Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

Legnehezebb az utolsó öltés Labdava írók A friss bőrök csípős sza­ga vegyszerekével keveredik a neonfényes tererrjoen. Az asztalok mellett ülök előtt különös formájú fabakok, beléjük szorítva a fekete-fe­hér bőrpettyes »szövet«, az alakuló-formálódó labda. A kaposvári Delta Ktsz len­gyeltóti részlegében tavaly 26 ezer labdát gyártottak, nagy többségét exportra. Tizenheten dolgoznak a kis üzemrészben Szekér Ist­vánná vezetésével, de a kör­zethez több bedolgozó is tar­tozik. A családos asszonyok inkább otthon készítik el a terméket, s hetente egyszer hozzák ide, összesen hatvan- hatan. Akik itt vannak, több­nyire községbeliek, s ké­nyelmesebb nekik, ha itt dol­goznak. A labdavarráshoz szakérte­lem és kézügyesség kell; a minőség' követelmények na­gyok. Egy-két félrecsúszott öltés, i a labda máris for­mátlanná válik, azaz; alkal­matlan az exportra ... A leg­nehezebb munkafogás a már kis híján körbevarrt labda »kifordítása«, illetve á már kifordított labda utolsó két foltjának bevarrása — úgy, hogy az öltések belül legye­nek. Az első pillantásra elképzelhetetlen feladat »trükkje«, ha nem is egy­szerű, jó szerszámmal és gyakorlott kézzel megoldha­tó: öt-hat perces koncentrált mynka után kész a labda, s lehetetlen megállapítani, me­lyik volt az utolsó bevarrt sor. A lengyeltóti részleg most a vízhatlan bőrű, úgyneve­zett »Levacass« labdákat ké­szíti, NSZK-beli megrende­lőknek. A minőségi előírások betartása itt — mivel igen drága az alapanyag — még a korábbiaknál is fontosabb. Ez az év jól indult. A dol­gozók pedig igyekeznek, hogy tartsák a színvonalat. NÉPLAP ■ XXXVI. évfshram 1é= yiám 1980, január IQ,, vasárnap A Értékmentő emlékezések A Helytörténeti Híradó második száma A Somogyi Helytörténeti Híradó tavalyi második szá­ma kicsit késve érkezett ol­vasóihoz, ám tartalmas öe z- szenilitása elnézővé teszi az embert. A kiadvány a hely- történetirás szolgálatában úgy tárja föl múltunkat és jelenünket, hogy' a szemlélet formálásával, hasznos isme­retekkel gazdagít. Közli a nemrég elhunyt Böröcz Ist­ván .visszaemlékezését, amely az 1919-es marcali mártírok­nak álíit emléket . Kitartó és alapos--munká­val járt utána Hetes törté­netének Horváth Imre. A Pécsen élő szerző e somogyi községben töltötte gyermek­éveit, s a faluhoz való kötő­dést helytörténeti kutatással »viszonozza«. Nemcsak azok­nak hasznos olvasmány ez a kis monográfia, akik Hete­sen élnek, hanem mindazok­nak, akik többet szeretnének tudni megyékről. Vikár Bé- ' la szülőfalujának gazdag múltja van: egykori nagysá­gát . jelzi, hogy már a kö­zépkorban háromhajós temp­lomot építettek itt s tíz fa­lu népe járt templomba. A hódoltság után a XVIII. szá­zadban az aránylag épen maradt falakat barokk stí­lusban bővítették: szakszerű tatarozását az Országos Mű­emléki Bizottság irányításá­val 1979 májusban fejezték be. Az 1979. évi néprajzi pá­lyázat díjnyertes dolgozatai­ból is olvashatunk a kiad­ványban. Kiss József a kts- bajoani családi szokásokat, Fialas Ilona ifjúsági pályázó pedig a törökkoppányi pa­rasztok XIX. századi, felsza­badulás előtti életmódját vizsgálta. A hímzés napjaink divat­ja. Akik ezzel foglalkoznak, hasznos útmutatást kapnak dr. Knézy Judit néprajzos­tól, aki ismerteti azokat a legfontosabb kiadványokat, amelyek tanácsot adnak a díszítőművészét fejlesztésé­hez. A honismereti szakkörök az idén is részt vehetnek a megyei pályázaton: a felhí­vás alapján a felszabadulás helyi emlékeinek fölkutatása vár rájuk. A pályázatokat március végéig kell eljuttat­ni a megyei múzeumok igaz­gatóságához. Áprilisban a megyei honismereti találko­zón hirdetik ki az ered­ményt. Számítógép „albérletben” Tizennégy máMő forfeit ér­tékű adatfeldolgozó-rend­szer működik ma még »al­bérletben«, a kaposvári Szá­mítástechnikai és Ügyviteli Vállalattól bérelt helyiség­ben. A magyar gyártmányú berendezést a Somogy me­gyei Tanácsi Költségvetési Elszámolóhivatal — 1980. január 1-től a volt illet­mény hivatal jogutódja — használja Betölti elődjének a feladatkörét, s újabb mun­kákkal is bővült tevékeny- , sége, a tanácsi költségveté­sek, az adók, befizetések stb. nyilvántartását, a kapott adatok feldolgozását végzik számi tógépen. A feldolgozási rendszert a Pénzügyminisztérium szá­mítóközpontjában fejlesz­tették ki, maga a gép is a minisztérium tulajdona. Itt dolgozzák föl minden olyan somogyi intézmény adatait, amely tanácsi költségvetés­ből gazdálkodik. A TPA tí­pusú, 48 kilobyte memória­kapacitású számítógépet és kiegészítő berendezéseit még az idén a szomszédos új iro­daházba költöztetik; az épü­let már kész, mindössze a klímaberendezések fölsze­relése van hátra. A számító­gép kényes a hőmérséklet- ingadozásra: csak 18—26 Celsius fokon üzemképes. A feldolgozási rendszerbe bekapcsolt egységek adat- szolgáltató dolgozói tanfo­lyamon vettek részt — ők kódolják az. adatokat. A Ka­posváron kapott részeredmé­nyeket a Pénzügyminiszté­rium számítóközpontjában újabb gépi feldolgozás kö­Kurkatöltó és tapétázógép Mit kölcsönzünk télen? veti, majd a mágnessrzalago- kat visszaküldik a megyei hivatalnak. Itt nyomtatják ki az információkat, s köny­velési naplók, számlalapok formájában juttatják el a költségvetési szervekhez. A mágnesszalagokat ma még vasúton és gépkocsin szál­lítják Kaposvár és Budapest között, a jövőben azonban a postától bérek úgynevezett távadatátviteli vonal fel­használásával ez az út is gyorsabbá, egyszerűbbé vá­lik. Számítógépen dolgozzák föl már a könyvviteli elszá­molásokat, az adókat, vala­mint az információszolgálta­tás egy részének adatait. Ha­marosan számi tó(W®: « teszik át a bérek elszámolását la. 18—1* ezer *r»>»ir bérét •zán tfej tik majd —■ vei őszi- fiú'.«« a lövő évtét kezdve — ~j azáaoi tógéppel. Készülnek a művésze fi szemlére Az. öntevékeny művészeti együttesek támogatásában is példát mutat a balatonmá- riai áfész. Hét együttest pat­ronál, s. az anyagi segítsé­gen túl lehetőséget teremt arra is, hogy közönség előtt mutathassák be tudásukat. Körzetéből a múlt év végén a szövetkezeti pávakörök dombóvári találkozóján ott volt a somogysámsoni asz- szonykórus és citerazenekar, illetve a szöcsénypusztai és a vörsi pávakor. Mindhárom együttes eredményesen sze­repelt. Most a somogyi mű­vészeti szemle rendezvényei­re készülődnek. A körzeti, esetleg a járá­si bemutatókon rajtuk kí­vül várhatóan ott lesz a ba­latonszentgyörgyi Kis-Bala- ton Népi Együttes, á bala- tonberényi Kobzos-pödrős hagyományőrző csoport, a fonvódi citerazenekar és a balatonkeresztúri nők ének­kara. Az utóbbi madrigálok­kal, Bárdos, Bartók és OLs­vai népdalfeldolgozásaival lép föl. Figyelemre méltó, hogy a keresztúri női kórus most először mutatkozik be magasabb tudást követelő művekkel. A balatonszentgyörgvi Kis- Balaton együttes a művésze­ti szemlén kívül még egy nagy feladatra is vállalko­zott: a nyáron tartják a szö­vetkezeti néptáncosok VIII. országos találkozóját, s ezt márciusban a nagykanizsai területi döntő előzi meg, ahol a Kis-Balaton együtt lép föl majd a vörsi páva­körrel (ennek a tagjai vállal' ták, hogy táncolnak is).- Ureczky Csaba művészeti vezető összeállította már a kanizsai műsort. Ha Semmelweis élne... Harminc ezer dollár haszon nélkül A kaposvári kórház szülé­szeti osztályán egy 30 ezer dollárért vásárolt ultrahang­készülék garanciális időn belül elromlott, ám a hibás alkatrészt — egy modult — nem tudták távirati megren­deléssel pótol«'. róMkatrésrt « óvárié eég nem adott a givhet. At asrtélvveectó fő­orvos tájékoz Ittasa szerint a beszerzés »sah a Medicoron keresztül történhet. • lector­A mackó a barlangban alussza téli álmát, sok em­ber is behúzódik ilyenkor a -barlangjába« — ki se dug­ja az orrát tavaszig. Csak cpp nem alszik, hanem ... — ...hanem mit csinál? — kérdeztük a kaposvári ki'lcsönzöboltban. A válasz tömör: sok min-, dent. Legalább is erre lehet, következtetni abból, hogy ilyenkor mii kölcsönöznek az emberek. Rengetegen barká­csolnak. s mindenféle szer-, szám iránt nagy a kereslet. Sckan lakásuk csinosítására fordítják a hosszú téli dél­utánokat: az ui Lapetazöge- reri scrbaáünak az emberek Szinten sokán ik enkor pó­tolják a n y art • szórakozást, * Idei er aimstrad' tévénézést.. rádióhallgatást, magnózást. A nyári utazáso­kon készített filmeket is mostanában Vetítik le — er­re lehet következteni abból, hogy kelendő a vetítőgép. Nagy a fázósak tábora: az ötven villanykályha és hő- sugárzó mind gazdára ta­lált.,.. A legkeresettebb cikk most a húsdaráló és a hurkatöltő — a röfögök legnagyobb bá-. natára. A hétvégi disznóölé­sek »kellékeire« előjegyzést 'esznek föl. mert aki csak úgy betér, nem mindig t.aíáJ ilyet a kölcsönzőben. végül egír örömhír; józan emberek 1 agyunk ’ Sátrat, strandi elszerelést ugyanis most senk: sem akar kntesís­a Széchenyi-fürdőben vesebb 2—3 hónapot vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt kicsik a gyógyításból a fon­tos és drága készülék. Azon töröm a feiern, va ion naponta hány külföldi gyárt­mányú gép romlik el az or­szág különböző kórházaiban, rendelőiben. Senki sem tud­na pontos választ adni rá. Amikor még nem volt gépe­sítés a gyógyításban, akkor is boldogultak valahogy az orvosok, több-kevesebb si­kerrel. A röntgen, az E KG azonban ma már természetes, hiszen a tudomány elképesz­tő gyorsaságú fejlődést mu­tat. A sok korszerű gép. a gondolkodó fők fáradhatatlan munkájának terméke a fej­lődés netovábbja ... S ekkor elromlik, hogy Semmelweis Ignác bizonyára rémülten összecsapta volna a kezét: — Én a világ legtermésze­tesebb módján próbáltam megmenteni az anyák életét, s uraim, önök a csodák so­rozatát hozták létre! Csak azt nem értem, hogyan lehet, hogy egy egyszerű alkatrész beszerzése majdnem annyi időbe telik, mint amennyi alatt én fölfedeztem a gyer­mekágyi láz ellenszerét?! Mi sem értjük,,. De ez még a kisebb baj. A na- nagyobb áz, hogy azok, akik­nek feladata az alkatrészről való gondoskodás, az eljárást bonyolítják, ss nem. !sbcr.yc- lítjdk. A A Nehéz —. Értse meg, idsassznny. nem adhatom Ckssoe egy olyan férfival, aki része­gen jelenik meg előttem — mondja az- anyakönyr- vezető. — Mjj; .csinál jak, kérem, ha józanul meg nem akar eljönni ? Beszél ,— A feleségem egész nap csak beszél, beszél, be­szél .., — Miről? — 'Azt az istennek sem árulja el-... Taxi Részeg a taxishoz: — Vigyen föl a varba! — De hiszen ott va­gyaink, uram, A részeg elegánsan át­nyújt egy százast: — Na jó .. . De máskor ne hajtson ilyen veszettül. Odaégett Az üzletvezető ebédidő­ben ' magához hivatja a pincér-nőket és igy szól hozzájuk: — Arra kérem magukat, hogy ma gondosan fésül- ködjenek meg, vegyenek föl kivágott blúzt, és mo­solyogjanak minden ven­dégre, mert a szakács oda­égette a húst... Vőlegény Meghívtak egy esküvőre, ahol a menyasszonyt egye­nesen a házasságkötő-te­remből vitte el a rendőr. — Borzasztó! Mit köve­tett el szegény? — Semmit. A rendőr, volt a vőlegény. Tíztonnás — Vigyázzon, valaki ; az útjában áll,., — figyel­mezteti a jósnő a középko­rú férfit. — Vigyázzon, az illető! Én egy tiztonnással járok. ínyenc Megkérdezi a tanító: — Gyerekek ! Hogyan jellemeznétek az ínyen­cet? — Az ínyenc olyan em­ber, akinek a gyomra a szivéhez nőtt ! A hét vicce Két jó barát beszélget. — Sohasem 'kételkedtem a feleségem hűségében, egészen addig, amíg Du­tt aszerd ahol y rőt B r a t isi a ­-vába nem költöztünk. — No. és mi történt Bralisl3Vában? — Csak az, hogy észre­vettem: itt is uayanaz a postás jár hozzánk, mini Dunaszerdahelyen ... OGYInbhap Az MSZMP So ni or y megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő ; •JÁVORI BELA Főszerkesztő-h., PaaJ László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinén Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár PÍÍ3L 2101 Tc’ofon . 11-310 1J -511 11-51 i. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinra Sándor ix. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 31. 7101 Telfcfon : 11-51«. 11-510 Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlap kézbesítő postahivataloknál cs kézbesítőknél. Előfizetés5 díj egy hónapra 30 Et, neg^edevre 90 Ft, egv evre 3S0 Fl­int! ex : 25 967 ISSN 0133—0603 Kèssuit a Somogy megyei Myjr;. daicarí Vállalat kaposvári üze­mében. Kaposvár Május ! Felelés vezető • Farkas Béla ígasiata Kéziratokat nem £rsíink m,e u tö'

Next

/
Oldalképek
Tartalom