Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

EN$Z=képY!§efonk felszólalása TŐKÉS VILÁG Mesterségesen létrehozott „afgán kérdés” A bonni kormány elégedetlen.» NATO harcíaskodó körei és a pekingi hegemonisták po­litikájának, annak a politi­kának az agresszív lényegét, amely .komolyan vesaeiyez- teti a békét Az imperializmus — foly­tatta Babrak Karmai —, de főleg az amerikai imperia­lizmus. a legutóbbi időben a mesterségesen létrehozott “afgán kérdést« használja fel ürügyül, hogy feszültsé­get szítson, hogy megtorpe­dózza az enyhülést Az Af­ganisztáni Demokratikus Köztársasáig külső ellensé­gei, miután kudarcot vallot­tak azzal, hogy nyűt fegy­veres beavatkozással aknáz­zák alá az afganisztáni for­radalom vívmányait más eszközökhöz nyúltak: ha- . zudnak és rágalmaznak, hogy lejárassák Afganisztán és az afgán népet, megingassák az afgán—szovjet barátságot Próbálkozásaik azonban hiá­bavalóik, mert az á segítség, amit a Szovjetunió az afgán kormány kérésére összhang­ban az 1978-as afgán—szov­jet szerződéssel és az ENSZ alapokmányának betűjével és szellemével a forradalmi Afganisztánnak nyújtott, nem “beavatkozás«, amint azt egyesek szeretnék állítani, hanem hatékony segítség egy független és szuverén or­szágnak, amely a külső el­lenséggel szemben fegyver­rel kénytelen védelmezni forradalmi vívmányait keonyid Breasnyev vála­szai a Pravda tudósítójának ismételten azt támasztják alá, hogy Afganisztán, az af­gán nép olyan hű és meg­bízható barátra talált a Szov­jetunióban, amelynek támo­gatására a nehéz időkben mindig számíthat A több, mint tizenöt milliós «ágán nép ebben látja annak biz­tosítékát, hogy megvédheti, sőt, meg is sokszorozhatja az áprilisi forradalom vívmá­nyait minden elképzelhető támadással szemben — fe­jezte be nyilatkozatát Bab- ran Karmai. v Carter amerikai elnök szombaton fogadta Agha Sa~ hit, a pakisztáni kormány külügyi tanácsadóját, vala­mint a pakisztáni diploma­tákból és katonai személyi­ségekből álló küldöttséget. Sahi előzőleg Vance külügy­miniszterrel tárgyalt az af­ganisztáni fejleményekről és a közép-keleti helyzetről. A 40 perces találkozón jelen volt Vance külügyminiszter es Brzezinski nemzetbizton­sági főtanácsadó is. A talál­kozó befejeztével egy meg nem nevezett fehér házi sze­mélyiség »»igen eredményes­nek« nevezte a megbeszélést és kijelentette, hogy azon a többi között a “Pakisztán­nak szóló amerikai segítség- nyújtásról van szó«. A bonná kormány elége­detlen Washington szovjetél- lenes politikájával és attól tart, hogy az amerikai vá­lasztási kampány túlzottan befolyásolja Carter elnök lé­péseit. Ez — Schmidt kan­cellár megítélése szerint — veszélyeztetheti az Egyesült Államok európai szövetsége­sednek érdekeit. A Der Spiegel című heti­lap legfrissebb száma sze­rint Schmidt tanácsadói szű- kebb körében »megfontolat­lannak« minősítette a Fehér Házban bejelentett szovjet- ellenes intézkedéseket. Rövidesen sor kerül Liu Sao-c&i enkölcsd és politikai rehabilitálásának hivatalos bejelentésére. A kínai párt- körökben a késlekedést az­zal magyarázzák, hogy Hua Kuo-feng pártelnök instruk­ciója szerint »sokkal sürgő­sebb az élők, mint a holtak rehabilitálása, s a holtak esetében messzemenő disz­krécióval kell eljárná«. Margaret Thatcher brit miniszterelnök hétfőn félórás megbeszélésen fogadta War­ren Christopher amerikai külügyminiszter-helyettest, aki újabb nyugat-európai körúttal igyekszik Washingr ton szovjetellenes intézkedé­sei mellé felsorakoztatni a NATO-szövetségeseket az afganisztáni fordulat nyo­mán. Christopher utána Do­uglas Hurd külügyi állam- miniszterrel találkozott, majd délután továbbrepült Rómába. Brown amerikai hadügy­miniszter hétfőn tájékoztat­ta a japán kormány képvise­lőit pekingi látogatásáról. A Pentagon főnöke, aki Tokió­ban külön-külön tárgyalt Oh ira kormányfővel, Qkita külügyminiszterrel, vala­mint Kubotával, a nemzet- védelmi hivatal vezérigazga­tójával, megelégedésének adott hangot amiatt, hogy a kínai vezetők osztewnak az Egyesült, Államok »* nézeteiben«. Három újonc Indira Gandhi és kormánya letette a hivatali esküt Hétfő*» letett« * hivatott «allât faárra Gandhi áj kormáé?». Képünkön: India új miniszterelnöke egy falusi küldöttség tagjait fogadja új-delhi otthonának kertjében, akik kineve­zése alkalmából köszöntik. Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakán szombaton este felszólalt Hollai Imre nagykövet, Magyarország ál­landó ENSZ-képviselője. Be­vezetőül idézte a magyar kormány január 10-i nyilat­kozatát, amely elítéli az af­gán belügyekbe való impe­rialista beavatkozási kísérle­teket. »Az afgán kormány képviselője a közgyűlésben már korábban leszögezte, hogy a történtek kizárólag a két «intett országra tar­toznak és mi teljességgel csatlakozunk ehhez az ál­lásponthoz« — hangsúlyoz­ta Hollai Imre, A magyar fődeiegátus megállapította, hogy a szo­cialista országok képesek voltak kiállni a hideghábo­rú megpróbáltatásait, szilár­dan állást foglaltak az eny­hülés poüitükája mellett és visszautasították azokat a zsarolás kísérletéket, ame­lyekkel alapvető elvi enged­ményekre akarták rávenni őket A nemzetközi politika hullámzása közepette az el­múlt Időszakban mindezideig nem sikerült megvédeni, sót több területem el is mélyí­tem az államközi kapcsola­tokban elért pozitív fejle­ményeket Az enyhülés el­lenfelei most új kampányt indítottak az államok és a népek közötti megértés, együttműködés «kiaknázásá­ra, Ezzsd kapcsolatban Holtad Imre hangsúlyozta az ENSZ óriási felelősségét a béke, a biztonság megőrzésében és óvta a világszervezetet attól, hogy hagyja magát visszaté­ríteni a hidegháború útjára. Bátoruk Karmai nyilatko­zatot adott a TASZSZ ka- buB tBdosrtóirsaifc, A* Afganisztáni Képi tte­mokratikus Egységpert Koz- pontt Bizottságának főtitká­ra, a forradalmi tanács el­nöke, miniszterelnök — a többi között — elmondta-: as utőbba évekre jellemző, bogy aktivizálódtak azok az im­perialista és reakciós körök, amelyek minden áron igye­keznek meghiúsítani az eny­hülést, nemzetközi síkon fel­éleszteni a hidegháborút, az erőszak és a begesmonizmus imperialista politikáját és arcátlanul beleavatkozni szuverén országok és népek beiügyeibe. Leonyid Brezs- nyev a Pravdának adott vá­laszaiban teljes mértékben leleplezte az Egyesült Álla­mok és szövetségesei, a Kétffin leteSte a hsvataü esküt lndira Gandhi, Ind» új iranisztereinöke. Vele együtt iktatták be hivata­lukba kormánya tizennégy miniszterét és nyolc állana­minisztert. A külügyminisz­teri tárcát P. V. Naraszimha Rao, a belügyit G. Zail Szingh, « pénzügyit pedig R. Venkataraman kapta. Mind a hárman újoncók a központi kormányban, eddig különböző indiai államok élén viselték tisztségeket. Imeftna Gandhi — aki po­litikai pályafutás« során im­már negyedszer veszi keaebe áss ország irányítását — az eskütételen leszögezte; első rendű feladatának tartja az ország gazdasági helyzetének javítását, a törvényesség es a rersd megszilárdítását. Külpolitikáját íüetően a Gandhi-kosmany alkalma- sínt olyan irányvonalat foly­tat, amelynek meghatározó elesne az el sem kötelezett­ség, s fontos pillére a Szov­jetunióval való együttmű­ködés es barátság fenntartá­sa és fejlesztése. S5z utóbbi nyert kifejezést abban is. hegy az ENSZ-közgyüles Af- gaasztaa ú® összehí­vott, rendkívüli ülésszakán —, amely időben egybeesett Gandhi > miniszterelnökké történt È jelölésével — India képviselője arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a Szovjetunió az Afganisztán­nal megkötött barátsági, jó- szomsaédsagí es együttmű­ködési szerződés és ez EMSZ-alapokman? értelmé­ben cselekedett, s nincs ok kételkedni abban, hogy a szovjet csapatok az afga­nisztáni kormány kérésére megfelelő időpontban él is fogjak hagyni az országot. Ezért as álláspontért In­dira Gandhit hétfőn éles tá­madások érték a választások 1 tettesei, a Dzsanata nárt vezetők részér ő?.­A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága felvételre I keres l vizsgázott szakácsnőt a központba, 1 sertésgondozot a mernyeszentmiklosi sertéstelepre, Fetvébeirn jelentkezni lehet a tangazdaság központjában, Kaposvár, Vak Bottyán u. 1; a munkaügyi vezetőnél, (033094) Borúlátó prognózisok Gyakran halljuk, hogy a világgazdaság kedvezőtlen jelenségei következteben a magyar népgazdaság száma­ra még keményebbé váltak a versenyfeltételek a külön­böző piacokon, a gazdasági egyensúly megteremtése a vártnál is nagyobb erőfeszí­téseket követel mindannyi- unktói 1980-ban stb. A hát­teret azonban kevéssé is­merjük, a tőkés országok szerepét’ a világgazdasági fo­lyamatok alakításában álta­lában nem vizsgáljuk eleg alaposan. Pedig minden túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy az 1979. év valószínűleg úgy vonul majd be a tőkés világgazda­ság történetébe, mint a kor­szakváltás vajúdásának egyik fájdalmas esztendeje. Tavaly a gazdasági növeke­dés az országok többségében csekély volt, az inflációs rá­ta tovább nőtt, az olajár is emelkedett. A dollár világ­pénz szerepe gyengült, anél­kül, hogy valami új nemzet­közi pénz lépett volna he­lyébe, az aranyár pedig az év során háromszorosára szökött feL Bár még dolgoz­nak a számítógépek az 1979. évi gazdasági eredmények összesítésén, az azonban már világos, hogy a tőkés világ gazdasági növekedése, ame­lyet a bruttó nemzeti termék fejlődése fejez ki talán a legjobban, az 1978. évi kb. 4 százaléknak csak alig több, mint fele volt 1979-ben. Tavaly ilyenkor még Bo­kán bíztak abban, hogy az USA »gazdasági mozdonya« új erőre kap és kimozdítja a holtpontról a tőkés világ- gazdaságot.' Ez nem követ­kezett be, sőt a tényleges gazdasági növekedés az Egyesült Államokban is el­enyésző volt. Bar Japánban a gazdasági növekedés üte­me 1979-ben valószínűleg elérte az 5,5—6 százalékot, ami a stagnáló világban óriási teljesítmény, a koráb­bi ritmushoz képest ez ugyancsak visszaesést jelent: 1964 és 1973 között a sziget­ország teljesítménye 9,4 szá­zalék volt éves átlagban. Az NSZK gazdasági fejlődése is jelentős mértékben lelassult 1979-ben, így ez az ország sem volt képes átvállalni az Egyesült Államoktól s kem- junkturaélénkitő funkciót. Becslések szerint a bruttó nemzeti termék 1979-ben csupán 3,5 százalékkal volt több, mint 1978-ban, ami a hivatalos 4—4,5 százalékos előrejelzésekhez fcepest szán­tén visszaesést takar a nyu­gatnémet köz^zdásaok sze­rint A tőkés világgazdaság »második vonalaba« tartozó országok gazdasági fejlődése még változatosabb képet mutat 1979-ben; Anglia fél százalékos gazdasági növe­kedése a stagnalassal egyen­lő, Franciaország 2,5 száza­lékos fejlődése is messze el­maradt a várakozástól. Olaszország 4 százalékos gazdasági teljesítménye vi­szont kedvezőbb, mint ami­lyenek a prognózisok voltak. A tókesorszagok nemzet­közi fizetési mérlegei az 1974— 1975. évi világgazdasá­gi válságot követően 1979- ben mutattak először sze­rény aktívumot A becslések szerint a többszöri olajár­emelés ellenére ez az aktí­vum eléri a 10 milliárd dol­lárt Ennek ára azonban igen nagy volt: 1. továbbra is kétszámjegyű maradt az inf­láció és azok az intézkedé­sek, amelyek mérséklését tűzték ki célul, 1979-ben is kudarcot vallottak; 2. a munkanélküliség általában nem nőtt, de annak hatásos visszaszorítása sem követ­kezett be, emiatt a reáljöve­delmek stagnáltak, illetve a dolgozók jelentős részénél visszaestek; 3. a tőkés világ- gazdaság alapvető egyensú­lyi problémája fokozódott, a fejlett és a fejlődő országok közötti szakadék elmélyült Ezek után aligha véletlen, hogy az új évtized kezdetén a gazdasági előrejelzések igen borúlátóak. A bruttó nemzeti termék növekedése 1980-ban az USA-ban és Angliában 0,7—0,7 százalék, az NSZK-ban 2,5 százalék, Franciaorszagban 2 százalék, Olaszországban 2.2 százalék és Japánban 3,5 százalék lesz. A tőkés világgazdaság egésze alig fog fejlődni, a becslesek szerint mindössze 1—1,2 százalékkal. Az inflá­ciós index 1980-ban 1—2 százalékkal lesz magasabb, mint 1979-ben. Az előrejelzések arról is szólnak, hogy 1980-ban a vi­lágkereskedelemben a ver­seny további éleződésére le­het számítani. Az árucsere- törgakim 1979-ben a gazda­sági növekedés ütemét mesz- sze meghaladóan, körülbe­lül 5,5—6 százalékkal nőtt Ezzel szemben- 1980-ban va­lószínűleg ennél lényegesen kisebb, 3,4 százalékos bővü­lésre lehet számítani, de van olyan prognózis is, amely az 1975- óshöz hasonló vissza­esést Jttook W. I­A PAMUTFONÖ-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA FÖLVESZ betanított fonó munkára 16. életévét betöltött 5 nő dolgozót Korszerű női szállásunkon elhelyezést biztosítunk. Jelentkezés naponta a gyár telephelyén. (42407) A Fejér megyei Műszerész Ipari Szövetkezet fölvesz Siofok, Fö u. 47—53. sz. alatti részlegéhez órás szakmunkást (Lehet nyugdíjas is.) Jelentkezés a szövetkezet központjában. Székest ehervar, Vörös Hadsereg útja 54 (176802)

Next

/
Oldalképek
Tartalom