Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
\ SZABÁLYOZÓK — 1980 A fejlődés útja sorozat befejezéseként a fejlesztési tevékenység, illetve a külgazdasági kapcsolatok, a külkereskedelmi tevékenység szabályairól szólunk. Már utaltunk rá — a világpiaci hatásokat, igényeket tükröző árrendszer automatikusan is fölértékeli a külpiaci árucsere szerepét. Azt a területet, amelynek súlya — hazánk adottságai miatt — eddig is jelentős volt, hiszen nemzeti jövedelmünknek több mint a felét a külkereskedelem közreműködésével realizáljuk. fia tudjuk tehát, hogy minden második forintunk lényegében valami féle külkereskedelmi akcióval — termeléssel, exporttal, importtal — áll összefüggésben. elismerjük azt is, hogy fejlődésünk meghatározója: sikerül-e hatékonyabban lebonyolítani a külkereskedelmi cserét? Azaz: javítani cserearányainkat, exportképességünket. Megismételjük: a nyersanyagok, energiahordozók ára 1980-től az import árától, a kompetitiv feldolgozó- iparok — a gép-, a könnyítés a vegyipar — belföldi árai az exportáraktól fügi7- nek. Ezért is természetes, hogy a külkereskedelemnek igazodnia kell az új feltételekhez, követelményekhez, és módosulnak a külkereskedelem szabályozói is. A fő cél az egyensúly ja- vitásának elősegítése, az ex- ->ortgazdaságosság javítása, a 'evizahozam növelése, az mporttal való takarékosság. \ célok valóra váltását a •'ormatív jellegű egységes ' dóvisszatérítés és a termelést fejlesztő állami támoga-, tás szolgálja — ez utóbbi nersze szűk körben átmeneti időtartamra szólhat, s arra való, hogy hozzájáruljon a szerkezetátalakításhoz, a külső feltételekhez való jobb igazodáshoz. A gazdálkodás biztonságát ezután is megfelelő vámrendszer védi — összhangban nemzetközi kötelezettségeinkkel és vállaltt szerződéseinkkel- A valutaárfolyamok a jövőben rugalmasan módosulnak — a népgazdaság érdekei szerint —, illetve követik a konvertibilis valuták egymás között! értékváltozásait. Már utaltunk rá, hogy az új szabályozó- rendszer elősegíti a termelő- és külkereskedelmi vállalatok jobb együttműködését, a közös társulások, fejlesztések megalapítását. Érdekes változásokra kerül sor a külkereskedelmi tevékenység keretében is: a termelői árrendezés keretében módosulnak az export—import-áné- sek, bizományi díjkulcsok, továbbá az árképzésre vonatkozó előírások. A gazdaságosság követelménye érvényesül a fejlesztési tevékenységet érintő új szabályokban is. Mivel az erőket koncentrálni szükséges a hatékonyabb termelési szerkezet kifejlesztésére, ezért szűkítik az állami támogatások körét. Megemlítendő a fejlesztési tevékenység — a szabályozórendszer módosításának fő vonalába vágó — új eleme: azok a dinamikusan fejlődő vállalatok, amelyek a jövedelmező berhá- zásba fogtak — fognak —, de nem rendelkeznek elég pénzzel, ehhez kiegészítő alapjuttatást kaphatnak. Ezt a vállalatnak vissza kell majd fizetnie, hiszen adózás előtti nyereségéből hosszabb időn át törleszthet. A további fontosabb változások: a nem termelő beruházások január 1-től csak akkor minősíthetők nagyberuházásnak, ha értékük meghaladja az 500 millió forintot. A vállalati beruházásokat, fejlesztéseket szigorú normatív szabályok és a hitelképesség határozza meg. Egyébként növekszik a hitelek szerepe a fejlesztési tervek valóra váltásában, s az eddigi gyakorlatnak megfelelően a hitelkritériumok alapja a jövedelmezőség. Oj vonás továbbá, hogy csökken a hitelkeretek ágazatközi meghatározottsága, s az ezekhez fűződő kedvezmények köre, mértéke. A hitel teljes összegén belül növekszik a konvertibilis exportot bővítő előirányzat aránya. Fontos szabály: kizárólag állami támogatással nem finanszírozható vállalati beruházás. Sorozatunkban vázlatosan áttekintettük az eletbe lépő új szabályozórendszer főbb fi változásokat hozó elveit, rendelkezéseit. Mint láttuk, ezek világos gazdaságpolitikai eszközrendszert alkotnak, igazodva azokhoz a feladatokhoz, amelyek népgazdaságunk előtt állnak a VI. ötéves tervben, de az V. ötéves terv befejező évében is. És erre nem véletlenül emlékeztetünk: igen értékes eredmény, hogy 1981-ben — a VI. ötéves terv indulásakor — már a kipróbált, begyakorolt szabályozórendszer segítségével folytathatjuk a gazdasági munkát. De az is kiviláglik a szabályozás megújítását eredményező szándékból, hogy a gazdaság egész területén a minőségi követelmények, a hatékonyság egységes követelményeit kell érvényesíteni. Ettől várhatjuk külgazdasági helyzetünk javulását, az egyensúlyi igények jobb kielégítését. A szabályozásban — szükségszerűen — keverednek a rövidebb és hosszabb távra ható igények, ám nem lehet elfelejteni : elsősorban a gazdálkodás tartós irányát, követelményeit tükrözik. M ost olyan időszak következik, amelyben napi gondok, feladatok a jövő feladványával együtt jelentkeznek. Meg kell teremteni az »itt és most«, valamint a jövő érdekében végrehajtandó cselekvés harmóniáját, s az átmenet zavartalanságához nem csupán pillanatnyi érdekek fűződnek. Aligha vonható kétségbe: nem könnyű időszak ez — kiváltképpen nem a vállalatok számára. Ezért is van fokozott szükség és egyetértés abban, hogy az új szabályozórendszer akkor váltja be igazán a hozzáfűzött reményeket és újítja meg sikeresen gazdálkodásunkat, ha mindent megteszünk — fent és len egyaránt — értő alkalmazására, befogadására. Igen, arra ran szükség, hogy az új szabályozók életbe léptetését ne jogszabályok formális »hatály bahelyezé- sének« tekintsük, hanem milliók közreműködését kívánó közügyünknek. Mátka István SOMOGYI KRÓNIKÁJA Értékelés, az év feladataira való körültekintő, felelősségteljes készülődés — az új év harmadik hetében Somogy közéletének ez volt a legjellemzőbb vonása. A Hazafias Népfront közelmúltban tartott országos tanácskozását követően öt dunántúli megye függetlenített népfrontdolgoaói vitatták meg Siófokon az idei év feladatait. Két év tapasztalata bizonyítja, hogy a tájjellegű összejövetelek célravezetőbbek, a hasonló körülmények között dolgozó népfrontbizottságok a fö feladatokkal elmélyültebben, a helyi sajátosságokat jobban figyelembe véve foglalkozhatnak. Fontos ez azért is — állapították meg a tanácskozáson — mert a népfrontbizottságok és az aktivisták csak úgy végezhetnek eredményes munkát, ha az adott lakóterület legfontosabb gazdasági, társadalmi céljainak elérése érdekében vetik latha erejüket A megye egész lakosságát érintő kérdésről, a kereskedelmi ellátásról tanácskozott a héten — ez évben először tartott ülésén — a Szakszervezeték Megyei Tanácsa. Tizenegy milliárd forintot hagytunk tavaly a boltokban, s bár adódtak bosszúságaink hiánycikkek, esetenként minőségi hibák, udvariatlanság miatt, ösz- «■«^iefoess io ellátást biztosítottak számunkra a kereskedelem dolgozói. A még föllelhető hibák megszüntetésének módja, az ellátás színvonalának javítása állt a tanácskozás középpontjában. Megyénk gazdaságának jövőjét meghatározó készülődés fontos állomásához értünk a héten. A megyei pártbizottság T978. októberében, a megyei tanács 1979- ben hozott határozatot Somogy mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hosszú távú fejlesztési feladatairól. Az ennek alapján kidolgozott VI. ötéves tervkoncepciót a hét végén vitatta^meg a megyei tanács mező- és élelmiszergazdasági bizottsága, illetve annak fejlesztési albizottsága. Gazdaság- politikánk alapvető célja továbbra is a népgazdasági egyensúly javítása, s ehhez minden szinten elengedhetetlen a szakmailag igényesebb munka a termelés hatékonyságának növelése, a bel- és külföldön jól értékesíthető termékek gazdaságos termelése. A nagy felelősséggel megvitatott koncepció ennek az elsődleges célnak a szellemében készült. Folytatódtak a héten a . ve zetőségválasaté taggyűlések — politikai életünk kiemel' kedő eseményei. Az alapszervezeti vezetcségvalasztá- sok befejezés előtt vannak. A megyei párt-vegrehajtóbizottság a beszámoló taggyűléseket értékelve megállapította, hogy megyénk kommunistái önkritikusan, nagy felelősséggel elemezték a munkál A növekvő feladatokra való készülődést szolgálja a télidőben mindig megszaporodó tanfolyamok sora megyeszerte. A héten kezdődött a SÁÉV-nél a szakmunkások továbbképzése, a növényvédő állomás pedig két tanfolyamot is szervezett. Nagyatádon, Kaposváron, Bala- tonszenlgyörgyön. Siófokon és Barcson több mint százan vesznek részt a háromszázórás növényvédő betanított munkások tarifolyamán, a hét végén fejeződött be Szőcsénypusztán és Boglár- lellén a szakmunkások egyhetes továbbképzése. A nagyüzemi növényvédelmi, agrokémiai feladatok színvonalas ellátására készülnek föl itt a résztvevők, a kisüzemi gazdálkodók pedig a hagyományos és bevált Téli esték sorozaton szerezhetnek új ismereteket. 1 A krónikába kínálkozik az is, hogy rekorddal kezdődött a hét: van. aki az évtized és van, aki az évszázad leghi- legebb napjaként emlegeti január 14-ét. Ez a dermesztő hideg embernek, gépnek sok gondot okozott. Szerencsére nem tartott sokáig. Vörö* Máris Gyermekkabát bérmunkában Az év első exportra szánt termékét készítik a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet kis- mamaszalagján. Harmincán varrják itt a gyermekeknek való csökabátokal A Hum- mclsheim-cégnek összesen hárommillió forint értékű bérmunkát végeznek Csurgón. Nyáron gyermeküdülő, télen csokoládégyár Itt sokszor mosolyognak CsokoládéilJal Gyerekkori születésnapokra, karácsonyfabontások maradék szaloncukraira, apró torkoskodásokra emlékeztető szellők járnak a siófoki Csepel SZOT-üdülő néhány épületében. Dikai Endre a Budapesti Csokoládégyár művezetője nyáron a fővárosban lakik, télen pedig Siófokra költözik. Azt mondta: ő már nem érzi az ínycsiklandó illatot, úgy hozzászokott. — Amikor nem csokoládécsomagolóként szolgálnak ezek az épületek, akkor mire használják őket? — Gyermeküdülőnek. így a zakatoló gépekkel, a targoncákkal fölszerelve nehéz azt elképzelni, de a tavaszi üzemzárást követő takarítás, festés, berendezkedés után a szobák hamar visszanyerik nyári arcukat. Nagy szállítóautókon érkezik ide a gyárból a félkész termék, az automata gépek különféle sztaniolókba csomagolják a sok fajta töltött csokoládét, szorgos asz- szonykezek rakják dobozba, s elindul gyermekcsábitó- nak, pénztárcakönnyitőnek a boltok polcaira. Konyak- meggy, csoki-kóla és sok más kerül itt a csomagokba. A közkedvelt zselés szaloncukor is Siófokon kapott »ruhát«. És lám, megint szalont csomagolnak pedig január van. — Jó lesz ez még decemberben? — Megfelelő körülmények között akár két évig is eláll; persze soha sem töltenek ennyi időt a raktárban a dobozok. Annyi azonban biztos: az idén decemberben ez a szaloncukor olyan lesz, mintha aznap gyártották volna. És még ilyen »előter- meléssel« is megint három műszak vár ránk novembertől; ahogy 1979 karácsonya előtt is itt dolgoztunk éjszakánként. Ma már két műszak is elég ahhoz, hogy a sokféle csokiból a keresletnek megfelelő mennyiséget csomagoljanak. Majdnem százan dolgoznak az illatos termekben: asszonyok, lányok, akik nyáron az üdülővendégeket látják el, télen pedig gyári munkássá válnak. Szabó Gyulánc három eve él ilyen »kétlakj« életet: — Nyáron az étteremben vagyok felszolgáló. Azt . a munkát egy kicsit jobban kedvelem, mert szeretek em- I berek között lenni, szeretem, ] ha látom, hogy örülnek annak, amit elvégzek. Persze a csokoládénak is örülnek, , de velük nem találkozom Es a nyári Siófok kellemesebb, többet lehet szórakozni. Igaz, így telente jól kipihenem magam... Az én mérlegem mégis a nyár felé billen. Lellik Piroska már tíz éve csinálja ugyanezt. — Én inkább a télre szavazok. Ilyenkor többet is keresek. Szintén felszolgáló vagyok; azt a munkát is szeretem, de ez nyugodtabb. Szórakozni meg ilyenkor is lehet: diszkó télen is van, a könyvek sem tűnnek el a hidegben. Persze ha egyszer valóban dönteni kellene a kétféle munka között, valószínűleg elbizonytalanodnék. Művezetőjük mosolyog azon. amit mondanak,' és hozzáteszi: Az anyagbeszerzés, a folyamatok, jó minőségű munka föltételeinek a biztosítása mindenkor nagy gond — főként a kisebb szövetkezeteknek. Ezért alakította meg 1974-ben tizennégy somogyi és öt zalai építőipari szövetkezet a közös áruforgalmi vállalkozást. Ez 1978-ban önállóvá alakult, s ma mint a Somogy megyei Ipari Szövetkezetek Áruforgalmi Közös Vállalata működik. Antal Mihály igazgatótól érdeklődtünk terveikről, munkájukról. — Tavaly 75 millió forint értékű anyagot szállítottunk, ennek 80 százaléka építőanyag, cement kavics, tégla. a többi különböző vasáru. Az idén tovább növekszik a szövetkezetek szolgáltatási tevékenysége, s ezért arra törekszünk, hogy az általunk beszerzett anyag értéke elérje a 100 millió forintot. Január 15-én szocialista együttműködési szerződést kötöttünk az Építőipari Termelőeszköz-ke- reskedelmi Vállalattal. (Ép- tek). 30 millió forint értékű betonacélt. épületszerkezeti és gépészeti anyagot — radiátorokat, vízvezetéket, fürdőszoba-berendezést, vegyi anyagot stb. — kapunk, s ez biztonságosabbá teszi a szövetkezetek tevékenységét — Azért kértük a felvételünket tavaly ősszel, hogy ; folyamatos anyagszállításról gondoskodjunk — mondja Fülöp Ernő. a keszthelyi — Három nap alatt úgy belerázódnak ebbe a munkába, mintha mindig csokoládégyári dolgozók lettek volna. Nem csodálom, hogy nem tudnak dönteni; én, sajnos, a napsütéses hónapokban nem látom Siófokot. Érdekes lenne tíz év után egyszer egy beutalóval ideállítani. Valószínűleg nagy lenne a csodálkozás; akik ismernek furcsállanák, hogy »henyélni« látnak. Gépzakatolás, vidám beszélgetés, finom illat.. Idénymunka helyett, állandó megélhetési lehetőség. Haszon az üdülőnek, haszon a gyárnak, haszon az embereknek. Nem csoda, hogy itt a legtöbben sokszor mosolyognak. Balatonvidéik Építőipari Szövetkezet áruforgalmi osztályának vezetője, aki zárakért vasárukért jött Kaposvárra. Az idén 110 milliós a termelési értékünk. Keszthelyen 84 lakásos ifjúsági lakótelep építését kezdtük el, dolgozunk ugyanott egy nagy szövetkezeti éttermen, aztán Tapolcán lakásokat építünk, meg a hévízi tófürdő felújítása is ránk vár. Ilyen munkával foglalkoznak a kaposvári, a barcsi, a nagyatádi, a tabi, a fonyódi és a többi tagszövetkezetek, köztük a zalaiak. S ezért kérte fölvételét most a Pécsi Építőipari Szövetkezet. — Célunk — mondta Antal Mihály igazgató —, hogy a szükséges anyagok beszerzése mellett értékesítsük az esetleg elfekvő készleteket tagszövetkezeteink között vagy más vállalatoknak, szövetkezeteknek. A Somogy megyei Ipari Szövetkezet Áruforgalmi Közös Vállalata az idén 3 millió téglát. 20 ezer köbméter kavicsot. 1600 tonna meszet, 2000 tonna betonacélt szerez be. Megszervezik a termelést folytató tagszövetkezetek termékeinek egymás közti értékesítését — ezzel is javítja .az anyagellátást. U P. Százmilliós értékben Tégla, kavics cement, vas a szövetkezeteknek
