Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-19 / 15. szám

* Melegedek Ügy adódott, hogy sainte egyugyanazon napon került a kezembe a két fénykép. Az egyik azóta megjelent az újságban, kollégám cikkét “kísérte«.: kiselejtezett pót­kocsiid vázra szerelt erdei melegedőt ábrázolt, amely­ből eddig már több tucat­nyi készült a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészetei részére. Hol van már a régi, lakókocsinak ti­tulált bódé, amely két ke­réken roskadozott a léniák mentés... Ez a mostani majdhogynem összkomfor­tot kínál: fűthető, vizet “szolgáltat«. A ladi erdészet gyöngyöspusztai csemete­kertjében néhány évvel ez- eiött magam is megfordul­tam — ilyenkor, télvíz ide­jén — egy ilyen melegedő­ben, s tapasztaltam vitatha­tatlan előnyeit... Előnyeit az egykori »me- legszolgáltalással« szemben, amelyben az erdei munká­sok részesülték', ' és aníély! időkre az itt látható másik fénykép emlékeztetett.., Kezemben a kép. Köze­lebbről, majd messzebbről nézem. Mintha ismerősöket látnék e hét férfi között..« Topognak a hóban, s a meny­nyire lehet, megközelítik a tüzet. Kezüket dörzsölik — az imént még vaspántkémi feszültek a fejszenyélre az érdes markok. Egyiküket sem istmerem. Csak a jelenet, a »beállítás« tévesztett meg. Körben, az őrtálló fák között szinte érezhető a csönd. Ha fa­gyott ág pattan vagy har­kály csőre koppan, mintha egy láthatatlan zenekar kar­mestere »üsztattatna« egy- egy hangszert a csöndszim- fóniába. Sajátos erdei tél- muzsika, ahol összhangban van a madárfütty a dőlő fa recsegésével, a kóbor kutya ugatása a fűrész sírásával, a tűz pattogása a fejszecsat­togással, a csizmasarok csi­korgása a súlyok huppanásá- val. S a pillanatnyi szüne­tekben oly nagy a némaság, hogy százméterekre elhailik a favágó nyögiése, amint gör- nyedségéből kiegyenesíti tagjait és erőt gyűjt az újabb sűjtáshoz. Volt idő, amikor telente napokat töltöttem favágók­kal az erdőn. Máig sem ér­tem, miféle szertartás gyö­kerezik abban, hogy délben — órája tíz ember közül jó, ha egynek volt, s ide a ha­rangkor! gás nem hallatszott — mindenki pihenőre tette fűrészét, fejszéjét Nem volt rá példa, hogy amíg a3 egyik tűz körül falatoztak, a vá­gásterület más részén dol­goztak volna. Pedig aligha hihető, hogy az éhség egy­szerre jött volna rá minden­kire ,., Tisztelték a téli er­dő vegfelen nagy csöndjét, amely ilyenkor bátrabbá tett nyulart és őzet. de olykor meg a róka is emberközelbe me­részkedett. Nézem a favágók képét. Melegszenek, s ki tudja, mi minden fordul meg ilyenkor a kucsmák alatt, a sokadik ikszet megért emberek fejé­ben. Ki egy viccet mond jót. nevetnek rajta mindany- nyian —, ki meg arról szól, hány szál kolbász került a füstre, hány liter zsír avén- dőbe a minap vágott hízó­ból... Ritkuló ősz hajuk sok fa- és disznóvágásról vall. A két »vágás« száma kinél- kinél na.gyj ából megegyezik, minthogy a hízót, s régente a fát is, csak télen vágta az ember. Amikor más munká­ja nem akadt és tetszhalott volt az erdő, akkor vágta irtókapáját a fagyott földbe, akkor indította útjára a fű­részt, sújtott le a fejszével.-Vigyázz! Dől a fa!« A kiáltásra nemcsak azok kap­ták föl a fejüket, akik a kö­zéiben dolgoztak, h» nem a távolabbi favágók is. Néz­ték, mint fekszik recsegve- ropogva a hódunnára a dél­ceg akác. Napjában nem volt „gyakori ez a. — akkor. Ma a motorfűrész csupán egy óra alatt annyi fát dönt le, hogy nyomában jókora tisztás nyílik még a sűrű állományú erdőben is... Ebédre az ételt. tölemelegi­tSç a melegedőben;kényesi- rnaesen körüiülik a terített asiislt,, s fütyülhet’ odakint a hawat. hordó, vad szél, az olajkályha mindezt feledteti, A ! táskarádió.' meg ' egyene­sen »ünnepi lakoma« bán- gudatát varázsolja a. védett »helyiségekbe", Ebéd ... Vászon- és bőrtarisznyáik­ból, fonott kosarakból — vekkerekből — előkerült a favágó elemózsiája. Vörös­hagyma, krumpli, fagyott szalonna, kenyér, kolbász, disznósajt — svártli —, s mellé egy fiaskó a makulát­lanul eredeti tüketermésböl. A romantikát nélkülöző szál onnasütésnek is megvolt a maga varázsa: enélkül ugyanis nem emelkedhetett volna magasba a fejsze, a sulyok, nem rághatta volna magát a fűrész a fa törzsé­be. A szalonna, a kenyér — a rácsöpögő zsírral — erőt adott Az aprónép — mert néhány -gyerek is kb-kijárt az. erdőre a favágókkal — fontos feladatét látott. ét: dolga az volt, hogy ebédidő­re -a tűz olyan »állapotban« legyen, amely a legalkalma­sabb a krumpli-,-a hagymá­éi a szalonnasütéshez., Ne lángoljon már, hanem izz-on, s a parázs mellett, a haxnu- bansütésre is mód nyíljon..,. Egy-egy pislantás a szom­széd »terítékére«, s ha nem mondta volna is, kiderült: túljutott-e a disznóvágáson. És azt is megmondta a ki­bontott abrosz, kit hogyan becsül asszonya; kinek vissz­hangzik, s kinek van tele otthon a kamrája. Ugyan kinek jutott volna eszébe utánaszámolni, mennyi egy favágónak a napi kalóriaigé­nye, mennyit vesz ki belőle az erdő, ahová kora reggel indul s ahonnan csak söté­tedés után ér haza ... Nézem a képet: A melege­dő erdei munkások jókedvű- ek mind a heten. Táskát, szatyrot nem látni a köze­lükben — semmi jele annak, hogy , ebedhgz„„ készülődné­nek. Lehet, hogy a dél már a korszerű melegedőben éri ókét, s ott hallgatják a rá­dióból a harangs-aót? Hermes« Fereme LIVÈt ÉRICI2ITT Fiatalok az építésvezetőségen A levél még a múlt év első napján érkezett a megyei KISZ-bizottság címére, A feladó a SAEV marcali 42. számú építésvezetősége Berzsenyi Dániel KISZ-alapszervezetének szocialista bri­gádja. E levelet felolvasták az ifjúsági szervezet megyei bizottságának decemberi ülésén; úgy ér­zem, nekünk is szólnunk kell róla. A huszonkét tagú alap­szervezet a nemzetközi gyer­mekév alkalmából jelentős társadalmi munkát végzett. Beszeljenek érről a tények! A Berzsenyi-lakótelepen április ' 22-én adták át a csi- bészkégrundot, ahol többek között egy kézilabdapálya is van. A játszótér építéséhez szükséges anyagot — félmil­lió forint értékben a vá­rosi tanács adíá. E grundot nemcsak ' a Mikszáth utcái általános iskolások veszik igénybe a szabadtéri testne­velési órákhoz: városszerte kedvelt létesítménnyé vált. Ezen a grundon rendezték meg először az úttörők »ut­cák, terek focibajnokságát«, amelyet Bene Ferenc, volt válogatott labdarúgó nyitott meg. Nagy volt a siker. Szeptemberben a Mikszáth utcai iskola és óvoda támo­gatására önkéntes KISZ— műszakokat is vállaltak • fiatalok. A bevételből az is­kola Latinca Sándor űttörő- csaoatának tízezer forint ér­tékű könyvei: vásároltak, és tízezer forintos alapítványt tettek az évenként odaítélen­dő »jó tanuló, jó sportoló « címre. Az alapszervezet ál­tal elindított mozgalom jel­képeként egy \ vándorserleget adtak át az iskolaavatón az úttörőcsapatnak. A városi összefogássiai és társadalmi munkával léte­sült Mikszáth utcai óvodá­nál a KISZ-tagok részt vál­laltak az építőmesteri mun­kákból is. »Levelünkkel szeretnénk elérni, hogy a megye és az ország más yároSaihan is részesüljenek a gyerekek ha­sonló támogatásban — és ne csak egyedül a gyermekév­ben. Marcali, 1979. decem­ber. Horváth Károly KISZ- titkár,, Vincze Csaba .szerve­ző titkár.« Részlet a közjegyzői ok­iratból : »Horváth Károly, a Ber­zsenyi Dániel KlSZ-alap- szervezet titkára az alap- szervezet tagjai képviseleté­ben és nevében, élő szóval előadta és közokiratb/ fog­lalni kérte az alábbi alapít­ványtevő nyilatkozatot: Alulírott Horváth Károly mint a kötelezettséget vál­laló KISZ-alapszervezet tit­kára előadom, hogy az alap­szervezet tagjai a nemzetkö­zi gyermekév tiszteletére és a Mikszáth Kálmán utcai általános iskola támogatá­sára a Ptk. 593. §-a alapján, »Jó tanuló, jó sportoló« ala­pítványt kívánnak tenni. Az alapítvány célja az. hogy az alapítványi összegből a mar­cali Mikszáth Kálmán utcai általános iskola tantestülete évenként juttatásban része­sítsen a tanulói közül, a tantestület által kidolgozott követelményrendszernek megfelelő »jó tanuló, jó sportoló« kitüntető címmel jutalmazható egy-egy leány és fiú tanulót« Az alapítvány megvalósí­tásának érdekében a Ber­zsenyi Daniel KlSZ-alap- szervezet tagjai kötelezett­séget vállaltak arra, hogy az őket képviselő alapszer­vezeti titkár útján tízezer forintot helyeznek takarék­betétkönyvbe. Felkérték" a Mikszáth Kálmán utcai ál­talános iskola tantestületét; dolgozzák ki a követelmény- rendszert, amelynek alapján minden évben — a tanév zárásáig — értékelik a gyermekek munkáját, maga­tartását és kijelölik a »jó tanuló, jó sportoló« címmel kitüntetendő tanulókat. A juttatás értéke személyen­ként 500 forint. Először az idei tanév vé­gén döntenek a kitüntetés­ről. Az okmányt a közjegyzőn kívül Horváth Károly, a Berzsenyi Dániel KlSZ-alap- szer vezet titkára és tír. Grübl Lászióné, a Mikszáth Kálmán utcai általános is­kola igazgatója írta alá. Mit tehetnénk még hozzá? Talán csak annyit, hogy ezek a tettek önmagukért beszélnek. S látjuk: Mar­caliban annak a szórtak, hogy KISZ-alapszervezet, nemcsak alakja, hanem je­lentése is van, és tekintélye egyre növekszik. Köréési ZsoM Téli kikötőben Sirályok örülnek a jégtörőnek A Muhart balatoni ha­jói Siófokon az üzemigazga­tóság melletti téli kikötőben pihennek. A katonás rend­ben föisonakozott vízibuszok, kompok, katamaránok csön­desek, mozdulatlanok, kes­keny jégcsíkok tartják őket kalodában. Velük szemben a nyári kikötő korlátjai, acél­vagy kobakjai behavazva árválkodnak. Csak egyetlen motoros, a Csobánc gépei duruzsolnak. Ezt a hajót használják jégtörőnek. A Csongor és Tünde mellől in­dul naponta, hogy a kikötő vékony jegét fölaprítsa. Tol­nai Béla főmérnök-helyettes mondta el, hogy miért vae erre szükség. — A hajókat körülvevő jég még nem árt nekik. Ám, ha az egész kikötő befagyna, a 20—30 centis hatalmas jég­réteg oly erős nyomással fe­szülne a hajótesteknek, hogy szétroppannának. Ezért van itt a télá kikötő nagy részén mindig szabad vízfelület, így a keskeny jég nyomás- változásai nem a hajókra hatnak, hanem elvesznek » szabad területen. Legjobban, a sirályok örül­nek az enyhén gőzölgő, a környezetnél egy kicsit me­legebb víznek. A fotójuk magasodó hajóorrok előtt gubbasztanak a jégen, néha fóisaallnak, lecsapnak, es társaik fíkolto^gsa közben éhesen nyelik az elejtett ap­ró halat. A jégtörő mozgása vagy néhány ember megje­lenése nem zavarja őket, csupán a szokásosnál hango­sabb zsunatolással -beszelik meg« a dolgot.,, — Csak pihenni térnek ide a hajók’ —• Ilyenkor úgy létszák, mintha nem volna itt élet. Pedig igáit, i másutt » serénykednek a* emberek, elvégzik a kötele­ző ellenőrzést, kijavítják az esetleges hibákat. Ha most hirtelen minden átlátszóra változna, meglepően nagy »nyüzsgést« láthatnánk a ki­kötőben. Az olvadást köve­tően pedig valóban, benépe­sül minden. Tavasszal már nem láthatatlan a serény ke­dés: a hajósok fényesítik, festik, csinosítják kedves »jószágaikat«. Átitat min­denkit a nagy várakozás, hogy mikor indulhat el az első hajó. A víziembernek csak a tavast, a nyár és az ősz je­lent igazán örömteli időt. Hiába a jeges világ csiHámló szépsége, a mozdulatlan ha­jók büszke némasága. A ba­latoni vízijáratok megszű­nését, illetve elindulásai, jel­ző két rövid újsághír között elmúló idő is csak arra jó, hogy a karbantartason kívül állandóan a hullámzó vizen sikló, utasokkal telt hajóik­ra gondoljanak. — Mikor kezdődik a hajó­zás? — A teljes üzem csak a főszezonban. De az átkelő- járatok, így elsősorban a kompok indításának az ideje változó. Amióta az .időjárás engedi, azaz eltűnik és vár­hatóan már vissza sem jön a balatoni jég, felibőgnek a motorok, megszólal az első duda. Ha a büszke Beloiannisz vagy az »ifjú« katamarán tehetné, rábólintana a fő­mérnökhelyettes sízavaira. Aki látja őket, úgy érzi, mintha az .-élettelen fémből, fából, műanyagokból, üveg­ből összerakott alkotmá­nyokból is sugározna a ta- vaszvárás. L. r. PIACI KÖRKÉP Olcsóság — drágaság A hidegben óraszám to­pogva lehet-e melengetőbb érzés, mint hogy »ötforintot kapok ugyanazért a csomó spenótért, amiért egy hete csak hármat volt képem el­kérni«. Tegnap a spenótnál is kapósabb volt a sóska: csomónként 5—6 forintért már fél kilencre elfogyott. A zöldségfélék hovatovább 16 forintos egységáron kerül­nek forgalomba. Ennyi f a ve­gyes zöldség és a lila hagy­ma kilója, de hasonló ár jön­ne ki akkor is, ha a tök 5 forintos darabárát átszámí­tanánk. Fejes káposzta még min­dig volt ÍJ.—12 forintért. Karalábét nyolcért kínáltak, petrezselymet kettőért ke­restek. A burgonya 5,50-es ára még mindig szolidnak mondható; ugyanennyiért a cékla mindenkit hidegen ha­gyott. Ez alkalommal két helyen is árultak sampion gombát, 80-ért. A tojásütközetet a vásárlók nyerték meg. Egy férfi 1,70-ért is .fitymált. »Alikor vegyen csak 1,90-élt A radioaktív háttérsugárzás r Életünk folyamán állan­dóan radioaktív sugárzásnak vagyunk kitéve. Ez a sugár­zás neszben természetes kör­nyezetünkből: a világűrből, a levegőből, a földből, az epületek falából sfcb. szár­mazik. Másik részéért ko­runk technikája a felelős. Ide sorol hatóik az orvosi röntgen-, izatppdiagnőeati- ka! es terápiái sugárterhelé­sek, valamint a reaktorok, részecskegyorsítók, az ipari­lag alkalmazott izotópok su­gárzása. Ezpkhez a »külső« sugárforrásokhoz járulnák a »belső« sugárforrások. az emberi szervezet ugyanis mindig tartalmaz radzoak- 4» anyaiakat. sse&t&xA­be épült sugárzó anyagok is az előbbiekhez hasonlóan csoportosíthatók: a kálium— 40 izotóp pl. a szervezeteik nélkülözhetetlen alkotóré­sze, ami mellett újabban még járulékos terhelés is fellép. Ennek oka az orvosi izotóp-alkalmazás. Ma min­den ember szervezetében ta­lálható cézium—137 es stroncium—90 radioaktív izotóp. ■ A kutatók a környezet ak­tivitását azért vizsgálják, hogy megfelelő sugarmentes hely és kis aktivitású árnyé­koló anyagok kiválasztásá­val olyan, szinte teljesen su­gárzásmentes szobát tudja­nak; készítem, ahol sz sm­mérése béri test sugárzása jól ki­mutatható. A legjobb sugár- védő árnyékolást nem ólom­ból leliet epiteni, hanem vasból, de a vasat is cél­szerű elektrol it-rézzel borí­tani, A levegő mindig tar­talmaz radioaktív szennye­ződést. ezért a. meröszoba levegőjét meg kell szűrni. A levegő szennyező hatásával magyarázható az a jelenség, hogy a vaslemezeken akti­vitás mutatható ki, de ala­pos tisztítás után az aktivi­tás megszűnik. A szerzett tapasztalatok alapján az emberi test aktivitásai mérő berendezést 15 centiméter vastag vaslemezből készült szobában helyezik el. táposatl« — fortjtowt löt m önérzetes árus. Továbbra is gyümölcsöző a gyümölcsárusítás. A való­ban szép almáért ország­szerte nálunk adnák a leg­többet: 15—16 forintot. A rekeszekből már régi is­merősként köszön vissza né­hány szem körte. Nem a húszforintos ár az oka, hogy a vevők nem állnak sorba érte. A baromfipiacon 125 forintra tartott kakas ne­gyedórái alku után 112-ért talált gazdára. — Mibe kerül ez a tyúk? — De hiszen ez kakas, aranyoskám ! Még mindig jobb, mintha csirkének nézték volna. À csirke javát egyébként 45- ért mérték kilónként.. Zala­egerszegen hét forinttal volt ennél drágább, tízzel pedig olcsóbb Komlón. Élő tyúkot Győrben érdemes venni 27- ért kilónként. Budapesten az Élmunkás téri piacon 42-ért adták. A tojás ára országszerte mérséklődött. Nálunk a leg­olcsóbb! A fővárosban 1,90 darabja, máshol általában 2 forintért adják. Már csak Komlón és Szegeden 2,20. A vöröshagyma közötti ár­különbség hajmeresztő. Csak /7,50 Szolnokon a vöröshagy­ma, miközben a közeli bá­nyászvárosban 15 forint. Máshol általában e kettő középaranyosa az ar. A Ka­posváron elképesztően drá­gának vélt 47 forintos fok­hagymáról országos összeha­sonlításban kiderül. hogy olcsó. Debrecentől Szombat­helyig mindenütt hatvan (Budapesten 58), kivéve Za­laegerszeget. ahol csak 35 forint. Az alma is az utóbbi\ városban a legolcsóbb, nyolc forint. A kaposvári árat csak a főváros es Békéscsaba kö­zelíti meg. B, fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom