Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

Retúrjegy helyett Csoda­várás Nem történt csoda, bár néhányan reménykedtek benne. Beigazolódott ezúttal is, hogy női kosarasaink nincsenek NB-s színvonalon. A megyei bajnokság meg­nyerése tulajdonképpen nem megfelelő erőpróba, nem készíti föl a bajnokcsapatot az országos másodikvonalbe­li küzdelmekre. Pedig a Ta­nítóképző női gárdájának nem sok kellett volna a bent'maradáshoz. Mindösz- sze tavasszal is egy, »őszi« gárda, több önbizalom és egy kicsit Fortuna segéd­lete ... — Az őszi fordulókon na­gyon sokszor nem játszot­tunk alárendelt szerepet. Játékosaink egyénileg min­den téren fölvehették a ver­senyt az ellenfelekkel, győznünk mégis csupán két­szer sikerült. Kétségtelen, hogy tavasszal a játékosál­lományunk is erősen kifo­gásolható volt, de a nyári S DRTspSrtSPORTsKrt^SPOR jsænorvsM >PQRT^Ví jsoQrt^DQri/sDQrt Korcsolya is van már... A múlt héten Kaposváron kicsik és nagyok egyaránt lelkesedve fogadták a hírt, hogy megnyílt a város jég­pályája a gyakorlóiskola udvarán. Sok gyerek azon­ban sóvárogva nézte vidá­man csúszkáló társait, a vá­rosban ugyanis csak ezerfo­rintos műkorcsolyát vagy csak kisméretű korcsolyát lehetett kapni. Ebben segí­tett a KlSZ-bizottsag: az ezermesterbolttal együtt­működve Budapestről har­minc pár korcsolyát szerzett be. Ezeket péntek reggeltől a pálya mellett bárki hasz­nálhatja, minimális kölcsön­zési díj ellenében. A váro­si bizottság titkára elmond­ta: »-hoki ütőket« is akartak hozni a gyerekeknek, sajnos, erőfeszítéseik nem jártak eredménnyel. Hát nem kár, hogy rége a szünetnek? | örülünk a kezdeménye­zésnek — főként » mert yi- tezkedtek, mielőtt többen, más fórumon is spóva tet­ték volna. Most már csak- a hőmérőt kémleljük, s re­ménykedünk, hogy a jégpá­lyához és a korcsolyához elég hideg marad az idő. A sporttudomány mestere Új szak bontogatja szár­nyait osztrák főiskolákon, a sporttudomány. S a négy­évi képzés után az a hall­gató, aki sikerrel végez, el­nyeri a »-sport tudomán y mestere« akadémiai címet. Miért volt szükség erre a lépésre? Elsősorban azért, mert sokan joggal kifogá­solták, hogy a sporttudo­mány kizárólag az élspor­tot szolgálja, semmit nem nyújt az átlagsportolónak. Ez persze nem utolsósorban politikai kérdés is. Mert va­jon a tudomány nem az egész társadalomnak van-e alárendelve? Különösen éle­sen merül föl a kérdés a mostani mozgásszegény kor­ban, amelyben a sporttudo- mány feladata lenne, hogy az átlag számára is új moz­gás-, játék- és sportformá­kat,. tartalmai keressen. Ez. pedig nem könnyű., hiszen a többi tudományág mar olyan termékekkel állt elő, hogy a »fogyasztónak« nem- csakhogy nem kell mozdul­nia, de sok esetben még karjának kinyújtására sincs szüksége. Az iskolai torna és a hagyományos egyesü­leti sport önmagában nem képes a konkurrencia le­küzdésére. Nem mindenki jár ugyanis iskolába, s nem % ZUK A/ll tehergépkocsi alkatrészenként eladó. Szolgáltatóipart Szövetkezet, 7400 Kaposvár, Latínca S. u. 8. (42541) mindenki klubtag, mégis szeretne mozogni. Ezért volt szükség az erőfeszítések ko­ordinálására, s ezért létesí­tettek — a főiskolai törvé­nyeknek megfelelően — a bécsi sporttudományi inté­zetben diplomásszakot. Ausztriában már megtet­ték az első lépést, a többi »a sport doktorainak« a dolga lesz. beiskolázással sikerült je­lentősen erősítenünk. Egy »pofozógépként« szereplő együttest azonban szinte egyik nanról a másikra egy­séges csapattá szervezni — olyanná, amelynek önbizal­ma is van — igen nehéz. Mint az eredmény mutat­ja: nem is sikerült — pa­naszkodik Csanda István adjunktus, a csapat irányí­tója. — Nehéz helyzetben va­gyunk. hiszen a somogyi utánpótlásnevelés kritikán aluli. Egyedül talán Szíjár­tó Miklóst, a Zrínyi általá­nos iskola testnevelőjét em­líthetem: náluk hatékonyan folyik a női kosarasok kép­zése. De a tőlük kikerülő fiataloknak egyetlen közép­iskolában sincs lehetősége a továbbfejlődésre! És ha vé­gül mégis hozzánk kerül né­hány, mi szinte újra kezd­hetjük velük az alapok megtanítását, mivel a kö­zépiskola négy éve alatt el­felejtik azt is, amit az ál­talános iskolában tanultak. — A tavaszi eredményte­lenséget szükségszerűnek tartom: többre nem voltunk képesek. De ősszel már öt­hat találkozón úgy játszott az együttes, hogy sokáig esélye volt a győzelemre. Sajnos azonban az össze­szokottság és az egészséges önbizalom hiánya mindig kiütközött. Emlékezetes mér­kőzést vívtunk óktőberben például az O. PEAC ellen, a bajnok csapatnak igen kellemetlen perceket okoz­tunk. Azon a találkozón kezdett először »játszani« a csapat. Gondot okozott egyébként a tanévkezdés és a bajnoki rajt összeegyezte­tése is, mivel tanulóink, te­hát játékosaink több me­gyéből valók. Ráadásul fő í feladatuk nem a kosárlab­dázás, hanem az intézetben való becsületes helytállás. Ennek ellenére egyénileg érdemes kiemelni jó pár játékost: Fazekas, Jäger, Mike, Asbolt és Héjas nyúj­totta a legegyenletesebb teljesítményt, ök alkották egyben a csapat gerincét. A bajnoki sorozatban szóhoz jutott még váltakozó ered­ményességgel Kozma, Haj­dú, Sipos, Gyertyánági, Csollán és Lázár. Utazási gondjaink az év folyamán nem voltak, mi­vel igen jó kapcsolat ala­kult ki a SÂÉV kosárlabda­szakosztályával, velük kö­zösen utaztunk vidéki mér­kőzéseinkre. Anyagi és egyéb jellegű nehézségeim két pedig a tanítóképző fő­iskola vezetése megoldotta. — Hogyan ítéli meg az intézet vezetése a kosarasok búcsúzását az NB II-ből? — kérdeztük dr. Deli Ist­ván főiskolai docenstől, a sportegyesület elnökétől. — Mi ezt az évet kísérleti évnek tekintettük: kíváncsi­ak voltunk rá, hogy mire vagyunk képesek. Mint az eredmény mutatja: könnyű­nek találtattunk. De ezen nem kesergünk. A tanulók minőségi sportelőképzés nél­kül érkeznek hozzánk, és nálunk fő feladatuk, a ta­nulás mellett igyekeznek minőségi teljesítményt nyúj­tani! Bár kiestek a második vonalibal, szakosztályunk to­vább dolgozik, s szeretnénk együtt tartani ezt a mostani gárdát, amely egy új NB Tl-es bajnokságnak bizonyo­san sikeresebben vágna ne­ki. S talán nem árulok el titkot, ha elmondom: talán hamarosan újra az NB II- ben láthatják szurkolóink a tanítóképzős lányokat. Hogyan? A tanítóképző­ben mégis »csodát« várnak? Gyarmati László Athéntól Moszkváig Antwerpen, csonka olimpia SOMOGYI NÉPLAP Az 1916-ban esedékes olimpiát tehát meghiúsította az első világháború. A hetedik játék színhelye 1920-ban Antwerpen lett — az eredetileg házigazdának kijelölt magyarok nélkül. A háborúban vesztes központi hatalmak sportolóit ugyanis meg sem hívták a verse­nyekre. Antwerpen »csonka olimpia« néven vonult be a játékok történetébe. E nyolc év alatt azonban jó néhány — az olimpiai mozgalom számára fontos — dolog történt. Például a NOB Párizsból a svájci Lau- sanne-ba tette át a székhe­Hírlap­kézbesítőket fölveszünk Jelentkezni lehet: Kaposvár, 1. Postahivatal hírlaposztályán. (42558) lyét, s Coubertm indítvá­nyára a ma is használt öt egymásba fonódó karikát fogadták el hivatalos emb­lémának. A felül kék, sár­ga, fekete, alul zöld és pi­ros karika egyébként való­ban híven kifejezi az öt vi­lágrész sportoló fiataljainak békés vetélkedését. Az in­diai Delhiből hozott emblé­mát Coubertin egyik tanít­ványának, Henri Didón do­minikánus szerzetesnek a javaslatára a Citius, altius, fortius! (Gyorsabban, maga­sabbra, erősebben!) jelszóval tették teljessé. így Antwer­penben már az ötkarikás lo­bogó lengett, a küzdőtér fö­lött. A versenyzők a jelszót va­lóira váltó igyekezettel lép­tek a közönség elé. A meg­nyitót pedig a résztvevők el­ső alkalommal elhangzott, eskütétele tette még ünne­pélyesebbe. . A rendezésre rövid idő alatt fölkészült házigazdák tapasztalatlansa- ga rányomta bélyegét a ver ­senyekre. Ettől függetlenül néhány fiatal, tizenéves sportoló — a tizennégy esz­tendős Riggin, az amerikai­ak műugrója és a tizenhá­rom éves Skoglund, a své­dek toronyugrója — már a jövőt idézte. Nem is beszél­ni a. *kkcsr meg húszon!»­rom éves Paavo Nurmi meg­jelenéséről! A 1 hallgatag finn, órával a kezében rót­ta a köröket. Az 5000 mé­teres síkfutásban a tapasz­talt francia Joseph Guillemot végig a nyomában haladt, és a cél egyenesben lehaj­rázta. Am Nurmi klasszisát jellemzi, hogy alig néhány nap múlva a tízezer méteres versenyben hasonló taktiká­val »vágott vissza« francia legyőzőjének, s ezzel meg­kezdte nagyszerű — az at­létika történetében csaknem egyedülálló — sikersoroza­tát. A vörös salakon Su­zanne Lenglen, a franciák teniszbajnoknője brillírozott. Férfias erővel megütött lab­dáinak később. Wimbledon­ban sem találták meg el­lenszerét. Hatszor egymás­után nyerte a női egyes és a női páros bajnokságot ... A mű korcsoly ázás után újabb téli sport, a jégko­rong is helyet kapott a nyá­ri olimpia műsorán — a té­li, játékoknak mintegy elő­hírnökeként. Az olimpia — ha sok te­kintetben visszafejlődést is jelentett Stockholmhoz, a bűvölethez képest — túlélte a háborút, s újabb, soha nem remélt fejlődésnek in- dulhatott­De»! JANUÁR A »an 7.M érakor kél, és 1613-kor nyugszik; a hold — -kor kél, és 11.27 órakor nyugszik. 10 CSÜTÖRTÖK Melánia várható időjárás: Időnként fölsaakadozik a felhőzet, pirás, helyenként ködös lesz az idő. Délnyugat fe­löl fokozatosan megindul a havazás. A déli — délkeleti szél mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma, csütörtökön 0 és mínusz 5 fok között váltako­zik. — A Jugemdsaliban, Hel­sinki egyik legreprezentatí­vabb kiállítótermében a ma­gyar gyerTnekkönyv-ki adást bemutató kiállítás nyílt. A bemutatót a Finn—Magyar Társaság és a helsinki ma­gyar nagykövetség közösen rendezte. — Érdekes téli látnivaló­val gazdagodott a Mátra. A Galyatető és Mátraháza kö­zött elterülő festői völgyben befagyott az új, 12 hektáros csórréti víztároló. Tíz-tizenöt centiméter vastag jégpáncél borítja a néhol 20 méternél is mélyebb tavat. A vastag jégtakaró ellenére zavarta­lan a környező települések vízellátása. — Emlékkiállítás nyílt vasárnap Siófokon Balogh Rudolf (1879—1944) fotómű­vész képeiből a Dél-balatoni Kulturális Központban. A népi életképek című tarta­tot február 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. — Munka- és üzemszerve­zésből másfél milliárd fo­rintnyi eredményt értek el 1977—80 között az Építési és V á rostej teszté» Miniszte- rium felügyelete alá tartozó építő- és építőanyag-ipari vállalatok. A szervezési in­tézkedések bevezetése, a kö­- rülmények megteremtése mintegy 450 maiik) forintba került. — Hárommillió forintért vásárol erő- és munkagépe­ket a nagy bajomi Lenin Ter- meió&zövetkezet az idén, gép­parkja korszerűsítésére. / — Húsz forint a cigány­pecsenye ma a Dorottyában. Lapzárta ©lőtt kaptuk a hírt, hogy mától minden csütörtökön egy ételfélesé­get 58 százalékos árenged­ménnyel Szolgálnak fel — a nap bármelyik, szakában — Pannónia Szálloda es Ven­déglátó Vállalat kaposvári Dorottya-et ieimeben. — Angliai útiéira enyeiről tart előadást holnap este hat órakor Svajda József a Fiatal Utazók Klubjában. — »Mindenütt csak kék az cg« címmel tart előadóestet Várady Hédi Kpssuth-díjas színművésznő a tabi műve­lődési1 központban ma 17 órakor. A műsort Nyerges Ferenc vezeti, zongorán kí­sér Prokopiusz Imre. — Rekord mennyiségű sárgarépa termett a fonyódi termelőszövetkezetben ta­valy. Ez év február végéig mintegy 65 vagonnyi tisztí­tott répát adnak el a Nagy­atádi Konzervgyárnak., — Kétszáz férőhelyes ko­caszáliás építését fejezik be az idén a kéthelyi termelő- szövetkezetben, s elkészül egy több mint ezer férőhe­lyes előhizlalda is. E két beruházás eredményeként könnyebbé válik a sertés- gondozói munka és az eddi­ginél több sejrtés hizlalásara lesz lehetősége a termelő­szövetkezetnek. szerkesztőségi ügyelet este 8-ig. Telefon: 11-510 70 évvel ezelőtt, 191«. január 10-cn született Lyonban Jean Martinon, a neves francia zeneszerző és karmester. Zenei tanulmá­nyait a lyoni, majd a pári­zsi konzervatóriumban foly­tatta, s többek közt Müneh és Rousse! tanítványa volt. Hadifogságban irt fö müvé­vel, a 136. zsoltárral (Chant des captifs) 1943-ban meg­nyerte Párizs város nagydi­ját. A felszabadulás után rögtön bekapcsolódott á ze­nei életbe, s különböző pá­rizsi zenekarok élén tevé­kenykedett; 1950-be© a Lamotireux-zenekar vezető karnagya lett. 1946 Mm rend­szeresen turnézott vemdeg karmesterként Európában, Dél-Amerikában, Japánban. 1959-ben Izraelbe utazott, i960 óta Düsseldorfban mű­ködik. Legjelentősebbek a nagy- zenekarra frt művei- Egyik legismertebb munkája De­rűbe című operája. Dzsessz- elemeket tartalmaz Mu signe dmxil című műve. Sek ba­lett, kön»- és kameraművet ismeri a zenei világ. — VIETNAMI TSTET RENDEZ « televtzió ma es­te, első aLkrr.bom.mal. A 2-es csatornán fél hóitól csak­nem három órás műsorban mutatják be a sokat szenve­dett ország életét. Az est vietnami háziasszonya Vu Kim Tie« lesz, aJá 1916 óta, a rendszeres vietnami tele­víziózás kezdetétől benőm* dónő. Magyar partnemöje Kudlik Júlia. — Mezőgazdasági gépsær­viz építését kezdik él hama­rosan a kapoemérői terme­lőszövetkezetibe». A jövőre elkészülő létesítmény aJkál- mas lesz a KITE termelési rendszerben dolgozó megyei gazdaságok valamennyi nagygépének javítására. — Gyorsabban kapnak la­kást a három- és a több­gyermekes csaladok Kapos­váron . Három év alatt 190 nagy családos köttazsk új otthonba. — 850 ezer kacsa bújt ki a tojásból tavaly a Balatoni Halgazdaság leilei körzeté­ben. Kisebb részüket minit naposbaromfit értékesítet­ték, a többit 7 hetes koru­kig hizlalták, mintegy nyolc­millió forint nyereséggel. — Egy óra 15 pere, 5 má­sodperc alatt ért Londoniból Párizsba »Spirit of Paris« elnevezésű, Sikorski S—76 típusú helikopterén kedden Fred Le GryS, francia sportrepülő. Rekord idejű repülésével 19 éve tartott csúcsot döntött meg. — Kilencvennégy éves ko­rában elhunyt Trygve Gran, ismert norvég sarkkutató és író. G ran 1910—13-ban részt vett Robert Scott angol sarkkutató expedíciójában, melynek tagjai a világon másodikként érték el a Déli- sarkot. Gran volt az első pl-’ lóta, aki ■ »Blériot« típusú gé­pén átrepülte az Északi - tengert. — Tűz Tabott, Tegnap délelőtt a Mezőgép Vállalat tabi festéküzemében Szabó Lajos festő gyufával kere­sett egy, az elszívó-csatomé­ba ejtett alkatrészt, s a mű­helyben tárolt 150 kiló nit­ro tartalmú (estek lángra lobbant. A tüzet rnásfé’ órás munkával oltották él a siófoki tűzoltók és a helyi önkéntesek. Személyi aérii- lés nem történt; a becsült kar 300 ezer lonnL

Next

/
Oldalképek
Tartalom