Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

Kielégítő az ellátás mezőgazdasági gépekből Az Agrotröszt vezérigazgatójának nyilatkozata A korábbi évekénél na­gyobb és jó összetételű kész­letek összhangban vannak a mezőgazdaság idei gépbe­ruházási lehetőségeivel — erről tájékoztatta Kopácsy Ernő, az Agrotröszt vezér- igazgatója az MTI munka­társát. Az Agrotröszt számol azzal, hogy miután 1980-ban a traktorok árszínvonala va­lamivel alacsonyabb, a munkagépeké pedig mintegy negyedével magasabb a ta­valyinál, a kereslet ennek megfelelően némileg módo­sul. A gépek egész sorából az első negyedévben a múlt év azonos időszakához ké­pest folyamatosabb és zavar­talanabb a kínálat A traktorellátás kielégítő. A meglevő készletek és az újabb beszerzések elengedőek az igények maradéktalan ki­elégítéséhez még akkor is, ha történetesen — részben a módosult árak miatt — az üzemek a tavalyinál több vontatót rendelnek. A nagy­üzemeknek ajánlott traktor­választék teljesítmény 25-től 300 lóerőig terjed. A kis tel­jesítményű traktorkategória típusválasztékát bővítik, vi­szont változatlanul gondok lesznek ebben az évben is a nehéz lánctalpas gépek be­szerzésénél. A kerti trakto­rokból a külkereskedelem az igényeknek mindössze felét tudja beszerezni. Ez minde­nekelőtt a csehszlovák TZ mintájú gépre vonatkozik. Az iránta mutatkozó keresletet némiképpen csökkentheti, hogy beérkezik egy hasonló teljesítményű gép, a T—16 M, illetve ennek egy vala­mivel nagyobb változata, a T—25 típus. A különféle erőgépekhez jelenleg is számos munkagé­pet azonnal megvásárolhat­nak a raktárkészletekből. A múlt évben jelentős meny- nyiségű ekét adtak el ár- kedvezménnyel a 80 lóerős traktorokhoz, így arra szá­mítanak, hogy az idén nem lesz akkora .a kereslet. En­nek ellenére megfelelő rak­tárkészletet biztosítanak. A nagy teljesítményű vontató­hoz a mosonmagyaróvári gyárból 900 különböző típu­sú ekét rendeltek. Lesz ele­gendő könnyű és nehéztár­csa, ellátási nehézségek nem várhatók. Megfelelő mennyiségű szál­lítójárművet vásárolhatnak az üzemek, és beszerezhetik a speciális rendeltetésű, úgy­nevezett rendfelszedő-rakodó pótkocsikat is. Zavartalan lesz az ellátás a traktorra szerelhető és vontatható ra­kodógépekből. A talajerő visszapótlására szolgáló mű­trágya- és szervestrágyaszó- ró berendezésekből sem lesz hiány. Növényvédő gépekből — az elmúlt évekkel ellentét­ben — az év elejétől telje­sen zarvartalan a kiszolgá­lás. A nagy teljesítményű ga­bonakombájnokból az aratá­si szezon kezdetéig — 1980- ban évek óta először — min­den igényt fedez majd a raktárkészlet. Az E—516 mintájú NDK-gyártmányú kombájnból 110 jut a gazda­ságoknak. Ebből 750-et a gabonabetakarítási szezonig átvehetnek. A lengyel gyárt­mányú Bizon—Gigant kom­bájnokból 160-at biztosíta­nak. A tagolt táblákon gaz­dálkodó és kedvezőtlenebb domborzati adottságú üze­meknek 260 szovjet SZK—5 gépet kínálnak. A kukoricatermelés gé­peiből valamennyi kombájn­típushoz lesz elegendő úgy­nevezett adapter. A készle­tek a megrendelésekkel össz­hangban vannak. Az 1980- ban először gyártott 6, illet­ve 8 soros Cyclo—400 kuko- rica-vetógépből 50-re van szerződése az Agrotrösztnek, valamennyit elektronikus ve­tésellenőrző monitorral hoz­zák forgalomba. Az új típu­sú kukoricaadapter alkalma­zásával a melléktermékeket hasznosíthatják. Elegendő raktárkészletből választhatják ki a gazdasá­gok a szálas takarmányt be­takarító gépeiket Az egyéb növényi kultúrák felszerelé­sei, gépei is viszonylag köny- nyen beszerezhetők az idén. A háztáji gépek egész sora vár eladásra. A hagyományos eszközökből, a baromfiete- tőkből, itatókból, darálókból, kézi és háti permetezőgépek­ből, szőlőprésekből, házi vízellátó berendezésekből stb. már most lehet vásá­rolni. 1980-ban forgalomba Hozzák az Uniro típusú, kü­lönféle kisegítő szerkezetek­kel ellátott és ennélfogva több művelet elvégzésére al­kalmas háztáji kisgépet Vi­szont várhatóan nem lesz zavartalan az ellátás a min­denekelőtt tőkés importból származó motoros kapákból, továbbá a hordozható mi to­ros permetezőkből. Négynyelvű község tanácstagja Sokat segít a cigánylakosságnak A Nagyberki Községi Kö­zös Tanácshoz tartozik a festői szépségű dombok kö­zött fekvő Kercseliget. 710 lakosa vall. Magyarok, né­metek, Jugoszláviából ide­települtek és .cigányok élnek itt. A többség a termelőszö­vetkezetben talál kereseti le­hetőséget, de mintegy száz- húszan kaposvári vállalatok­nál és az erdészetnél dol­goznak. 1969-ig önálló tanácsa volt a községnek, azóta a nagy­berki tanácshoz tartoznak, melynek testületében tizen­egy képviselőjük van. Egyi­kük, Sutler Zoltán{ iskolave­zető, a végrehajtó bizottság­nak is tagja. Ottjártunkkor éppen az is- kola-tv adását nézték az 1 — 3. osztályú csoport tanulói. Az iskola két tanerős, çs a televízión kívül minőién olyan technikai eszközzel (magnó, írásvetítő stb.) el van látva, mely az oktatás eredményességét szolgálja. Suller Zoltánt kértem, be­széljen arról: mit, jelent Kercseligeten tanácstagnak lenni. — 1958-ban kerültem a községbe, és a következő évben már tanácstaggá vá­lasztottak. A sors úgy hoz­ta, hogy nekem, jutott a ci­gánytelep. Megértéssel fog­lalkoztam velük, az iskola is összekötött az ott élőkkel. A telepen korábban 19 népes család élt. Ma már csak 36- an laknak itt. A többség el­költözött, házat vett vagy épített. Állandó munkahe­lyük van. Az építőiparban, a termelőszövetkezetnél, az er­dészetnél dolgoznak. A rá-* szorulók szociális segélyt kapnaki Mindössze egy öreg­asszony jár még koldulni. Sokszor jönnek hozzám, hogy hivatalos ügyeiket segítsem megoldani. A községben öregek nap­közi otthona működik, me­lyet húsz , idős ember láto­gat. Most fürdőszobát építe­nek itt. Az intézmény fenn­tartásara, valamint szociális segélyekre a nagyberki kö­zös tanács félmillió forintot juttat. A járdaépítést még az önálló kerqseligeti tanács kezdte el, és már a nagyber­kiek fejezték be. Új híd épült a Borzás-patak fölé. Két évvel ezelőtt készült el az új ravatalozó, amelynek építését a lakosok jelentős társadalmi munkával segítet­ték. A kastélyban ifjúsági klub működik. Itt kapott helyet a művelődési otthon is. Ci- terazenekarát sokfelé isme­rik a megyében. Színvonalas ismeretterjesztő előadásokat szervezünk. Bár változatos a program, mégis kevesen jön­nek. Hiába, százhúsz felnőtt dolgozó munka és utazás után kerül haza. Gondjaink? Legutóbb a január 22-i vb-ülésen mond­tam le a község lakóinak kí­vánságait. Szeretnénk egy mini gázcseretelepet. Ehhez a kaposvári áfész segítségét igyekszünk megnyerni. Rész­jegyek befizetésével járul­nánk hozzá a megvalósítás­hoz. A Borzás-patak feletti deszkahíd helyett betonhidat szeretnénk építeni. Az autó­buszbejárót le kellene beto­nozni. Végül — de ez már nemcsak tanácsi feladat — szeretnénk elérni, hogy az árkokat mindenki tegye rendbe a maga portája előtt. Mindezek elvégzése egy- egy lépés lenne ahhoz, hogy szűkebb hazánkban, Kercse­ligeten a lakosok jobban, szívesebben éljenek. D. Z. Munkásújítók Elég egy apró változtatás, elég, ha egy csavart másként tesznek be a gépbe, mint eredetileg, s ez máris több ezer forintos megta­karítást jelenthet egy vállalatnak. A csavar legcélsze­rűbb elhelyezésé­nek módját azon­ban csak az veszi észre, aki naponta dolgozik a gépen, aki munkáját ez­zel könnyíteni akarja. A művelet egyszerű, mégis újításnak számít, melyet szívesen fogadnak a gyár­ban, szívesen szor­galmaznak és ju­talmaznak. A nagyatádi cérnagyárban 1979-ben 79 újítást nyújtot­tak be, tizenhéttel többet, mint az előző évben, s ezért 124 ezer forintot fizettek ki. Jelentősen nőtt az ebben részt vevő nők száma. Az újítók 68 százaléka fizikai dolgozó. A decemberben megtartott ötletnapon 48 el­képzelést nyújtottak be, me­lyet a gyár szakemberei a helyszínen bíráltak el, és megfelelő arányban jutal­maztak. Az Újítási Híradó írásos tájékoztató és véle­ményező módja az ötletek­nek. Többek közt innen ér­tesülhettek a gyáriak arról, hogy az év legsikeresebb újítója Somosi Ferenc tmk- csoportvezető lett : — Az ötlet nem mindig magától születik, inkább a megoldáson töri a fejét az ember. Van egy feladatter­vünk, melyben különböző gépészeti problémákat sorol­nak fel. Egy konrét példa. A motringoló gépek régi, olasz gyártmányú masinák, melyekhez alkatrészt meg­lehetősen nehéz szerezni. Pe­dig gyakran eltörik benne az úgynevezett motringoló bilincs, s ha ez délután tör­ténik, több mint 20 órát áll a gép. Javítani ugyanis csak a tmk hegesztői tudjak, akiknek a munkaideje két órakor lejár. Hogyan lehetne ezen segíteni? — áll a fel­adattervben. Alapos tanul­mányozás után kidolgoztam egy olyan motringoló bilin­cset, melyet az éppen ott dolgozó lakatos ki tud cse­rélni nem egészen tel óra alatt, és nem kell hozzá más, csak egy franciakulcs. Amelyik újítás nem a íel- adatterv alapján jön létre, az általában az ember minden­napi munkájának a könnyí­tésével kapcsolatos. Első he­lyen szerepelnek a munka- védelmi újítások. Az egyik dolgozó ujjának a végét le­Elöjegyzett bútorok Sokszor hiába várják az árut vagy a vevőt Bútorra előjegyzést felve­szünk — olvasható a kapos­vári Május 1. utcai bútor­bolt kirakatában. Ez a szol­gáltatás 1979 márciusától könnyíti a vásárlást azzal, hogy a folyamatos áruellá­tást és a minta utáni árusí­tás megvalósulását is céloz­za. Milyen az eredménye az előjegyzésnek — kérdeztük Bóna Gyula üzletvezetőtök — Nagyon kedvezőek a tapasztalatok. A megrende­lések, előjegyzések alapján negyedévre előre fel tudjuk mérni a lakosság igényeit, es ennek figyelembe ve te Le­vel küldjük el megrendelé­seinket. Korábban egyhóna­pos szállítási határidő köte­lezte a gyártó vállalatokat. Ha ezt nem tartották, köt­bért kellett fizetniük. 1 Az import alapanyag beszerzési nehézségei miatt sajnos számtalan esetben ez tör­tént. A -ciklusos« termelés miatt háromszorosára kellett növelni a szállítási határ­idői, igy est lényegesen könnyebb betartani. Ennek ellenére is akadnak gond­jaink, ez az óriási kereslet és a korlátozott árukínálat ellentétéből adódik. — Milyen bútortípusokat lehet elöjegyeztetni? — Szobabútorokat, szek­rénysorokat, kárpitozott gar­nitúrákat, konyhabútorokat és gyerekszoba-berendezé­seket. Ügyfeleink megha­tározhatják a bútor színét, kárpitját is. A megrendelés fényképek, prospektusok alapján történik. Gyakori, hogy a vasárló határozott igénnyel fordul hozzánk, vagy ellenkezőleg : körvona­lazott elképzelései vannak csak. Ebben az esetben több típust is előjegyezhet, s azt veszi meg, amelyik először érkezik. A bútor megérke­zéséről telefonon vagy táv­iratban értesítjük a meg­rendelőt. Ezt követő nyolc napon belül köteles átvenni az árut, niert ha nem. elad­juk. Ezt minden megrende­lőnknek elmondjuk, mégis előfordul, hogy az illető nyolc nap elteltével jelent­kezik a már eladott áruért. Előfordult az is, hogy idő­közben másik bútort vásá­rolt, s hiába vártuk. Sze­retnénk, ha ügyfeleink be­jelentenék, ha tárgytalanná vált a megrendelés. — Jelenleg mi okoz gon­dot az áruellátásban? — Legnagyobb gondot a kevés raktár jelenti; csak a Jutái úti ál! lendeikezésünk- re. A másik gond az, hogy hiánycikk néhány alapvető berendezési tárgy, mint pél­dául konyha- és dohányzó- asztalok, a fotelagyak, a ci- pöszekrények. Azért, hogy csökkentsük a hiányt, kény­telenek vagyunk megbon­tani és egyenként értékesí­teni a konyha-, szoba- és más garnitúrákat. A raktár- gondok végleges megoldását emélhetően a Domus Aru­ház elkészülése jelenti majd, H. J. csípte az előorsózó gép ten­gelye. Rögtön azt kerestük, hogy miként lehetne elkerül­ni a további baleseteket? Az újítással egyelőre még kísér­letezünk, de remélem, hama­rosan alkalmazhatják. Vagy egy másik újítás a munka- védelemmel kapcsolatban. Az üzemben több targonca dolgozik, amelyik akkumulá­torral működik. Az akkumu­látorsav kiöntése meglehető­sen balesetveszélyes műve­let', a sav ráfröccsenhet a dolgozó kezére. Készíttet " - hát egy olyan befogó szer­kezetet, mely egy kézi kar segítségével működik, elke­rülhető a baleset. Az ember igyekszik segí­teni a munkatársain, s olyan megoldásokat keres, melyek­ben fontos szerep jut a ta­karékosságnak is. A legtöbb újítás a műszaki részlegnél születik, hiszen mi találko­zunk leggyakrabban a hi­bákkal. Jó dolog, hogy az újítás nagyobb nyilvánossá­got kapott. Az anyagiak mel­lett mindnyájunknak fontos az erkölcsi elismerés. Simon Ernőné áruátnéző a legjobb női újító cím tu­lajdonosa. — Több újítást is benyúj­tottam, az egyiket meg is tu­dom mutatni. Egy ipotring súlya 320 gramm. Ha a fe­le súlynál rögzítjük egy bi­zonyos módon, akkor meg­akadályozzuk a szál összeku- szálódását. Az általunk lét­rehozott újítások nem nagy dolgok, de a minőség javí­tását szolgálják. Megpróbál­juk egyszerűsíteni és • éssze­rűsíteni a munkát, segítünk magunkon és társainkon. Á. A. HIÁNYOS KRÓNIKÁK Gyűjtsük a sorsforduló élméoyeü Több riport foglalkozott már a Vese környéki pusz­ták elnéptelenedésével, az állami gazdaságban jobb és szebb é'eiet ta'álók fői - emekedésévet Képek idéz- .z:< m épi.o 'ek . aj ott. iont. s a fotók megörökítették a hajdani középületek bontá­sát és még sok mindent. E táj minden változását azon­ban csak jelezhették, ezért is mondta a Böhönyel Álla­mi Gazdaság párttitkára a .múltkor, hogy krónikába Il­lik: mekkorát fordult az élet. , Most, a felszabadulás 35. évfordulójára készülve sok helyütt kerül szóba, miben és hogyan mérhető le a sors­forduló. Több pártbizottság, pártszervezet fölismerte, mi­lyen fontos a helytörténeti gyűjtés, a munkásmozgalmi hagyományok ápolása. Bog­lár emlékeit például évek óla rendszeresen gyűjtik, az általános iskolások szintén bekapcsolódtak a munkába. Tabon most épül az új könyvtár, ott megfelelő he­lyet kap s a kutatók ren­delkezésére áll a rendszere­sen és szorgalmasan gyűj­tött helytörténeti anyag. Lapunkban Is közöltünk több olyan levelet, melyben a felszabadító szovjet had­sereg volt tisztjei, katonái az 1945-ben megismert ma­gyar barátaikat kerestek. Harmincöt év nagy idő, so­kan már nem élnek az ak­kori középnemzedékből, így eredménytelenek maradnak a keresések. Ugyanígy rit­kul azoknak a sora is, akik 45-ben. lettek a párt tagjai, részt vettek az új élet ki alakításában, különféle tiszt ségeket viseltek. Az utóbb; évtizedben is sikerült még sok ertekes visszaemlekezest rögzíteni, s talán most van itt a legjobb alkalom, hogy leírjuk, magnóra vegyük a még velünk együtt élő idős emberek emlékeit. Új színekkel lehetne gaz­dagítani egy-egy helység fel­szabadulásának körülmé­nyeit, az új élet megindulá­sát, a földosztást, az álla­mosítást, az ellenforradalom utáni időszak történetét. A szövetkezetek megszervezé­se, indulása, megszilárdulá­sa, fellendülése, az iparoso­dás szintén krónikába illő. Az első traktorosok, szövet­kezeti elnökök, párttltkárok. tanácselnökök közül sokan megtalálhatók még, s szíve­sen idézik fel a kemény harcok idejét. Nagy kár volna, ha feledésbe merülne, amit ők átéltek, amit ök tudnak, amit szívesen el­mondanak, ha kérdezik őket. S hogy ki vállalja magára mindennek a megszervezé­sét? Ez a helyi sajátossá­goktól függ: van, ahol a népfront helytörténeti kuta­tói. máshol a művelődési otthon, a pártszervek. A KISZ-szervezetek és az úttö­rők egyik szép megbízatása lehetne, hogy járják végig a régi harcosokat. Egyik-mási k * f alukrón i ka lassan íródik, a legtöbb üzem történetének megírása még el sem kezdődött. A je­len holnap már múlt lesz, s ha nem örökítjük meg, ne­héz lesz pótolni a későbbi krónikák hiányait. A felsza­badulás 35. évfordulója szép alkalmat teremt erre. L. G. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom