Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

Magyar fei»ié!atás a fT^yi^ftan Afganisztán szembekerült a haladást ellenző erőkkel Bait** emtókjeetetetí ír- ■a, Hogy « VuUía«ii<s! támo­gatott aknaetucíka rr^gssk*t- dályoBBsawa *j afgan ww- tők számos altakommsl kér­tek kHtorss eegrteeget a SsaajetuHiotól, hogy ered­ményesen verhessék viaszai az Afgmisztán Demokrati­kus Kocstársasag aneeddnte- sére törő ’külső és belső el­lenség támadásét. Bgyetertönk az sfgsn köl- tJgyrniÄiKstes" által itt kíiej- tett állásponttá! — folytat­ta a magyar ENSZ -nagykö­vet — amely szerint az af­gán vezetők többszöri kéré­se nyomán nyújtott szovjet segítség teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányá­val es a két ország 1978. decemberében aláírt szerző­désévé!. A történték kizá­rólag Afganisztán belügyét képezik és nem tartoznak másra, mint _a két érintett A Biztonsági Tanácsnak az afganisztáni helyzettel fog­lalkozó vitájában vasárnap íelszóMt Hallal Imre nagy­követ. hazánk állandó ENSZ-képviselóje. «.1. ' •1 1 ---------—1 E gyebek közt rámutatott: Mint a múltban Vietnam, Kambodzsa, és Irán népe, most Afganisztán népe ke­rült szembe a haladás ellen küzdő imperialista erőkkel. Begin Asszuánban Ma nemzetközi sajtóértekezlet Begin, izraeli miniszterel­nök tegnap délben népes küldöttség élén a felső- egyiptomi Asszuánba érke­zett, ahol négy napig lesz ■Jzadat egyiptomi elaök -endege. A repülőtéren egyiptomi kollégája, Muszta- a Khalil fogadta Begint, áki a fogadási ceremónia 4tán Szadat elnökkel folyta­tandó tárgyalásainak színhe­lye, az asszuáni Oberoi szál­lodáiba hajtatott. Az egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó előtt az új­ságírók a fogadásnál szintén jelenlévő Kárnál Hasszán Ali egyiptomi hadügyminisz­tert rohamozták meg kér­déseikkel, miután előző es­te az izraeli televízió adá­sában azt állította, hogy Egyiptom titokban amerikai !. ídita maszpont létesitésé- nez járult hozzá — Egyip­tom területén. Az egyiptomi hadügymi­niszter a leghatározottab­ban cáfolta a jelentést, s megismételte, amit korábban Szadat elnök mondott: or­szága kész az Egyesült Álla­mok haderőinek rendelkezé­sére bocsátani az összes le-' lehetőségeket »külföldi tá­maszpont létesítéséről egyip­tomi földön nem lehet szó«. Kamal Hasszán Ab közlése szerint ilyen irányú kérés egyelőre nem érkezett Kai­róhoz, tehát egyelőre tár­gyalások sincsenek erről a kérdésről. Szadat elnök és Begin mi­niszterelnök tárgyalásai zárt ajtók mögött, hétfőn az esti órákban kezdődtek. Ma újabb munkaülés következik, amelyet nemzetközi sajtóér­tekezlet követ. Turisztikai programmal tarkított egyip­tomi látogatását befejezve csütörtökön utazik haza az izraeli kormányfő. Indlra és litdi«! " A legújabb jelentések' sze­rint IfVdir-a Gdnd hi pártja, a nemzeti kongresszus (1) ' je­lentősen előretört á'z' indiai Választásokon.- Megfigyelők szerűit aligha férhet kétség ahhoz,. hogy a viiag máso­dik legnépesebb országának kormányfője ismét India el­ső miniszterelnökéinek, Dzsa- vaharlal Nehrunak. a lánya, Indira Gandhi lesz. A hat­vanéves politikusnő három esztendeje 3Z ellenzék leg­fontosabb, legmarkánsabb alakjaként tevékenykedik, a kétségtelenül ő a legcélratö­rőbb, a legkeményebb az in­diai belpolitikai porond né­pes mezőnyében. Nemcsak személyi vonzereje és po­litikai érzéke páratlan, ha­nem szorgalma is: a mosta­ni választások előtt országá­ban ötvenezer kilométeres kampány-körutat tett meg. Politikai előretörése annál figyelemre méltóbb, mert 1977-ben súlyos vereséget szenvedett a választásokon. Apii a bukást illeti, a legtöbb motívumok a követ­kezők: ............ 1. 1977.-ben Indira Gandhi már tizenegy esztendeje ‘állt megszakítás nélkül az or­szág’ 'élén és ellenfelei »új kísérlet, " tiszta . lap«, .jelszó­var próbálták összefogni el­lette. 'v, . 2. Indira Gandhi főleg-há­rom dologgal könnyítette még munkájukat — és ásta alá akkor a saját népszerű­ségét: a sterilizálás túlzott erőltetésével, a rendkívüli állapot bevezetése nyomán végrehajtott tömeges letar­tóztatásokkal és fia, Szand- zsaj nagyratörő anyagi, va­lamint politikai igényeinek kritikátlan támogatásával. . A mostani siker titka egy­értelműen azokban az ered­ményekben rejlik, amelyek 1977 után. zajlottak le Inddá­A jelentések szerint az afganisztáni fővárosban nyugodt a helyzet Képünkön: kabuli lakosok az új kormány napi­lapjának első számát olvassák. Merénylet Szicíliában Megölték a kormány elnökét A szicíliai Palermóban vasárnap meggyilkolták Piersanti Mattarc Hat, az Olaszországhoz tartozó auto­nóm jogokat élvező sziget tartományi kormányának el­nökét. A politikai merénylet a legsúlyosabbnak számit azóta, hogy megölték Aldo Morét, a kereszténydemok­rata párt elnökét. A 44 éves Mattarelia Moro politikai hívének számított és a ke- reszténydemokrácianak ah­hoz a szárnyához tartozott, amely azt vallotta, hogy a sziget és az ország gazdasá­gi-társadalmi gondjait csak a kommunistákkal együtt, demokratikus nemzeti egy- ségpolitika keretében lehet orvosolni. A merényletet először egy »fasiszta forradalmárok csoportja« nevű szervezet vállalta, nyomban ezután- vi­szont a »Vőrös Brigádok« és az »Első Vonal«. Még nem tudni, valójában melyikük hajtotta végre az akciót, csupán annyi bizonyos, hogy sem módszereik, sem célja­ik tekintetében nincs lénye­ges különbség köztük. Mattarellat akkor gyilkol­ták meg, amikor Szicíliában újból szóbakerült, hogy olyan tartományi koalíciót hranalt äfflfeivbaß âi OKP is részt venne. (Ko­rábban kirekesztették belőle az OKP-t, összhangban az­zal a jobbra tartó politiká­val, amelyet a keresztény­demokrácia országos mére­tekben is folytatott.) A szi­cíliai merénylet hátterében tehát feltételezhetően az húzódik meg, hogy megaka­dályozzák egy ilyen haladó koalíciónak a létrejöttét. Vezető olasz politikai kö­rökben nagy megütközést keltett a gyilkosság híre. A Pertini államfő, Cosaiffa kormányfő, Rogncmi belügy­es Ruf tini hadügyminiszte­ren keresztül minden vezető részvétét fejezte ki es szük­ségesnek tartotta a terroriz- «•» eüesy hass iskolák NYILATKOZAT Jesias Carter amerikai elnök január 4-i le* letttiés bessédével kapcsolatosan a TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták ez alábbiak közlésére; isgafeié ï^-æüszt Itt • áswsefesárira. l-ÄCJsä, ’ 5SGH5SBK •déaett arrs woeetteosr**’. hogy nsflyes magactartaet ta Bush a neraaefeteö® ügyek« ben ss- Egyesült Aüamcfe anseiy mos* tertesekedeesei es egy másak ország megtá­madásával vádolj® * Szn*= jetimi ót Amerika jelenleg 429 állandó tamasapentot es 3000 egyeb katonai rendelte- tesü létesítményt Sast fenn a világ 30 országában. A má­sodik világháború ôta as Egyesült Államok 21b kato­nai akciót hajtott végre más országok ellesi. A magyar ENSZ-nagykö­vet figyelmeztette azokat az országúikat, amelyek most, hozzájárulnak az Egyesült Áramok által kezdeménye­zett hisztéria-kampány szi­tásához, hogy eszel a hi­degháborús hangok felerő­södését segítik elő és ve­szélyeztetik az elmúlt idő­szak pozitív eredményeit. Hollai Imre végül a ma­gyar nép és kcarnany támo­gatásáról és saoüdaritásáiról biztosította az országa tár­sadalmi haladásáért küzdő szuverén, demokratikus és él nem kötelezett afganisztá­ni népet ban: sem Morardzsi Desizal, sem utódja, Csaran Szingh nem tudott felnőni a hatal­mas ország problémáihoz. A hatalomra jutott ellenzékről, elsősorban annak vezető erejéről, a dzsanatáról ha­mar kiderült, hogy laza szö­vetség, amelyet csak az In- dira-ellenesség hozott létre, de amely a miniszterelnök- asszony bukása után elemei­re hulott szét. A dzsana- ta-kabinet egyik' legnagyobb gyengesége az volt, hogy nem tudott megbirkózni a nyersanyag árrobbanás és a rossz termés nyomán-’ bekö­vetkezett gazdasági gondok­kal. : ;; Indira Gahhinak mind a tapasztalata, mind a képes­sége megvan ahhoz, hogy szembenézzen országa nyo­masztó gondjaival.: Azt azonban: csak a jövő dönt­heti el,' hogy tanult-e az 1977-es keserű leckéből. A kambodzsai nép győ­zelmének első évfordulója alkalmából Leonyid Brezs- nyev és Alekszej Koszigin a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa és minisztertanácsa, valamint az egész szovjet nép nevében vasárnap for­rón üdvözölte Heng Sam- rint, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsot, a Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront Központi Bizottsá­gát, a testvéri kambodzsai népet Több mint 209 ezer ame­rikai autógyári munkás ke­rült az utcára, mivel életbe Lépett az autóipari konszer­nek által bejelentett rend­kívül szigorú termeléskorlá­tozás. A Ford, a General Motors és a Chystem szá­mos üzemét hossEabb-rövi- debb időire bezárják. I rímen atya, Moszkva pátriárkája vasárnap késó este, karácsony szentestejen ünnepi istentiszteletet tartott 4s*íé»í? s A Szovjetunióban csak­úgy, mint sok más ország­ban, az Egyesült Államok elnökének ez a nyilatkozata figyelmet keltett. A beszéd nagy részét frázisok és a •-hidegháború» szelleme ha­tották át. A benne foglalt politikai értékelések és az amerikai kormánynak nem­zetközi téren előirányzott gyakorlati lépései kiegyen­súlyozatlanságukkal tűn­nek ki, valamint azzal, hogy figyelmen kívül hagyják a béke, a nemzetközi enyhü­lés, a szcfvjet—amerikai kapcsolatok konstruktív fej­lődése alapvető, hosszú tá­vú érdekeit. Ez a beszéd semmiképp sem egyeztethe­tő össze azzal a felelősség­gel. amellyel az Egyesült Államok, mint nagyhatalom tartozik az általános béke fenntartásáért, a népek biz­tonságának" es az államok közötti kölcsönösén előnyös, békés együttműködés kiszé­lesítésének szavatolásáért Az Egyesült Államok el­nökének beszéde azon. ame­rikai . körök szenvedélyét szítja fel, amelyeknek -már régóta., nincsen- ínyükre az enyhülés politikája. Egyálta­lán nem olyan személy be­szédére emlékeztet, aki az Egyesült Államokban a leg­magasabb állami, tisztet töl­ti |ae,. inkább . olyanéra,-aki jelölt- erre a tisztségre,... és aki -választási harc újabb fordulójába : -kezd: bele. ■ A választási jelleg, a sovinisz­ta körökhöz- való- szólás — az egészből ■ ítélve :— nem jelentéktelen súlyt kapott az elnök beszédében. A beszéd konkrét tartal­ma és az amerikai kor­mánynak a szovjet—ameri­kai kapcsolatok terén beje­lentett lépései nem értékel­hetők másként, mint a bé­ke érdekeivel ellentétes lé­pések. Figyelmet érdemel, hogy az amerikai kormányzat fe­je a beszéd fő ürügyéül, vá­lasztotta azokat az esemé­nyeket, amelyek az utóbbi időben az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaságban mentek végbe. Minden fele­lős, józanul gondolkodó po­litikus tudja, hogy csakis az afgán népnek — és senki másnak — van" joga meg­határozni saját" bélső fejlő- désérfek útját és azt, hogy miként fejlessze kápcsolalt más országokkal. Az 'ameri­kai kormány ’■ azonban más véleményen ' van. Mint az elnök nyilatkozatából kitűnt, megpróbálja kétségbe vonni az afgán népnek ezt a jo­gát, megpróbál durván be­avatkozni Afganisztán bel­Az orosz pravoszláv egyház január 7-én — a régi nap­tár szerint december 25. — ünnepli a karácsonyt. A székesegyházban a moszk­vaiakon kívül családtagjaik­kal együtt ott voltak több nagykövetség vezetői és munkatársai is. Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere tegnap hi­vatalos látogatásra Ausztriá­ba érkezett. Az NDK diplo­máciájának vezetője osztrák kollégája, dr. Willibald Bahr meghívásának tesz eleget. Adolfo Suarez miniszter­elnök meghívására tegnap hivatalos látogatásra Mad­ridba érkezett Helmuth Schmidt, az NSZK kancel­lárja. Schmidt karácsony óta Spanyolországban tartóz­kodott, Palma de Mallorcán töltötte áz ünnepeket, onnan érkezett most a spanyol fő­városba, ahol - holnapig ma­rs*. úgyeibe! Est a eélt szolgálja az úgynevezett afganisztáni \ kérdésnek az Egyesült Álla­mok által kezdeményezett napirendre tűzése a Bizton­sági Tanácsban, ami tör­vénytelen és ellentmond az afgán nép, a szuverén afganisztáni kormány ki­nyilvánított akaratának. Az elnök beszédében je­lentős helyet kapott az irá­ni úgy is. Az elnök ismét arra próbálta felhasználni ,, az Egyesült Államok teherá- ni nagykövetsége munkatár­sainak fogva tartását, hogy zsarolja és fenyegesse a Szovjetunióval szomszédos Iránt. Mint ismeretes, több más országhoz hasonlóan. a Szovjetunió is kifejtette ál­láspontját a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi konvenció valamennjd ál­lam részéről történő betar­tásának szükségességével, valamint azzal kapcsolato­san, hogy az iráni—ameri­kai vitát békés eszközökkel rendezzék. Az amerikai fél lépései, valamint az ameri­kai elnök január 4-1 nyilat­kozata azonban arról tanús­kodnak, hogy az Egyesült Államok más eszközöket ré­szesít előnyben, többek kö­zött Irán gazdásági blokád­jára törekszik. Washington­nak 'természetesen nincs ínyére az * . iráni.- nép által végrehajtott forradalom, az az iráni -törekvés, hogy az ország szembeszálljon « fe­nyegetés és -a nyomás impe­rialista politikájával. Fel­merül a kérdés: vajon kel­lően felmérték-e Washing­tonban, milyen következmé­nyeket vonhat maga után Irán gazdasági blokádja, ‘ az Iránra gyakorolt nyomás, vajon hogyan végződik és kinek árt leginkább ez a politika. Beszédében az Egyesült Államok elnöke egy sor in­tézkedést jelentett be a szovjet—amerikai kapcsola­tok területén. Közölte, hogy csökkentik az amerikai fél lépései miatt már amúgyis korlátozott gazdasági, tudo­mányos-műszaki kapcsola­tokat és kulturális cserét, valamint hogy akadályozni fogják az amerikai gabona vásárlására vonatkozó szer­ződések teljes volumenben történő realizálását. Az ilyen jellegű intézkedéseket alig­ha- fpgadják jóváhagyással az amerikai lakosság szé­les-köreiben, hiszen ezekben a körökben már nem - egy­szer mutattak érdekeltséget a Szovjetunióval való együtt­működés, az üzleti .kapcso­latok kiszélesítése iránt, jo­gosan vélve, hogy mindez az Egyesült Államok szá­mára is előnyös. Ha a Fehér Házban elha­tározták, hogy befolyást próbálnak gyakorolni a Szovjetunió külpolitikájára, ez reménytelen dolog. Az ilyen kísérletek a múltban kudarccal végződtek és most is meghiúsulnak. Az Egyesült Államok el­nökének egész beszéde azt a benyomást kelti, hogy hi­ányzik belőle a politikai egyensúly, a nemzetközi helyzet reális számba vétele, túlértékeli az Egyesült Ál­lamok reális lehetőségeit, és bizonyos mértékben alá­becsüli azoknak az orszá­goknak a lehetőségeit, ame­lyekkel szemben az Egye­sült Államok ilyen vagy olyan lépésre készül. Azon­ban az Egyesült Államokban senki sem kételkedhet ab­ban, hogy a Szovjetunió ké­pes megvédeni törvényes ér­dekeit csakúgy, mint szövet­ségesei, és barátai érdekeit is. A Szovjetunió vezető kö­reiben szeretnék remélni, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok, többek között a béke megőrzését célzó erő­feszítések józan, előrelátó megközelítése végső soron az Egyesült Államokban is tel ül kerekedik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom