Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

Téti füzek, felelőtlen emberek A januári kár ötmillió forint Mostanában egyre gyako­ribb, hogy hírrovatunkban tűzesetekről írunk. A fűtési szezonban sajnos sűrűbben előfordul, hogy lángra lob­ban egy épület, kigyullad egy üzemrész vagy áruház. Igaz, télen többet »foglalko­zunk« a tűzzel, ám egyálta­lán nem törvényszerű, hogy ezzel egyenes arányban nő­jön a tűzesetek száma. Az adatok azt bizonyítják, hogy milliók mentek füstbe. Tavaly egész évben 406 tűz­höz riasztották a somogyi tűzoltókat, az idén január­ban eddig 30 tűzeset történt megyénkben. A kárérték ae. előzőeknél is többet mond. 1979-ben összesen 5 és fél millió forint volt a tűzkár, az idén pedig — sa januárnak még nincs is vége! — a be­csült kárérték 5 millió fo­rint A megyei tűzoltó-pa­rancsnokságon elmondták, hogy a becslések során min­dig a minimumot számítják, sok elpusztult értéket akkor még nem is tudnak ponto­san számba venni. Ez azösz- szeg tehát a végleges elszá­moláskor csak több lehet, kevesebb semmiképp^ Kőröshegyen január 7-én az ABC-áruház gyulladt ki, s mint azt a vizsgálat azóta megállapította, kondenzá- tarrobbanás okozta a tüzet. A kár 2,5 millió forint, de valójában sokkal nagyobb veszteség élte az itt élőket, hiszen nincs áruhazuk, más­hova kell járniuk bevásá­rolni. A danánypusaUú assafak­keverő irodaháza sugárzó hőtől gyulladt ki. Félmél- Itiós kár keletkezett. A tűz oka: a kémény nem volt megfelelően elszigetelve az éghető anyagtól, * amikor erősebben beíűtöttek, a fa­ház meggyulladt. A Mező­gép tabi gyáregységénél Sokak kára nem magánkár Cipőkrémbújócska Szép telünk van.' Latya­kos, sózott járdákkal, hó­buckákkal, sárral... A ci­pőnk bánja. A régi, jól ki­taposott, a szép vadonatúj, a drága. Fénytelen lesz, sá­ros, sóvirágos, ütött-ikopott, átázás. Mi meg bánjuk a percet, amikor elindultunk cipőkrémet venni. Nehezén érthető, hogy miért lett hi­ánycikk a cipőpaszta,, és ha van is, miért csak színtelen, amikor színtelen cipő ugye­bár nincsen. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat osztályvezetője, dr. Bor La­josáé a következőket mond­ta erről: — Tavaly a negyedik ne­gyedévben 330 ezer doboz, illetve tubus cipőkrémet rendeltünk, 157 ezer jött. A készlet kifogyott, választék nincs, a mi raktárainkban is alig akad egy-két doboz színtelen Csillag paszta. Az idén 380 ezret rendeltünk az első negyedévben, sürgettük is már a szállítást. Nemrég jött az értesítés, hogy föl­adtak egy szállítmányt fe­kete Bagarol és Csillag ci­pőkrémet. Fekete tehát rö­videsen lesz. A kőrösladá- nyi Metakémia szövetkezet gyárt cipőkrémet Magyaror­szágon ; elmondták, hogy egyelőre csökkentett ütemű a termelés, és alapanyagot, valamint tubust és dobozt sem kapnak rendszeresem Hát ez nem túl biztató. A fekete cipősök ugyan már reménykedhetnek, a más színű lábbelik tulajdonosai pedig továbbra is használ­hatják a színtelen krémet, szebb ugyan nem lesz tőle a »topán«, de legalább zsí­rossá és ideig-óraig víztaszí­tóvá tehető. Miéri, ilyen a helyzet? Azért, mert a KHV tavaly megszüntette a cipőkrém­gyártást, a kőrösladányi szö­vetkezet pedig felkészületle­nül kezdte. Kirívó példája a rossz szervezésnek. A tiszta sor ugyanis az lenne, hogy még termel a gyártást be­szüntetni kívánó cég, és megkezdi a munkát az utód. Egy darabig együtt csinálják, azután amikor fennakadás 'nélkül dolgoz­nak már a termék új .gyár­tói, akkor leáll a régi. Sokak kára már nem ma- gánkár. Vajon, a károkozók­kal mi történik azon kívül, hogy mostanában sokan em­legetik őket, nçm épp ked­vesen. Történik-e veiük va­lami? U. P. több mint félmilliós kár ke­letkezett emberi felelőtlen­ség miatt. A festőüzemben ugyanis gyufát gyújtott az egyik dolgozó, s így keresett a szerelőaknában valami­lyen elgurult alkatrészt. A levegőbeszóródó festék láng­ra lobbant... Legutóbb a ropolyi er- désaház égett le. Képünk a tűz után készült a hajdani épület maradványairól. Itt egy kéménybe épített geren­da okozta a tüzet. Amikor a házat átépítették, a gerendá­ról megfeledkeztek. Ezen a télen erősebben kellett fű­teni, a kéményben korarmüz keletkezett, s meggy uiiadt a gerenda. A következmény : leégett az épület. Szintté nem múlik el nap a megyében, hogy ne riasz­tanák a tűzoltókat. Az el­múlt három hónap alatt 38 olyan tűz keletkezett, mely­nek oka a helytelen fűtés. Nem árt tehát, ha otthon kö­rülnézünk a tüzelőberende­zések körül, mert ezek saj­nos nagyon gyakran nem megfelelőek. Sok a házilag bütykölt olajkályha, amely túlfolyik, s kész a baj: Sok­szor a repedezett kályhából kipattan egy szikra, s már lángol a berendezés, a la­kás. Olykor a nyitva felej­tett kályhaajtóból a szőnyeg­re hull a parázs ... Nagyobb óvatosságra, fo­kozottabb körültekintésre van szükség, s nem árt, ha az, aki eddig elmulasztotta, mielőbb megvizsgáltatja tü­zelőberendezéseit, hiszen még csak a fűtési szezon felénél járunk. Jobb és könnyebb a bajt megelőzni, mint utólag a súlyos károk tényét megállapítani. Mert a térítés sem pótol minden veszteséget, amelyet egy-egy tűz pusztítása okoz Dán Tibor Receptúrák 1831-bő! A kaposvári antikvár könyvvásár 16 éve Ezekben a napokban an­tikvár könyvek vásárát ren­dezik Kaposváron. Tizenhat éve folyik ilyen adásvétel a megyeszékhelyen. Mint azt Homor Tivadar, a Művelt Nép soproni antikváriumá­nak szakfelügyelője elmond­ta, az egyik legnagyobb ve­vőjük Kaposváron is a le­véltár, a megyei múzeumok igazgatósága, illetve a me­gyei könyvtár. — Több ezer kötettel gya­rapodott az állományuk a vásár révén az utóbbi évek­ben. Kaposváron igen nagy az érdeklődés, az eladási és a vásárlási kedv. Egy év­ben általában, háromszor lá­togatunk a megyeszékhelyre. A múlt év végén az össz­forgalmúnk — vételünk, el­adásunk — meghaladta a 150 ezer forintot. •— Miért hasznos ez a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalatnak? '. — Az anyagi hasznon tűi az is fontos, hogy olyan ér­tékek kerüljenek ilyenkor felszínre, amelyek sokáig porosodtak, s porosodnának továbbra is az almáriumok, a fiókok mélyén. Sokan csak akkor kerítik elő ezeket a köteteket, ha valamiféle anyagi hasznot remélhetnek. S aki ide elhozza a könyvét, az már vásárol is. — Hogyan állapítják meg az árakat? — A régi könyveknél a tartalom, a minőség, az év­járat^ a kötés, a keresettség a fő szempont. Az 1945 után kiadott könyveknél a keres­let és a kínálat viszonya ér­vényesül. Jobban figyelembe vesszük a minőséget, s álta­Képmagnó itt, képmagnó ott... Fórum a „videósoknak” Se szeri, te száma azok­nak a képmagnóknak, ame­lyek különféle csatornákon érkeznek az országba. Arról sincs semilyen statisztika, hogy hol. és milyen célra használják hazánkban eze­ket a készülékeket. Tudomá­sunk csak azokról a kép­magnókról van, amelyeket oktatási, közművelődési in­tézmények, szakágazati köz­pontok használnak, de alkal­mazzák az orvostechniká­ban, az egyetemi, illetve fő­iskolai oktatásban is. S hol még? Sok helyütt. De ennek összegezésére ma még nincs mód. Mint ahogyan azt is homály fedi, milyenek ezek a készülékek és hogyan mű­ködnek. Most bontakozik ki az a mozgalom, amely a »videó­sokat« összefogja. A részt­vevőknek műszaki ismere­tekben az Optikai, Akuszti­kai és Filmtechnikai Egye­SOMOGYI NÉPLAP Asszony a brigád élén A megbecsülés titka A Béke-Füredi lakótelep új, átadás előtt álló négy­szintes épületén itt is, ott is nyílik az ablak, s fürge fia­talasszonyok fényesítik az üvegtáblákat. Az átadás előt­ti utolsó feladat van hátra: csillogni-villogni kell min­dennek, hiszen a lakást nemsokára birtokukba ve­szik a lakók. E feladatot a SÁÉV egyetlen tákarítóbri­gádja végzi. — Minden átadott lakás­ban rendnek kell lennie — mondja Papp Sándorné bri­gádvezető. Ez a mondat jel­lemzi akadályokat nem is­merő egyéniségét is. — ’ Ti­zenöt fős brigád dolgozik a vezetésem alatt, a lakások és udvarok rendbetételén. — Nehéz munka ez ilyen hidegben. — Nyáron a meleg, télen meg a mínusz 10—15 fiók a rossz. Mi azonban ilyenkor sem érünk rá fázni: hogy minden épület tiszta legyen, a napi nyolc órának minden percét ki kell használni. S hogy ne legyen időkiesés, nagyon lényeges az is, hogy a brigádvez&tőkksL mávem­lőkkel is jól együtt tudjunk működni. — Tizenöt ember munká­ját kell figyelemmel kísér­nie, és megszervezni — fűzi hozzá Agócs György főépí­tésvezető. — Nyolc évvel ez­előtt függetlenítettük Papp nénit, s lassan már több mint brigádvezető: munká­ja fölér egy művezetőével. A takarítás napjainkban majdnem szakmának számít. Több tucatnyi vegyszerrel bánni és tudni, hogy melyik festéket vagy egyéb szeny- nyeződést mivel és hogyan lehet feloldani, nem egy­szerű feladat. Emellett a brigád — főleg Pa>pp néni — egyfajta »önkontroll« is is: takarítás közben ugyan­is minden apró hibát, észre- vesznek, s megmutatják a szakembereknek. Például ha hiányzik valamelyik tűzhely­ről egy kapcsoló vagy föl- hólyagzik a padlószönyeg... Papp Sándorné 1963 óta dolgozik a SAEV-nél takarí­tónőként. Kora és egyénisé­ge folytán tekintélye van, nemcsak a bngádtagok, ha­nem más szakmához tartozó munkások es veaeiok kors­óén Is. Munkája mellett a szakszervezeti bizalmi tisztet is ellátja. — Nagyon nehéz fegyel­met tartani. A brigádtagok is hajlanak a lazításra, kö­zülük jó néhány csak hete­ket, hónapokat dolgozik a vállalatnál. Sajnos, erre a munkára többnyire olyanok jelentkeznek, akiknek ha­mar betelik a munkaköny­vük. Szükség van tehát a szigorra, qsak így lehet eredményesen dolgozni. Munkakezdéskor mindenki­nek kijelölöm a napi felada­tát, rendszeres az ellenőrzés, s így kénytelen mindenki folyamatosan, jól dolgozni. Hogy valóban így van-e, annak legjobb .bizonyítéka: tavaly 262 lakás, az új .gya­korlóiskola, az óvoda és á bölcsőde kifogástalanul tisz­tán várta az átadást. A lel­kiismeretes munka megbe­csülését bizonyítja, hogy Papp Sándorné Kiváló Dol­gozó kitüntetést kapott, az idén márciusban pedig — a nemzetközi nőnap alkalmá­ból — Prágába küldik juta- lomütra, ft i. sülét nyújt segítséget — az Oktatástechnikai Központ anyagi támogatásával —, a másik pillér pedig a Nép­művelőéi Intézet. Ez utóbbi ugyanis feladatának megol­dásához igénybe veszi az új technika nyújtotta lehetősé­geket. A videósok szervezett mozgalmának létrejöttével, a »videofórummal« erősödhet a részvevők együttműködése — jelenleg ugyanis nincs kapcsolat jórészt azok között sem, akik a »videósok« tá­borába tartoznak. A hozzá­férhető szakirodalom is túl­nyomórészt idegen nyelvű. A »fórumosok« nemsokára megtartják harmadik össze­jövetelüket. Tájékoztatót hallgatnak meg a varsói Unitra gyárban készülő kép­magnókról, s megtekintik az egyik hazai videoközpont programját. Iában a ■ borilón feltüntetett árból kalkulálunk, ehhez szabjuk az új árakat. Az emberek változó ízlé­sét, érdeklődési körét a könyvnek is követnie kelL Ezenkívül a könyv a rég­múlt idők őrzője, segítségé­vel eljuthatunk a távoli ko­rok világába is. Nagyon sok olyan könyv kerül ide, amelyhez egyébként nem le­hetne hozzájutni. — Van törzsközönségük? — De mennyire! Legalább tíz-tizenöt olyan — elnézést a kifejezésért — könyv­molyt tudnék mondani, aki ilyenkor szinte az egész napját itt tölti. — Milyen értékes és ér­dekes könyvet hoztak eddig az eladók? — Beszámolhatok egy-két különleges ritkaságról. Ilyen például F. Almási Balogh Pálnak 1831-ben megjelent a Kávé, Thé és Csokoládé cí­mű könyve, amely korabeli leírásokat és úgynevezett receptúrákat tartalmaz. Ha­sonló érdekesség a szabad­ságharc történetének 1880-as kiadása, melyet Pottma>n Frigyes jelentetett meg Bu­dapesten. Megemlítek még egy 1950-ből származó pla­kátot is, mely a megyei mú­zeum számára lesz igen ér­tékes kordoíkumentum. Az antikvár könyvvásá­ron ma este 6 óráig árusí­tanak, illetve péntek délután 3 óráig vesznek könyveket K. Zs, Mennyi perm használjunk? A tájékoztatók mindig •megadják a növényvédő sze- ■ rek felhasználási adagjait. A szerek csomagolásán szere­pel a permetlé töménysége, illetve a porozó vagy talaj- fertőtlenítő hektáronként felhasználható adagja. A há-. zikertekben azonban, ahol egy -egy fa. néhány szőlőtő­ke vagy pár négyzetméter­nyi terület növényvédelmi munkáját _ kell elvégezni, sokszor gondot okoz a szük­séges növényvédőszer-adag kiszámítása. Ha csak néhány liter per­metlevet kell készíteni, ak­kor is a 100 .liter vízhez 10 deka, 10 literhez 1 deka, 20—30 liter vízhez pedig 2, illetve 3 deka mennyiség szükséges. Mivel ilyen kis mennyiségeket kereskedelmi forgalomban nem lehet kap­ni, otthoni kimérésük is ne­hézkes, célszerű ezért házi mérőeszközt rendszeresíteni. Egy evőkanál tartalmát mérlegen pontosan lemérjük, így viszonylag megbízható mérőeszközünk lesz a továb­biak során (ezt a kanalat jelöljük meg, és csak á nö­vényvédő szerek kimérésére használhatjuk). Fontos tudnivaló a per- meüé készítésénél, hogy a kombinált permetezés során mindig ugyanahhoz a víz­mennyiséghez számítjuk a szükséges szennennyiséget, pl. ha a Dithane 0.2 száza­lékos, + Thiovit 0,3 száza­lékos -t Ditrűon 0*2 száza­lékos töménységű kombiná­ciót kívánjuk alkalmazni, akkor 10 liter vízhez 2 dkg Dithane-t + 3 dkg Thiovitot + 2 dkg Ditrifont' teszünk. A kombinációk alkalmazásá­nál a várakozási idők betar­tásánál mindig a leghosz- szabb várakozási idejű szert kell figyelembe venni. A példaként említett kombiná­ció várakozási ideje borsző­lő esetében ezért 30 nap, annak ellenére, hogy a Dil- rifon 10 napos, a Thiovit pedig várakozási idő nélküli készítmény. A javasolt tö­ménységeket az útmutatók rendszerint alsó és felsó ha­tárértékben adják meg (pL Orthocid 0.2—0.3 százalék), ami azt jelenti, hogy a szer a javasolt értékek között használva elpusztítja a ká- rositőkat, és a megvédendő növényre nincs káros hatás­sal. Az alacsonyabb tömény­ségeket gyengébb fertőzés észlelésekor, míg a maga­sabb töménységeket erősebb fertőzés feliepésekor kell al­kalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom