Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

Jó évet zárt a villamossági gyár Tőkés exportnövekedés — belföldi igénycsökkenés Nem volt könnyű ez az év a vállalatok számára: a gaz dálkodási feltételek bonyolul­tabbá válása miatt át kellett értékelni a terveket és a ko­rábbi elképzeléseket. Az év eredményeiről és gond.iairól kérdeztük Horváth Attilát, a VBKM Kaposvári Villamos- sági Gyárának igazgatóját. — A tervek készítésekor tudtuk, hogy a vállalati nye­rtseit kisebb lesz, mint a ko­rábbi években volt, a csök­kenés azonban a vártnál is nagyobb. Az eredménykiesés mintegy tízmillió forint. En­nek az ellensúlyozására a legkézenfekvőbb, módot' vá­lasztottuk: a termelési érték, illetve a bevétel növelését. Szerencsére mind a piaci hát­tér, mind a szűk gyári kapa­citások feloldására szolgáló kooperáció’módot adott rá. A gondok ellenére fennál­lása óta talán a legeredmé­nyesebb évet zárja a gyár. A termelési érték több mint százmillió forinttal nőtt, a tő­kés explort a kétszeresére emelkedett. A gyár teljesíti eredménytervét is; a bérszín­vonal három és fél százalék­kal nő. Az átmeneti romlás után készletgazdálkodásunk is a kívánt színvonalon mo­zog. Mindezt létszámcsökke­nés és erőteljesen növekvő kooperáció mellett értük el. — Hoqyan alakultak az idén az értékesítési lehetősé­gek? — Egyes termékek, például a transzformátorok iránt je­lentősen csökkent az igény. Itthon szinte ' lehetetlen transzformátort eladni. A jö­vő évre még kevesebb meg­rendelés érkezett; a vissza­esés szerintünk átmeneti, ezért fenntartjuk a termelési kapacitást, és külföldi érté­kesítési lehetőségeket kere­sünk. A vezérlőberendezések pia­cán is lanyhult a kereslet. Tárgyaltak néhány felhaszná­ló vállalattal, és már van jó pár megrendelésük. Bonyolul­tabb a helyzet a szakaszolók és az oszlopkapcsolók eseté­ben: itt elsősorban az expor­tot szeretnék növelni. Szám­talan versenytárgyaláson in­dultak, és sikerült is néhány megrendelést szerezni. — Milyen új termékekkel jelentkeznek a piacon? — A Villamos Berendezés és Készülék Művek kifejlesz­Határidőn innen és túl Gyorsabban intézik a bejelentéseket Minden családot, minden kaposvárit érdekel, hogyan in­tézik a lakosság közérdekű bejelentéseit, javaslatait és panaszait a megyeszékhelyen. Különösén szoros a kapcsola­ta a városi tanács szakigazga­tási szerveinek,, vállalatainak és intézményeinek a lakosság­gal. Nagy a szerepe a bejelentő-- sek rs intézésének a közéle­ti aktivitás' növelésében is. Ez indokolja, hogy a városi ta­nács vb most először megtár­gyalta, miként intézik a köz­érdekű bejelentéseket, javas- 1 atolcat, panaszokat. Az előze­tes vizsgálat sok mindenre ki­terjedt a bejelentések számá­tól, tárgykörétől az intézke­dések módjáig. S közben azt is számba vették, mit szüksé­ges tenni annak érdekében, hogy csökkenjen a megalapo­zatlan panaszok száma, még gyorsabban és eredményeseb­ben intézkedjenek. A bejelentések nagy része tanácsi fórumokon hangzik el, vagy a tanácsi szervek -kap­ják közvetlenül és közvetet­ten, például más szervek ré­vén. S természetesen a taná­csi vállalatokhoz, intézmé­nyekhez is sok bejelentés fut be különböző csatornákon. A végrehajtó bizottság — figye­lembe véve a járási-városi NEB jelentését is — megálla­pította, hogy a szakigazgatási szervek, a vállalatok és intéz­mények egyaránt ismerik a közérdekű bejelentések, javas­latok és panaszok intézésével kapcsolatos feladatokat. Fontos, hogy a bejelentése­ket pontosan minősítsék. Saj­nos, ez még” nem mindenben felel meg a szabályoknak, pe­dig a meghatározott jelzések elmaradása megnehezíti az el­lenőrzést is. A bejelentések nyilvántartása viszont most már jóval pontosabb, csaknem teljes. Számon tartják a kü­lönféle fórumokon elhangzott bejelentéseket, amelyek intéz­kedést igényelnek. Ezek nyo­mán — néha ugyan késéssel — tájékoztatják a lakosságot, választ adnak a kérdéseikre. Az ingatlankezelő vállalatnál külön iktatókönyvet vezetnek a bejelentésekről. Egy év adatainak átvizsgá­lása szerint a bejelentések mintegy kétharmada a tanács­tagi beszámolókon, a város­részi fórumokon hangzott el. A tanácson figyelemmel kísé­rik es nyilvántartják azokat a bejelentéseket is, amelyek la­punkban jelennek meg, Arija viszont, szükség van, hoev ja­vítsanak az intézkedések el­lenőrzésén. A tanács, a rádió, a televízió révén szintén sok bejelentést kap. A tanácsi vállalatokhoz, 4 koze^esziég­ügyi és járványügyi szolgálat­hoz a bejelentések túlnyomó többsége a lakosságtól közvet­lenül érkezik, az intézmények­hez pedig szinte teljes egészé­ben. A kaposváriak különösen sok észrevételt tesznek a kommunális ügyekkel kapcso­latban, a bejelentések nagy része éppen ezért e területtel függ össze. Olyan javaslatok futottak be, melyek a sport- csarnok befejezését, a strand bővítését, új szeméttelep, fize­tő-autóparkoló, ABC-áruház létesítését szorgalmazzák. Szó­vá tették az árutermelés hiá­nyosságait, az üzletek nyitva tartásának a hibáit és még sok mindent. Különösen sok a panasz a fűtésre, a házkeze­lési szolgáltatásra az IKV te­rületén. A városgazdálkodási vállalat nyilvántartása szerint a bejelentések mintegy egy- harmada a szemétszállításra és a díjakra vonatkozik. Sür­gették az utak, a járdák meg­javítását, a játszóterek, a par­kok jobb gondozását, a köz- tisztaság színvonalának eme­lését. Az óvodákban, a böl­csődékben a gyermekek fölvé­telével kapcsolatban szaporo­dott meg a panaszok száma. Mindenképpen elismerésre méltó, hogy az elintézés ha­táridejét 91 százalékban meg­tartották. Rendszerint elmu­lasztották viszont azt, hogy közöljék, ha a bejelentés in­tézésének ideje várhatóan meghaladja a harminc napot, pedig ez kötelező előírás. A tanácstagok interpellációját ti­zenöt nap alatt kell elintézni. Sajnos, ezt a határidőt sem tudták teljesen tartani. A be­jelentők minden esetben meg­kapták viszont az értesítést, a tájékoztatást. A feladatok kö­zött szerepel az értesítések színvonalának javítása. A lakosság érdekét messze­menően szem előtt tartották mindenhol. Azok az ügyek, amelyek nagyobb anyagiakat igényelnek, vagy más okokból nem megvalósíthatók, termé­szetesen a kivételek közé tar­toznak. Sok család kifogásolta például, hogy nem vették^ föl a gyerekét az óvodába. Ezek a kérések csak az óvodai há­lózat fejlesztésével összhang­ban teliesithetők. A szakigazgatási szervek, a tanácsi vállalatok, intézmé­nyek a közérdekű bejelenté­sek, panaszok és javaslatok intézését szabályozó törvény szellemében tevékenykednek. ,A végrehajtó bizottság most elsősorban az intézkedések meggyorsítását határozta el a feltárt hiányosságok megszün­tetése réven. is G. tett egy tipizált villamosener- gia-elosztó berendezést a ház­gyári lakóépületekhez, Mi ké­szítettük a nyúzópróbán levő prototípusokat. Ezeknek a la­kásépítés adta a piaci hátte­ret. Hasonlóan új termékünk a síncsatorna; ez nem más, mint egy folyamatosan vál­toztatható elektromo6ener- gia-elosztó gerinchálózat. Jól formálható, könnyen ke­zelhető. esztétikus termék. Ehhez az idén fejeztük be a gyártókapacitás kialakítását. De az új, a gvártás első két évében levő termékek aránya az össz-értékesüésen belül mintegy huszonkét százalékos lesz az idén. — Hogyan alakult és mi­lyen gazdaságos a tőkés ex­port? — Az átlagos népgazdasági célokon túl a tőkés export számottevő szerepet játszik a termelőkapacitások kihasz­nálásában, s a belföldön el­érhető nyereség szoros össze­függésben van a dollárkiho­zatali mutatóval. 1975—76-ban kiugróan jó konvertibilis va­lutabevételt értünk el, beren­dezések eladásával. 1978-ban a Weidmüller céggel kötött li­cencszerződésünk nyomán in­dult a sorozatkapcsok tőkés exportja, s újra elértük a korábbi kiugró teljesítményt. Az idén ismét volt piaca a nagyberendezéseinknek, tgy megkétszereztük a tavalyi tő­kés árbevételt. Jövőre újabb versenytárgyalásokon veszünk I részt a közel-keleti piacokon. J E'ég jónak tartom az eselye­I inket. I A dollárelszámolású export- , juk is növelhető lenne, de 1 csak a gazdaságosság rovásá- , ra Évről évre újabb és újabb j piacokról vonulnak ki az ala­csony árak miatt, s e kiesést más piacok megszerzésével kell pótolni. Ez gondos, ösz- ! szehángolt munkát követel a gyár, a vállalat és a Trans- elektro között. - • — Változott-e az idén a belföldi kooperáció lehetősége, jelentősége? — Az együttműködés ren­geteget fejlődött az idén. A nyáron fordult elő először, hogy egyre több kisvállalat és ktsz jelentkezett a nagy- vállalatoknál, főleg az Al- fc dről, kooperációs lehetősé­gekért. Ezeknek a cégeknek a száma jövőre várhatóan nőni fog. Mi a megyében is na­gyon szívesen- építünk ki kapcsolatot. Ez a homokszent- gvörgyi termelőszövetkezettel sikerült is már. Cs. L. Beszélgetés a traktoron Csak a kormánykereket fogja? Megremegnek a fedöleme- zek, a kúp alakú rácsos sap­kán keresztül sötétes füst lö­vell az ég felé. Aztán a ha­talmas gumikerekek beleka­paszkodnak az egyenetlen hantokba, 5 az óriás traktor kissé himbálózva megindul a szinte végeláthatalan táblán. Mögötte ekesor. — Még néhány nap, és vé­get ér a szántás — mondja Gyurka János, a nagybajomi termelőszövetkezet traktoro­sa. — November elsejétől mindennap tizenkét órát dol­goztam az új K—701-es trak­toron. — Az új, nagy teljesítmé­nyű gépre csak megfelelő em­ber kerülhet. Véleménye sze­rint mi különbözteti. meg a jó és kevésbé jó, esetleg rossz traktorost? — Szerintem nem jó vagy rossz traktorosról kellene be­szélni, hanem becsületesről és kevésbé becsületesről. Leg­döntőbb a munkához vaio hozzáállás, mert megérzi a gép a szívtelenséget. Aztán tudni kell, hogy mit miért csi­nál az ember. Ma már nem elég azt mondani á traktoros­nak: menj fiam és szántsd föl a határt, azt is hozzá kell tenni, hogy oda búza, rozs vagy kukorica kerül, ilyen méretben kell vetni, mert kü­lönben kifagy. — Nem gondolt még arra. hogy gyorsabban szántson, még ha a minőség rovásara megy is. — Nem. Talán azért sem. mert a brigádvezetők, ágazat­vezetők pontosan tudják, hogy mekkora az a legnagyobb te rület, amekkorát az adott idő alatt föl lehet szántani, ha valaki jól dolgozik. — Mindig azt szoktam mon­dani az őszi mélyszántás előtt a brigádnak — fűzi hozzá Tolnai István gépcsoportveze­tő —, mindenki úgy dolgoz­zon', hogy á munka végén oda merjen állni a tábla szélére, mondván: -Ezt én csináltam»-. ,,, rr Mi,-lénne akkor, ,h,a ggj? prémiumot tűznének ki egy bizonyos munka elvégzésére? — Jól és többet nem lehet szántani, csak a minőség vagy a gépek rovására. Vi­szont elképzelhető, hogy az ösztönző hatására megszapo­rodna a lelkiismeretesen dpl- gozók száma. — Nehezebb dolgozni a ti­zenegyedik vagy a tizenkette­dik órában, mint az elsőkben? — Nem a munkaidő alatt eltelt órákat érzi meg az em­ber, ’ hanem a traktoron el­töltött évek viselik meg a szervezetet. Nem véletlenül mondják, hogy a traktorosok a negyvenedik évük után öt­tíz évvel idősebbeknek látsza­nak. Jómagam tizenhét éves koromtól szinte egyvégtében gépen dolgozom; eleinte a nyitott masinákon. Bizony egyre gyakrabban érzem az ízületeimet. Sokak szerint a traktoros nem végez fizikai munkát, csak a kormánykere­ket fogja. Aki nem próbálta, nehezen tudja értékelni, amit mi csinálunk... — Mire gondol a hosszú műszak alatt? Van, aki meg­látogatja munka közben? — Kevés Idő jut gondolko­dásra. Szünet nélkül figyel­ni kell. Nappal szeretnénk el­végezni minél többet, főleg a nehezebben szántható terüle­tekből, hogy az éjszakásnak könnyebb dolga legyen. Éj­szaka viszont jóformán sem­mit sem lehet látni. Sokszor előfordul: az ember sokáig figyeli, kutatja a sötétséget, mire rájön, merre lehet a fa­lu és merre az országút. Nap­közben még elnézelődünk, de éjszaka csak a társunk gé­nének motorhangja vagy a távoli lámpafények adnaK életjeit. Így aztán jól esik, ha va.aki megkérdezi:' rrti újság, hogy megy a munka? — Előfordult már, hogy éj­szaka elbóbiskolt a volán mögött? •— Megesik, hogy elálmo- sodík az ember; akkor leg­jobb megállni néhány perc­re. megvizsgálgatni a gépet. A levegőn elszáll az álmos­ság. , — Elcserélné a traktort személy- vagy tehergépkocsi­ra? — Nem. Igaz, hogy az ké­nyelmesebb, könnyebb vezet­ni. . jobban megkíméli a ve­zető egészségét — és mégsem. — Mi ad erőt az őszi mély­szántás utolsó napjaiban? — Azt mondogatom ma­gamban: »gyerünk csak, hadd menjen«, hogy gyorsan vé­gezzünk a munkával. Arra gondolok, hogy a szántás után következő szabadság alatt ki- p'heném magam, aztán egy­két napnál tovább nem tudok otthon tétlenkedni. Nem ta­lálom a helyemet, nyugtalan vagyok. Lemegyek a műhely­be, beszélgetek, viccelődök. Keresek magamnak valami bütykölni valót, így hamar elmegy az idő. Máskor ki­megyek sétálni az erdőbe vagy á földekre, s az az igazi öröm, ha végignézek a veté­sen. Nekem is részem van benne. Homyák József Baromfitenyésztés világszínvonalon A legfőbb tojésexportálók között tartják számon hosszú ideje a világpiacon Bulgáriát Az első eredményeket 1965 és 1976 között érték el: a to­jástermelés 27 százalékkal, a baromfihús termelés pedig csaknem háromszorosára nö­vekedett. Jelenleg Bulgária az egv főre jutó baromfihús­termelés és -fogyasztás terén a világ első tíz országa között foglal helyet. Nagy szerepe van a fejlő­désben a Szófia megyei Kosz- tinbrod hibridközpontjának. Itt többéves kutatómunkával olyan baromfihibrideket sike­rült kialakítani, amelyek — előnyös takarmánygazdálko­dás mellett — 56 nap alatt érik el az 1800—2000 gramm súlyt. A keltetőgépekben évente 6 millió csibe kel ki. Nyugdíjasok fóruma Bafatonszentgyörgyön Választ kaptak minden kérdésre Az utóbbi években rendsze­ressé vált a balatonszentgyör­gyi Dél-Balaton Termelőszö­vetkezetben, hogy december­ben megrendezik a nyugdíja­sok fórumát. Ebből az alka­lomból több mint száz idős embert szállítanak Vörsről, Ti­kosról, Hollódról, Balatonibe- rényből . és Balatonszent- györgyrői a gazdaság központ­jába; meghallgatják kérdései­ket, gondjaikat s az illetékes üzemi vezetők és a meghívottak részletes tájékoztatást adnak. Szerdán este szűkebb kör­ben, két község mintegy har­mincöt-negyven nyugdíjasának jelenlétében rendezték meg az idén esedékes fórumot. Ott volt az összejöveteleken dr. Knoll László tsz-elnö.k, Kárpáti István párttitkár, Gergye Ist­vánná főkönyvelő, a megyei Tá rsad a lombi ztosí tási 1 ga zga- tóság illetékes osztályvezetője. a szövetkezet sztk-ügyintézóje es háztáji agronómusa is. Mint az előző években minden ilyen alkalommal, most is számos kérdést tettek föl ér. idős em­berek a háztájival és a nyug­díjügyekkel kapcsolatban. Szalai, Ferenc holládi nyug­díjas elmondta:. valamennyien tudatában vannak annak, hogy a háztáji árutermeléssel orszá­gom érdekék«!, szolgainak, s a tsz-nek az a feladata, hogy támogassa tőle telhetőén azo­kat, akik idős koruk ellenére vállalkoznak erre a munkára. Holládon mindössze egy fogat áll rendelkezésre, hogy a ház­tájiban adódó tennivalókat el­végezze — s ez kevés, különö­sen a termés betakarítása aka­dozik emiatt. Ez visszahat a termelési kedvre is. A nyug­díjas azt is szóvá tette, hogy az idén a háztájijának mint­egy a felén nem kelt ki a tsz által vetett kukorica —1 a jö­vőben a szövetkezet vezetői fo­kozottabban ellenőrizzék a munkálatokat. A tsz elnöke válaszában egyebek között elmondta, hogy tudomást szereztek a hiányos kelésről, s intézkedtek, hogy a gazdákat pótterülettel kárpó­tolják a kiesés miatt. Farkas József né nyugdíjas azt kifogá­solta. hogy a zártkerti terüle­ten levő háztáji földje gyen­gén térem, ezért azt szeretné, ha ott kapna ő is háztájit, ahol á többiek — a közös táblá­ból erre!a célra kijelölt részén. Ez a kétes viszont néni leije» síthető -— hallhatta a felvilá­gosítást ugyanis a zártkerti* terület az ö-személyi' tulajdo­na . külön-háztájit fezen-- felü nem kaphat. Kifogása viszont' méltánylást,érdemel, s a jövő», bén a tsz feladata, hogy a zárt­kerti részen is olyan jó minő­ségű talajművelést, vetést vé­gezzen, mint az egyéb terüle­teken. Akik nyugdíjügyben érdek­lődtek, azoknak a megyei Tár- .sadalombiztosításii Igazgató­ság osztálvezetője válaszolt, s úgy véljük, a tőle kapott tájé­koztatást mások is hasznosít­hatják, nemcsak a szerdai fó­rum résztvevői, Benc Lajos például elmondta, hogy az utóbbi években — betegsége miatt — nem képes annyit ke­resni á tsz-ben, mint korábban egészségesen, hiszen közben rokkantsági nyugdíjas is volt. Félő, hogy csupán minimális összegű nyugdíjat kap, ha el­éri a korhatárt. A felesége is beteg, korábban hét éven át bedolgozóként részt vett a kö- zjös munkában. A válaszból megtudhatta, hogy esetében a legkedvezőbb megoldást kérésük, majd; szá­mításba jöhet például a mun­kaköre átlagkereseténeik figye­lembevétele ■ is. ha öregségi nyugdíjra jogosait lesz. Fele­sége a bedolgozói, idővel nyűg- dijjogosullságot ugyan nem szerezhet, de, ha a, férje .nyug­díjas lesz, házastársi pótlékot igényelhet. Siszler Lajosne ném tagja a tsz-nek, mivel 1970-ben túrét ték a tagok sorából. Abban a munkakörben, amelyben ko­rábban dolgozott, betegsége miatt nem maradhatott tovább, a tsz viszont nem tudott ré­szére más munkakörben mun­kát biztosítani. 1970-ig kilenc nyugdíjévét szerzett — állatgondozóként dolgozott a közösben —, a felszabadulás előtt pedig napszámos volt, te­hát korábbi éveket is tudna igazolni. Számíthat-e nyugdíj­ra? Siszlemé öregségi nyugdíjat csak akkor kaphat, ha őt az or­vosi bizottság visszamenőlege­sen rokkantnak találná, s ny­modon bebizonyosodna, hogy azért nem dolgozhatott, mert évek óta rokkant. Hogy miért csaik így juthat nyugdíjhoz? Azért, mert amikor őt a tagok sorából törölték. 48 éves volt, tehát az öregségi korhatár be­töltéséig több mint öt év telt el — ily módon az addig szer­zett, illetve az igazolható szol­gálati idejét nyugdíj szem­pontjából elveszítette. Néhány kérdést és választ ragadtunk ki csupán a szerda esti fórumból, de ez is bizo­nyítja: jó módszert alkalmai évek óta a Dél-Balaton Tsz ea idős emberek tájékoztatására, ,s, hasznosak — és másutt is hasznosak lennének — az ilyen tartalmú találkozások. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom