Somogyi Néplap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

L-J * • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^PCSHÍ^ Ara: 1,20 Ft SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI B IZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam 13. sióm 1980. január 17., csütörtök 75, születésnapján PonomarjoY kitüntetése Az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb . Ta­nácsának Elnöksége Borisz Ponomarjovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagját, a Központi Bizottság titkárát. A magas kitünte­tést 75. születésnapja alkal­mából adományozták neki, a kommunista párt és a szov­jet állam szolgálatában szer­zett kimagasló érdemeiért. Jelentősen változnak az arányok Az építőipar feladatairól tárgyalt az építők szakszervezetének központi vezetősége Az építőipar idei munká­jában jelentősen, változnak az arányok, átrendeződés megy végbe a szakmák, a vállalatok és munkaterüle­teik között. Ezért rugalma­sabb alkalmazkodásra, minő­ségi és hatékonysági köve­telmények körültekintőbb kielégítésére van szükség — hangsúlyozta Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter szerdán, az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­te Központi Vezetőségének ülésén. A miniszter utalt arra, hogy az építési igények mér­séklődésével összhangban az építőipari termelés 3 száza­lékos csökkenésével számol­nak. A vállalatok gazdálko­dásával, rugalmas alkalmaz­kodásával szemben támasz­Száz éve született Tímár Szeréna Emléktáblát Karádon avattak Nem tudjuk, melyik ház­ban látía meg a napvilágot 1880. január 16-án Tímár Szeréna. Családjára már a legöregebb emberek sem emlékeznek Karádon, ahol tegnap emléktáblát avattak a munkásmozgalom állhata­tos harcosának, mártírjának tiszteletére. Pedig a község kommunistái — Schádl La­jos párttitkárral az élükön —, akik büszkék Karád for­radalmi hagyományaira, szorgalmas kutatómunkába kezdtek, miután a megyei pártbizottság felhívta fi­gyelmüket a magyar nőmoz­galom e kiemelkedő alakjá­ra. Az eredmény, sajnos nem sok, valószínű, a Tímár csa­lád nem sokáig élt Karádon. Tímár Szeréna meglehe­tősen fiatalon állt az igaz­ságért, a munkások jövőjéért harcolók sorába. 1905-ben már feltűnt vonzó személyi­sége a nőgyűlések kiváló szónokaként. Följegyezték róla, hogy az 1910-eS évek elején Kaposváron is tartott gyújtó hatású szónoklatot. Az első világháború megpró­báló éveiben a magyar munkásnők elismert vezető­jeként küzdött a békéért és a munkásmozgalom céljai­ért. 1919-ben a Kommunis­ták Magyarországi Pártja soraiban találja a történe­lem, ugyanakkor tagja a Szakszervezeti Központ Inté­ző Bizottságának is. Az el­lenforradalom őt sem kímél­te. Sok más társával együtt letartóztatták, s a bíróság négyévi börtönnel sújtotta. Fogolycsere révén került a Szovjetunióba 1922-ben. A világ első proletárállamában különféle hivatalokban vál­lalt munkát, tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának is. A moszkvai magyar emigránsklub egyik legenergikusabb szervezője­ként tartóztatták le 1938- ban. • hamarosan, ezután Tovább építik a grundot Parkfejlesztési tervek Marcaliban A kommunális és építő­ipari feladatokon belül igen­csak elenyésző hányadot képvisel a Marcali Városi Tanács V. B. költségvetési üzeméről a parkok és zöld­sávnak fenntartására, gon­dozására, illetve fejlesztésé­re fordítandó összeg 1980- ban. Az idei összfeladat ugyanis csaknem 26,5 millió forint értékű munka elvég­zése, s ebből a parkfenntar­tás 1,6 millióval, a további parkosítás, illetve korszerű­sítés pedig együttvéve alig több mint félmillióval ré­szesedik. A költségvetési üzem az idei tervek készítésekor fi­gyelembe vette, hogy jólle­het növekszik a gondozásra szoruló terület, a munkákat végzők létszáma nem nö­vekszik, s nem lesz több munkagépük sem, mint amennyi 1979-ben volt Ré­gebben három kisebb fű­nyíró gépet vettek, ezt a »gépparkot« két évvel ez­előtt két nagyobb teljesít­ményű fűnyíróval bővítet­ték. s kerti traktorokkal is rendelkeznek. A munkaesz­közökön most végzik a szük­séges karbantartásokat. Az eszköz- és létszámellátott­ságból következtetve nyil­vánvaló, hogy céljaikat csak fokozottabb termelékenység­gel érhetik el. Az üzem dolgozói gondoz­zák egész évben a zöldterü­leteket, virágágyakat, az em­lékművek környékét ; cseré­lik a virágokat, s ahol kell, pótolják a füvesítést. Négy­ezer négyzetméteres kerté­szeti telepükről évente mint­egy 25—30 ezer egynyári, il­letve évelő virágot adnak ki. Az idén a további parko­sítás, illetve korszerűsítés keretében — a négy na­gyobb és a két kisebb park fenntartása, rendszeres gon­dozása mellett — a már említett több mint félmillió forintos költséggel tovább építik a Berzsenyi parkot és a parkban létesítendő grun­dot. A munkák elvégzéséhez a városi tanács műszaki osz­tálya március végéig elké­szíti a tervet a költségveté­si üzem részér*, meghalt. A személyi kultusz áldozata volt. Karád népe tisztelettel adózott Tímár Szeréna emlé­kének tegnap délután, az emléktábla avató ünnepsé­gen, amelyen megjelent Vas Imre, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyette­se, Balassa Béla, a Siófoki Járási Pártbizottság első tit­kára és Virovecz József, a járási hivatal elnöke. Dr. Navrasics Lászlóné, a me­gyei pártbizottság tani a, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkára avatóbe­szédében méltatta Tímár Szeréna pályáját, áldozatos életútját. Többek között el­mondta, hogy a tanácshata­lom megdöntésekor nem a saját menekülésére gondolt, hanem elvtársainak, közöt­tük Kun Bélának és család­jának sorsával törődött mindaddig, amíg elindulhat­tak az emigrációba. Tímár Szeréna emléktáb­láját (amelyet a boglárlellei termelőszövetkezet dolgozói készítettek) Balassa Béla, a járási pártbizottság első tit­kára, valamint Schádl Lajos, a karádi községi nártbizott- ság titkára koszorúzta meg, majd a helyi úttörőcsapat és a KISZ-szervezet adott mű­sort. Sz. A. tott követelmények azonban a korábbinál jóval nagyobb erőfeszítéseket kívánnak a vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt. Gyöngyösi István, a szak- szervezet főtitkára rámuta­tott arra, hogy a kongresz- szusi verseny eddigi tapasz­talatai szerint sok szocialis­ta brigád helyezte felaján­lásának középpontjába az építés minőségének, gazda­ságosságának és hatékony­ságának javítását. A meny- nyiségi szemlélet tehát mind­inkább a múlté. ■. ... i »I \ í 'V v Y I i>W ■ rarag$f21jH| Gázpalack a konfénerben. Konténere* s/állításra tért át nemrég a Nagykanizsai KÖGÁZ Kapos­vári üzeme. Egy egységrakományba negyvennégy gázpa­lack fér, igy a nehéz fizikai munkát sikerült kiküszöbölni, s a szállítást meggyorsítani. EgyűttmOködési szerződést írtak alá Közösen dolgoznak a kórház és a főiskola kutatói Miután a két intézmény vezetői aláírtak a dokumen­tumot, már csak a megyei tanács hozzájárulása kell, s életbe lép az együttműködé­si szerződés, melyet a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kola és a Somogy megyei Tanács kaposvári kórháza kötött egymással. Az ünne­pélyes szerződéskötésre a kórházban került sor; az egészségügyi intézmény ré­széről dr. Nemes Tihamér főigazgató főorvos, a főisko­la képviseletében pedig dr. Guba Sándor főigazgató írta alá az okmányt A szerződés célja: a hu­mánegészségügyi, valamint az állattenyésztési és állat­egészségügyi kísérletek Ösz- szehangolása a gazdaságo­sabb és hatékonyabb kutatá­sok végett. Számtalan té­nyező indokolja, hogy szo­rosabb kapcsolat alakuljon ki a két intézmény között. A főiskolán lehetőség van kísérleti állatok gazdaságos tartására, arról nem is szól­va, hogy itt már régóta ér­tékes kutatómunka folyik. Mostantól kezdve azonban nemcsak a főiskola kutatói, hanem a kórház orvosai is lehetőséget kapnak arra. hogy ott kísérletezzenek. Mindkét intézmény sok kötelezettséget vállalt. Hogy csupán néhány lényegeset említsünk: a kórház kutató- csoportja a főiskola kutatói­val összehangolt programot dolgoz ki. A kísérleti beren­dezések beszerzésére egymil­lió forintot, az egészségügyi kutatómunka éves program­jához félmillió forintot ad a kórház. ‘ ' Ahhoz, hogy valóban ered­ményes legyen az együttmű­ködés, beruházásra is szük­ség van. Egy állatház, s mel­lette műtő lesz a főiskolán. Az épület már készen áll, csak be kell rendezni. Ehhez a MÉM egymillió forintot adott. Az intézet központi laboratóriumának szakem­berei vásárolják majd a kí­sérleti állatokat, gondoskod­nak a takarmányról. az egyéb anyagokról. Kölcsönö­sen tájékoztatják egymást az egyes kísérletekről. A kórház eddig már több mint tíz intézménnyel ta­náccsal kötött együttműkö­dési szerződést, de kutatási szempontból ez a mostani a legjelentősebb, Hat kísérleti program készült el a költ­ségvetés-tervezettel együtt A tervezeteket a kórház ku­tatói készítették, természete­sen a főiskola szakemberei­nek véleményét is kérik majd. A tegnap megkötött szer­ződés egyelőre tíz évre szól, utána meghosszabbítható. Ezzel a két intézet ésszerű­en, és az eddiginél hatéko­nyabban használja ki azo­kat az adottságokat, me­lyekkel a kórház, illetve a főiskola rendelkezik. Jégtörők a Szigetközben A hideg Idő hatására megkezdődött a Jégképződé* a Dim; szigetközi s nikaszln I* Az Észak •*•••» "■ nihil Víziig-I Igazga kfeag lia jói megkezdték a küriu ékbeli vizűken a jégtörőd. Negyvennégy új mű Február: mezőgazdasági könyvhónap A könyvesboltok polcain ezekben a hetekben egyre több, a mezőgazdaság kü­lönböző területeivel foglal­kozó könyv jelenik meg. Jel­zi ez, hogy közeledik a me- gőgazdasági szakirodalom hagyományos ünnepi hónap­ja. Mint mindig, az idén is körültekintő, hosszas készü­lődés előz: meg az esemény­sorozatot. A könyvhónap or­szágos szervező bizottsága úgy határozott, hogy febru­ár elsején a Mezőfalvi Me­zőgazdasági Kombinátba hívják még hazánk agrárér- telmiségcnek képviselőit, itt lesz a könyvhónap országos ünnepi megnyitója. Több mint félmillió pél­dányban negyvennégy új mű jelenik meg. Különös érdek­lődésre tarthat számot dr. Marillái Vilmosnak a köze- múltban megjelent A koo­peráció és integráció új je­lenségei a KGST-országok mezőgazdaságában cím könyve. Ahogy a szerző is kimondja; »világunk kor­szakos feladatai közé tarto­zik« a kooperáció és az in­tegráció. »A koncentráció és a sza­kosítás nyomán egyre na­gyobb teljesítményű műsza­ki egységek, gepek, beren­dezések lépnek a mezőgaz­dasági termelésbe. Kihasz­nálásuk nemegyszer megha­ladja egy-egy gazdaság mé­retét. Az ésszerű hasznosí­táshoz nélkülözhetetlen a vállalatok közötti együtt­működés ... Különösen fon­tos ez az 1980-as évek kü­szöbén, amikor mindegyik szocialista országban az elő­ző időszakot lényegesen meg­haladó erőfeszítésekre van szükség a mezőgazdasági eredmények megőrzéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez« — írja a könyv előszavában dr. Marton János, az. Agrár- gazdasági Kutató Intézet fő­igazgatója. A kö vv arról ad áttekintést, hogy 'a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve az európai KGST-or­szágokban milyen fejlődési irány jellemzi a kooperációt és az integrációt. Nem az összehasonlítás, az egybeve­tés, hanem a különböző módszerek bemutatása a szerző célja Mind az elmé­leti, mind a gyakorlati szak­emberek számára hasznos az integráció különböző formái­nak, a vállalatközi kapcso­latok új jelenségeinek a megismerése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom