Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

RrBggwyw» *eiyg«féftékelég» Szilárdabbak nemzetközi Választási gyűlést tart rö- videsen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke Moszkvában. A február 24- én esedékes választások előtt az SZKP KB főtitkárán nak tegnap nyújtották át azt az igazolást, amely szerint a szovjet főváros Bauman ke­rülete képviselőnek jelölte az OSZSZSZK legfelőbb ta­nácsába. Válaszbeszédében Leonyid Brezsnyev köszönetét mon­dott a megtisztelő megbíza­tásért és röviden értékelte a legutóbbi választások óta el­telt több mint négyéves idő­szakot. — Természetesen voltak Baljós egyetértés Ziaul Hak tábornok, a pa­kisztáni iszlám köztársaság államfője fogadta a kínai külügyminisztert, aki péntek óta tartózkodik az. ország­ban. Huang Hua látogatása szerves része annak a veszé­lyes célzatú targyaLas-Ooro- zatnak, amelyet az Egyesült Államok es a vele szoros- san együttműködve Kína az Afganisztán ürügyen immár nyíltan szított szovjetellenes kampány »kiszélesítéséért« folytat. Ebbe a folyamatba illeszkedett kard Carrington Inát külügyminiszter islama- baeti, Ágim Sahi pakisztáni külügyi tanácsadó washing­toni és Harold Brown ame­rikai hadügyminiszter pe­kingi útja is. Akárcsak az előző meg­beszéléseknek, Ziaul Hak és Huang Hua vasárnapi talál­kozójának is az volt a célja, hogy fokozzák az afgán népi rendszer ellen fellépő fegy­veres bandák támogatását. Ezeket az ellenforradalmi csoportokat Pakisztán »már régóta »patronálja«, felsze­relésükről és kiképzésükről pedig az Egyesült Államok és Kína »gondoskodik«. En­nek jegyében Kína külügy­minisztere elindulása előtt ismét nagy mennyiségű ha­dianyagot küldött Pakisztán­ba, Huang Hua pedig a tá­bornok-elnökkel folytatott megbeszélése után közölte, hogy »a két ország barát­ság» kiáll minden próbát«. Magyarán: teljes voit az egyetértés közte és vendég­látója között. Kína már rég­óta Pakisztán legfőbB szö­vetségese és legnagyobb fegyverszállítója : 1966 óta Islamabad több mint két- ntímárd dollár értékben 70# harckocsit, sok vadászrepü­lőgépet és más hadfelszere­lést kapott Pekingi61. Így érthető, hogy az Egyesült Államok által felajánlott 4M millió dollárt a tábor­nok-elnök kévéséi te. nehézségek, kudarcok is, de ezek országunk számára jó évek voltak, amelyek jelen- tosegteljes eseményeket hoztak magukkal — mon­dotta. — A párt és a kor­mány munkájának minden területén biztosan haladunk előre. Országunkban körül­belül ezer nagyobb ipari üzem épült fel, köztük olya­nok, amelyekhez fogható se­hol a világon nincs. Sokat tettek a mezőgazdaság fej­lesztéséért is. — Szilárdabbak lettek a Szovjetunió nemzetközi kap­csolatai is. Idén emlékezünk meg a győzelem 35. évfor­dulójáról, és természetesen az a legnagyobb vívmány, hogy megvédelmezzük a bé­két — jelentette ki Leonyid Brezsnyev, majd közölte a választókerület küldöttségé­vel, hogy a szavazás előtt még találkozik a választók­kal és akkor részletesebben szol az elmúlt évek esemé­nyeiről, a bel- és külpolitika kérdéseiről, ismerteti a párt és a kormány terveit. Mint a rendőrség közölte, a San Sebastian-i Martutene börtönből megszökött há­rom elítélt — mindhármán feltehetően az ETA baszk szeparatista szervezet tagjai. Szökésüket úgy hajtották vegre, hogy lefegyvereztek Walcfheím Delhiben tárgyal Röviddé] teheráni látoga­tása után Kurt Waldheim ENSZ-fötitkár megfigyelők szerint ismét rendkívül fon­tos feladatot vállalt magára: az afganisztáni fejlemények után kialakult helyzetet vi­tatja meg indiai Vendéglátói­val, nem zárt ki egy esetle­ges pakisztáni látogatást, s . közben állandó kapcsolatban áll Ghotbzadeh iráni külügy­miniszterrel. Waldheim az ENSZ iparfejlesztési világ- konferenciájának megnyitá­sára érkezett Üj-Delhibe. A világszervezet vezetőjé­nek tiszteletére vasárnap fo­gadást adott Naraszimhn Rao indiai külügyminiszter, aki nyomatékosan hangoz­tatta India' aggodalmait a térség rendkívül kiélezett helyzete miatt A külügyminiszter a Pa­kisztánnak nyújtott kínai— amerikai támogatásra utal­va kijelentette, hogy bizo­nyos országok felfegyverzése csak tovább rontja a helyze­tet. Rao leszögezte: India az Afganisztánnal kapcsolat­ban kialakult, rendkívül fe­szült légkörben arra törek­szik, hogy a válság ne ter­jedjen tovább. Mint ismeretes, India fő­ként a Pakisztánnak nyúj­tott nagyarányú amerikai— kínai segítség miatt, tartja különösen veszélyesnek a helyzetet, Oj-Delhiben ugyan­is attól tartanák, hogy a kapott fegyvereket Pakisz­tán ismét India ellen hasz­nálja feL Erre figyelmeztetett egy pártértekezleten Indira Gandhi miniszterelnök is. A Pakisztánnak juttatott ame­rikai katonai támogatást In­dia rendkívül aggasztónak találja — mondotta. több börtönórt, majd azok egyenruháját magukra öltve kisétáltak az épületből. A asöfoeeben még továbbá négy elítélt is reszt akart vente, ért azonban, a bör- tönőrseg megakadályozta. A brit gyarmatbirodalomból függetlenné vált Indiában a legelső feladatok egyike volt az alkot­mány kidolgozása. 1950. január 26-án lépett életbe az ország új alaptörvénye — azóta ez a nap oz Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe. 1 ■ ■ ■ y Szökés a börtönből Kabuls képek A Magyar Távirati Iroda fotóriportere a minap tért vissza Kabulból; képei a hí­rekben oly sokszor szereplő ország ismét reménykedő la­kóinak a nehézségék ellene­re is javuló mindennapjait elevenítik meg. Afganisztánt a Kelet egyik »legvadabb« országaként emlegették a földrajzkönyvek, olyan mos­tohák itt a természeti adott­ságok, olyan sanyarúak az életkörülmények. De mostohán bánt ezzel az országgal, lakóival a történe­lem is. Földjét feldúlták a tatárok, kisajátították az an­gol gyarmatosítók, majd amikor 1919-ben kikiáltották a függetlenséget, király ki­rályt követett — a nyomo­rúság viszont maradt. A mintegy 18 milliós lakosság zöme középkori viszonyok között él ma is: az emberek többsége a hegyvidéken, tör­zsi közössegekben tengeti mindennapjait, több mint 80 százalékuk nem tud írni, olvasni. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alig kö­zelíti meg a 100 dollárt, ez­zel Afganisztán a világ leg­szegényebb országai közé tartozik. E szörnyűségek el­len hirdetett harcot a 15 esztendővel ezelőtt megala­kult Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt, amely for­radalmát 1978 áprilisában győzelemre vitte. A fiatal népi köztársaság ellenfelei azonban hamarosan erőre kaptak, külső támogatókra találtak. A svájci Neue Zür­cher Zeitung néhány napja közölt leleplező cikket arról az imperialista tervről, amelynek célja az afganisz­táni népi hatalom interven­ció útján történő megdönté­se, valamint Kabul és más afgán nagyvárosok légi de- szaintegységekkei való elfog­lalása lett volna 1980 elejéte Az ellenforradalmárok köz­ben már hónapokkal ezelőtt pakisztáni területekről tá­madták az ország különböző településeit, falvakat egeitek fel, ártatlanok ezreit gyil­kolták le. Ez a helyzet kény-' szerítette a forradalomhoz hű vezetőket a döntő lépés megtételére: Amin elnök le­váltására, bíróság elé állítá­sára és halálra ítélésére, A most érkezett képek, de m napról napra szaporodó helyszíni jelentések, filmtu­dósítások is arról tanúskod­nak, hogy a közép-ázsiai or­szág lakói egyre inkább ma­gukra találnak. Ismét meg­nyíltak az üzletek, a gyárak­ban folyik a termelés, a fő­város, Kabul utcáin vissza­tért az élet a rendes kerék­vágásba. Lázadók ezrei te­szik le a fegyvert, s kapcsod lódnak be a forradalom 1979. december 27-én kezdődött új szakaszának embert, né­pet, hitet próbára tevő hét­köznapjaiba. Gandhi asszony gondjai A mostani 30. évfordulóra igen bonyolult körülmények között készülnek Indiában. Olyan kül- és belpolitikai változások sara játszódott le az elmúlt — viszonylag rö­vid — időben, amely az or­szág nemrég beiktatott új kormányától rendkívüli erö- feszitéseket, feleLősségteljes döntéseket követel. A közép-ázsiai helyzet, a világ összes politikusát fog­lalkoztató iráni és afganisz­táni események nem hagy­tak időt Indira Ganhinak, hogy a januári általános vá­lasztásokon aratott elsöprő győzelmét hosszasan ünne­pelje. Pedig ez a siker el­lenzékének szinte teljes szétforgácsolódásót jelentet­te, s egyben olyan kormány­zás lehetőségét, amely révén az ország vezetését három év után diadalmasan vissza­nyerő miniszterelnök-asszony abszolút parlamenti többsé­gével gyakorlatilag aka­dálytalanul hajthatja végre kül- és belpolitikai elképze­léseit. Ami a külpolitikát illeti, kevés alapvető változásra lehet számítani. India a Dzsanata-párt uralma idején is az el nem kötelezettség híve volt — Tndira Gandhi kormányzásával legfeljebb érmék aktív, pozitív vonásai erősödhetnek, (Tervezik pél­dául a Kambodzsai Népköz­társaság elismerését.) Kevés módosulás jelentkezhet a Soóvietun lovai s a többi sao- crazággftl fenntartott kapcsolatokban — ezek ugyanis a Dzsanata-vezetés alatt is jók voltak. Kritiku­sabban kezelhetik viszont az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt. Különösen, hogy az USA-nak a közép-keleti események kaipcsán tett lé­pései Indiában nem kevés nyugtalanságot keltenek. Így Indira Gandhi már első hi­vatalos nyilatkozataiban helytelenítette a Pakisztán katonai megerősítésére vo­natkozó amerikai terveket — bár tény, hogy a Kabul­nak nyújtott szovjet támoga­tás megítélésekor saját mu­zulmán vallású lakosságának érzelmeit is méltányolja. (Delhiben még nem felejtet­ték el sem az indiai—pakisz­táni háborúkat, sem Iszlá­mábád erőfeszítéseit az atombomba előállítására.) Gandhi asszony az egész tér­ség szempontjából veszélyes­nek minősítette Peking és Washington közeledését, stratégiai együttműködésé­nek terveit is. Nem irigylésre méltó In­dia belpolitikai helyzete sem. Az ország gazdasága — jórészt a mezőgazdasági termelés visszaesése miatt — válságban van. A mon­szunesők kimaradása hosz- szú évtizedek legsúlyosabb szárazságát okozna: körülbe­lül 15—20 millió tonnával csökkent a gabonatermés, amely az előző évben pedig 130 millió tonnás rekordot ért el, A rendelkezésre allé készletek szerencsére elhá­rítják az éhség veszélyét, de az exportlehetőségek kiesése,' az infláció meggyorsulása mindenképpen komoly gon­dot jelent. Az áremelkedést a szakértők 20—30 százalé­kosra becsülik, s ennek ha­tását a feketepiac, a speku­láció emelkedése csak sú­lyosbítja. Nem véletlen, hogy Gan­dhi asszony éppen a gazda­sági problémákat állította választási kampánya közép­pontjába. Erélytelenséggel, hibás gazdaságpolitikával vádolta a Dzsanata-vezétést —a jelek szerint okkal. Saj­nos, a tavaly nyár óta elhú­zódó kormányzati válság a gazdasági döntések jó ré­szét is elodázta, s ez termé­szetesen csak rontott a helyzeten. »Törvény és rend«, »Szi­lárd kormány és stabilitás«,! »Megmenteni Indiát« — ezekl voltak Gandhi asszony jel­szavai; s ezt várja tőle mos# a kontinensnyi ország 680 millió lakosa. Korábbi prog­ramjaiban a külföldi mono­póliumok korlátozását (igaz,' egyben a hazai tőke erősig tését), az állami szektor bő­vítését, mezőgazdasági rét formokat és a tervgazdálko­dás javítását ígérte. Ezelfl valóra váltásával hozzájárul­hat hazája ma is nyomasztó elmaradottságának csök­kentéséhez, India feiemélke- dásáhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom