Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft XXXV. évfolyam 292. szám 1979. december 14., péntek A magyar—szovjet kormányközi bizottság tárgyalásai Ünnepélyesen aláírták a Jegyzőkönyvet Ä magyar—szovjet gazdasá­gi és tudományos—műszaki együttműködési kormányközi bizottság XXIV. ülésszakának befejeztével csütörtökön Moszkvában ünnepélyesen ír­ták alá az ülésszak jegyző­könyvét. Ugyancsak aláírták több olyan ágazati aLprogra- mot, amelyek a két ország érdekelt minisztériumainak együttműködését szabályoz­zák 1990-ig, a gyártásszakosí­tás és a kooperáció hosszú távú programjának megfele­lően. A gépipar terén öt, a vegyipar terén pedig egy ilyen programról szóló megállapo­dást írtak alá, a két ország műszergyártásának, könnyű- és élelmiszeripari gépgyártá­sának, vegyipari és kőolaj­ipari gépgyártásának, építő­ipari és útépítőgép gyártásá­nak, hírközlőeszköz-gyártásá- nak, valamint a kőolajíeldol- gozó- és petrolkémiai ágaza­toknak együttműködésével kapcsolatosak. .Ugyancsak alá­írtak több egyezményt is, így a gépipar területén megvaló­sítandó gyártásszakosításról, komplett laboratóriumok gyár­tásáról, a szintetikus zsíralko- holokról. Az al programokat, illetve az egyezményeket magyar részről Soltész István kohó- és gépipari miniszter, dr. Si­mon Pál nehézipari minszter, Gábor András kohó- és gép­pari és Herkner Ottó külke­reskedelmi , miniszterhelyettes írta alá. Szovjet részről az aláírók között volt Jefim No- voszjolov építőipari-, út- és közműipari gépgyártási mi­niszter, Konsztantyin Rud- nyev, automatizálási és mű­szeripari miniszter. A bizott­ság üléséről szőlő jegyző­könyv aláírásakor Konsztan­tyin Katusén és Marjai József mondott beszédet.. A most aláírásra került ágazati alprogramok realizál­ják a gyártásszakosítás és a kooperáció hosszú távú prog­ramját — hangoztatta a többi között a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyettese, aki rámutatott: folytatni kell (Folytatás a 2. oldalon.) ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Határozat az 1980. évi népgazdasági tervről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön, ülést tar­tott. A kormány az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztésére határozatot hozott az 1980. évi népgazdasági tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazság­ügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta a 1980. évi álla­mi költségvetésről szóló tör­vény .tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. Befejezte munkáját a kommunista és munkáspártok tihanyi tanácskozása Befejeződött tegnap a 29 kom­munista és munkáspárt kép­viselőinek találkozója Tihany­ban. A három napos tanács­kozáson a résztvevők konst­ruktiv, elvtársi légkörben vé­lemény- és tapasztalatcserét folytattak a kommunisták és a szociáldemokraták viszonyá­nak időszerű kérdéseiről, a nemzetközi békéért és bizton­ságért, társadalmi haladásért folytatott további küzdelem perspektíváiról. A záróülés munkájában részt vett Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. A tanácskozáson Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályá­nak vezetője tartott bevezető előadást, a vitában az MSZMP képviseletében a Központi Bi­zottság külügyi osztályának, valamint társadalomtudomá­nyi intézetének vezető mun­katársai vettek részt. (MTI) Tervszerűen halad a vízműprogram A Nemzetközi Bank elnöké­nek javaslatára a kormány meghatározta a jövő évi nép- gazdasági terv céljainak meg­valósítását szolgáló hitelpoli­tikai irányelveket és hitelke­reteket. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­se alapján a Minisztertanács módosította a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1969. évi rendeletét. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége együttes határozatban módosította az üzemi, demokrácia egyes kér­déseiről szóló 1977. évi hatá­rozatát, az intézményeknél, a hivataloknál és a nem válla­lati rendszerben működő egyéb szerveknél a szocialista demokrácia továbbfejlesztése érdekében. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Lázár György fogadta a szovjet belügyminisztert házár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, csütörtökön a Parlamentben fogadta Nyikolaj Anyiszimo- vics Scsolokov hadseregtábor­nokot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió belügyminiszterét. A baráti, elvtársi légkörű eszmecserén jelen volt Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztály- vezetője, Benkei András bel­ügyminiszter és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. Jó ütemben haladnak a SÁÉV munkásai a, Napsugár Ipari Szövetkezet új csurgói üzemházának építé­sével. Az üzemben gépi és fémipari galvánberendezéseket készítenek majd. A tervek szerint az 50 milliós beruházást 1980. november 7-én adják át. A termelés — változatlan lét­szám mellett — megkétszereződik, s a munka is jóval kötty- nyebb lesz. Jelenleg csaknem egy kilométerről kell a szük­séges anyagot szállítani, az új üzemben ez a távolság hetven méter lesz. Piacképes gyümölcs a kisgazdaságokból Dunántúli növényvédelmi szakmai nap Kaposváron Háztáji növényvédelmi szak­mai napot rendezett tegnap Kaposváron, a megyei nö­vényvédő állomásán a SZÖ­VOSZ és a MÉM Növényvé­delmi és Agrokémiai Központ­ja. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelését irányító meszőv-ök, áfész-ek szakcso­port-termelésszervezői, TIT- előadók, több mint százan kettős céllal gyűltek össze Dunántúlról és néhány észa­ki megyéből: áttekintették a kiskertekben folyó növényvé­delmi munka helyzetét, fel­adatait, másrészt megvitatták a bogyós gyümölcsök termelé­sével, védelmével kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Szili Máté, a megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója mint ven­déglátó házigazda röviden vá­zolta az állomás tevékenysé­gét, és részletesen szólt a me­gye háztáji és kisegítő gazda­ságainak növényvédelmi hely­zetéről. Köztudomású, hogy a kistermelők mind a belföldi gyümölcsellátásban, mind az export árualapok biztosításá­ban fontos szerepet töltenek be. A különböző ösztönzők hatására az utóbbi évtizedben jelentős anyagiakat fordítot­tak arra, hogy ültetvényeiket értékesebb fajtákra cseréljék ki Az elmúlt három-négy év­ben csaknem kétszeresére nőtt a fólia alatt termelt zöldség­félék területe, és az utóbbi két évben csaknem négy és fél millió forintot fordítottak korszerű eszközökre, kisgépek­re, permetezőkie. Évente száz hektár erdőt telepítenek Somogy megye kétszáznegy­vennégy községéből százhu­szonegyben nem felel meg a víz minősége az egészségügyi követelményeknek. Az Állami Tervbizottság egyik 1978. évi határozata alapján ezeknek a községeknek a vízellátásáról gondoskodni kell. A köjál 1977-ben fölmérést készített a települések vízmi­nőségéről. Bakteriológiai és nitráttartalom-vizsgálatokat végeztek, ennek alapján dol­gozták ki az egészségügyileg veszélyeztetett községek vízel­látási programját. — Az látszott célszerűnek — mondta Pusztai Istvánná, a megyei tanács EKV-osztálya- nak főelőadója —, hogy ahol már van intézményi vízmű, ott arra kössék rá a közkifo- lyós csapok vezetékeit. Ez a program szépen halad, a költ­ségek egyik felét, 7,8 millió forintot a megyei tanács, a másik felét az Országos Víz­ügyi Hivatal vállalta. A prog­ram az ötödik ötéves tervben huszonkét falura terjed ki, ebből, nyolcban már rtieg is valósaik A hatodik ötéves tervben további huszonhét faluban ter­vezik az egészséges vízellátás megteremtését. E falvak kö­zött természetesen. vannak olyanok, melyekben a .későb­biekben vízműtársulat alakí­tására is mód nyílik. így a vizet a házakhoz vezetik majd be. Az egészségügyileg vészé- i lyeztetett vízellátású falvak j többsége kevés lélekszámú, így a vezetékes vízellátás csak kevés helyen oldható ’ meg. , A vízműtársulati program nyomán megyénkben mintegy , hetvenöt községben, van víz­mű és vezetékes vízellátás. A jelenlegi tervidőszakban hu-' szonnégy vízműtársulat alá- kult, és tizennyolcnál be is fejeződött a vízmű és a ve­zetékhálózat kivitelezése. A vízműprogram a tervezettnek megfelelően halad, de a je­lenleg folyó tervtárgyalások befejeztével dől el, hogy jö­vőre mennyi pénz fordítható a vízmű társulások támogatá­sára Több mint 1300 hektár a nagybajomi Lenin Terme­lőszövetkezet erdőterülete. 1975 óta önálló az ágazat. A tsz erdeiben akácból u és égerből van a legtöbb, s egy­re nő az erdei fenyővel bete­lepített terület is. Az akácoso­kat . a távlati tervek szerint fokozatosan fenyvesekké alakítják át. Üzem ten', illet­ve agronómiái terv írja elő a telepítés, a fel­újítás, a kitermelés pontos menetét, s e ' feladatokhoz mintegy öt ven állandó dolgo­zójuk van. Hőgye Mihály erdőmérnök elmondta, hogy a nehéz fizi­kai murűs.áknál gépek is segí­tenek — a rakodásnál például nagy teljesítményű markoló­rakodót vesznek igénybe. — Éventes száz hektárnyi erdőt telepítünk, huszonötöt pedig felújítunk. Az évi cse­metetermelés három és fél, Négymillió darab, ebből a szükséges mennyiséget ma­gunk használjuk fel, a többit öladjuk. Ami a fafajokat il- i lett 2,6 hektáros csemeteker­tit nkben megtalálható a tölgy, az erdei- és a feketefenyő, az éger és az akác. Adtunk el belőle korábban • például a Szolnoki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaságnak, az Ipoly- vidéki Erdő- ás Fafeldolgozó Gazdaságnak, az Észak-zalai Mezőgazdasagi Termelőszövet­kezetek Erdőgazdasági Társu­lásának, de a legtöbb csemete a somogyi termelőszövetkeze­tekhez éá állami gazdaságok­hoz került. Most. is vevőre vár mintegy kétmillió erdei fenyő, 300—400 ezer feketeíe- nyő, százezer csercsemete. A fenyő most két, a cser egy­éves. ti következő ötéves terv •időszakában a fafeldolgozás továbbfejlesztését tervezi . a szövetkezet. A gazdaság évi termelési értékéből az erdő egyelőre 4 millió forinttal ré­szesedik. A feldolgozásnál megvalósuló előrelépés na­gyobb érték előállítását teszi majd lehetővé. Most a lakos­sági-! ák és a vállalatoknak ad-' pák el fűrészárut — és tér-, mászetésen kielégítik a gazda­ság saját szükségleteit —, ab­ban az esetben azonban, ha a fűrész meghibásodik és emiatt szünetel a feldolgozás, rönköt is értékesítenek* Figyelemremél tóan Javult a kis csomagolású novényvé- dőszer- és műtrágyaellátás — megyénkben például minden korábbinál többet, tizenhá­rommillió forintot fordítottak a kistermelők az idén növény­védő szerek vásárlására, és meghaladta a kilencmillió fo­rintot a műtrágyára költött összeg. A jelentős befektetés csak akkor hasznosul, akkor lesz a termelő és a népgaz­daság számára egyaránt hasz­nos, piacképes áru belőle, há megfelelő szakszerűség kiséri a munkát. Bár az érintettele a szakszerűség a szakpropa­ganda érdekében nagy erőfe­szítéseket tesznek, összességé­ben — mint megállapították a szakmai napon — még tá­volról sem használtuk ki a lehetőségeket. A nagyüzemek növényvédelmi irányítói pél­dául még nem mindenütt for-» ditanak kellő gondot a kis­termelők segítségére, és nem megfelelően használják ki a helyi szakigazgatási szervek a TIT-tel közösen a téli isme­retterjesztő előadásokban rej­lő lehetőségeket. Gond, hogy még mindig nem megfelelő az ellátás motoros kisgépek­ből, és még súlyosabb a helyzet az alkatrészellátásnál. Célszerűnek látszana a kert­társulások, géptársulások to­vábbi szervezése, valamint a szaporítóanyagot forgalmazó 1. /akatok számának a növelé­se. Radicsné Szalal Csilla, a SZÖVOSZ főelőadója a kis­termelés országos tapasztala­tairól szólt. Dr. Seprős Imre, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának osz­tályvezetője részben a nö­vényvédelem hatósági felada­tait, a szakpropagandával kapcsolatos tennivalókat ösz- szegezte, részben a bogyósok állati kártevői elleni védeke­zés legújabb módszereit is­mertette. Princzinger Gábor és Török Tamás, a növényvé­delmi központ osztályvezető- helyettese, illetve főelőadója ugyancsak a kisüzemben jól termelhető bogyósok betegsé­geiről és a vegyszeres gyom­irtási ól szólt. Király István, a SZÖVOSZ főelőadója a nö­vényvédő állomások és az áíész-ek kapcsolatát taglalta hangsúlyozva az együttműkö­dés szélesítésének fontosságát A tanácskozás a megyei nö­vényvédő állomás laborató­riumának megtekintésével zá­rult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom