Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

Az afganisztáni „helyzet” miatt Összehívták az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát Babrak Karmai sajtóértekezlete A Biztonsági Tanács szerda éjid 12 szavazattal két el- luosKovazat és egy tartózkodás mellett úgy határozott, hogy összehívja az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésszakát az Af- ganissBtánb&g kialakult helyzet miatt. Az bwíftváaiyt Mexikó és a Fülöp-szigetek képviselője terjesztette be; a javaslat ellen szavazott a Szovjet­unió és az NDK, míg Zarrv- taia képviselője tartózkodott a szavazástól. Mivel ügyren­di kérdésről van szó, a dön­tés a szovjet ellenszavazat dacára hatályos, így az ENSZ-közgyűlés csütörtökön, New Ycurtk-i idő szerint dél­után 3 órákor rendkívüli ülésszakot kezdett. Oleg Trojamovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője felszólalásában erélyesen állást foglalt a rendkívüli ülésszak összehí­vása ellen. Mint mondotta, az úgynevezett afganisztáni helyzet csupán ürügyként szolgál bizonyos államok szá­mára, hogy igazolni próbál­ják a Közel-Keleten és más térségekben uralkodó fe­szültség további élezését. Patak Károly, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: »A korlátozott létszámú szovjet csapatkontingens, amely az afgán—szovjet ba­rátsági szerződés értelmé­ben segítséget nyújt Afga­nisztán fegyveres erőinek a külső beavatkozás elleni harcban, haladéktalanul el­hagyja az ország területét, mihelyt ez a beavatkozás megszűnik-« — jelentette ki csütörtökön Babrak Karmai. Karmai, az Afganisztáni Forradalmi Tanács elnöke, az Egységes Népi Demok­ratikus Párt főtitkára és mi­niszterelnök, külföldi újság­írókat fogadott Kabul mel­lett, a Csihil Szotun nevű kormányrezidencián. Babrak Karmai sajtóértekezletén mintegy kétszázötven ripor­ter Vett részt, közöttük sok nyugati lap, rádió- és tele­víziós állomás tudósítója. Karmai elnök hozzátette, hogy a nyugati sajtó a múltban tendenciózusan hall­gatott Afganisztánról. A je­lenlevő nyugati újságírókhoz fordult: »-Hol voltak önök — amikor törvényes vezérün­ket, Taraki elnököt meggyil­kolták külföldi megbízatás­ból? Hol voltak, midőn né­pünket öldösték és gyötör­ték? Hol védelmezték akkor önök az emberi jogokat?-“ A Szovjetunió fegyveres erőinek az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságban való jelenlétéről Karmai el­nök ismételten leszögezte: az ország forradalmi tanácsa már a december 27-i fordu­latnál., kérte, hogy az ameri­kai—kínai ösztönzéssel és támogatással, pakisztáni, egyiptomi és szaúd-arábiai segédlettel folyó külföldi in­tervenció visszaverésére a két ország egyezménye, és az ENSZ-alapokmány vo­natkozó előírásai értőimében a Szovjetunió nyújtson fegy­veres segítséget Afganisztán­nak. Szovjet részről ezt egy ideig — mondotta — nem tartották időszerűnek, a korlátozott létszámú csapat- kontingens felhasználást azonban később már ha­laszthatatlanná vált. A Süddeutsche Zeitung tudósítója megkérdezte: Ho­gyan egyeztethető össze Af­ganisztán el nem kötelezett státusa külföldi katonai egy­ségeknél az ország területén való jelenlétével? Babrak Karmai válaszul kijelentette: »Annak az ob­jektív elvnek az alapján ál­lunk, hogy nemzeti szuvere­nitásunk, függetlenségünk és területünk épsége . érdeké­ben, forradalmunknak eb­ben az új szakaszában, va­lós el nem kötelezettségünk megőrzése érdekében, anya­gi és morális támogatást kérünk a Szovjetuniótól-“. Egy másik kérdésre vála­szolva Karmai a december 27-vel kezdődött új szakaszt világította meg. Több mint tízezerben jelölte meg azok­nak a politikai foglyoknak a számát, akik a meghirdetett közkegyelem jóvoltából a fővárosban és vidéken sza­badultak. A Pravda tudósítója meg­kérdezte Karmai elnököt, hogyan vélekedik Afganisz­tán és bizonyos szomszédai­nak jövendő kapcsolatáról, nevezetesen az afganisztáni— iráni, illetve az afganisztáni —pakisztáni viszony alaku­lásáról. »-Határozottan kije­lentem — mondotta Kar­mai —, hogy -maradéktala­nul derűlátó vagyok ebben a tekintetben«. Újabb Brezsnyev- Marchais-találktzi A Szjovjetamió egyS: leg­jelentősebb ipari létesítmé­nyébe, a nukleáris erőművi berendezéseket, atomreak­torokat és turbinákat gyártó es még épülő gyár óriásba, az Atommas-üzembe látoga­tott el csütörtökön a Fran­cia Kommunista Párt kül­döttsége, amely Georges Marchaisnak, a párt főtit­kárának vezetésével az SZKP Központi Bizottsága meghívására tesz látogatást a Szovjetunióban. A francia vendégek meg­ismerkedtek az Atommas feladataival, az építkezéssel, a már működő gyáregysé­gekkel, az új várossal: Voil- godonszkkaL Az Atommas- üzemben nagygyűlést tartot­tak a francia küldöttség tiszteletére. Az FKP küldöttsége Vol- godonszkból a késő délutáni órákban visszatért Moszk­vába. Este újabb találkozóra került sor a Szovjetunió Kommunista Pártjának Leo- nyid Rrezsnyev, a KB főtit­kára által vezetett küldött­sége és a francia pártkül­döttség között. A találkozón jóváhagyták a megbeszélé­sekről kiadásra kerülő köz­lemény szövegét. Óvatosan kommentálják Brown tárgyalásait Hivatalos kínai látogatásán Brown amerikai hadügyminisz­tert Pekingben fogadta Hua Kuo-feng. Ëiids Béla, az MTI tudó­sítója jelenti: • Pekingi katonai és diplo­máciai körökben sok fenn­tartással és nagyfokú óva­tossággal kommentálják Brown amerikai hadügymi­niszter és a kínai katonai és politikai vezetőik között le­zajlott négynapos tárgyalást. Miközben rámutatnak, hogy maga a látogatás erősen de­monstratív és propaganda jellegű volt, annak a véle­ménynek is hangot adnak, hogy Brown és kínai part­nerei nem alaptalanul húz­ták alá a globális nagyhata­lom rangjára törekvő Kína és az Egyesült Államok kö­zös, hasonló, vagy párhuza­mos jellegű stratégiai érde­keit és célkitűzéseit. Megfigyelőknek feltűnt, hogy az amerikai hadügymi­niszter Pekingbe érkezését követő első beszédében szo­katlanul éles szovjetellenes hangot ütött meg. A búcsú- fogadáson elhangzott be­szédéből viszont már hi­ányzott ez az élesség. Ez annál is inkább érdekes, mert a tárgyalások folya­mán Teng Hsziao-ping mi­niszterelnök-helyettes és ve­zérkari főnök szövetségre szólította fel az Egyesült Államokat és a világ más országait a Szovjetunió el­len. Egy füst alatt közös kí­nai—amerikai akciót sürge­tett Afganisztán kérdésében. A jelek szerint az amerikai fél még nem látja elérke­zettnek az időt az ilyen faj­ta, nyíltan szovjetellenes ' együttműködésre Kínával, Sokan ennek bizonyítékát látják abban a tényben, hogy végülis arra a követ­keztetésre jutottak, hogy he­lyesebb, ha mindegyik fél maga teszi meg a »szüksé­ges lépést.« az úgynevezett afganisztáni kérdésben. A tárgyalások vitathatat­lan és a világ békéje és biz­tonsága szempontjából nyug­talanító eredménye, hogy áz Egyesült Államok elkötelez­te magát a kínai fegyveres erők modernizálásának tá­mogatása mellett. S neon megalapozatlan az a feltéte­lezés, hogy a kínai hadse­regnek szállítandó amerikai katonai jellegű elektronikát követik majd az amerikai fegyverszállitások í*. Peking stratégiai árnyéka Jelképesnek is tekinthető, hogy a kínai politikában az 1980-as esztendő nyitányát Brown amerikai hadügymi­niszter látogatása jelenti. Függetlenül attól, hogy mi­lyen szólamokat tartalmaz­nak a tárgyalásairól kiadott nyilatkozatok — a lényeg nincs a hivatalos szövegek­ben: az, hogy Peking egyik fő célja a meglévő politikai és gazdasági kap­csolatok kiterjesztése Wa­shingtonnal, beleértve a stratégiai-katonai együtt­működés fokozását is. Wa­shington mindeddig bizonyos óvatossággal kezelte ezt a kérdést, miután a »kínai kártya« túlságosan nyílt és durva kijátszása kétségtele­nül megterhelné a Szovjet­unióhoz fűződő viszonyát. Ennek ellenére az amerikai politikában egyre erősebb hangon szólalnak meg azok a szélsőséges körök, ame­lyek Kínát közvetlen kato­nai szempontból is az Egye­sült Államok potenciális szövetségesének tekintik átfogó stratégiai terveikben. Kína politikáját ugyanis a belpolitikai módszer- és stflusváltozásoktól függet­lenül továbbra is az elva­kult szovjetellenes irányvo­nal jellemzi. Peking tehát a jelek szerint készen áll egy ilyen együttműködésié. A kínai külpolitika például — mint az Izvesztyija szemle­írója a közelmúltban fogal­mazta — »örömmel üdvö­zölné a szovjet—amerikai SALT-megállapodások ku­darcát, és örömmel tartóz­tatná fel az európai enyhü­lés folyamatát, Kína arra törekszik, hogy a Szovjet­unió körül ellenséges gyű­rűt teremtsen, aláásva ez­zel a nemzetközi biztonság alapjait«. Rendkívül aggasztó ténye­ző az is, hogy az Egyesült Államok és Kína látnivaló- an mindent megtesz e szé­les körű együttműködés ki- terjesztésére, elsősorban Ja­pán bevonásával stratégiai terveikbe. A szigetország a második világháború befe­jezése óta az amerikaiak legfontosabb távol-keleti szövetségese, Tokió aaomibam mindeddig óvakodott attól, hogy Kínával katonai téren is fejlessze kapcsolatait Még a konzervatív politiku­sokban is volt annyi reali­tásérzék, hogy felmérjék egy ilyen lépés hatását a szovjet—japán viszonyra. Ezek a fenntartások Japán részéről ma sem tűntek el teljesen. Sajnálatos tény azonban, hogy Ohira kor­mányfő decemberi pekingi látogatása egy lépést jelen­tett a gátlások feloldásának irányába: Tokió jelentős állami hiteleket ajánlott fel, megállapodtak a kül­ügyminiszteri konzultációk rendszeresítésében és május­ra tervezik Hua Kuo-feng tokiói viszojn ti á toeatását. Ennek ellenére tokiói kor­mánykörökben is érezhették, hogy világpobtikailag »vé­kony jégen« járnak, Ohira szükségesnek tartotta ki­jelenteni: a japán—kínai »kétoldalú barátság ápolása nem jelenthet titkos szövet­séget«. Ez a védekezés azonban még a japán pol­gári sajtóban sem talált túl­ságosan sok hitelre és megértésre. »Az amerikai— kínai—japán összefogással kapcsolatos amerikai és kí­nai célok láttán Tokió és Peking szoros gazdasági kooperációja is egy szovjet­ellenes stratégia részeként tűnhet fel« — írta például a tekintélyes Asahi Shin- bun. Más nagyságrendben ugyan, de e stratégia részét alkotja a dél-koreai problé­ma, pontosabban a szöuli rezsim sorsa Pák Csöng Hí diktátor meggyilkolása után. Japán az amerikaiak fő partnere volt Dél-Korea gazdasági alapjainak meg­erősítésében. A megfigyelők meglepetéssel értesülhettek arról, hogy Pekingben Ohi- rának kifejtették: Kína és Japán együttműködhetne a szöuli rezsim »demokratizá­lásában.«! Természetesen Ohira tartózkodóan fogadta az ajánlatot — Kína szán­dékait azonban a kérdés puszta felvetése is jellemzi. Az említett stratégiai ter­vek érthető módon egyér­telmű visszautasításra talál­nak az ázsiai térségben alapvetően érdekelt Szovjet­unió és Vietnam részéről.' A Pravda a szovjet—kínai viszonyról írva emlékezte­tett: Kfna nem hosszabbítot­ta meg a szovjet—kínai szerződést, s »ezt a kínai lépést a kísérő nyilatkoza­tok fényében nem lehet másként tekinteni, mint el­lenséges jellegűnek.« Viet­nam a maga részéről az ENSZ-közgyűlés elnökének és Waldheim főtitkárnak írt hivatalos levélben álla­pította meg: »a katonai ké­szülődés, a fenyegetés és a kínai provokációk nyomán fennáll annak a veszélye, hogy, Vietnam ellen bármely pillanatban újabb agreeszi- ós háborút indítanak. Ez nemcsak Vietnam és más indokínai országok, hanem egész Délkel et-Ázsia békéjét és biztonságát » fenyegeti*. i. E, : «UK# Khomeini találkozott a diákokkal Tabrizhan helyreállt a rend Az amerikai nagykövetsé­get megszálló iszlám diakok küldöttsége csütörtökön Qumban találkozott Khomei­ni ajatollahhal — jelentette be a diákok szóvivője. A szóvivő nem közölt részlete­ket a főpap és 'a diákok megbeszéléséről. Ugyanak­kor megfigyelők emlékeztet­nek arra, hogy Ghotbzadeh külügyminiszter Khomeinit kérte fel az iráni külügy­minisztériumban tartózkodó amerikai ügyvivő helyzeté­nek tisztázására. A diakok azt követelték, hogy adják ki nekik Bruce hamgent, aki az amerikai nagykövet­ség elfoglalása óta tartózko­dik az iráni külügyminisz­térium épületében, Csütörtökön az iszlám diakok kíséretében Qumba utazott 17 ország íelszaba- dítási szervezetének 50 kül­dötte is, akik a diakok meg­hívására érkeztek Iránba. A diákok szóvivője a Kajhan című lapnak adott, ’ nyilatkozatában bejelentet­te, hogy csütörtökön letar­tóztattak négy férfit és egy nőt, a PFSZ teheráni iro­dája előtt, A náluk talált dokumentumok alapjai' az­zal vádolják őket, hogy meg akarták gyilkolni Abu Ijadot, a PFSZ katonai ve­zetőjét, aki a felszabadítasi szervezetek tanácskozására érkezett Teheránba. Tabrizbaa, a szerdai vé­res zavargásokat követően helyreállt a rend Az utcá­kon a hadsereg, a csendőr­ség, a rendőrség és az isz- lam gárdisták vegyes biz­tonsági erek íarőrczn&k.. Az üzleteket é* a kormányhi­vatalokat bezárták. A fel­gyújtott bankokra Khomeini hívei táblákat szegeztek ki, amelyeken muzulmán-elle­nesnek és amerikabarátnak nevezik a mohamedán nép iszlám köztársasági partjá­nak követőit. Az iráni rá­dió a tabrizi főkormányzóra hivatkozva azt állította csü­törtökön, hogy a Khomeini követőire rátamadó Madari- pártiak a megbuktatott sa- hot és utolsó miniszterelnö­két, Baktiart éltető jelsza­vakat hangoztattak, A Mohamedán Nép Iss- lam Köztársasági Pártjának fegyveres tagjai csütörtökön elsáncolták magukat a párt tabrizi főhadiszállásán es bejelentették, hogy az áltá­luk »a nép bástyájának« ^nevezett épületet »megvédik a kormányerők bármilyen tamadasatcL­- A ^ GBoL ■ 1 ‘ ■ zzrr fk* w » h — Súlyt* bőr Wht, büntetés­re ítélték a Grapo nevű spanyol terrorszervezet két tagját fegyveres rablótáma­dásért és más bűncselekmé­nyekért. Aurora Cayetano Navarrot 10 évi és 4 havi börtönnel és 2d 000 peseta pénzbüntetéssel, J uan Gar­cia Martint pedig 4 évi és 2 havi börtönnel sújtották, — Két ékszerüzletet ra­boltak ki Hongkongban. A rendőrség szerint a fegyve­res támadók 110 000 ameri­kai dollár értékű aranyék­szerrel menekültek el. A közelmúltban mar több ék­szerüzletet raboltak ki a brit gyarmaton, egyebek között azért, mert a nemes- fem-piacokon erősen felszö­kött az arany ara, — Megbénult « t&xiközle- kedés a spanyol nagyváro­sokban azt követően, hogy 75 000 taxisofőr határozatlan időre abbahagyta a munkát, tiltakozásul a hétfői 17—25 százalékos benzin» és gaz- olaj áremelés ellen. Különö­sen a repüiőtsreknéií vala­mint a vasúti és a bwae­pályaudvaroknál súlyos a helyzet. A sztrájkolok álla­mi hozzájárulást köveletnek a kormánytól a benzínkölt- ségükhöz. — Meghalt * kórházban néhány órával azután, hogy a velencei Szent Márk tér közelébe« egy vasruddal fejbeverték egy 55 éves rendőröirmester, Az ütést egy 79 éves volt gondolás mér­te rá, miután három évti­zeden át forralta bosszúját. A gondolás Luigi Sardit 1947-ben ítélték el, mert meggyilkolt egy fiatal nőt. — Két bizalmatlansági in­dítványról szavazott szerdán a francba nemzetgyűlés. Az 1080-as ellentmondásos költ­ségvetési tervezet miatt a kommunista és a szocialis­ta párt ÍS javasolta, hogy a képviselők vonják meg a kormánytól a bizalmat. Mindkét javaslat 202 szava­zatot kapott. A kormány le­váltásához szükséges 1015b­— SecfR Klibi, az Arab Liga főtitkára szerdán há­romnapos munkalátogatásra Rómába érkezett, ahol meg­beszéléseket folytat majd az olasz kormány több tag­jával és .fogadja út H. Já­nos Pál pápa is. — Lord Carrington brit külügyminiszter közel- és közép-keleti tájékozódó kör­útja során szerdán este ta­lálkozott és másfél órás megbeszélést folytatott tö­rök kollégájával, Hayrettin Erkmen-nel, Az eszmecsere során megvitatták a térség­ben kialakult helyzetet és a két ország kapcsolatainak kérdését. ZUK A 11 tehergepkoesi alkatrészenként eladó. Szolgáltatóipar! Szövetkezet, 7400 Kaposvár, Latine a S. u. 8 <425411

Next

/
Oldalképek
Tartalom