Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

m Séi mm denevér pér,' <téf, denevér', köpönyeged mennyit ér? 'satun szettel főn a tél. zimankóval, faggyai ér. lamrasutban utolér, nincsen bundád denevér! itt bánom ha jön « tét? ha akar, hát utolér. >örpalástom sokat ér. az vacogjon aki fél! lábaimra csizmát húzok, langy-sötétbe belebúvob. la heti kis is kacagom, tócsává less tavaszon. Éorka ’Hssegétyen esetük Borka, tolla fodrát borzolgatja. tordes csapkod ugradozva, szürke porban bukdácsolva. ■Szürke porban játszadozva, tott-mellényét bepiszkolja. lepiszkálja, mégsem mossa, veréb leány Borzas Borka. Az őrsi napló az őrs éle­snek krónikája. Ha valaki ézbe veszi, sok mindent lesgtudhat belőle. Érdekes-e a örsi élet, vagy szürke, seménytelen. Barátok kö- issége-e az őrs vagy gyere- ek véletlenül összekerült soportja, akik nem keresik gymás társaságát. Mi kerül az őrsi naplóba? lőször is a névadó. Legyen z oroszlán, medve, mókus agy irodalmi hős, mintNyi- is Misi, Nemecsek, a Ten- es kapitánya —, írjátok íeg, miért őt választottátok, .ztán következik az őrsi évsor, induló, csatakiáltás, riadólánc beírása. S milyen eseményeket örö- ítsetek meg? Mindazt, ami ektek élmény volt, amit antosnak éreztek, amire zívesen emlékeztek vissza, így-egy jói sikerült kirán- ulást, akadályversenyt, portrendezvényt, klubdél­<ókuszdió a kobakon Gyanútlanul baktat a két híres vadász az őserdő ös­vényén. Nem is sejtik, hogy a szemtelen kis majom mindjárt fejbevágja egyikü­ket egy jól megtermett kó­kuszdióval. Aki pontosan követi a kó­kuszdió ütját, meg tudja mondani, a kövér vagy a so­vány vadász lesz-e az áldo­zat. (Megfejtés a 10. oldalon.) A bőr történeté csaknem egyidős az emberiség törté­netével. Míg élesre pattin­tott kövekkel és dorongokkal vadászatra indult hajdani ősünk, bőröket aggatott ma­gára. Eleinte nem is annyi­ra az időjárási hatások ki­Két egyforma sor Az ábrában található két olyan sor, amelyben a jelek egyformán követik egymást. Melyik ez a két sor? (A választ ellenőrizhetitek a 10. oldalon.) utánt. A patronálókkal együtt megvalósított progra­mot, egy őrsi összejövetelt valamelyik pajtásotok ottho­nában. A kisdobosoknak rendezett műsort vagy va­lamelyik idős embernek nyújtott segítségeteket. Örö­kítsétek meg a nyári tábor élményeit, a teljesített pró­bakövetelményeket. S mind­ezt tegyétek színesebbé egy- egy fényképfelvétellel vagy a kiránduláson vásárolt ké­peslappal. Kerüljenek be hazai és külföldi pajtásaitok levelei, a versenydíjként ka­pott oklevelek, dicséretek. De még jobb, ha az ügyesebben rajzoló pajtások karikatúrái, rajzai díszítik az őrsi nap­lót. Felhasználhatjátok az úttörősajtó (a Pajtás, Kisdo­bos, őrsvezető) cikkeit, fény­képeit, rajzait is. Ki vezesse az őrsi naplót? Természetesen az őrsi króni­kás, de az őrs minden tagjá­nak legyen benne a munká­ja. Felváltva örökítsétek meg az eseményeket. Neki volt az egész osz­tályban a legtöbb draga já­téka. Olasz autóversenypá- lya, japán villanyvasút, meg sok-sok Match Box ... A fiúk mind irigyelték. Először még örült is ennek,. és büszkén mutogatta az egyre újabb játékcsodákat, azután egy­szerre csak kezdte úgy érez­ni, a sok csillogó csoda sem­mit sem ér... Apukája, aki nagyon el­foglalt ember volt, egyszer azt mondta: Azért vállaltam kisfiam másodállást, hogy jobban éljünk, és hogy ne­ked mindened meglegyen. Anyukája is sokat túlórá­zott, így mikor hazaéri az iskolából, rendszerint csak cédula várta: »A hűtőben van a kaja. Puszi. Anya.« Teltek a hónapok és a kis­fiú már utálta az olasz ver­senypályát és a japán vil- lanyvasutat. Vágyakozva les­te a játszótéren focizó fiú­kat. (Nem vették be a csa­patba, mert nem tudott ját­szani. Hogy is tudott volna, hisz mindig a játékok ját­szottak helyette gombnyo­másra.) ■ I Aznii kapta magat. hogy irigylt osztálytársait. Az egyensúlyozására, mint va­dászszerencséje növelésére. Ezt a célt lassan fölváltotta a -mindennapos használat, de a bőr szerepe ezzel nem csökkent. Felhasználási terü­lete egyre növekedett, ruhák, fekhelyek, takarók, tartóesz­közök, szerszámok jelzik a bőr diadalútját. A bőr az eleven szervezet­ben nagyon fontos szerepet tölt be, összefüggő, rugalmas és ellenálló rétegként védel­mezi a szervezetet. Érzékeli a környezet hőmérsékletét, sokféle ingerre reagál. Az élő anyag jellegzetes tulaj­donságainak megfelelően a szervezet pusztulását köve­tően elbomlik. Három fő ré- tegegysége, alkotórésze kö­zül a középső az ún. irha hasznosítható gazdaságilag. Az elhalt állatokról le­nyúzott vagy lefejtett bőr gyorsan bomlásnak indul, ezért, ha a feldolgozás nem azonnal történik, konzerválni kell. E folyamat lényege a nedvesség elvonása, a bőr 70 százalékos nedvességtartal­mát 10 százalékra kell csök­kenteni sózással és szárítás­sal. A feldolgozás az előkészí­tő áztatással kezdődik, melynek során eltávolítják a konzerváló anyagot és az esetleges szennyeződéseket. A nedvességtartalom az ere­deti szintre áll vissza, ez­után kerül sor a fölösleges rétegek eltávolítására és a zsírok kicsapására. Ameny- nyiben puha, rugalmas bőr egyik fiú az apjával detek­toros rádiót fabrikált, egy másik mindig a hétvégi csa­ládi kirándulásokról mesélt... Az is bántotta, ha az utcán latta, ahogy valamelyik gye­rek a szüleivel sétál. Öt so­hasem vitték sétálni... Igaz annyiszor mehetett moziba, ahányszor csak akart és a zsebpénze is neki volt a legtöbb, mégis mindenki másnál szegényebbnek érez­te magát. Arra gondolt, Hogy a zsebpénz meg a sok játék csak silány kárpótlás a csa­ládi kirándulásokért, a közös játékért. »Apa nem ér rá velem játszani, ezért vesz játéko­kat — gondolta — a játékok azonban sok pénzbe kerül­nek, amiért apának újabb estéken át kell túlóráznia, ezekért, az estékért, újra kár­pótolni akar zsebpénzzel és hasonlókkal. És ennek soha nincs vége?" Nem sokkal- később az ap­ja egyszer megkérdezte, mit szeretne kapni születésnapjá­ra. ö mar napok óta tudta a'választ: semmit. Az apja akkor nagyon el- komolyodott és pwc.rkin nem eeóU semmit. -Olya» »okáig, h végcél, pácolni kell a nyersanyagot. • Csak mind­ezek elvégzése után követ­kezhet a cserzés. A cserző­anyag a fellazult bőrrostok közé kerülve azokat rugal­massá és ellenállóvá teszi. Ezt követően kerül sor a ki­készítésre, további puhításra, fényezésre és festésre. Az előkészítés és kikészítés munkafolyamatait nevezzük tímármunkának. A bőr hasz­nálati cikké alakítását a szű­csök. cipészek, nyeregkészítő és szíjgyártó mesterek, va­lamint iparművészek végzik napjainkban. Az embert körülvevő tár­gyak mindig fontos azonosí­tási lehetőségei egy-cgy kor­nak, mivel az eszközök csal­hatatlanul vallanak az adott kor technikai színvo­naláról, sok esetben társa­dalmi rendjéről, valamint szokásairól. A napjainkban csak díszként használt öv az avaroknál a szabad embert jelképezte. A szimbólum a társadalmak változásai so­rán elhomályosodott, sőt szerencsére jelentőségét is elveztette, de megmaradt az öv funkciója. A nomád éle­tet élő, vándorló magyarok több okból is vadásztak. Az élelmiszer beszerzése mellett a ragyogó csereértéket jelen­tő prémes állatok elejtésére is törekedtek. Az embert kísérő termé­szetes anyagok közül érde­mes a bőrre napjainkban is figyelmet fordítani. hogy a kisfiú már-már meg­ijedt ... Aztán egyszerre fel­derült az arca és azt kérdez­te: Tudsz piros pacsizni? ö -persze nem tudott, de ha­mar megtanulta. És akkor este sokáig játszottak. Elő­ször piros pacsit, aztán or- szág-városoztak, azután meg apa elmesélte mivel, bosszan­tották őt egész nap a hiva­talban. A kisfiú nem értette ugyan miért kell a bácsik­nak mindig borsot törni, egy­más orra alá, de azért örült, hogy az apja már ilyen fel­nőtte* dolgokat is elmond neki. A következő hétvégén az apja nem. hozott haza »kü­lönmunkát", hozott viszont egy fél oldal füstöltszalon­nát, azzal, hogy azt a más­napi kiránduláshoz vette... Vasárnap reggel — először cl se merte hinni — felpa­koltak és kimentek a. közeli parkerdőbe. Ott aztán lehe­tett tollasozni, labdázni. Míg anyu elkészítette a nyársra- valót, ők apuval botokat faragtak ... A kisfiú azon az estén ágy érezte, soha nem ka­póit még ilyen gyönyörű ajámdékot. B. F. \z őrsi napló KÖZMONDÁSOK psr nos m em MINT jan TÚ RÉB M IT JOBB TUD I JÁ NULT Zi OK CSI HOL j I VE EGY NI EM JA MA TA AZT E GY NAP MEG Induljatok el az A betűből és lóugrásban olvassátok össze a szótagokat. Ha helyes útvonalon haladtok végig, két közmon­dást kaptok megfejtésül. Hogy szól ez a két közmondás? (A helyes megfejtést megtaláljátok a 10. oldalon) A „kisemmizett” kisíiu KI MIBEN LAKIK? Aki ismeri a földrajzot és a történelmet, bizonyára könny eb- ben meg tudja állapítani, hogy a betűkkel jelzett emberek milyen nemzetiségűek és miben laknak. Nézzétek meg alapo­san a rajzokat és párosítsátok a betűket a számokkal. (A helyes választ megtaláljátok a 10. oldalon.) Téli világ Gyerekek zsibongták az utcán, most jötték ki az is­kolából. Hideg szél fújt és fagyos rögökön jártak, A terített asztal volt min­denki eszében, s vidáman szedték a lábukat hazafelé. Csak eg£*gy erek torpant meg hirtelen, az égre nézett és azt mondta: — Jó volna már egy kis hóesés, hogy fehérbe öltöz­zenek a házak és a fák, az­tán szánk ázzunk és hólab- dazzunk a réteken. — Én tudok egy hócsalo­gató mondókát — szólt egy nevetőszemű kicsi lány —, bűvöset és fellegekbe szál­lót. Ha utánam mondjátok jó hangosan, esni fog a hó; így olvastam egy mesében. A gyerekek örültek és ka­cagtak, és a kislány máris fújta : — Hóhahó, hóhahó. ébredj fel már. Télapó! Felhők fe­lett, felhők alatt, rázzad meg a szakáüadat. hadd hullja­nak a hópelyhek, ezt szeret­né minden gyermek! Hóha­hó. hóhahó, ébredj fel már. Télapó! A sok gyerek együtt ki­áltotta, és lám, hangjuk tm*szá szállt, egyenesen Tél­apó felhőágyáig, ahol éppen, szunyókált. Hanem nyomban abbahagyta a horkolást; fel­ült és lenézett a földre. Hát ott látta a sok zsivajgó gye­reket. Nosza, tapsolt és azt kiáltotta : — Hé, hótündérkéim, ide mind! Halljátok, mit kiál­toznak a gyerekek? — Persze hogy halljuk — nevettek a tündérkék. — Akkor uccu — ugrott ki az ágyából Télapó —, hozzátok a hókamra kulcsát, és mindjárt kiosztom nektek a dunyhákat! Hozták a rettentő nagy kulcsot, kinyitották a még rettentőbb nagy hókámrát, és Télapó szétosztotta a sok dunyhát. Kinyílt a sok dunyha, és a hótündérkék rázták ki a sok gombolyag pihét. A gyerekek éppen akkor fejezték be az ebédet, s ami­kor letették a kanalat, ki­szaladtak hógolyózni és hó­embert építeni. És azt kiáltották messzi­re. tán fel a felhőkbe: — Hóhahó. Itt a hó, meg­köszönjük, Télapó! Zs. Z. Ifjúsági könyvek 1 2 3 m 4 5 6 •7 8 9 E 10 m 11 12 m 13 14 15 m 16 Ü K m 17 ^ 18 19 • : Í 2« 1 21 22 24 m 25 26 27 ■ m 28 29 30 31 • 32 33 m 34 ■ VÍZSZINTES: X. Nagy nö­vény, névelővel. 4. Durván leveszi. 9. A »Szunya kisasz- szony« írónője. 11. A fa ré­sze. 12. Választó kötőszó. 13. Értéke. 14. Ringó. 17. Félig atyámé. IS. A »Koránkelő darázs« Írónője. 22. Szemé­lyed. 24. Lopva figyelte. 25. Három oroszul. 27. Zamat. 28. Elszenderítlek. 31. A »Vi­harmadarak-« külföldi írója. 32. Nem fölé. 33. Fás terü­let. 34. Aladár becézve. FÜGGŐLEGES: 1. Szándé­ka. 2. A »Kossuth Lajos" c. könyv írója. 3. Mennyiségi viszony. 4. Folyadék. 5. Csa­padék. 6. Tóth Zoltán. 7. Rátör. 8. Járom. 10. Átrúg hangtalanul. 15. Tág vissza­felé. 16. A lapok találkozá­sait. 19. Nem igazi. 20. A »Magnóalagút« írója 21. Te­reket 'íá. Eső, de Nap ellen is véd. 25. Tulajdonod. 26. Nyelvtani fogalom. 28. Azo­nos mássalhangzók. 28. Menyasszony. 30. Arany László. 31. A vas vegyjéle. R. J. • • • Beküldési határidő: 1980. február 4., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat le­velezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: « Gyermek kereszt - rejtvény-«. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát február 6-án az Otthon és család cí­mű összeállításunkban kö­zöljük. A bőr története

Next

/
Oldalképek
Tartalom