Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

) VÉGE tanfolyam I vadgazdálkodásról édik a hasznos nr\adarakat K kép nem sakkal a meg- ítás után készült Marcali- n, az ifjúsági ház magya- i, egyedi tölgyfabú torokkal rendezett vadászklubjá- n. A MAVOSZ megyei in- 50 bizottságának kezdemé- ezésére a marcali járás t vadásztársasága, a Mar­ii Városi Tanács és a KISZ 3 által adott pénzből ké­rették a bútort. A búto- k megvannak ugyan, a nb .is tevékenykedik, ám •rfkor arról érdeklődöm imeth József titkártól és xrrdás Feremetől, a MA­DSZ megyei intéző bizott- gának propagandistájától'. »1 találjuk a klubot, így itaszotnak: — Hol ítt, hol ott( ahol ipen hely van... Ez arra utal egyben, hogy Járni kis hiba van az 1977 zén megalakított vadász- ub munkájában, helyeséb­en a tevékenységéhez elen- rdhetetlenül fontos, állandó dyiség biztosításában. Pe- g az érdeklődés nagy volt : induláskor. Egy-egy va- iszattal vagy a fácánneve­ssel kapcsolatos előadásra, Imvetitésre hatvanan-het- «en jöttek el, s több ea­rn nézték meg a trófeakiál­tást is. • Nemcsak azok jártak a lub rendezvényeire, akik a utászát szenvedélyének hő- ólnak, hanem olyanok is, — óztuk 60—70 éves emberek, italános iskolások —, aki­ét elsősorban a természet -eretete, a környezet vedel­je, a kirándulás, a terme­set járás érdekelt Kétéves tevékenységük egyik eredménye, hogy több mar­cali iskolában alakítottak — tanáraik vezetésével — kör­nyezetvédelmi-természetba­rát ' szakkört. (Elmentek ki­rándulni például Nagyberék- bé, Keszthelyre, s ott az ap­róvadak tenyésztésével, ne­velésével ismerkedtek meg. .Bejárták a járás szép erdeit, megtekintették a Somogy— simonyi erdőbe tavaly tele­pített dámszarvasokat Ismereteik gyarapításán kivíil hasznos gyakorlati munkát is végeznek : az ősz­szel több mázsányi vadgesz­tenyét gyűjtöttek a vadak téli etetéséhez, aztán ma­dáretetőket készítettek, állí­tottak föl a város parkjai­ban. Etetik és védelmezik a madarakat, rendszeres őrjá­ratokat tartanak. A magyar vadászsport je­lentős eseményre, centená­riumi ürmepoégre Vészül. Ka­posváron nagyszabású kiállí­tás lesz, s az esemény méltó köszöntésére készülnek Mar­caliban is. Elsősorban az a törekvésük, hogy a vadász­klub —, amely tulajdonkép­pen a környezetvédelmi klub nevet kapta — egyesítse mindazokat a városlakókat, s a járásban élőket, akik a vadászat, a horgászat, a ter­meszei, a turisztika szépsé­gei iránt érdeklődnek, s ké­szek tenni a környezet vé­delméért. Szarosabban együtt kíván­nak működni a társadalmi és a tömegszervezetekkel, a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, -s abban is segí­teni akarnak, hogy a körze­tükben lévő vadásztársasá­gok jobban együttműködje­nek az apróvad nevelésében, a vadkárok csökkentésében. utalom a produkcióért \ delfin a legtanulékcnycbb A cirkuszba« eüképesztft íljesítményekre képesek gyes állatok, vájjon hogyan ehetséges az egyébként ke- éssé értelmes állatokat lyan pompás mutatványok- a beidomítani? Óriási türe- em, kitartás kell természe- asen ehhez, és az állatok- íoz való nagy hozzáértés. Az domarok olyan fogásokat is lasználnak, amelyeket ~az ál- at idegrendszerének, idog- Jettarának a kutatói a ref ex-tevékenységek tanutmá tyozása során felismertek.' A társítás módszerét Pav- ov munkája óta ismerjük : ;gy inger társul valamilyen más ingerrel Pavlov például aires kutyakísérleteiben 'a táplálék hatására meginduló nyáléi választás reakcióját get, példán! egyik hátsó lába felemelését, jutalmazzuk egy falat táplálékkal. Ha a ju­talmazások sűrűn követik egymást, és mindig a láb- emelés után, a kutya egyre gyakrabban, fogja a lábát emelgetni. Egy-két óra után a kutya szinte állandóan fel­emelve tartja a lábát jelen­létünkben. A legtöbb cirkuszi állat­szeli ditő ezzel a módszerrel tanítja be állatait. Ha egy fókának labdát adunk, az ra­gadozó, játékos állat lévén, gyakran görgeti a labdát vagy dobálja a fejével. Ha mindig ugyanabban a pilla­natban jutalmazzuk, amikor az orra hegyén van a labda, egvre gyakrabban igyekszik megteremteni ezt a helyze­Cso portos ugrás egy delfináriumban. társította cserig rV/jóvál vagv egjeb ingéiről Leya c ■ ■ jI» a társításon alapszik a tanu­lásnak' az a másik gyakori fonná ja, amelyet amerikai kutatók tanulmányoztak na­gyon részletesen Egy ■ ehr kutya szűkébb' ketrecében is sokféle tevékenységet v ser szaladgál, szaglász’1 tarkát csovu iá Ha kiválása tünk egy teyekenyse­let. Mivrá kjllinó cg> .isuiy- pi zeke van. sut ú uiUlmazav ■ ál az* is elérhetjük,, hogy a labda mozdulatlanul álljon a az orra hegyen — s ez mar, cirkuszi mutatvány. Megfi­gyelhető, hogv az alLatszeli- dítő a mutatvány végén mindig odacsernpészt a gya- orlás során megszokott iu- Ialmai a mutatványt vesző aJ-iátQák­Él és működik — áTlandó hely hiányában is — a mar­cali vadászklub — ezt jelzi például, hogy az általuk szer­vezett és irányított tízhóna- pos alapfokú vadgazdálkodá­si tanfolyamot ötvenen vé­gezték el, s többen már a szakmában dolgoznak. So­kan viszont csupán ismere­teik bővítésesre végezték él a tanfolyamat. Talán többen jelentkeznék, ha azt Marca­liban tartják, s nem a nehe­zebben megközelíthető sbő- osénypusztai szakiskolában. A klub rendezvényeire na­gyon sokan járnak be a já­rásból. S bizonyára még többen mennének, ha lepne biztos, állandó helyük. Sz. fc. Sílesiklás télen, nyáron A műanyag borítású sípé lyák lehetővé teszik, hogy a sísport kedvelői bármely év­szakban hódolhassanak szen­vedélyüknek. Vannak, akik­nek csupán kedvtelés, ’a ver­senyzőknek azonban elen­gedhetetlen feltétel az, hogy az évnek ne csak a téli hó­napjaiban síelhessenek. A probléma tehát mindenütt megoldható lenne, ha nem volnának olyan drágák az eddig ismert műanyagokból készíthető sípályák. A nyugatnémet BASF cég szakemberei szerint az álta­luk újabban gyártott, polie­tilénből készült sípálya már jóval kevesebbe kerül, mint elődei. Mindamellett keve­sebb karbantartást igényel, élettartama pedig jóval hosz­«Mübb, mini a régebbieké volt. E műanyag sípályák az időjárás viszontagságait és a nagy hidegeket is jól bírják. Maga a pálya 25x25 cen­timéteres fröccsöntött koc­kákból áll, s egy reteszes zármegoldással fogják" össze nagy, összefüggő lapokká. Gondoskodtak arról is. hogy a pálya alatt ujra éledő nö­vényzet a sípálya simaságát ne befolyásolja. Három sor­ban 22 milliméteres csúszó­tűk rögzítik az egyes dara­bokat a földhöz, s megfele­lően védekeznek az ellen gs, hogy ezek a szögek a mű­anyagot át ne üssék. Az egyes darabok lerakása előtt természetesen gondosan el kell hordani a pályáról a na­gyobb köveket, az ágakat. rönkdarabókat. nehogy azok a lesiklás biztonságát zavar­ják. A pálya egyébként bár­mely hagyományos síléccel használható, de száraz idő­ben egy speciális szerrel be kell'kenni a lécek siklófelü­letét, hogy a csúszóképesség megfelelő legyen. A hegyes síbot fölsérthetné a mű­anyagpályát, éppen ezért a botokon gumi végződést al­kalmaznak. Ezt a pálvafenn- tartó bocjsátja a síelők ren­delkezésére. Képünkön: használat közben láthatjuk a polietilén építőelemekből összeállított sípályát, ame­lyen ugyanúgy lehet lesíkla- ni, mint a rendes hófedte hegyi pályákon, vagyis sem­miféle új technika elsajátí­tására nincs szükség Sportbélyegek Tél, olimpia, történelem A motívumgyűjtés a fila- téliának talán a legelterjed­tebb ága. Ezen belül is a leg­kedveltebbek közé tartozik a sportfilatélia. Művelői a motívumgyűjtő szakosztályokban külön cso­portot alkotnak, sőt az adott ország szövetsége köré tö- tnörűlve gyakran külön egyesülést is. Rendszerint meg a sporton belől is sza­kosítják magukat egy-en v szűkebb területre: olimpiai vagy jri tágba J noki kiadások ra. országokra vagy valame lyik sportágra. A cirill hónapban ismét egy sportsonoza Ital és egy blokkal örvendeztette" meg » wmpA wmm 20 XIII. TÉL! OLIMPIA LAKE PLACID 1980 gyűjtők népes táborát a Ma­gyar Posta abból az alka lomból. hogy nemsokára megrendezik Lake Piacidban a XIII. téti olimpiát. Pos­tánk szinte máT »úttörő« a téli motívumok kiadásában, hiszen az első, Î 925-ben ki­Állatnyomok a hóban Fehér ruhába öltözött m erdő, a hó merj -megroppan csizmám talpa alatt. A fa- áriakon mintha ezer apró­szárnyú lepke ülne. csillog a zúzmara, s csak akkor hull le rezgő, lassú röpüléssel. amikor egy madár száll rá. Élvezettel szívom be az éles levegőt, fújom a fehér pára­felhőket. Kutatom a hófehér tájat, nyomokat keresek, olvasni akarok a. termeszei könyvéből. Kint vagyok már az erdőszélen, a nyáron jól ismert tájjal most újból is- Egyszerre megpillantom egy füles nyomát. Lassan bandukolt nkelme, senki sem zavarta sétáját. Helyet keJ reshetett magának az éles szél ellen a szederbokrok alatti száraz fűben, Aztán meggondolta a dolgot, siető- sebbre fogta a lépést, météo­res ugrásokkal vágott neki a domboldalnáli. Mi zavarhat­ta meg nyugalmát? Mar ér­tem.' A nyúl négyes nyomd mellett meiffn Hantok egy r gyesei. n róka nyomát. Hosszan együtt megy a két nyom, kerülgetve a bokro­kat. A róka kitartó volt. na­gyon éhes lehetett. Bundás fe— kn hr.qrn nt rzd.ntott a ho- baa ti & nehezítette (uta­soi. <5v*irra.a&{! dolgában kü­lönben *«m versenyezhetett dombnak főijeié a nyállal Hirtelen elhagyta a nyál nyomát és irápyt viíuozta- tott. Megunta az üldözést'.’ Nem, megmagyarázza az el­térést az a kettős nyom köz­vetlen az övé mellett, a ku­tya nyoma, és ő jobbvau - látta kitérni ß párbaj előtt. A pataknak vette útját, nyomában üldözője. A hir­len lejtőkön éles fordula­tokat vett, hogy a kutya egyensúlyát veszítse. Rauasz- kodott, szépen lesétált a jég­re. lassan követte n patak folyását. Óvatosan kikerülte a források fölötti vékony le­get, aztán átugrott a túlsó partra és meghúzta magiét egy bokorban. Onnan néz­hette. hogyan szaladgál, to- porzékol mérgében a kutya, és mint fürdik meg a hideg vízben, amikor nehéz leste alatt Jaeizakadt n jég. Nem piheni, sokáig. Oldó. - te. hajszolta az éhség. - A bo­kor álján összc-vissza tépte a havat, hogy megkaparint­son egy kis egeret, aztan to­vább inait. Követtem nyomát a ropogó Havon. Ment, ment lassan fölfelé n domboldalon pi zor.y nem láthatott te hol **.­i-i.-aiónak valót A réti szél feléje vágott és ragasz mo­dort meghúzta magát a hó­ban, úgy, hogy csak az orra hegye látszott ki. Hiába várt, nem. jött semmi. Űjra meg­indult a bokros, bozótos árokpart felé. Lopakodva kö- zelititte meg a fogolycsapa­tot, hatalmas ugrással a bo­kor melleit termett. Elkapta meglepett áldozatát — ezt a toliból látom —, egy tojót egy pár perc alatt már csak pihéket hagyott mutatóba. Most már nyugodt léptek­kel indult el erdei rejtekhe­lye felé. útközben még — csupán ijesztésböl — a csa- lithan álló özek közé ugrott, aztán eltűnt a süniben. Lassú szél kerekedik, pi­rosra csípi az arcot, egy ág­ról zúzmara hull a <nya­kamba és apró pelyhekben megered a hó. A természet lakóiunk életet, soha sem árulja cl scgi mi olyan lep­lezetlenül. nőni a tiszta, le he' hó Ilyenkor kitárja lap­jait. .csak olvasni keit tudni belőle Lomha, fehér kód ereszke­dik a tájra, esteledik. A tá­volban megkondul egy ha reng Lassan ballagok ház feli, L-6VSM löíseí t bocsátott sportsorozatban már megjelent a téli spor­tok két szimbóluma: az ak­kori 200 koronás értékén a síelő, a 300 koronáson pedig a korcsolyázó. A felszabadulás után ki­adott sporttémával foglalko­zó első bélyeget 1955-ben egy 8 értékű sorozat képviselte, amelyen sz.inte az összes ad­dig kiadott, motívum szere­pelt. A budapesti műkorcso­lya és jégtánc Európa-baj- nokság alkalmából bocsátot­ták ki. a'vtiI. téli. olimpiai iátékok alkalmából kibocsá­tott 7 értékből álló, I960, február 29-én megjelent sor egy forint felárral jelent meg: Ezt a Magyar Posta a sportolás céljaira fordította. Ezt követte az egyik leg­szebb , téli sportsorozat és blokk, mglyet 1963. február 5-i kezdettel Budapesten megtartott műkorcsolya és jégtánc Európa-bainokság al­kalmából pyomtattak. 1976-ban ismét Innsbruck adott otthont a téli olimpiá­nak. Az eseményről a Ma- gyár. Posta — szokásához hí­ven — egy 7 értékből álló sorozattal emlékezett meg’. A sorozatnak és b blokknak ez­úttal kísérője volt a már ko­rábban ismertetett' innsbruc­ki embléma. S végül zárjuk a soit a XIIT. téli njímbiai játékok alkalmából kiadott 1979. de­cember ’ 15-én megjelent 6 értékből, illetve egy 20 fo rintos névértékböl (képűn kön) álló blokkal, K. 7a,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom