyen nagyszerű rótt lát­ni, mikor a nyolcadik osz­tály elvégzése után átvették a bizonyítványt, ami azt is' jelentette: nyitva áll előttük az út a továbbtanuláshoz. Sokan éltek is a lehetőség­gel. Tanácsi vezető, fő­könyvelők, pártmunkások lettek közülük. K iísS .fív/sspf ■f - Ül» igazgató ’A tói hónapokban meg­kezdődött az amatőrcsopor­tok felkészülése a megyei művészeti szemle helyi, il­letve körzeti bemutatóira. A babócsai művelődési házban szombaton- este ugyan a far­sangi bálozók gyűlnek ösz- sze, másnap délután már a vízvári, a csokonyavisontai, illetve a helyi együttesek és szólisták mutatkoznak be a körzeti seregszemlén. Ma avatják a megyeszek- helyen az új ifjúsági és út­törő-művelődési központot, a hét végén azonban még »idegenben« rendeznek programokat a fiataloknak. Ma délután a kaposvári fel­sőtagozatosok filmbérleti előadásán »A koppányi aga testamentumá<<-t vetítik. 18 órakor a helyőrségi művelő­dési otthonban dr. Albert mólót Máltáról. A középis­kolák központi kollégiumá­ban a filmtörténeti és film­esztétikai szabadegyetem ke­retében az »Egy város keresi a gyilkost« című filmet te­kinthetik meg a diákok. A farsangi vígságok még javában folynak. Ma délután a cseri alkotók klubjában a népszokásokról tartanak elő­adást. A Népszínház ma este Ta- bon vendégszerepei : Hollós Korvin Lajos Pázmán lovag című vigjátékát mutatják be. Bankó hajdú szerepében a kaposvári színház egykori tagját, Holt Jánost láthatjuk. Nagyatádon a Gábor An- don Művelődési Központban á kertbarátok az időszerű kerti munkákról hallanak előadást ma 17.30-kor. A bodvicai ifjúsági klubban 16-án »Művészetről — min­denkinek« címmel előadás- sorozat kezdődik; elsőnek az ókor művészetével ismer­kednek meg a fiatalok. A barcsi Dráva múzeum­ban a Somogyi Képtár anya­gából nyílt kiállítás. Székely Bertalan. Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Rud- nay Gyula, Rrppl-Rónai Jó­zsef, Egry József, Bernáth Aurél, Szőnyi István, illetve Galimberi Sándor, Deli An­tal és Balázs János képeit tekinthetik meg az érdeklő­A filmgyártás a felszaba­dulás óta nagyot fejlődött Bulgáriában. A bolgár fil­mek közül az. azóta eltelt évtizedekben 345 alkotás nyert — összesen 489 — nemzetközi dijat. E művek között vannak játékfilmek, tudományos ismeretterjesz­tő alkotások, dokumentum­filmek és trükkfilmek. Ta­valy in78-ban h-at játékfilm, 11 ismeretterjesztő, öt trükk­ös 2 dokumentum fi lm ka­pott 22 nemzetközi kitünte­tést A játékfilmek között soka történelmi film. A bolgár állam közelgő 1300 évfordu­lója is ilyen filmalkotás ko­sa laser# ihleti - 4* úietees#­dók. A Somogyi Képtárbaii élénk érdeklődés kíséri Kon­dor Béla emlékkiállítását. A siófoki Dél-bajatonl Kulturális Központban szombaton cinema discót rendeznek, este fél hatkor a »Vannak még csodák- cí­mű amerikai filmet vetítik. Este hét órakor Rodoltö-est les/.. Öt előadásból álló hang­versenysorozat indul ma So- inogysámsonban a művelő­dési házban. A kaposvári Barokk együttes mai hang­versenye 14 órakor kezdő­dik. A marcali helyőrségi mű­velődési otthonban ma 14 órakor kezdődik a nők aka­démiája előadássorozat ke­retében az a beszélgetés, amelyen a családról és az ifjúságról lesz szó. A műve­lődési központ galériájában még megtekinthető F éner Tamás fotóművész 1400 fok című kiállítása. A Csiky Gergely Színház­ban a hét végén két darabot tűztek műsorra: szombaton este a Csárdáskirálynőt játsszák, vasárnap délután a Kabarét mutatják be. A Vörös Csillag filmszínház­ban az »Asszony férj nélkül« című színes amerikai fil­met vetítik, a Szabad Ifjú­ságban délután román wes- temfilmet. játszanak (a ci­me: Vendégek vadnyugaton) este pedig a Szöktetés című amerikai filmét vetítik. A Képcsarnok Vállalat ka­posvári Vaszary termében Gy. Apró Margit művei lát­hatók. Akik Budapesten töl­tik a hét végét, még megte­kinthetik a fővárosi tanács óbudai galériájában a nagy­atádi szobrásztelep kiállítá­sát. I A héten megnyílt új he­lyén, a Dózsa György utcá­ban, a kaposvári József At­tila könyvesbolt. A pulton még megtalálhatjuk Jonh Arden drámáinak gyűjte­ményét, elolvashatjuk a Gyöngyélet című darabot a kaposvári színházi bemu­tatóig. »Élnek, mint a disz­nók« cimmle a jövő pénte­ken mutatja be a Csiky Gergely Színház Arden drá­máját. I > c ui cozícű okulta LUlUCt) amely az »Aszparuh kán« címen a protobulgáir harcok idejét idézi föl. A korhű jel­mezekben és környezetben szereplő, az egykori harci eszközök másait használó színészek és statiszták a nép hősiességét híven ábrázoljak a tömegjelenetekben és a párviadalokban. A címsze­replő Stefan Danajlov érde­mes művész; a bizánci csá­szárt Koszta Zonev alakítja. Jwnényi Éva hanem megátalkodott sze­Az első lépések a felnőttoktatásban Áron tart útiélmény-beszá­Vaszary János Kertben című festménye a barcsi kiállításon. ...........% '' '■ ” ...■■■■■!! - I ~ 3 4-5 díjnyertes bolgár film sefcet. Most forgatják azt, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom