Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-24 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETE KI Ara: 1,20 Ft SOMOGYINEPtAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI B IZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 19. szám 1980. január 24., csütörtök Gyenes András Kaposváron Külpolitikai tájékoztató — Eszmecsere szocialista brigádvezetőkkel Időszerű külpolitikai kér­désekről tartott tegnap dél­előtt tájékoztatót Kaposvá­ron, a megyei pártbizottság székházában Gyenes András, a párt Központi Bizottságá­nak titkára. Délután a Ka­posvári Húskombinát ex­portüzemébe látogatott, és szocialista brigádvezetőkkel találkozott. Gyenes András tegnap ér­kezett Kaposvárra. A megyei pártbizottság székházáhan Varga Péter első titkár kö­szöntötte. Az időszerű kül­politikai kérdésekről tartott tájékoztatón részt vettek a megyei pártbizottság titkárai, a megyei tanács elnöke, va­lamint a városi és a járási pártbizottság első titkárai. Délután a Kaposvári Hús­kombinát export üzemébe látogatott a párt Központi Bizottságának tiktára. Útjá­ra elkísérte Varga Péter, a megyei pártbizottság első, titkára. A vendégeket az üzem bejáratánál Deák Fe­renc, a Kaposvári. Városi Pártbizottság első titkára, Tóth Lajos, a gyár igazga­tója és Bognár József, a vál­lalati pártbizottság titkára fogadta. Rövid tájékoztató után üzemlátogatás követke­zett. A tizennyolc j hónap alatt felépített feldolgozó­ban sok minden bizonyítja, hogy Európa egyik legkor­szerűbb üzeme a kaposvári. Azt, hogy miként dolgoznak itt az emberek, hogyan ko- vácsolódik össze a nemrég alakult közösség, már a be­szélgetés során ismertették a vendéggel. — Ismerkedni jöttem a vállalattal és az itt dogozó emberekkel — mondta a be­szélgetés elején Gyenes András. — Azt is elmondom, hogy némi közöm van eh­hez a szakmához: tizenöt évet töltöttem el az élelmi­szeriparban, közelebbről a húsiparban.. Ismerem az ösz- szes régi vágóhidat és néhá­nyat az újak közül is. Tár­sadalmi megbízatásom révén — az Élelmiszeripari Dol­gozók Központi Vezetőségé­nek tagjaként — ma is al­kalmam van nyomon követ­ni a fejlődést. Ennek a fej­lődésnek örül az ember. Az a véleményem a látottak alapján, hogy az ország leg­újabb feldolgozó üzeme a legkorszerűbb is, ahonnan szép és jó termékek kerül­nek ki. Tudom azt is, hogy nagyon sok gondot kell megoldani, amíg kialakul és összekovácsolpdik egy új üzem munkásgárdája. Öl öm­mel hallottam azt, hogy bi­zakodóak itt az emberek, bár tudják, hogy a gondok jó részének megoldásához türelem kell a vezetők és a munkások részéről egyaránt. Láttam azt is, hogy fiatal a munkásközösség ebben az üzemben, és ez — vélemé­nyem szerint — növeli az alkalmazkodó készséget. Ez az üzem pedig szigorú ren­det,1 a technológiai előírások pontos betartását követeli meg. Gyenes András ezután megkérdezte a brigádveze­tőktől: ismerik-e már a ré­gi és az új üzem munkásai az itt készült termékeket? — ' Bemutató még nem volt, de a próbaüzem alatt készült áru egy része a bol­tokba került. Volt, aki vett. — Én az exporttermékek­re gondolok. — Teljesen szabálytalanul felbontottuk az első konzer- veket és megkóstoltuk — mondta Pozsegovics Béla üzemvezető. — Azért kérdeztem — folytatta Gyenes András —, mert ha az ember látja, mi készül itt, jobban megbecsü­li a munkahelyét. Graumann —- ugye így hívták a ka­posvári hentest? — elcso­dálkozna, ha meglátná, hogy mi lett a régi üzeme helyén. És azt hiszem, sokan el­csodálkoznának a régi fel­dolgozó munkásai közül is, ha meglátnák, hogy milyen korszerű ez az üzem. A vál­tozás, a szakma fejlődése nö­veli a munka szeretetét is. A Központi Bizottság tit­kára nemcsak az iránt ér­deklődött, hogy mit és meny­nyit termelnek, hanem ki­váncsi volt arra is, hogy mennyiért állítanak elő egy dollárt, milyen szerepet vál­lal az üzem a belföldi el- laíásoan, hogyan biztosítják az alapanyagot, és milyen a munkamegosztás a környező húsfeldolgozókkal. A munkakörülményekre, a szigorúbb higiéniai feltételek között végzett pontosabb munka díjazására terelődött ezután a szó. A brigádveze­tők elmondták: a munkások kíváncsian várják, hogy mi­ként alakulnak a bérek. Eb­ben a hónapban dolgozik ugyanis először teljesítmény­bérben az új üzem munkás­közössége. Érthető, hogy az emberek számolnak. A szá­mításból nem felejtik ki azt sem, hogy a technológia pontos betartása itt nem te­szi lehetővé a hajrát. Egyen­letes — néhány munkahe­lyen a megszokottnál las­súbb — a munka üteme. A borítékba kerülő bért a tel­jesítmény alapján számolják ki, és nincs mód arra, hogy túlórával növeljék azt. Az egyik brigádvezetőnö így fogalmazott: — Most jobb helyen, szebb körülmé­nyek között dolgozunk. Arra törekszünk, hogy megtaka­rítsuk ezt az üzemet. Bízunk abban, hogy a több munká­ért majd több lesz a bér is. Nem azt kell megfizetni itt, hogy új, modern üzemben dolgozunk, hanem a teljesít­ményt. A jó munka feltéte­lei adottak: ezzel a techni­kával korszerű terméket le­het előállítani. — Produkálni azonban ez­után kell — tette hozzá Gyenes András —, és ennek alapján lehet kifizetni a munkához mért bért. A Központi Bizottság tit­kára késő estig tartó esz­mecsere után búcsúzott el vendéglátóitól, a Kaposvári Húskombinát szocialista bri­gádvezetőitől, a vállalat párt- és gazdasági vezetői­től. Beruházások - az erőtől függően Fejlődő város kornyéki községek Szigefelőtesfek. Tőkés exportra termel majd a képen látható, NDK-gyártniányú automata fröcessajtoló gép a VBKM kaposvári gyárában. A Kuasy típusú automatából — amely a beletöHölt bakelitporból óránként 210 darab szigetelőtestet gyárt — kettőt vásárolt a gyár. Jelenleg a próbaüzemelés, illetve a beállítás munkái folynak. Az auto­mata vezérlésű fröcessajtoló termelékenysége mintegy 3—4- szerese a régebbi, nehéz fizikai munkát igénylő présgépe­kének. Az új gazdasági szabályozók A tartalékok mozgósítására késztetik az üzemeket Az új gazdasági szabályo­zók várhatóan mozgásba hozzák majd a mezőgazda- sági termelés tartalékait is. A kihasználatlan lehetőségek feltárásával még a legjob­ban szervezett üzemekben is tovább lehet lépni a fejlő­désben, viszont az eddiginél tudatosabban kell megter­vezni a gazdálkodás egész folyamatát — mondotta La­katos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes tegnap azon a saj­tótájékoztatón, amelyen a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemek bevételének várható alakulását s növelé­sük lehetőségeit elemezte. Emlékeztetett arra, hogy még a rosszabb évjáratokhoz tartozó 1979-es esztendőben is sikerült- teljesíteni a me­zőgazdaság külkereskedelmi előirányzatait, amelyet ta­valy, az év elején egyesek túlzónak tartottak és kétked­ve fogadtak. Ez a feszített terv végül is megvalósult, ami azt bizonyítja: a piac- politika helyes alakításával »keményebb« gazdasági fel­tételek mellett is lehet bol­dogulni. Idén a fő figyelmet a minőség javítására és ezzel kapcsolatban a fajlagos ár­bevétel növelésére kell for­dítani. Az új szabályozók is­meretében minden egyes cikknél elemezni kell a ter­melés gazdaságosságát. Nem minden termék szállítható ugyanis • jövedelmezően és vállalati döntési körbe tar­tozik, hogy némelyikük elő­állítását — mérlegelés után — esetleg visszaszorítják-e azzal, hogy helyettük más területen kezdeményeznek kifizetődő termelést. Az új szabályozók ismeretében egyértelmű: tartós veszteség­ből csak a termékszerkezet módosításával lehet kilábol- ni. A miniszterhelyettes vé­gül kifejtette: a gazdaságok­ban egyebek között a mű- trágyafelhasználásnál, az állategészségügyi helyzet javításánál, jobb takarmány- gazdálkodásban, az épületki­használásban és még sok egyéb területen a vesztesé­gek csökkentésével is lehe­tőség nyílik az üzemi be­vételek fokozására. Mi van az éléstárban? Tavaszig elég a készlet Somogy tizenegy város- környéki tanácsa közül ket­tő a megyeszékhely közvet­len közelében található: ezek székhelyközsége Somogy- aszaló és Zimány. Lélek­számúk a társközségekkel, illetve településekkel — Magyaregres, Őrei, Antal- majorpuszta — együtt meg­haladja a 2500-at. Az itt élő emberek szorosabban kötőd­nek a városhoz, mint más települések lakói, s ezek a községek a jövőben is mind. erősebben kapcsolódnak a városhoz gazdasági, közle­kedési, foglalkoztatási, ok­tatási téren egyaránt. A Kaposvári Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága legutóbb 1977 elején tár­gyalt átfogóan a város kör­nyéki községek helyzetéről, ezeknek a városhoz fűződő kapcsolatáról — az akkor hozott határozatok végrehaj­tására meg ugyanabban az évben visszatértek —; s tegnap ismét megvitatta ezt a témát a testület. A múlt évben mindkét város ‘ kör­nyéki tanácsnál komplex felügyeleti vizsgálatra ke­rült sor, s a tegnapi vb- ülésen a vizsgálat megálla­pításairól, valamint e köz­ségek általános helyzetéről, fejlődéséről hangzott el tá­jékoztató. Sokat javult a kommu­nális ellátottság; előbb Zi- mányban, majd — tavaly — Somogyaszalóban elké­szült a törpe vízmű. Hason- ^ ló beruházásra a másik két községben is sor kerül. Or- ciban hozzáfogtak a kút fú­rásához, s valószínűleg jö­vőre kiépül az úthálózat: Magyaregresen az anyagi eszközök tartalékolásánál tartanak. Annak ellenére, hogy Orciban kilométernyi szakaszon új, szilárd burko­latú utat építettek sajat erő­ből, a négy községben együttvéve még mindig mintegy tizenöt kilométer belterületi földút található. Javult a közlekedés, sűrű­södtek a buszjáratok. Amit mégis kifogás érhet: So- mogyaszalóba több járat már zsúfoltan érkezik, s Antalmajorpuszta még nincs bekapcsolva a buszforga­lomba. A Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának tegnapi ülésén hatá­rozatban hívták föl a figyel­met egyebek között arra, hogy a kulturális és közmű­velődési életnek mindkét város környéki tanács köz- igazgatási területén élénkül­nie kell: fejlesszék tovább a lakosság és a tanácsok kapcsolatát, növeljék a tár­sadalmi munka értékét, erő­sítsék a községi közös taná­csok és a városi tanács szakigazgatási szerveinek kapcsolatai. Zöldségfélékből a fejes ká­poszta kivételével bőséges készlettel rendelkezik a Zöldért böhönyei tárolótele­pe. A fejes káposzta ország­szerte hiánycikk, s ahol le­het, savanyítottal pótolják. A készlet abból is kisebb, hisz nem termett elegendő »alapanyag«. Böhönyén pél­dául tavaly 40 vagon sava­nyított készárut terveztek, s nem a savanyító üzemen múlt, hogy mindössze 6 va­gon lett belőle. Hiány azon­ban ebből sem lesz. mert már megérkezett a Szovjet­unióból az első három va­gon savanyúkóposzta-szál- litmány, s még érkezik — az igényeknek megfelelően. Jelenleg a telep hatalmas pincerendszerében az illatos almákat válogatják a dolgo­zók, ebből naponta mintegy 50 mázsát szállítanak, főleg Kaposvárra. Emellett na­ponta viszik a körzet bolt­jaiba az itt tárolt zöldséget. 20—25 mázsát egy-egy alka­lommal. — Elég lesz-e a készlet tavaszig? — A keretesre Nagy István, a kirendeltség Vezetője felel : — A fejes káposzta kivé­telével bőséges készlet áll rendelkezésünkre. A R va­gon zöldségből két vagon csak a vöröshagyma, mint­egy 100—100 mázsa a sárga­répa, illetve a gyökér. A többi zöldségféle kisebb té­telekben található. Almából — kihasználva a pincerend­szert — megyei ellátásra raktározunk nagyobb meny- nyiséget. A zöldséget a kör­zetbe szállítjuk, s amig. a primőr meg nem jelenik, mi elegendőt tudunk adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom